Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-30 / 33. szám
4 BÉKÉS 1905. julius 30. az általa is aláirt indítványnak ily alakban való elfogadását. Még Pikó Béla beszélt s járult hozzá a Pándy indítványához, szavai azonban elhaltak a zajban. Az alispán erre berekesztvén a vitát és a felszólalások alapján a dr. Pándy István által beadott elleninditványt jelentette ki elfogadottnak s ehhez képest a következőkép mondta ki a határozatot : Békésvármegye közönsége —tekintettel arra, hogy a volt főispán a törvény és alkotmány ellenére kormányzó ministerium kebelében tározát vállalt: mely kormánynyal szemben a törvényhatóság bizalmatlanságot szavazott — búcsúlevele felett napirendre tér, azt irattárba helyezi. Ezzel aztán a közgyűlés mozgalmasabb része véget ért, a bizottsági tagok közül sokan eltávoztak. Még a közigazgatási bizottsági tagválasztás keltett érdeklődést. Az alispán, minthogy a szavazás titkos szavazással történik, Szalay József elnöklete alatt Benka Gyula és László Elek megyebizottsági tagokból álló szavazatszedő küldöttséget küldött ki, amelyhél beadatott összesen 65 szavazat, amelyből esett Dombi Lajosra 58, Weisz Mórra 5, dr. Ladies Lászlóra (már tag) 1 s K. Schrijfert Józsefre 1 szavazat s igy szótöbbséggel Dombi Lajos választatott meg a megüresedett tagsági helyre. Áttérve a közgyűlés a tárgysorozat többi tárgyaira, Berzeviczy Albertnek, Tallián Bélának lemondó leveleit s Yaszary Kolos köszönő levelét tudomásul vette. A 177. polgári számú lóavató bizottság elnökévé megválasztatott Székács József szentetornyai földbirtokos. Pest- és Tordaaranyos vármegyék köriratai tárgyában a vármegyék pénzkezelés és számvitel rendszerének megváltoztatása ügyében, — a közgyűlés Pest vármegye átiratát tudomásul vette, Tordaaranyos vármegye átiratához azonban, hogy a megyei számvevőség külön választassák, hozzájárult. — Nógrádvármegye meghívására, a Szécsényben tartandó emlékünnepélyre dr. Fábry Sándor, a vármegye alispánja küldetett ki. — Zombor átiratára megkereste a törvényhatóság Budapest székesfővárost, a József főherczegnek állítandó szobor költségeire országos gyűjtés iránt. A vármegyei vasúti bizottság előterjesztésére a gyula—simonyifalvi vasút előmunkálatainak költségeire újabb 5000 korona hitelt szavazott meg a közgyűlés a közúti alapból. Az ebtartási szabályrendelet oly irányban módosíttatott, hogy ezentúl minden háznál egy kutya adómentes, a tanyákon pedig két kutya. Orosháza község villany világítási szabályrendelete a 31. §. elhagyásával jóváhagyatott. Orosháza közlekedési utjának törzskönyvei hitelesíttettek. A békéscsabai— gerendási ut építésének felülvizsgálásáról felvett jegyzőkönyve és számadása elfogadtatott s tudomásul vétetett, hogy az ut a forgalomnak átadatott. — A szarvasi selejtező bizottság elnökévé Zlinszky István választatott meg. Endrőd községnek, az óvodai dajka bérfelemelése, a körös—tisza—marosi társulattal kötött egyezsége, a róm. kath. egyháztól földbérletére vonatkozó határozatai jóváhagyattak. Jóváhagyatott Orosháza község vágatási szabályrendelete. Vésztő község kérelmének, hogy a mezőőrök hosszuesövü puskával láttassanak el, — a közgyűlés helyt nem adott. — Jóváhagyattak: Köröstarcsa községnek a körös—tisza—marosi társulattal kötött egyezsége, Vésztő község és Kis Bálint és társai között kötött adás-vételi szerződés. Köröstarcsa községnek a millenniumi kertben nyári mulató építése tárgyában hozott határozata, mely tévesen mondatott ki, he- lyesbittetett olykép, hogy Hajdú János ajánlata elfogadtatott. Csorvás községnek, Szőke János községi közgyám megjutalmazása tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Freund Adolf békési halottkém félebbezésének, melyszerint újabb 10 hónapi szabadságot kér, — a közgyűlés helyt nem adott, Köröstarcsa községnek