Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-27 / 37. szám
2 BÉKÉS 1905. augusztus 27. T a n ü g y. A gyulai rom. kath. főgimnáziumban a beiratások szeptember 1., 2. és 3-án reggel 8 órától 12-ig történnek a főgimnázium uj épületében. Az I. osztályba csak oly növendékek léphetnek, kik életük kilencedik évét betöltötték, de tizenkét évesnél nem idősebbek; arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyitványt mutatnak elő, vagy fölvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettségük van. A fölvételnél a tanuló kereszt- levelét, illetőleg születési bizonyítványát és ujraoltási bizonyitványt tartozik bemutatni. A II. és III. osztályba léphetnek mindazon tanulók, kik az előző osztálybeli rendes tantárgyak mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot nyertek. Tanulók, kik reál-, vagy polgári iskolából óhajtanak a gimnáziumba átlépni, fölvételi vizsgálatot tartoznak tenni. A fölvételi vizsgálat dija 20 korona. A javító vizsgálatok augusztus 30-án, a fölvételi-, pótló- és magánvizsgálatok augusztus 31-én, mindenkor reggel 8 órakor lesznek a főgimnázium épületében. A beiratásnál fizetendő dijak: fölvételi dij 5 korona, énektanítás, könyvtár és értesítő dij 5 korona, nyugdíjalapra 6 korona. E 16 korona dijat kivétel nélkül, minden tanuló tartozik megfizetni. A tanitásdij 60 korona, mely négy részletben is fizethető. Tandíjmentességért szeptember 10-ig lehet folyamodni az igazgatóság utján a gimnáziumi bizottsághoz. A fölvett tanulók szeptember hó 4-én 8 órakor jönnek először össze osztályaikban, a szorgalmi idő szeptember hó 5-én kezdődik rendes órarend szerint. Az igazg itósag. A gyulai polgári fiú és leányiskolában az 1905/6 iskolai évre szóló beírások folyó évi szép tember hó 1., 2. és 4-én délelőtt 8-tól 12 óráig lesznek úgy, hogy jelzett napokon 8-tól 10 óráig a fiuk, 10-től 12 óráig a leányok vétetnek fel. Egyben van szerencsénk a nagyérdemű közönség és az igen tisztelt szülők becses tudomására juttatni, hogy a folyó évi szeptember hó elején a polgári leány iskola II. osztálya is okvetlenül megnyílik s igy a leányiskola már két osztályú lesz. A gyulai rom. kath. elemi fiú és leányiskolákba a beírások a jövő tanévre szeptember 1-én kezdődnek és bezárólag szeptember 7-ig tartanak, mely tpokon a t. szülők gyermekeikkel az illető tantermekben délelőtt 8—10, vagy délután 2—4 óra közötti 'dőben személyesen megjelenni kéretnek. Tandíj és -jratási dij a gyulai r. k. hitközség kötelékébe felvett polgárok gyermekei után nem fizettetik, de vidéki vagy más vallásu tanuló, valamint a Gyulán állomásozó m. kir. honvédség, csendőrség és pénzügyőrség kötelékébe tartozó szülők, amennyiben egyházi adót nem fizetnek, gyermekeik után 10 korona évi tandijat kötelesek beíráskor befizetni. Szeptember 8-án ünnepélyes »Veni Sancte* val kezdődik az iskolai év, mely ünnepségre minden beirott tanuló eljönni köteles s mely után a rendes tanítás megkezdődik. Gyula, 1905. augusztus 25. Az igazgatóság. A gyulai izr. fiú és leányiskolában az 1905/6. tanévi beiratások folyó évi szeptember 4-én, hétfőn délelőtt fognak megtartatni, miről a t. szülők és az érdekelt felek tisztelettel értesittetnek. Gyulán, 1905. évi augusztus hó 25-én. A gyulai izr. iskolaszék. A Nuszbekné féle min. engedélyezett és nyilv. joggal felruházott VI. osztályú magán intézetben a beiratások aug. 31-től szept. 4-ig d. e. 10—12 óráig tartatnak. Tanító választás. Szántó Szeréna békési kitűnő oklevelü tanítónőt a nagyszentmiklósi izr. egyház több pályázó közül egyhangúlag tanítónővé választotta. Uj tanárok. A vallás- és közoktatási miniszter békési ev. ref. főgimnáziumhoz, a magyar-német tanszékre Dékán Sámuelt rendes tanárrá ideiglenes minőségben kinevezte és Kutassy Károly segédtanárt a mennyiség- és természettani, Gi,őrffy Jenő s. tanárt a természetrajz-, földrajzi tanszék ellátásával megbízta. A prasbitérium tornatanárrá Molnár István okleveles tornatanárt megválasztotta. A főgimnázium tanári kara most már — a rajztanár kivételével, — ki van egészítve. Beküldetett. Tekintetes Szerkesztő Úr ! A folyó év augusztus 20-án megjelent Békés 36-ik számában a Tanügy rovat 2-ik hire nem úgy tartalmazza a valóságot, amint az megtörtént; ennek következtében bátorkodom kérni, hogy ama hir meg- igazitását nekem, tisztelettel alulírottnak megengedni méltóztassék. A hir azt mondja, hogy a Plank Alajos nyugdíjazása folytán: »A megüresült vezető (!) tanítói állásra részint szolgálati éveikre való tekintettel, részint eddigi működésük méltánylásául, az iskolaszék Domonkos János és Székely Lajos tanítókat jelölte.* A tudósítás eme része sem ebben a formában, sem egyébként meg nem állhat. A hitközség autonómiai szabályzata értelmében úgy kellett volna a megüresedett állás betöltésének megtörténnie, de hát véletlenül nem úgy történt mert hiszen az iskolaszék sem a tanítói előléptetés, sem a választandó tanító ügyében, sem egyebekre való tekintetből összehiva nem volt, nem tanácskozott, nem határozott és igy a tanács elé nem is terjeszthetett mit sem. Az iskolaszék befolyása ez ügyben csak annyiban érvényesült, hogy jegyzője egy — már lényegében kész — javaslatot terjesztett a hitközségi tanács elé, mely javaslatnak ellenében ha történt felszólalás, az viszhang nélkül veszett el, amennyiben könnyebb helyben hagyni, mint valamit — ami minket nem érdekel — vitatni. Nem állhat meg továbbá a tudósítás olyan alakban azért sem, mert ha — amit én nem tudok, nem hiszek és nem vallók — a 4-ik, 5-ik, 6-ik egyesitett osztályok tanithatása csakugyan az érdem jutalma, akkor azt hiszem — bár mennyire volna is részrehajló — az iskolaszék, mint vitázó testület bizonyosan oda ítéli az érdemet, ahol 36 évi helybeli szolgálatot tehet 25 évi ellenében a mérlegre. Különösen, ha meghányta-vetette volna az iskolaszék azt, hogy az a 36 éves szolgája a hitközségnek 11 évig tanította az 1-ső osztályt olyan körülmények között, hogy mikor all év alatt legkevesebb tanítványa volt, akkor 140 volt és hogy azokból a 2-ik osztályra 60, 90, 100 ment át; ha megemlékezett volna, hogy 1873-ban a kolera alkalmával az a tanító 75°/0-át temette el a halottaknak megboldogult Sziber kantor félelme miatt; ha mérlegelte volna, hogy a 3-ik osztályban, melyen az intézet kritériumának súlya fekszik, 18 évig tanított, tehát a legnehezebb két osztályban tovább mint a másik összesen: akkor, ismétlem, nem hiszem oly részrehajlónak, hogy mint a tudósítás mondja: »eddigi működéseik méltánylásául* mind a kettőt jelölte volna. Más térre tartozik, de evvel összevág az, hogy én soha egy lépést sem tettem a 4-ik osztály tanit- hatásaért és igy annak betöltésénél az ildomosság szempontjából meg sem említhettek. Pár héttel előbb jelent meg tőlem a »Békésiben egy czikk »a 12-ik órában* czimmel, amelyben az elemi iskola 5-ik és 6-ik osztályának — nem névleges, hanem tényleges — felállítására kértem a hitközséget ideiglenesen egy évre egy tanítóval, azután kettővel; kifejtettem, hogy a 4-ik osztály tanítójának főfeladata a középiskolába lépő tanulók miatt arra képesíteni tanítványait, hogy ott helyöket megállják; kifejtettem és különösen kiemeltem az 5-ik és 6-ik osztályok tananyagainak minőségével a polgári életbe lépők lelkismeretesen szükséges tanítását és igy már előre jeleztem, hogy a 4 , 5 , 6-ik osztályok egy tanítóval való tanítása — nálunk, ahol az összes városrészek növendékei ezen egyetlenül létező felsőbb elemi iskolára szorulnak — a lelkismeretes munkának körét annyira túlhaladja, hogy arra én — a netaláni sarlatánság vádja miatt — soha sem vállalkoznám. Bátorkodom — ha, amint hiszem, kapok teret — nem sokára megvilágítani e lapok hasábjain azt, hogy milyen jó szolgálatot tesz vala az iskolaszék a tanügynek akkor, ha most, az oly lényeges változás alkalmával, behozta volna a Gyönge az ember, hogy küzdjön veled 1 Némán fogadjuk rendeléstdet 1 . . . Hogy a tavaszra tél jött, a te míved . . . De — gyógyítsd meg a töri szülői szívet, Mely elvesztette kincsét, kedvesét . . . És üdvözítő lelked irgalmával Egy szép álommá varázsoljad által Ezt a kegyetlen, szomorú mesét I . . . Székely Sándor. A székelység társasélete. A székelység mai társadalmi állapota általában egyezik a magyar társadalmi élettel, de vannak külön sajátságai is. A székely nép álta- Iában szorgalmas és takarékos. Az ősi földhöz szívósan ragaszkodik, ezért oly eldarabolt a földbirtoka is. — Életmódja egyszerű s ezért mégis súlyos körülmények között is képes anyagilag gyarapodui. Kisebb vállalatokban van üzleti szelleme s más apróbb dolgokban ki tudja számítani hasznát. Viszont koczkázatos vállalatokba semmi szin alatt sem bocsátkozik. A székely hazaszeretetének igazi alapja a haza földje, amelyhez egész a végletekig ragaszkodik. E ragaszkodásából származik szegénysége, de legfőbb erénye is. Hogy csekély birtokán s nem épen termékeny földjén kezdetleges gazdasági rendszere mellett is meg tud élni, azt részben a székely nő ügyességének és munkaszeretetének köszönheti. A székely asszony követi férjét a mezőre s együtt d lgozik vele kora tavasztól késő őszig minden gazdasági munkát. Családi élete általában bensőséges és tiszta. A családapa háza népét „cselédeimnek“ mondja, rendesen nevökön szólítja és tegezi. A nő a férjét „uram“-nak nevezi és „kiied“-nek (kegyelmed) szólitjá. — Az ifjabbak az idősebbeket mindig „kijed“-nek szólítják s még testvérek közt is magázza az ifjabb az idősebbet. — A gyermek szüléit „apám uram“-nak, vagy „éd’s fédes) apám“-nak, „anyámasszony “-nak, „éd’s (édes) anyám*-nak mondja. Tisztelő megszólítás a „bátyám uram“, „néném asszony“, melyhez gyakran az „ő kimejé“t is hozzáteszik. így! tisztelik az apát is : „apám uram ő kjem.“ Az egymásnak nyújtani szokott kölcsönös segítség vonzó színezetet ád a székely népéletnek. Egyik szép példája ennek a kaláka. Ez abban áll, hogy az egy utcza-, vagy az egész falubeliek, valamely sürgős munka esetén, se- gitségre meghivatnak. Minthogy ez kölcsönbe megy, senki sem szokta kivonni magát alóla. A gazda munka közben csak kenyérrel és pálinkával kínálja meg a kalákásokat, de a munkát nagy lakoma és rendszerint táncz követi. Az arató kalákát zeneszó élénkíti. Szép jele az egymás sorsa iránti érdeklődésnek a radina vagy paszik is, ami abból áll, hogy a gyermekágyból üdülő asszonynak ismerősei annyi jóféle ételt hordanak össze, hogy egy lakodalmi ebéd is kitelnék belőlük. Lakomával ünnepük a keresztelést is. A keresztszülök egymást egész életükön át kölcsönösen komám uramnak és komám asszonynak szólítják a megkülönböztetett szeretet és barátság jeléül. Meglett korúak temetése után lakomát, úgynevezett torozást szoktak tartani. Lakoma közben soha sem h:ányzik a pohárköszöntés. A köszöntésnek, — ha alkalmi tárgya nincs, — legközönségesebb alakja ez: „Adjon Isten erőt, egészséget s békességet!“ A székely fiatalságnak legkedvesebb időtöltése a vasárnapi táncz és téli estéken a fonó vagy guzsalyos. A székely humor oly áradattal, az élczelő kedv oly szikrázva sehol sem nyilatkozik, mint ilyen helyeken. Az ifjúság szórakozásához tartozik a húsvéti öntözés is. — Husvét hétfő reggelén fiuk, legények rózsavízzel szokták megöntözni a leányokat, kik ezt piros tojással viszonozzák. Előfordul azonban az öntözésnek régi, kissé erősebb formája is, hogy a legények a leányokat a kúthoz viszik és ott bőrig áztatják. „Hadd legyenek frissek, egészségesek!“
