Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-06 / 34. szám
BÉKÉS 1905. augusztus 6. becsületes törekvésnek, melylyel nem éppen tőke gazdag, de becsületes, tisztességes régi és fiatal kereskedők üzletüket fenntartani törekszenek. Ezek javarészben a bukások előidézői, A védekezés csak az lehet, hogy amint a legsúlyosabb epidémiák ellenében, az egész általánosságot illető, mindenkire egyaránt ható intézkedésekkel, de erős egyéni akarattal is védekezünk a baj terjedése, rettenetes következményei ellenében — kereskedőinknek éppen úgy kell védekezniök a felsorolt bajokban is. A baj lokális kiirtásával elsősorban mindenütt kérlelhetetlen összetartásra és arra van szükség, hogy azokat a gyárosokat boj- kottálják, melyek könnyelmű hitelezéssel szédelgő cégek támogatásával a piac ártalmára vannak. Kíméletlen szigorral csinálják meg a »szabott árak« és »nincs hitel« rendszerét. Nehéz, fáradságos munka lesz, de elvégrej valakinek már meg kell kezdeni, mert fontos közgazdasági érdek: hogy tisztességes kereskedőink képviseljék a hazai piacot, hol maguk az állam és a társadalom erkölcsi és anyagi sikerekben osztozkodva, a hazai kereskedelmet ne a lejtőre, de a piedesztálra emeljék azt hírnevessé tegyék. T a n ii g y. A gyulai áll. segélyezett közs. polgári fiú és leányiskola értesítője Abafi János igazgató szerkesztésében gondosan egybeállitva közli az intézet munkásságát az 1904—1905. iskolai évről. A fiú osztályokból csak a III. és IV. volt szervezve, a leányok számára pedig az I. osztály. A két fiú osztályba 47, az I. leányosztályba 29 tanuló iratkozott be, kik közül vizsgálatot tett 44 fiú és 27 leány, kimaradtak összesen öten. Vallás szerint összesen róm. kath. volt 26, izraelita 23, református 15, gör. kel. 5, ágostai ev. 2. Anyauyelv szerint 66 magyar és 5 oláh. Helybeli volt 60, vidéki 11. Érdekes a statisztikának azon rovata, mely a növendékeket szülőik társadalmi állása szerint osztályozza s melyből kitűnik, hogy a gyermekek legnagyobb részt az iparos és kereskedő családokból kerülnek ki. Erkölcsi viseletre nézve dicséretes 35, jó 34, tűrhető 2, szorgalomra nézve: kitartó 13, kellő 11, változó 20, hanyatló 18, csekély 8. Előmenetelre: kitÜDŐ 8, jeles 13, jó 9, elégséges 29, elégtelen 12. A fiú osztályokból jövőre csak a IV. osztály áll még fenn, melynek mintegy 28 nővén déke lesz; megnyílik azonban a II. leányosztály is, mely előreláthatólag éppen mint a múlt évben is népes lesz. A tanszemélyzet a régi maradt, kikhez Abafi Erzsi oki. tanítónő, mint kézimunka tani- tónő ideiglenesen alkalmaztatott, ki — mellesleg mondva — a női kézimunka tanítás terén szép eredményt produkált. A jeles tanulók jutalmakat kaptak, a szegényebbek pedig tandijelengedésben részesültek szám szerint 39-en. A tananyag az elő Írott tantervnek megfelelőleg és általános jó sikerrel végeztetett. Taníttatott szükségképen a latin nyelv is, de ennek csak 14 tanulója volt. Az intézetnél 51-en jelentkeztek, mint rendkívüli tanulók magánvizsgálatra. A tandíj a fiuknál a mellékdíjakkal együtt évi 21 korona, a leányoknál 30 kor, A polgári fiúiskola a jövő tanév végével végleg elveszti növendékeit, s átalakul leányiskolává, melyre hogy Gyulának ilyen hivatalnok, kisbirtokos, kisiparos és kiskereskedő lakosokból álló vá rosnak szüksége van, mutatja, hogy a folyó tanév végén is 29 leányt kellett részint Csabára, részint Nagyváradra vinni költséges magánvizsgálatokra s a megfigyelés szerint ezen szám évről-évre nőve kedik, mert amint növekednek a lakosok megélhetésének nehézségei és a leányoknál a férjhez menetel akadályai, annál nagyobb szükség lesz a felsőbb leányoktatásra is. Hírek. A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését folyó hó 14-én fogja tartani. A benedeki földvétel. A képviselőtestület által a benedeki földvétel ügyében kiküldött bizottság, mint lapunk múlt heti számában megírtuk, Kóhn Dávid bizottsági tag indítványa alapján küldött- ségileg kereste meg a földmivelésügyi ministeriu- mot a város által tervezett parczellázásnak állami költségen leendő kivitele ozéljából. Indítványozót két szempont vezérelte indítványa megtételére. Az első az, hogy a parczellázási kísérlet, mely ha vál lalatba adás utján történik, a képviselőtestület által e czélra megszavazott 2000 koronának körülbelül kétszeres összegébe került volna, igy pedig csak pár száz koronára rugó dologi költség áldozatot igényelne, a másik szempont pedig az, hogy a kor mány a parczellázás terén szakavatott mérnököket adhat a város rendelkezésére, akik a parczellázást a kitűzött határidőig biztosan elkészítik, Hoffmann Ferencz és Steigerwald Fér mez, akiket a bizottság Részvéttel gondoltam az asszonyra, a pin ezér pedig folytatta : — Pedig a durva kovács igazán engedhetett volna a könnyeknek. A majszterné igazán szép fekete szemekkel, sápadt, szenvedő arrzá val olyan szánalomraméltó volt. És a kovács üti, tessék elhinni, üti. Most is viselte a nyomát a durva öklöknek. Szerencsére, nem merte bántalmazni, mert ezt már pinezér létemre el nem néztem volna. Közel voltam hozzá, hogy nehéz szókat vagdossak a durva kovács fejéhez, mikor az asszony a négy éhező gyermekét emlegette, akik elől elissza a kenyérnek valót; az üzletember erősen viaskodott bennem a résztvevő kebellel. Hogy könyörgött, hogy megkun- czorált az az asszony és h igy nem hallgatott rá a tivornyás sehonnai ! Még a kis fiát is magával hozta az asszony, akinek nyári ruha födte vá- nyadt tagjait, ebből is meztelenül vigyorgott elő fagyszitta könyöke. A pinezér olyan szívesen beszélte el, mintha novellairó lenne s a Bródy Sándor embereit olvasta volna. — De nézze pinezér, magának van szive, miért nem löki ki az ilyen emb ;rt, amig józan, miért áztatja el? Végre is az ilyen emberek rontják a kávéház tekintélyét. — Való. De ha mi kilökjük, putikba megy. Nálunk legalább urasan veri el a pénzét; aztán uram, ilyenek után él a kávés, nem a délutáni fekete kávésok után. A kovács mesésen tud| költeni. Pedtg az asszony megérdemelné, hogy féltve őrizzék. — Valószínű, hogy a kovács nem szereti a feleségét ? — Az( bizonyos. (A pinezér szerette a ha tározott formájú kijelentéseket.) A kék folt tanúsítja, a gyöngédtelensége bizonyítja. Micsoda gyilkos szemet vetett a feleségére, mikor az nem akarta megengedni, hogy a kis fiát, (valami hat esztendős) leitassa. Védekezése, a királyi kegyelemig menő pör roegkegyelmezésemérf, nem foglalt el oly uenső lélekmegindulással, mint látni egy bánatos, fekete ruhás asszonyt kisirt szemekkel, sápadt arczán a démoni bosszuállás vágyával, ha a törvényházban találkoztunk. Én, a megtiprott jogrend hívatlan őre, igyekeztem jóvá tenni hibámat s a kenyér- kereső nélkül maradt nőnek havi segélyre köteleztem magamat, amire a sápadt asszonynak egy kijelentése volt. — Vérdij nem kell. Férjem gyilkosának aranya sem kellene, ha az üdvösséget váltanám is meg vele. Soha sem felejtem el, mikor a harmadbiró- sági Ítélet kihirdetésekor összekulcsolt kezekkel elém borult s az őrület fájdalmával szorította össze szivemet : — Az uramat add elő nekem, az áldott emlékű uramat, kit felednem lehet. * Hugó Viktor igazad van : „Az égnél is van nagyobb látomány: az emberi lélek.“ e czélra szerkesztett kérvénynyel a fővárosba küldött, szombaton tisztelegtek a földmivelésügyi mi- nisterium telepítési s parczellázási ügyosztályánál, ahol a város kérelmét előterjesztvén, a legelőzé- kenyebb fogadtatásra találtak. Annak daczára ugyanis, hogy a ministerium rendelkezése alatt álló szakközegek ily czélból az ország sok helyére kéretnek és vannak előjegyezve, a ministerium, Gyula városa iránti különös figyelemből megígérte, hogy két mérnököt küld le, díjtalanul, úgy hogy a várost a parczellázásnál csak a fuvar és a felméréshez szükséges napszámosok költsége fogja terhelni. Dormer főmérnök és Hankovszky mérnök, akik közül utóbbi lesz a parczellázás vezetésével megbízva, folyó hó 4-ikén reggel tényleg le is érkeztek Gyulára s a bizottság több tagjának résztvétele mellett, bejárták a benedeki uradalmat, megállapodván a parczellázás főbb irányelvei, különösen pedig a dűlők mikénti beosztására nézve. Hankovszky a parczellázás terén az országban első rendű szakerő 8 kiváló tekintély, ő teljesítette Békéscsabán a Traúttmansdorf-féle parczellázást is és igy a vármegyei helyi viszonyokkal is teljesen ösmerős. A ministerium nagyon lekötelezte a várost, hogy őt küldötte ki a benedeki földfelosztás műszaki munkálatára. Hankovszky tegnap tényleg meg is kezdette a parczellázási munkát, és a mai napon még egy mérnök jő le Gyulára, aki a parczellázásnál annak befejezéséig, közre fog működni. Dávid József műszaki rajzoló a m. kir. állam- ópitészeti hivatalnál, 10 koronát küldött be lapunk szerkesztőségéhez a József kir. herczeg sanatorium céljaira. Rendeltetési helyére juttatjuk. A gyulai színművészet pártoló egyesület julius 30-án délelőtt Dutkay Béla elnöklete alatt tartott közgyűlésében Dömény Lajos egyesületi pénztárnok előterjesztette az 1901. április hó 13-tó 1 ez év ulius 29-ikéig terjedő időről vezetett számadásokat. Ezek szerint az 1901-iki bevétel 32350 korona 76 fillér, kiadás 31267 korona 54 fillér, — az 1902-iki bevétel 4330 korona 41 fillér, kiadás 5199 korona 86 fillér, — az 1903-iki bevétel 3721 korona 91 fillér, kiadás 3758 korona 24 fillér, — az 1904-iki bevétel 547 korona 16 fillér, a kiadás 651 korona 60 fillér, — az 1905-iki bevétel 431 korona 80 fillér, kiadás 463 korona 40 fillér, pénztári maradvány julius 29-én 41 korona 40 fillér. A színművészet pártoló egyesület által a bekésmegyei takarékpénztári egyesülettől 1901-ik évben felvett 3000 korona kölcsönből a részlettörlesztések és kamatok fizetése után most már csak 930 korona 13 fillér tőke s annak kamata fizetetten. A tagok közül 14 meghalt, 36 pedig időközben Gyuláról eltávozott és igy az egyesületnek tagjai száma ez idő szerint 187. (Zárjel között megemlítjük, hogy a tagsági kötelezettség állandó s nincs időhöz kötve, a tagsági kötelezettség csak akkor szűnik meg, ha a kilépni szándékozó ezt az év három utolsó hónapjában az egyesületnek Írásban bejelenti.) A közgyűlés a számadásokat tudomásul vette és Dömény Lajos pénztárnoknak önzetlen munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Ugyancsak jegyzőkönyvi hálás köszönetét szavazott gróf Almásy Dénesnek, aki az egyesület tulajdonát képező páholyt úgy az idén, mint a múlt évben teljes szezonra kibérelvén, a páholyt értékesítés czéljából az egyesület rendelkezésére bocsátotta. Ezek után a tisztujitás ejtetett meg, közfelkiáltással a következő eredménynyel : elnök gróf Almásy Dénes, alelnökök dr. Zöldy János és dr. Ladies László, titkárok Kóhn Dávid és dr. Berthóty István, pénz- tárnok Dömény Lajos, számvizsgálók Deimel Lajos, Dubányi Imre s Horti Béla; választmány: Abafi János, Batik Elek, dr. Berényi Ármin, dr. Berkes Sándor, Braun Mór, dr. Bucskó Korioláu, Czinczár Adolf, Csák György, Dombi Lajos, Dutkay Béla, dr. Daimel Sándor, Erkel János, dr. Fábry Sándor, dr. Follmann Jáaos, Gróh Mihály, Gerlein Reinhart, Haviár Lajos, Jantsovits Emil, Kiss István, Künzi Ernő, Kiss László, dr. Kun Pál, Ladies György, dr. Liszy Viktor, Lukács Endre, Lendvay Mátyás, dr. Márky János, Novák Kamill, dr. Nyisztor Adorján, Popovics Jusztin, Reisner Emánuel, Rezey Sylvius, Reisner Ede, Scherer Benedek, Schmidt József, K