utczaszabályozás czéljából kötött kisajátítási egyezségei jóváhagyattak. — Szeghalom községnek a rendőrbiztos fizetését felemelő határozata a felebbezés mellőzésével jóváhagyatott. Jóváhagyatott Vésztő községnek a birtokivek újból vajó elkészítését kimondó határozata. Az orosházi főszolgabírói lakba a villanyvilágítás bevezetése elhatároztatott. Vésztő községnek a bukó-gát építésére Oláh Ferenczczel kötött szerződése elfogadtatott. Békésszentandráson, Békéscsabán a behajt- hatlan ebadók s községi pótadók töröltettek. Hajdú Imre felebbezése Szeghalom község kataszteri munkálatai ellen, elvettetett. — A számvevőség által átvizsgált községi számadások elfogadtattak. Ezzel a közgyűlés délelőtt 11 órakor véget ért. A benedeki földvétel Ugye. A képviselőtestület által e czélból kiküldött bizottság a hét folyamán többször ülésezett, behatóan tárgyalván és megállapítván azokat a teendőket, amelyek a tulajnonos földbirtokos nyilatkozata után a föld parczellázásánál ajánlatosoknak és szükségeseknek mutatkoznak. Miután a parczellázás a lakosságnak csak nem minden rétegében érdeklődést kelt, a közönség informálása czéljából nem tartjuk feleslegesnek a bizottság megállapodásairól részletes tudósítást adni. A parczellázás irányelvei a következők: a) az egész birtokból, mely kataszter szerint 3 7 78 ,104/1SOO hold = 5496 ^/uoo hold területű. 1. A tavaszrétet 669 320/i6oo hold területtel (Sz. 15 2. A porrugó sziket 266 1M5/16oo hold területtel (Sz. semmi) valamint ennek folytatásában levő sziket kerekszámban 39 hold/1600 területtel. 3. A nagycsattogót 264 1045/1600 hold területtel (SZ. 10 1U2/i60o)* 4. A perest 374 m/im hold területtel (Sz. 19 m/160«) ■ 5. Az ebédleső sziket előzetesen hosszabb egyenes oldalakkal való lehetőleg szabályositott alakú elhatárolás után kataszter sz. 149 hold/1600 területtel. 6. Az egér sziket előzetesen hosszabb egyenes oldalakkal való, lehetőleg szabályositott alakú elhatárolás után kataszter sz. 337 hold/10OO területtel. 7. A majort lehetőleg szabályositott alakú elhatárolás után kataszter sz. 28 h°ld/1600 területtel összesen: 2128 5ö4/ieoo hold területtel a kiosztás alul kivonja s csak a megmaradt kerekszámban 1651 hoW1600 kerekszámban 2400 kis hold területet osztatja ki, annak megjegyzésével, hogy ebből kataszteri felvétel szerint 1115 ^/tooo — 1622 ^/n,» hold a szántó föld. b) Ezt a 2400 kis hold területet két és öt kis holdas részekbe osztatja, úgy hogy a városhoz és az úthoz közelebb eső szántók két kis holdas, a távolabb eső szántók öt kis holdas részletekbe lesznek osztandók. A mérnöki kiosztás akként eszközlendő, hogy az egyes részletekben két illetve öt holdas terület a szántóföld és a szántóföld gyanánt használható földterület legyen. — Vagyis, minthogy a szántók és egvébb használatban levő területek nem szabályos alakban váltakoznak, s minthogy a dűlők szabályos alakuakra jelölendők ki, az egyes részletek területe két illetve öt holdnál annyival nagyobb lesz, amennyi ezen részletekhez szabályos dülőzés által a nem szántó vagy szántó gyanánt nem használható területekből hozzá csatoltatik. c) A kiosztandó 2400 hold területből két kis hold szántót (a szántó gyanánt használható területei együtt) magában foglaló részlet 300 drb legyen, a többi öt hold szántót (szántó gyanánt használható területtel együtt) magában foglaló részletre lesz osztandó. d) Az a) pont alatt a kiosztás alul kivett tavaszrét, nagycsattogó és peresben tényleg müveit vagy szántónak művelhető terület felmérendő. e) Arra a czélra, hogy a kiosztandó területben azok a részek, melyek szántó gyanánt használhatók, lesznek szakértők által a vállalkozó mérnöknek ki- jelölendők, egy bizottság küldetett ki, melynek tagjaiul: ifj. Góg Mihály városi gazda, Ad. Schriffert József városi tanácsos, ifj. Steigerwald Ferencz és Kóhn Dávid, utóbbi saját tetszése szerint választandó időben való résztvétellei, előbbiek a vállalkozó mérnök felhívásának megfelelő időben való közreműködés kötelezettsége mellett választatnak meg. f) A kiosztás műszaki műveletét vállalkozó mérnökre bízza, s felkéri az elnöklő polgármestert és K. Schriffert József bizottsági tagot, hogy vállalkozó mérnökkel lépjenek érintkezésbe úgy hogy a bizottság a kiosztás vállalatba adása fölött julius hó 29-éig határozhasson. g) A tavaszrét, nagycsattogó és peresben levő és a fenti bizottság kijelölése szerint még szántóknak használható területek felmérését a bizottság a jelenlevő Molnár Albert városi mérnökre bízza s ezen munkájáért városi előfogat és napszám fel- használásával kisholdankint (1100 □-öl) 60 fillér lag roskadozott, apró lépésekkel a közeli közkertbe leül valamelyik padra s nézi az élet szines képeit, melyek váltakozva jönnek, men nek előtte, mint réten a pillangók. Itt ül a múlt fakó emléke és görbe botjára támasztván egyik karját, hogy valamit cselekedjen: pipál. Este aztán megszólal lelkében az elégedetlenség hangja. Zsörtölődik, panaszkodik, hogy milyen csintalanok a mai gyerekek, a nagyok pedig nem ismernek semmi szégyent, s olyan czifrák, mintha valamennyi dáma lenne. Otthon rá se ügyitenek már az öreg beszédére. Úgy veszik mintha estéli imádságát mondaná el. Csak a gyerekek kaczag- ják meg néha a dünnyögést és ilyenkor azt is mondják egymásnak : tudja is azt a nagytata! . A másik, a kinek hófehér feje már egész a mellén lóg és örökösen a földön motoszkál a tekintete, otthon bogarász a régi ház gyepes udvarán. Csötlik, botlik, belekukkan mindenbe; jár, mint a rósz óra, melyet csupán kegyeletből húznak már föl, egyébként hasznát semmiképp nem veszik. Ez valamikor kék festő volt. Ezelőtt harmincz-n jgyven esztendővel, még mikor nem a bécsi rongy lógott a magyar népen hanem erős, festett vászon formázta az idomait. Akkor ez az aggastyán in floribus volt. Előkelő, hires iparos volt. Dolgozott ötven-hatvan segéddel és vasas kocsin hordta vásárról vásárra az erős, a becsületes portékát. De azért a műhelye fölé nem azt irta hogy: gyár, hanem egyszerűen: kékfestő. Gyöngygyei hímzett, bojtos házisapkában és mángolt kékkötővel sokszor kiáll a nagykapu elé s innen korholja a mai világot. Innen birálja és azt mondja, nem olyan, amilyen a régi volt, amilyennek lenni kellene. Lót, fut minden ember s annyira elmélyed a gondolataiba, hogy még köszönni is elfeledkezik, aztán ebadta lelke hétköznapokon is olyan az utcza mintha vasárnap lenne. Mindenki az ünneplőruhájában jár. Az öreg kézműves egyébként igen kedves ember. Nem tubákol és nem kötöszködik A rendnek ma is pontos követője. Mert úgy tartja, hogy rend az élet lelke. E nélkül csak szeleskedés a napi munka. Ha jön valaki hozzá, kiveszi a fiókból a vWanderbuch“-ot melyhez annyi kedves és szomorú emlék fűződik s aztán elmondja hogy hol járt, hol tanulta ezt, hol amazt, A mai emher előtt olyan ez már, mint valami ösmeretlen szép mese. Aztán a kitüntetéseit rakja le az asztalra. Ezek is olyan tiszták és fényesek, mintha tegnap jöttek volna az öreg házába. A nagy, családi asztalnál ha olykor vidámság van s a fiatalok szeretettel csendítik össze az öreg Bures bácsival a borospoharat, csak bólogat fejével a régi iparos. Jó, jó . . . Csak csináljátok . . . Majd meglátjátok hova vezet . . Aranyláncz . . . divatos ruha, selyem viganó . . kalap . . . főzőné . . . szobalány . . . Séta . . Hej . . . hej . . . Azután elcsöndesedik, mélázva néz maga elé — a múltba. Sokára szólal csak meg s a hangja olyan mint aki fájós szívvel búcsúzik — Gyerekek . . . Halljátok 1 . . . Enélkü a kötő nélkül el ne temessetek, mert megharag- szók rátok. Oly kedves ez a szelid fény. Ez az őszbe belemosolygó enyheség. Homok.
