Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-30 / 33. szám
1905. julius 30. BÉKÉS 9 csak azért nem volt felvéve a magyar „Hymnus“ mert a tisztelt teológus urak azt nem tudják a „Batuta“ „Kaluserul“ és „Ardeleana“ mellett nem értek rá azt megtanulni . . . ! Azok azonban, akik a hazafiságot nem a kiabálásban, mázsás bombasztok elpufogtatásában találják, örömmel látták a gyulai közönség hazafias felbuzdulását, ha mindjárt szépséghibák is voltak ebben a felbuzdulásban. Az tudniillik a legnagyobb sérelem, hogy „a lovagias magyarok“ olyan társaságot hajigáltak meg, melyben hölgyek is voltak. Hát ez igaz. Hölgyeket bántani lovagiatlan dolog, de még lovagiatlanabb dolog őket kitenni ilyen bántalmazásnak. — Hisz elvégre is akkor román nemzeti zászló alatt rendezhetnek oláh nemzeti felvonulást és gyalázhatják a magyar zászlót kedvükre, nem kell egyebet tenniök, mint hogy hölgyeket is vonjanak bele a „heczcz“-be s a „lovagiasság“ jegyében el kellene tűrnünk a legnagyobb megcsufoltatást is. No de ne beszéljünk erről többet, sőt inkább felejtsük el, hogy ilyen dolog elő is adta magát valamikor Gyulán. Itt nálunk még nem termettek — hálistennek — mártírok s reméljük ezután is mentve leszünk tőlük s mint eddig voltunk, magyar és oláh anyanyelvűnk daczára, egyaránt magyarok maradunk s több ilyen „beugratásnak“ nem ülnek fel oláh nyelvű, magyar polgártársaink. S élünk jó egyetértésben, mint eddig. A jó egyetértést azonban ne a vármegye termében keressük megyegyülés alkalmával, mert itt is el van már hintve a konkoly s politika ma már az egész mindenség. Eddig megbecsülték a megye atyái egymásban, ami megbecsülni való volt, „elvek fenntartása mellett“, ma már nem ismernek becsülni valót a politikai meggyőződésen kívül s jaj annak, aki más politikai véleményen mer lenni, mint a többség. Annak pofonokat és kirúgást Ígérnek, mert ők minden felebbezési forum kizárásával, pápai csalhatatlansággal megállapították, hogy a hazát csak egyféleképen lehet szeretni. S szegény Lukács György, aki többet tett már a hazáért — nem frázisokkal, hanem kézzelfogható tényekkel — mint az összes kiabálósok együttvéve — most haza- ámló lett. Mert a hazaszeretetnek nehezebbik, hálátlanabbik módját választotta, mert viseli a népszerűtlenséget most, amikor oly keserves népszerűtlennek s oly nagyon könnyű népszerűnek lenni. Csak jó torok kell hozzá! S l^ukács György most keresztre feszittetik és letagadtatnak az ő érdemei. Ő nem tett egyebet semmit főispánsága alatt csak — kétszer szavazott; amit a humanizmus, a kultúra, a közigazgatás érdekében tett, — nagy, elévülhetetlen érdemek, — most mind el vannak felejtve s Békésvármegye közönsége nem talál az ö elvesztésével semmi sajnálni valót, semmi elbucsuz- tatni valót. Pedig még a halottat is el szokták búcsúztatni szép rigmusokban, ékes frázisokban, csak Lukács Györgynek nem jutott „halottaiban“ egy szál szóvirág sem. Ellenben „de mortuis nil nisi bene“ hangoztatásával leszedték a keresztvizet is róla. — Valóban arra a tapasztalatra kell, hogy jusson az ember, hogy az embernek nem lenne érdemes jót tennie, ha nem a saját öntudata lenne a legnagyobb jutalma a munkának. Lukács György azonban valószínű, hogy előbb jutott erre a tapasztalatra s saját öntudatának tisztaságát nem adja oda olcsó dicsőségért, utczai tömjénfüstért, amelyből mindenkinek kijut ma, ki az árral úszva, kiabálni is tud. Bészéljünk azonban vidámabb tárgyakról, mert még végleg elsavanyodik az ember ennyi fonákság, félszegség láttára. — Készülünk nagyban a színi szezonra, azaz, hogy ezt a frázist csak én mondom, mert a városon bizony semmiféle nagy készülődés nem látszik. Az egész készülődés abban áll, hogy a múlt héten összekeresték a színház kulcsait s egy-kettőt meg is találtak belőlük, a többit azonban szükségtelen volt megtalálni is, mert az ajtók tárva-nyitva voltak egész télen. A színházunk közt télen és nyáron tudniillik az a különbség, hogy nyáron a színészek játszák benne az „Éjjeli menedékhely“-et, télen pedig valósággal éjjeli menedékhelyévé válik a csavargóknak. S hogy aztán a villamlámpák fele elvész, hogy a színház igy színi szezon előtt olyan gazdátlanul, bitangjában van, hogy minden évben egy csomó pénzt és munkát kell befektetni, hogy szinjáték- képes állapotba jöjjön, azon senki sem fog csodálkozni, aki tudja, hogy a színház „gondozását“ a város vállalta magára. Ezek után pedig ne csodálkozzunk, ha Reb Menakhem Cziczeszbeiszer átkai közt közelebbről azt fogjuk olvasni, hogy „Gondozzon théged Jolaváros!..." A publikumnak nagy része azonban még szanaszét van, ki a hegyek közt, ki a tengernél. Csak én az árva, kuksolok itthon és irom a megrovási kalandokat, keserveseket sóhajtva Abbázia felé. — Azonban van, aki még nálam is „fürdőzetlenebb“, mert én legalább voltam a héten „Gyopároson“, megyénk ez egyetlen fürdőjében, melyre méltán büszkék az orosháziak. — A „Gyopáros“ ugyanis gyönyörűen fejlődik. Nemcsak az orosháziak, hanem messze vidékről felkeresik az áldott sziksós habokat, amelyek minden disznófürösztőhöz való hasonlatosságuk daczára is, pompásan kihúzzák az emberből a rheumát meg a köszvényt. S a Gyopáros ma már egész modern fürdőhely lett. Kabinsorok sorakoznak a barna vizű tó partján s kényelmes vendéglőt tart igen jó konyhával, az Alföld szálloda derék bérlője, Rosenberg. S esténkint a vendéglő udvarán kedves társasélet van az asztalok mellett. Sőt a héten Anna-bál is volt a fürdőben. Egyéb fürdői életet azonban sajnos, nem irhatok. Legközelebb azonban meg fogom mászni a takarékpénztár előtti nagy hegyet, mely a kötőgyári építkezések óta tornyosul az ég felé s akkor aztán megírom majd a gyulai Csimborasszó faunáját és flóráját is... . ___________ -re. Közgazdaság. Száj és körömfájás. Gyula város területén és határában a ragadós száj és körömfájás a szarvasmarba állományban oly mérvet öltött, hogy az egész várost és határát szoros zárlat alá kellett venni. A betegség azonban már múló félben van, úgy hogy a határ zárlatot fel lehet oldani, s minthogy a betegség most már csak szórványos jellegű, a zárlat egy bizonyos határrószre nézve tartatik fenn és pedig a Prekup tanyától a Fekete Körözsig. Uj vasút. Fábry Károiy a gyomai kerület képviselője, Bácsy Lajos dr. gyomai ügyvéd és Debre- reczeni Endre földbirtokos kezdeményezésére mozgalom indult meg, egy a gyomai járásíés a Sárrét érdekeit szolgáló helyiérdekű keskeny vágányu vasút érdekében. A vasút az arad—Csanádi e. v. mezőhegyes- Orosháza—szarvasi és mezőhegyes _ Or osháza—kondorosi vonalának bekapcsolásával Kondorosról indulna, Kondoros és Mezőberény közt két felé ágaznék olykép, hogy az egyik vonal a mezőberényi, endrődi és gyomai tanyák közt Endrőd érintésével Gyomára futna be, a honnan Csudaballán és Turkevón keresztül Kisújszállásig haladna, a másik vonal Mezőberény érintésével Körösladánynál a mátravidéki vasútvonalba kapcsolná be Mező- berényt és Körstarcsát s igy egyenes összeköttetést létesítene a vármegye déli pontjai és Szeghalom meg Füzesgyarmat között. Az előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi minister a napokban adta meg és az érdekeltség most a részvénytőke beszerzése iránt teszi meg a kellő lépéseket. „A Bekósvármegyei Gazdasági-Egylet“ által, a békéscsabai m. kir. földmivesiskolánál létesített aiapitványos hely 1905. október 1-én kezdődő, 2 éves tanfolyamra megüresedvén, annak betöltésére pályázatot hirdetek. Pályázhat az ingyenes taníttatásra minden bókésvármegyei gazdálkodó 17 évet betöltött fia, aki jó magaviseletü, irni, olvasni tud és a szülői beleegyezését birja arra nézve, hogy a 2 éves tanfolyamot elvégzi. A pályázatok legkésőbb augusztus hó 20-ig a Gazdasági-Egylet titkári hivatalához nyújtandók be. Békéscsabán, 1905. julius 28-án. Békésmegyei Gazdasági-Egylet. Pfeiffer István, gazdasági-egyleti titkár. Ujkigyósi közdüllő utak törzskönyvezése. Dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnökletével a járási főszolgabíró valamint az államépitészeti hivatal kiküldötte s az összes érdekeltek részvétele mellett szerdán délelőtt ment végbe az ujkigyósi viczinális utak törzskönyvezése s az ezzel kapcsolatos hitelesítési eljárás, ugyanaz nap délelőtt külön eljárás keretében tárgyalta a bizottság a községi közdüllő utak törzskönyvezését is, amelyekre vonatkozólag gróf Wencheim Krisztina valamint a m. kir. államvasutak tettek észrevételt. ^A bizottság az észrevételeket jegyzőkönyvbe foglalván, azok elfogadása felett a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés határoz. Heti piacz. Gyula, julius 28. A budapesti árutőzsdén a folyton tartó szárazság és a kedvezőtlen termés eredményének hatása alatt, a hót folyamán általában szilárd volt a hangulat, búza 25—30 fillérrel emelkedett. Heti piaczunkon a kinálat tartózkodó, különösen tengeri alig kapható és a felhozott áru horribilis áron kelt el. Eladatott: Búza (uj) . . . 14-60—15.— Árpa (uj) . 14-20 —14-40 Zab (uj) . . . 12-20—12-40 Tengeri . . 18-40—18-60 Kiadó lakás. Gyulán, az újvárosi 1399. számú házban, két lakás kiadó. r Értekezni lehet a tulajdonos Tóth János vendéglőssel, az Újvárosi Olvasókörben. o46 ! _2 Eg y jó házból való fiú fölvétetik 24 i-2 Blaskovtts Mihály bádogos-üzletében, Gyulán. Gyulán, Aradi-út 552. szám alatt négy szoba hozzátartozó mellékhelyiségekkel azonnal kiadó. Tudakozódni lehet a helyszínen Illés •Józsefnél. 245 1—3 Kiadó lakás. Gyulán, a Vida-utcza 90. számú házban három utczai szoba és egy előszoba, hozzátartozó mellékhelyiségekkel, folyó évi október l-töl kiadó. 243 1—1 Értekezni lehet a házban lakó tulajdonos Haverda Ferenc»c*el.
