Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-06 / 34. szám
1905. augusztus 30. BÉKÉS mes, tud is vele bánni, hogy még sem volt oly teljes sikere, mint vártuk volna, annak az volt az oka, hogy legszebb énekszámát tönkre játszotta. A magyar dalnak különös sajátsága van, érzék és átérzés kell előadásához, de drámai szertelenkedés lerontja minden hatását. Egyébként minden képesség meg van Székelyben arra, hogy ennek a csak dicséretes okból származó hibának elhagyásával a legszebb sikereknek legyen osztályosa. Tihanyi (Hájas) és Bérezi (Szép- iczig) jól képviselték a darabban a komikus elemet. Teljes dicséretet érdemel a kar, a mely meglepő preczizitással és finomsággal énekelte a darab szép és hatásos együtteseit. Paradicsom A szinlap nagy betűkkel hirdette, hogy a darab a budapesti Vígszínház müsordarabja, a mi más szóval azt jelenti, hogy a leányok otthon maradhatnak és igy fel volt keltve az érdeklődés annyira, hogy szép számú közönség — különösen telt földszint — nézte végig Hennequin és Billand bohózatát. És az első vígjátéki estről a közönség teljes megelégedéssel távozott. Nem azért, mintha a darab valami különleges újat adott volna, egy konyhában főtt a franczia irodalom hasonló könnyű termékeivel, de az egymásban bizó és egymást csaló házaspárok, a barátnője visszatartására vállalkozó és ebből a legkritikusabb helyzetekbe kerülő asszony históriája igen ügyesen, uj fűszerek alkalmazásával élvezhetővé téve úgy, hogy a néző szívesen veszi a már ismert menünek feltálalását. A közönség megelégedésének másik és főoka az előadás tökéletessége, pompás gördülékenysége volt. A társulat legjobb erői kezében a szerepek mindegyike tökéletesen érvényesült és a helyzet komikumoknak gyors és meglepő pontossággal való kifejlődése és váltakozása a játék technika tekintetében a legjobb volt, a mit elérni lehet. A jó ensemblé- ből is kiváltak: E. Kovács Mariska (Antoniette), Tóth1 Elek (Gaston) és Tihanyi (Planturel) E. Kovács Mariskát belépésekor ezúttal is tüntető meleg taps üdvözölte és ő mindvégig bájosan játszotta meg a szerelem csapdájába eső józan asszony szerepét.i Tóth Elek a hóditó világfi kényes helyzeteit és a; rendezés nehéz feladatát oldotta meg ügyesen. Tihanyi' nagyot haladt azon az utón, melyre szép kilátásokkal és művészi hivatottsággal indult. A ravasz kikapós és megcsalattatásáról mit sem tudó férj szerepében i ezúttal is tökéletes volt. Az uj tagok közül Simoni Mariska (Gilberthe) gondos alakítást nyújtott, bárhaj a nem egészen szerepkörébe vágó feladatához csakj helyettesítés utján jutott. A régiek közül pedig! Krasznay (Barentin) volt szokottan pompás, mig kisebb szerepeikben Hidi Irén, Verő Janka, és Bérezi] keltettek derültséget. Taps kevés volt, nyílt színen az állandóan tartó tetszés nyilvánítását megakadá-j lyozták a gyorsan váltakozó uj helyzetek, felvonás végén pedig menekült mindenki a szabadba a hőség elől Heti műsor : Vasárnap délután fél helyárak k al Bob hercseg operette, este Menyecskék népszínmű, J [ét főn : Nőemanczipáczió énekes vígjáték. Kedden: A fecskefószek uj operett. Szerdán : Utazás az özvegység felé uj vígjáték. Csütörtökön: Tavasz ■oper'tt. Pénteken: A vasgyáros szinmü. Tarka képek. Alig vagyok képes Írni ebben a pokoli hőségben, még »Tarka képek«-et is. Megáll a kezemben a penna, s mint egy szép asszony mondta: »csurog rajtam a selyem szoknya«. Én nem tudom, mi lesz velünk, ha ilyen forróság van ellenünk. Kiég minden, megint nem lesz kukoricza, fucs a disznóhizlalásnak, csak a városi hatóság szeme nem sül ki, hogy a népkertben dagály van, mert ellepte a portenger. Bérezi, a kinek erős érzéke van a por iránt, mesélte a minap, hogy a lakása ablakából látta, a mint egy fiatal ember sietve igyekezett a népkert felé, Rosszat sejtett, ez a szerencsétlen fiatal ember alighanem reménytelen szerelmes t el akarja magát emészteni. Rohant tehát utána, de már későn érkezett, éppen akkor egy hatalmas porhullám jelezte, hogy végkép elmerült. Béke »poraira«! / Szerencse, hogy ebben a por sivatagban van egy oázis, az »Erkel Ferencz« színkör, a mely pár nap óta benépesült s a melynek belső deszka filaira uj hieroglifek kerülnek. Itt van a Somogyi társulata, valaki ugyan hiányzik közülök, a kinek elmaradása felett legjobban örülnek az asszonyok, pedig örömük korai, mert hisz antul több szép a szépnemhez tartozó tagja van a társulatnak. A régiekről már írtam, most lássuk az újakat. Bárdos Irma a primadonna igen jóízűen tud mulatni még a Rácz Tóni zenekara mellett is, pedig az mostanában csak az oláhoknak akar muzsikálni, a mellett szép szőke mint a Tisza vize, a színpadon és színpadon kívül végtelenül kedves, semmi hivalkodás benne, mint a legtöbb üres primadonnában. Már is a közönség kedvencze, értve alatta nemcsak a férfilkat. Angyal Ilka a drámai primadonna, volt ugyan már Gyulán és pedig abban az esztendőben, amikor Aradi Gerő színtársulata a pavillonban nyitotta meg a színi szezont. Ekkor még mint kezdő színésznő, drámai szendének készült, azóta hatalmas drámai hősnővé nőtte ki magát. —- Aradi Aranka és Gerl iki Hermin szubrett primadonnák. Aradi a forgószél kisasszony — eleven mint a esik, s valami gracziosusan öltözködik, sokszor ugyan gátolja a tulsleppes ruha a szabad mozgásában. Hangja s ő maga is szép. — Gerlakit kellemetlenség fogadta uj állomás helyén, beteg lett, de már jobban van s mielőbb bemutatkozik ő is. Művészi hírneve biztosítja számára a sikert. Hidy Irén oh mi szép, egy csapásra meghódította a férfi sziveket, a melyek ebben a nagy melegben különben is oly olvadékonyak. Emellett sok oldalú szinésznő, nemcsak mint énekesnő, hanem úgy is mint társalgási szinésznő egyformán megállja helyét. Békés családi körökben még sok baj lesz miatta. Anday Terka, a gyulaiak volt kedvenezének Anday Blankának a húga. Oly kedvesen tud társalogni, hogy élvezet hallgatni, még nem volt alkalma bemutatkozni, de legközelebb a »Fecske fészekben« lép fel nagyobb szerepben s bizonyára befészkeli magát a közönség kegyeibe. Simon Mariska a »Paradicsomba« való, kevésbé eleven (bizonyára csak ebben a melegben) de annál inkább elevenítő művésznő. A férfiak közül az újak Palásthy Sándor buffo és énekes bonvivant, a kinek a nyelvén van mindig, hogy „vivat Soroksár, selyem az élet.« Yig, jókedvű hu, igen természetes beszédmodora van s a mellett i társulat dédelgetett kedvencze. A szó szoros értelmében jó fiú s igen jó színész. Ha ő a színpadon van, akkor van élet, szin, kedv az előadásban. Székely Gyula bariton énekes, szép érczes s mély, ha kell rlörgő hangja van, a mely igen kellemesen hangzik. Szolgabiróból lett színész, tehát hivatottságból, s meg is látszik a fellépésén az a biztosság, a mely csak igazi művészi erők sajátja. Peterdy Sándor elsőrendű jellem színész, drámai apa, régi jó ös- merősünk és nagy erőssége a társulatnak. Egy gyengéje van : hogy a kopasz kutyájához szerfelett ragaszkodik. Ha/nal György fiatal tagja a társulatnak, komoly, törekvő, ambicziózus s ezután fog hajnalodul számára a dicsőség útja. Sz. Nagy Imre ‘enoristát még nem élveztük s bizonyosan nagy élvezetben lesz részünk, ha őt is hallani fogjuk. Ezek apró, gyors, amerikai fényképei a társulat ama tagjainak, a kik még nem voltak s nem játszottak Gyulán. Az érdeklődés a színház iránt elég élénk, bérlő is van annyi mint tavaly volt, nem ártana azért, tekintve hogy Somogyi ilyen szép nagy társulattal jött ide, ha a színházba járók száma még fokozottabb lenne, hogy a jövőre nézve biztosítsuk magunknak ugyanezen vagy hasonló elsőrangú társulat idejövetelét. Mert a népkertnek egyéb hasznát úgy sem vesszük, mint hogy színház van benne. A pavilion s egyéb hely iségek bérbeadását a város megint elpuskázta (bár a népkerti port puskázná meg mindennap) úgy, hogy a bérlő az óriási bérösszeget csak úgy tudja kihozni a bérletből, ha egy bécsi szeletet nagyitó üveggel ad, — De miután nagyitó üvegre nincs pénze, a szelet láthatatlan. Az ára annál érezhetőbb. Vasárnap meg éppen botrányos volt, különösen a Rácz Tóni »kitűnő zenekar«-ának a kiállhatatlan- sága. Először összetányérozott egy csomó pénzt, azután nem akart muzsikálni, úgy hogy el kellett kergetni. Mióta szegény Bade Pistának nincs bandája, azóta nem tud egy valamire való banda szervezkedni, úgy hogy most már komolyan utána kell látnunk, nem lehetne-e valahonnan, esetleg Csabáról (ott sok jó banda van), egy tisztességes bandát áttelepíteni. — Mégis, ahol ilyen nagy, intelligens közönség van, egy ügyes, de a mellett szerény czigányzenekar szépen meg tudna élni. Rácz Tónival nincs mit beszélni, ő most egyeduralkodónak érzi magát Gyulán s azt hiszi arról a bizonyos spanyolviaszk- ról, hogy ő gyártja. Egyéb bajunk aztán nem is lenne (ki győzné a többit mind felsorolni!) mint az, hogy a múlt számunkban szerencsésen sikerült az ugynevezhető »közvéleménnyel«, — amit egyik-másik laptársunk korpoltál, — szembe helyezkedni. Meg is kaptuk a magunk »megrovási kalandját« csabai legfiatalabb laptársunktól. Most, úgy látszik, hogy ő a politikai élet-halál ura s jaj annak, aki szembe mer helyezkedni vele, menten lenyakaztatja, na de hát nem vehetjük neki rossz néven, mert a hazáért teszi s a hazáért tesszük mi is, hogy vele egy utón haladunk, bár nézeteink sok tekintetben különböznek. — Oh, csak jönne már el »magyar vezényszó* a te országod, hogy az ország viszhangozna a diadaltól s ne kellene látni aggódó magyar arezokat, akik — mert nem bíznak a jövőben,'— oly könnyen a hazaárulás vádjába kerülnek, akkor pedig végük, mert Pándy menten odakiáltja nekik : »Jóczakát — labanezok.« Hát csak virradjon fel a haza hajnala mielőbb s lépjenek sorompóba azok, akik a hazáért — úgy mint eddig — ezentúl is, tudnak is s akarnak is tenni valamit. _________ Css — 6.5 He ti p i a c z. Gyula, augusztus 4. A budapesti árutőzsdén gabona nemüekben a héten is szilárd volt a hangulat búza 20—30 fillérrel emelkedett. Heti p'aczuakon élónkebb kínálat mutatkozott búzában, árpában. Tengeri azonban nem volt kapható és a megszorult vevők 22 koronát is fizettek m. mázsánként. Eladatott: Búza (uj) . . . 15-20—15 60 Árpa (uj) 14-60 —15-20-óab (uj) . . . 13-20—13-40 Tengeri . 20------22'— 36 54/1905. B. szám. 0 Felsége a király nevében ! A gyulai királyi törvényszék, mint büntető bíróság V. Szakmáry Arisztid kir. ítélőtáblái biró elnöklete alatt Hubay Lajos kir. törvényszéki biró, Jan- kovich Tihamér kir. törvényszéki albiró, valamint Dr. Nuszbek Sándor kir. törvényszéki aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a nagyváradi kir. ügyészségnek, mint sajtó kerületi közvádlónak 3070. és 3675/1905. k. ü. számú vádirata és a vádtanácsnak 1331/1905. B. számú vádhatározata alapján 2 rendbeli sajtó rendőri vétség miatt Dobay Ferencz bűnügyében a kir. törvényszéknek 1530. és 1617/1905. B. számú végzése folytán Dr. Liszy Viktor kir. ügyész, mint közvádlónak és Dobay Ferencz vádlottnak jelenlétében Gyulán, 1905. évi junius hó 26. uapján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: A kir. törvényszék, mint büntető bíróság szabadlábon levő : Dobay Ferencz (40 éves, róm. kath., nyomdatulajdonos és könyvkereskedő, vagyonos, gyulai lakos) vádlottat azon cselekménye miatt, hogy a politikai lapok részére meghatározott biztosíték le nem tétele daczára, mint a »Békés« czimü, Gyulán megjelenő hetilap bejelentett kiadótulajdonosa a »Békés«-nek 1905. január 22-én megjelent 4-ik számában »Képviselőválasztási mozgalmak« czim alatt és ugyanezen lapnak 1905. február 12-én megjelent 7-ik számában
