Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-07-30 / 33. szám

1905. julius 30. BÉKÉS 9 csak azért nem volt felvéve a magyar „Hymnus“ mert a tisztelt teológus urak azt nem tudják a „Batuta“ „Kaluserul“ és „Ardeleana“ mellett nem értek rá azt megtanulni . . . ! Azok azonban, akik a hazafiságot nem a kiabálásban, mázsás bombasztok elpufogtatásában találják, örömmel látták a gyulai közönség hazafias felbuzdulását, ha mindjárt szépséghibák is voltak ebben a felbuzdulásban. Az tudniillik a legnagyobb sérelem, hogy „a lovagias magyarok“ olyan társa­ságot hajigáltak meg, melyben hölgyek is voltak. Hát ez igaz. Hölgyeket bántani lovagiatlan dolog, de még lovagiatlanabb dolog őket kitenni ilyen bántalmazásnak. — Hisz elvégre is akkor román nemzeti zászló alatt rendezhetnek oláh nemzeti fel­vonulást és gyalázhatják a magyar zászlót ked­vükre, nem kell egyebet tenniök, mint hogy höl­gyeket is vonjanak bele a „heczcz“-be s a „lova­giasság“ jegyében el kellene tűrnünk a legnagyobb megcsufoltatást is. No de ne beszéljünk erről többet, sőt inkább felejtsük el, hogy ilyen dolog elő is adta magát valamikor Gyulán. Itt nálunk még nem termettek — hálistennek — mártírok s reméljük ezután is mentve leszünk tőlük s mint eddig voltunk, magyar és oláh anyanyelvűnk daczára, egyaránt magyarok maradunk s több ilyen „beugratásnak“ nem ülnek fel oláh nyelvű, magyar polgártársaink. S élünk jó egyetértésben, mint eddig. A jó egyetértést azonban ne a vármegye ter­mében keressük megyegyülés alkalmával, mert itt is el van már hintve a konkoly s politika ma már az egész mindenség. Eddig megbecsülték a megye atyái egymásban, ami megbecsülni való volt, „elvek fenntartása mellett“, ma már nem ismernek becsülni valót a politikai meggyőződésen kívül s jaj annak, aki más politikai véleményen mer lenni, mint a többség. Annak pofonokat és kirúgást Ígérnek, mert ők minden felebbezési forum kizárásával, pápai csalhatatlansággal megállapították, hogy a hazát csak egyféleképen lehet szeretni. S szegény Lukács György, aki többet tett már a hazáért — nem frázisokkal, hanem kézzelfogható tényekkel — mint az összes kiabálósok együttvéve — most haza- ámló lett. Mert a hazaszeretetnek nehezebbik, há­látlanabbik módját választotta, mert viseli a nép­szerűtlenséget most, amikor oly keserves népszerűt­lennek s oly nagyon könnyű népszerűnek lenni. Csak jó torok kell hozzá! S l^ukács György most keresztre feszittetik és letagadtatnak az ő érdemei. Ő nem tett egyebet semmit főispánsága alatt csak — kétszer szavazott; amit a humanizmus, a kul­túra, a közigazgatás érdekében tett, — nagy, el­évülhetetlen érdemek, — most mind el vannak fe­lejtve s Békésvármegye közönsége nem talál az ö elvesztésével semmi sajnálni valót, semmi elbucsuz- tatni valót. Pedig még a halottat is el szokták bú­csúztatni szép rigmusokban, ékes frázisokban, csak Lukács Györgynek nem jutott „halottaiban“ egy szál szóvirág sem. Ellenben „de mortuis nil nisi bene“ hangoztatásával leszedték a keresztvizet is róla. — Valóban arra a tapasztalatra kell, hogy jusson az ember, hogy az embernek nem lenne érdemes jót tennie, ha nem a saját öntudata lenne a legnagyobb jutalma a munkának. Lukács György azonban való­színű, hogy előbb jutott erre a tapasztalatra s saját öntudatának tisztaságát nem adja oda olcsó dicső­ségért, utczai tömjénfüstért, amelyből mindenkinek kijut ma, ki az árral úszva, kiabálni is tud. Bészéljünk azonban vidámabb tárgyakról, mert még végleg elsavanyodik az ember ennyi fonákság, félszegség láttára. — Készülünk nagyban a színi szezonra, azaz, hogy ezt a frázist csak én mon­dom, mert a városon bizony semmiféle nagy ké­szülődés nem látszik. Az egész készülődés abban áll, hogy a múlt héten összekeresték a színház kulcsait s egy-kettőt meg is találtak belőlük, a többit azonban szükségtelen volt megtalálni is, mert az ajtók tárva-nyitva voltak egész télen. A színházunk közt télen és nyáron tudniillik az a különbség, hogy nyáron a színészek játszák benne az „Éjjeli menedékhely“-et, télen pedig való­sággal éjjeli menedékhelyévé válik a csavargóknak. S hogy aztán a villamlámpák fele elvész, hogy a színház igy színi szezon előtt olyan gazdátlanul, bitangjában van, hogy minden évben egy csomó pénzt és munkát kell befektetni, hogy szinjáték- képes állapotba jöjjön, azon senki sem fog csodál­kozni, aki tudja, hogy a színház „gondozását“ a város vállalta magára. Ezek után pedig ne csodál­kozzunk, ha Reb Menakhem Cziczeszbeiszer átkai közt közelebbről azt fogjuk olvasni, hogy „Gon­dozzon théged Jolaváros!..." A publikumnak nagy része azonban még sza­naszét van, ki a hegyek közt, ki a tengernél. Csak én az árva, kuksolok itthon és irom a megrovási kalandokat, keserveseket sóhajtva Abbázia felé. — Azonban van, aki még nálam is „fürdőzetlenebb“, mert én legalább voltam a héten „Gyopároson“, megyénk ez egyetlen fürdőjében, melyre méltán büszkék az orosháziak. — A „Gyopáros“ ugyanis gyönyörűen fejlődik. Nemcsak az orosháziak, ha­nem messze vidékről felkeresik az áldott sziksós ha­bokat, amelyek minden disznófürösztőhöz való ha­sonlatosságuk daczára is, pompásan kihúzzák az em­berből a rheumát meg a köszvényt. S a Gyopáros ma már egész modern fürdőhely lett. Kabinsorok sorakoznak a barna vizű tó partján s kényelmes vendéglőt tart igen jó konyhával, az Alföld szálloda derék bérlője, Rosenberg. S esténkint a vendéglő udvarán kedves társasélet van az asztalok mellett. Sőt a héten Anna-bál is volt a fürdőben. Egyéb fürdői életet azonban sajnos, nem ir­hatok. Legközelebb azonban meg fogom mászni a takarékpénztár előtti nagy hegyet, mely a kötőgyári építkezések óta tornyosul az ég felé s akkor aztán megírom majd a gyulai Csimborasszó faunáját és flóráját is... . ___________ -re. Közgazdaság. Száj és körömfájás. Gyula város területén és határában a ragadós száj és körömfájás a szarvas­marba állományban oly mérvet öltött, hogy az egész várost és határát szoros zárlat alá kellett venni. A betegség azonban már múló félben van, úgy hogy a határ zárlatot fel lehet oldani, s mint­hogy a betegség most már csak szórványos jellegű, a zárlat egy bizonyos határrószre nézve tartatik fenn és pedig a Prekup tanyától a Fekete Körözsig. Uj vasút. Fábry Károiy a gyomai kerület kép­viselője, Bácsy Lajos dr. gyomai ügyvéd és Debre- reczeni Endre földbirtokos kezdeményezésére moz­galom indult meg, egy a gyomai járásíés a Sárrét érdekeit szolgáló helyiérdekű keskeny vágányu vasút érdekében. A vasút az arad—Csanádi e. v. mezőhegyes- Orosháza—szarvasi és mezőhegyes _ Or osháza—kondorosi vonalának bekapcsolásával Kondorosról indulna, Kondoros és Mezőberény közt két felé ágaznék olykép, hogy az egyik vonal a mezőberényi, endrődi és gyomai tanyák közt Endrőd érintésével Gyomára futna be, a honnan Csudaballán és Turkevón keresztül Kisújszállásig haladna, a másik vonal Mezőberény érintésével Körösladánynál a mátravidéki vasútvonalba kapcsolná be Mező- berényt és Körstarcsát s igy egyenes összeköttetést létesítene a vármegye déli pontjai és Szeghalom meg Füzesgyarmat között. Az előmunkálati enge­délyt a kereskedelemügyi minister a napokban adta meg és az érdekeltség most a részvénytőke beszer­zése iránt teszi meg a kellő lépéseket. „A Bekósvármegyei Gazdasági-Egylet“ által, a békéscsabai m. kir. földmivesiskolánál létesített aiapitványos hely 1905. október 1-én kezdődő, 2 éves tanfolyamra megüresedvén, annak betöltésére pályázatot hirdetek. Pályázhat az ingyenes tanít­tatásra minden bókésvármegyei gazdálkodó 17 évet betöltött fia, aki jó magaviseletü, irni, olvasni tud és a szülői beleegyezését birja arra nézve, hogy a 2 éves tanfolyamot elvégzi. A pályázatok leg­később augusztus hó 20-ig a Gazdasági-Egylet titkári hivatalához nyújtandók be. Békéscsabán, 1905. julius 28-án. Békésmegyei Gazdasági-Egylet. Pfeiffer István, gazdasági-egyleti titkár. Ujkigyósi közdüllő utak törzskönyvezése. Dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnökletével a járási főszolgabíró valamint az államépitészeti hiva­tal kiküldötte s az összes érdekeltek részvétele mellett szerdán délelőtt ment végbe az ujkigyósi viczinális utak törzskönyvezése s az ezzel kapcso­latos hitelesítési eljárás, ugyanaz nap délelőtt külön eljárás keretében tárgyalta a bizottság a községi közdüllő utak törzskönyvezését is, amelyekre vo­natkozólag gróf Wencheim Krisztina valamint a m. kir. államvasutak tettek észrevételt. ^A bizottság az észrevételeket jegyzőkönyvbe foglalván, azok elfogadása felett a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés határoz. Heti piacz. Gyula, julius 28. A budapesti árutőzsdén a folyton tartó szá­razság és a kedvezőtlen termés eredményének hatása alatt, a hót folyamán általában szilárd volt a han­gulat, búza 25—30 fillérrel emelkedett. Heti piaczunkon a kinálat tartózkodó, külö­nösen tengeri alig kapható és a felhozott áru horribilis áron kelt el. Eladatott: Búza (uj) . . . 14-60—15.— Árpa (uj) . 14-20 —14-40 Zab (uj) . . . 12-20—12-40 Tengeri . . 18-40—18-60 Kiadó lakás. Gyulán, az újvárosi 1399. számú házban, két lakás kiadó. r Értekezni lehet a tulajdonos Tóth János vendéglőssel, az Újvárosi Olvasó­körben. o46 ! _2 Eg y jó házból való fiú fölvétetik 24 i-2 Blaskovtts Mihály bádogos-üzletében, Gyulán. Gyulán, Aradi-út 552. szám alatt négy szoba hozzátartozó mellékhe­lyiségekkel azonnal kiadó. Tudakozódni lehet a helyszínen Illés •Józsefnél. 245 1—3 Kiadó lakás. Gyulán, a Vida-utcza 90. számú házban három utczai szoba és egy előszoba, hozzá­tartozó mellékhelyiségekkel, folyó évi októ­ber l-töl kiadó. 243 1—1 Értekezni lehet a házban lakó tulajdo­nos Haverda Ferenc»c*el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom