Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-08-20 / 36. szám

XXXVII. évfolyam. T Gyula, 1905. augusztus 20. 36-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ............... 10 K — f Fé l évre..................... 5 K — f Év negyedre............... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓH1V DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Rendetlenségek a városi pénztárnál. Nem szívesen írunk erről a dologról, mert sohasem tartottuk helyesnek: egy ilyen ügyet befejezetlen stádiumban a közvélemény itélőszéke elé dobni a szenzáczió kedvéért. Ezt a mindenkor szigorúan betartott elvünket 111a is követnénk, annyival is inkább a jelen helyzetben, nehogy bennünket animo- zitással vádoljanak ; nehogy azt higyjók la­punkról, mely ez év elején kritika tárgyává tette a város rendezett tanácsú szervezetét, hogy a szenzáczióvá fújt esettel a rendezett tanács ellen elfoglalt álláspontját akarja dokumentálni, — mert olyasmiről, amivel most kelletlenül kell foglalkoznunk, akkor fogal­munk sem volt, de ez nincs is semmi okozati összefüggésben a város rendezett tanács vagy nagyközségi szervezete fölött Írott czikkeink- kel — és hogy lapunk álláspontjának igazolása s e mellett való hangulatkeltés czéljából lelketlenül embereket dobunk a közvélemény molochjának éhes torkába. De most, bármennyire kedvünk ellenére történik, mégse térhetünk ki e kellemetlen szenzáczió tárgyalása elől, melyet — noha hetek óta beszélték a városban — szándé­kosan mellőztünk eddig. — Szándékosan, mert nem akartunk a közvélemény Ítéletével a fejleményeknek elibe vágni, szándékosan, mert nem akartuk a szenvedélyeket előre felizgatni, ismerve a fámának azt a sajátsá­gát, hogy könnyen terjed, mikor rósz hirt visz szárnyain, az emberek szívesen elhiszik a roszat argumentumok nélkül is, de az ér­veknek egész arzenálja is kevés akkor, mikor a közvéleményt az ellenkezőről, az igazságról kell meggyőzni. Most azonban már nyilvánosságra jutott a dolog, igaz, hogy csak egyoldalulag meg­világítva, mely alapon igazságos ember még Ítéletet nem hozhat, de miután maga a vád már tény, s a város pénztáránál talált nagy­fokú rendetlenségek hivatalosan, számvevői­ig megállapított tények, ennélfogva avval most már nekünk is kötelességünk foglal­kozni, eltekintve attól, hogy eló'bb megjelenő laptársaink már mind hasábszámra foglalkoz­tak e szenzácziós ügy részleteivel. Gyula város 1904. évről beterjesztett számadásainak vizsgálata során ugyanis a a gyulai kir. pónzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőség nagyfokú rendellenességeket és szabálytalanságokat konstatált s e száma­dásnak a szerdai rendkívüli közgyűlésen törvényhatósági felülvizsgálat elé terjesztése alkalmából oly irányú határozati javaslatot készített, hogy a város polgármestere, szám vevője, pénztárnoka és pénztári ellenőre ellen a fegyelmi eljárás az 1886. évi XXII. t.-cz. 89. és 90. §§-ai alapján megindittassék. Konstatálnunk kell, hogy a számvevőség kötelességét teljesítette és hivatásának magas­latán állott, mikor mint a közvagyon ellen­őrzője ezen nagyfokú rendetlenségekre reá- inutatott. Nagy és lelkiismeretes munkára valló határozati javaslata élénk világot vet arra a szörnyű hanyagságra, slendriánságra és indolencziára, melylyel városunkban a közvagyont az elmúlt esztendőben kezelték, arra a tudatlansággal párosult könnyelmű­ségre, melylyel a város ügyeit vezetik. Ez már is megállapított tény, ezek fölött a dol­gok fölött már az eddigiekből is jogosítva vagyunk ítéletet mondani, mert a számvevő­ség által megállapított mulasztások a kétszer­kettő négy igazságának erejével hatnak s kétségbe nem vonhatók. Nagy és súlyos mulasztások terhelik a város polgármesterét; közvagyont ilyen pat- riálkális módon, ilyen »kedélyesen« kezelni nagy megsértése annak a bizalomnak, melyet a polgárok az ő kezébe helyeztek. De bár elitéljük a kezelés körüli slendriánságot, könnyelműséget: óvakodunk Ítéletet mondani más irányban, tudniillik, hogy bűnös vissza­élés, szándékos raszhiszetnü manipuláczíó tör­tént volna 8 igaztalanság már eleve ilyet feltételezni is. A törvényhatóság közgyűlése a polgármesterrel szemben, a lehető legraél- tányosabb alapra helyezkedett, midőn 8 napi határidőt adott neki az ellene emelt súlyos vádak elleni védekezésre s nem szabad ne­künk sem s másnak sem kevésbé loyalisnak lenni az ellenőrzésére hivatott törvényes fórumnál, legilletékesebb birájánál. ítéletün­ket tehát függőben tartjuk, mig ez a nyolcz nap letelik, mely teljes világot lesz hivatva deríteni a kinos szenzáczióvá vált ügyre. A számvevőség által beterjesztett hatá­rozati javaslat, — melyet egyébként az állandó választmányt is elfogadott, — de a közgyűlés módosított oly irányban, hogy a fegyelmi vizsgálat előtt a polgármester 8 nap alatt igazolja magát, fővádpontja, hogy a polgár- mester az 1903. évben leégett istálló tüz- kárbiztositása fejében 2400 koronát vett ke­zeihez, de azt a város pénztárába mai napig sem szolgáltatta be. Ez az összeg sem bevétel­képen, sem kiadásképen egyetlen naplóban sem szerepel, pedig ha azt a polgármester felvette és városi kiadásokra fordította volna, úgy bevételben, mint a kiadások között sze­repelni kellene. — A ménlovak élelmezése czi- mén, a kincstár által 1904. év folyamán meg­térített összegek, melyeket esetről-esetre be kellett volna vételezni, csak 1905. évben lettek TÁRGYA Kurucznapok a sümegi várban. Sümeg vára az 1706-ik évben mozgalmas életnek volt tanyája. A győrvári diadal után Andrássy Pál itt ütötte föl tanyáját mulató kompániájával és a dinom-dánomnak se hossza, se vége nem volt. Balogh Ferencz, a vár kapitánya, dereka­san résztvett a dőzsölésben, de megmutatta a veszély pillanatában, hogy az ellenség előtt sem kell nála külömb legény. Mikor Rabutin labancz vezér erdélyi sere­gével a Balaton vidékre jött, itt Csobáncz hős védelme miatt az ostromlással felhagyva, Sümeg­nek tartott, az öreg Batthyányi erősen féltette kedvencz várát. Baloghnak azt irta, hogy az utolsó csepp vérig meg nem adja magát, ha pedig valami módon feladja, vagy elvész — éle­téhez semmit se bízzék. Balogh meg is tett mindent, a mi erejéből kitellett. Nemcsak a vár katonáit és municzióit hozta rendbe, hanem az élelmiszerekről is gon­doskodott, hosszabb ostromlás esetén. A város, sőt a szomszéd falvak fegyverforgató népe még január hóban együtt volt. A kazamatták tele voltak labancz foglyokkal. Ezeket azzal rémi­tette, hogy lázadás, vagy csak gyanús viselet esetében, egytől egyig felkonczoltatja. A meg­bízhatatlan elemeket kikergette és még a bás­tyákkal kerített alsó várban sem tűrte meg. Rabutin ezalatt mindig közelebb húzódott a várhoz, de nem támadott. Balogh kapitány azt hitte, hogy kémleli a vár gyengébb részeit és ott támad. Azonban Rabutinnak erős leczke volt a csobánczi kudarcz. Alikor észrevette a vár kemény voltát, zeneszóval elvonult alatta. Batthyány rögtön utána jött és innen diri­gálta hadait a hátráló labancz után. Akkor történt Batthyánynak áttétele a felső megyékbe, Nyitra tájékára. Gróf Eszterházy Antal uj fővezér már megérkezett és Batthyány Sümegen akarta át­adni a fővezérséget. Eszterházynak bemutatni a tisztikart. E czélból összehívta az összes kurucz tisz­teket. Deczember 25 én csak úgy hangzott a sümegi vár úri osztálya a sok Rákóczy tiszt sarkantyúpengésétől. Egy még hiányzott: a vi­téz Béri Balogh Ádám. Nem tudták mire vélni elkésését. Pedig mindenki szeretett volna már kezet szorítani e bátor férfiúval, ki kevesed magával oly hősiesen védte magát a múlt évi győrvári ütközetben, oly geniális taktikával, hogy véres rohammal befulasztotta Heister lándzsásait az ottani tóba. Végre délután megharsantak a trombiták és száguldó paripákon megérkezett kíséretével a várva-várt hadparancsnok. Az egész várnép eleibe ment. A kapunál fogadta maga Eszterházy Antal és az öreg Batthyány. A sok kérdésre alig tudott Balogh felelni, de mikor elkésésének indokolására egy labancz lovaszászlóra mutatott — melyet egy A ÄfmiS hathatós Zer-0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál »gymint idült bronchitis, szamárhuiut és kü'önösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Koffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 267 1-3 Hiap’O.n.ls: m.ai száma lO oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom