Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-09-24 / 41. szám
6 BÉKÉS 1905. szeptember 24. lemetlen hideg időjárás mellett, jórészt a jutalomjátékok ily összehalmozódásának kell tulajdonítanunk, hogy nem mindegyik jutalmazott irányában fejezte ki a színház látogatottsága azt a kedveltsé- gét, amelyben közönségünk körében részesül és amely mindegyik iránt bizonyára tömeges látogatásban jut kifejezésre, ha a jutalomjátékok a saison folyamán szétosztva, kerülnek sorra. Az elmúlt hét előadásairól a következőkben referálunk: Bob herczeg A két saisonon át slágert képező, de épen ezért nálunk is teljesen lejátszott bájos darab, kicsiny közönség előtt került színre szombaton, pedig az előadásnak megvolt a maga érdekessége, ameny- nyiben Gyulán először adta férfi a czimszerepet. — Palásthy sokoldalúsága teljesen igazolta a vállalkozást, amennyiben ügyesen és teljes illúziót keltve, oldotta meg feladatát. Egyébként az előadást — talán a kis közönségre való tekintettel — alaposan összerántották és sok szép részlet kihagyásával megrövidíti tték. A darab alakjai közül kitűntek Bárdos Irma Annieja és Bérezi Ponponiusa. János vitéz. A múlt vasárnap este újból a «János vitéz került színre még mindig szép ház előtt Aradi Arankával a czimszerepben, a ki ez este is mint eddig igen tetszett s sok tapsot kapott. Iluskát Anday Terka játszotta ez alkalommal is bájosan, kedvesen sok közvetlenséggel, őt is többször megtapsolták A legmüvészibb alakítást produkálta ez este is T. Pogány Janka, mint a gonosz mostoha. Miniszterválság Bérezik Árpádnak a magyar politikai életet karakterizáló vigjátéka került színre hétfőn kis közönség előtt, Krasznay Andor jutalomjátékául. Magának a jutalmazottnak, — aki iránt a közönség tapssal és virágadománnyal fejezte ki elismerését, — kicsiny szerepe van a darabban. E. Kovács Mariska vitte a cselekményt a miniszterségre vágyó Edith szerepében, szokott művészi játékával. — A nők közül Komáromy Margit (Ferike), Hidy Irén (Malvin) és T. Pogány Janka (Pisztrángné) jutottak nagyobb szerephez, sikerrel oldván meg feladatukat. Tihanyi (Fekete Bertalan), különben jó alakításának alaphangját tévesztette el, túl gyámoltalan lévén a mi- niszterkandidátussághoz. Tóth Elek (Ivándi), Nagy Sándor (Pisztráng), feladataikat szerencsésen oldották meg, Szarvassy (Bárdossy), Bognár (Galambos) és Hajnal (Barnabás), egészítették ki a miniszterjelöltek körül utazó képviselők különböző vonásokkal megújult társaságát. Bőregér. Kedden Aradi Aranka jutalomjátékául a Bőregér Operette került színre. A jutalmazandót lelke tapsvihar és sok szép csokor, virágtartó fogadt szinreléptekor. A színház is jócskán megtelt jeléü hogy Aradi meghódította a gyulaiakat. A darabé magát azonban már láttuk jobb előadásban Gyulái Aradi Aranka szobaleány szerepében sikkes, eleve és ügyes volt s a darab szép dalait is igen kedve zően érvényesítette kellemes iskolázott hangjával rajta kívül Palásthy is sikerrel állta meg helyi Eisenstein szerepében, de a többiekről sok jót nei írhatunk. Bárdos Irma szép volt s szépen énekel de játékában színtelen, élettelen s Tihanyi is valan kedélyi depresszió alatt kellett hogy álljon, mei amit tőle nem szoktunk meg, kissé fád volt. - Bérezi igyekezett Frosch hálás szerepét kiaknázi de ezt is több szerencsével csinálták elődjei. S hozzí vesszük, hogy a karmesteri széken Márionfalvy ka: mester is többször észrevehetőig leszólta a zenekar mely nem alkalmazkodott mindenütt a partituráho a közönség ezért lelkesen élvezte a szép darab isme: kedves áriáit és jeleneteit. N án i. Szerdán ebben a darabban volt Palásthy Sát dórnak, a társulat közkedvelt férfi tagjának a jutí lomjátéka. A jutalmazottat ez alkalommal barátai a közönség virágokkal s ajándékokkal halmozta e A jutalmazottnak ugyanez este egész szerepe cse annyiból állott, hogy »ja« vagy »ná«, ezt a kis sz< repét is azonban olyan ügyesen aknázta ki, hog állandó derültségben tartotta a nézőteret. — Baj kívül Tihanyi (Kreuzer), tett ki magáért remekül karakterizáló alakításával, Gerlaki (Náni), megszólalásig hü sváb leány volt s értelmesen, szívhez szólóan játszott. Kitűnő anya volt Szilágyiné s igen ügyesen s kedvesen mozgott Komáromy (Róza), valamint a te szereplők is mind, igen jól megállták helyeiket. Az első és második felvonás közt egy kis rögtönzött hangverseny volt, amelyben Aradi, Bárdos énekeltek, az előbbi tánczczal egybekötve s nagy tetszést aratva. Bércziné és Hidi tánezduettjét meg ismételték s sürü tapssal honorálták, amit művészi tánezukért meg is érdemeltek, dr. Majornak is meg kellett ujráznia szép, szívhez szóló, magyar dalait s a végén hatalmas >éljen«-t kapott úgy ő, mint a Rácz Tóni zenekara, amely kisérte a műkedvelő zeneszerző remek játékát. Boccaccio. A szinpártoló egyesület javára csütörtökön este került színre, eléggé kis ház előtt, pedig az egyesület tagjaihoz külön felszólítást intézett, hogy lehetőleg mindenki támogassa ezen az egy napon az egyesületet az által, hogy az előadáson megjelen, azonban még annyian sem voltak, mint egy-egy közgyűlésen szoktak lenni. Hiába, nincs, aki az egyesület tagjait lelkesítse, fellármázza, összehozza. Az előadás pedig megérdemelte volna a telt házat. A czimszerepeket Aradi kreálta az ő elismert művészetével s kellemes, csengő hangjával elbűvölve a kicsiny, de válogatott közönséget. Palásthy (Pietro), mókás Operette alakítása, Bérezi (Szcaldza) borbélya, Tihanyi (Lambertuccio) szatócsa, Székely (Leonetto) alakja, mind kitűnőek voltak. Bárdos Irma (Fiametta), elragadóan énekelt s kellemes, lágy olvadékony hangjával hódított. Ki kell emelnünk Vankot (Lotteringi), aki mint kádár, olyan eleven, természetes s jóizü alakítást produkált s pompás szép bnsszusa oly kellemesen hatott, hogy teljes elismerést érdemel érte. Igen csinos volt behízelgő hangjával, általános tetszést aratott Anday Terka (Beatrice), szintén igen jó volt, szépen énekelt Hidy (Izabella), a többi kisebb szereplők is mind egyenként és összevéve, hozzájárultak az est sikeréhez, különösen a kar tett ki derekasan magáért, főképpen a férfikar a második felvonásbeli- üldözési jelenetben. Ily pompás, összevágó együttes,- mint ez estén is, úgy mint általában, dicséretére y válnék bármely fővárosi színpad karszemélyzetének, k A lőcsei fehér asszony. A Jókai történelmi regénye után Faragó Jenő ‘ által átdolgozott színmű első előadása szolgált Peterdi ‘ Sándornak, a kiváló jellemszinésznek jutalomelőadásául. A jutalmazott, a kit a megjelent szép számú közönség meleg ováczióval üdvözölt, báró Andrássy Miklóst, a dervis generálist játszotta, a harmadik 18 kép nagy jelenetét Szilágyiné Bertával (Serédy a Zsófia) és Komáromy Margittal (Andrássy Ferkó) l.lmély közvetlen hatással játszván meg. — A czim- »tlszerepben Angyal Ilka kifejező drámai alakítása ara- tott általános elismerést, a nagyravágyásában min- D denre kész és csalódásában mindent vesztő asszony jellemét a maga változatosságában élénk színekkel 8 állitván elénk. A sok személyt foglalkoztató darab ft főszerepei Tóth Elek (Andrássy István), Székely (Korponai), Tihanyi (Fabricius), Andai Terka (Kriszti tinka), Nagy Sándor (Pelargus) által személyesítve a szép kiállítás mellett teljes eredménynyel juttatták G érvényre a történelmi hátterű darab hatásos drámai- cselekményét. ii * * * í” A maival együtt két előadást tart még társu- r* latunk a saisonban. Ma este a «János vitézt* ismétlik ti meg, a czimszerep kiváló személyesitőjének Gerlaky zi Herminnek jutalomjátékául. Gerlaky kisasszony a G rövid saison daczára teljesen megnyerte színházlátogató közönségünk osztatlan elismerését, a mire kiváló képességeve], ambicziózus alakításával, mindig színes 1_ eleven játékával, méltán reá is szolgált. János vitéze 1_ is kiváló alakib's, és a szerep iránt való előszeretetét s bizonyítja, ezt a saisonban többször adott dara1- bot választotta jutalom játékául. Hétfőn a «Colibri mama» czimü újdonságban búcsúzik a társulat a e_ gyulai közönségtől, miután a közel két hónapi saison >J után ez évben fokozottan és teljes mérvben kiérde- ta melte annak dicsérő megelégedését. Tarka képek. Egyszerre megváltozott az időjárás, melegből hideg lett s észre sem vesszük, beköszönt a tél. Azt hittem, hogy ha a színészek elmennek, meg kell kezdeni téli álmunkat, de nem. Mindjárt színészek eltávozása után, még két estén lesz alkalmunk élvezni a nyári színkört az izr. nőegylet jóvoltából, mely »Babatündérestélyek«-et rendez. — Ezek az estélyek »Paktum«-mal lesznek egybekötve, mert »Paktum« czimü alkalmi lap fog megjelenni, tele szellemi sziporkákkal, helybeli sziporkázó szerzők szerzeményeivel. S ezeknek az estélyeknek már csak azért is jól kell sikerülniük, mert a »Paktum« biztosítja a sikert (jobb lenne ugyan, ha az »Adriá«- nál lehetne biztosítani!) Dehát színészeink visszavonhatatlanul elmennek. Holnap lesz az utolsó előadás a színkörben. Ha visszatekintünk az elmúlt szezonra, megelégedéssel elmondhatjuk, hogy a legjobb szezonok egyike volt. A legújabb színpadi termékek kerültek színre a legsikerültebb előadásokban. — Igazán lekötelezve kell, hogy érezzük magunkat Somogyival szemben azért a bőkezűségért, amelyet mint színigazgató, ránk pazarolt a legkülönfélébb s legélvezetesebb színházi estékhez juttatván bennünket, holott mi az ő igyekezetét nem tudtuk kellően honorálni. — Igaz, hogy nem az igyekezetünkön múlott, hanem azon, hogy színházlátogató táborunk kicsi s színházra valónk sem sok van. Most hogy elmennek, sajnáljuk őket, mind összevéve s egyenként, külön-külön. Már úgy megszoktuk köztünk az egész társulatot, hogy szinte rosszul esik elválnunk. — De hát olyanok mint a fecskék, hogy őszszel, ha beköszönt a szél s a fabódé tűrhetetlenné válik, elköltöznek más hazába, hogy jövő nyárra megint visszajöjjenek. Két hazájuk van, mint a vándormadaraknak s hol itt, hol ott érzik magukat jobban. Távozásuk nagy űrt szokott maga után hagyni a szivekben, de különösen a zsebekben, az idén azonban a gyulai nőegylet gondoskodik róla, hogy ez az ür, ami a zsebeket illeti, még nagyobb legyen, egyébként azonban be legyen töltve. — Ugyanis a gyulai nőegylet október hónap első hetében igen érdekes jótékonyczélu kiállítást fog rendezni női kézimunka és házi ipari czikkekből. — Legvonzóbb programmja azonban a kiállításnak, hogy délelőtt góbiival, délután zsúrra] lesz egybekötve. Délelőtt az urak sörözés közben, délután az úrnők kávézás, téázás mellett, a legkellemesebben tölthetik el idejüket a kiállítás területén. S a nőegylet bájos asz- szonyai s leányai — dr. Fábry Sándornéval az élükön — fognak gondoskodni minden nap a látogatók szives ellátásáról. Lesz mindig friss pogácsa (tepertős és omlós), friss kolbász, gulyás, délután thea, sütemény, hideg felvágott, csak friss egészség és ropogós bankók kellenek (s azt is csak ad a jó Isten). — A kiállítást azután hangverseny, élőképek s táncz- mulatság fogja befejezni. — S folytatása lesz talán agglegénységnek induló ifjaink szivében, akik — habár a kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos lesz, de nem lesz tilos szép leányaink előtt — lerakni a tagadás fegyvereit, bizonyára meg fognak hódolni előttük s kapitulálnak — életre — házasságra. Ma azonban még egyszer nézzük meg »János vitézc-t, Kukoricza Jancsinak s Uuskájának tündérszép meséjét. Gerlaki Hermin játsza a czimszerepet, aki rövid ittléte alatt egészen megszerettette magát a színházba járó közönséggel, úgy hogy ma bizonyára, — habár többször látták már tőle »János vitéz« t, mindenki elmegy még egyszer megnézni, már csak azért is, hogy kedvelt művésznőjétől búcsút vehessen. — Mást úgy sem igen vehetünk neki, mert a jutalomjátékok — (bár nem nagyon erőltettük meg magunkat), — kimerítette szivünk felett busán meghúzódó, egyébként sem degesz tárczáin- kat, szivünk azonban még tele a művészet iránt táplált rajongással. Talpra tehát, tele szívvel, üres zsebbel is (csak egy jegyre való legyen még benne), színházba magyar, mutassuk meg, hogy a magyar szinpártolásnak nincsen elmúlása, mutassuk meg, hogy ha a publikum egyik kedvencze búcsúzni akar tőlünk, teltháznak kell lennie még Gyulán is. (ss —ö.)
