Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-23 / 32. szám
BÉKÉS 1905. julius 23. Nagyon természete tehát, hogy városunkban is mozgalom indult meg az érdekeltek körében a szőllök védelmére, különösen pedig a közös e apások elhárítása és jobb minőségű borok termelése végett annyira szükséges hegyközségek megalakítására. Hogy e megalakulást megkönnyítsük, az esetleg felmerülő kétségeket eloszlassuk, itt közöljük az alakulóban levő sáudorhegyi és kálváriái hegyközség alapszabályainak és rendtartásának tervezetét. Ez nagyobb részt a megalakulásra jogot nyújtó 1894. XII. t.-cz. 8-ik fejezete nyomán készült s a tulajdonosok számára kellő felvilágosítást nyújt. V §. E hegyközségbe tartoznak az eddig is a philloxera felléptéig külömben is egyedül szőllő területül használt sándorhegyi és kálváriái dűl lök és azok birtokosai. 2. §. A hegyközség ügyeit intézi a) a közgyűlés, b) a választmány, c) a hegybíró. 3. §. A közgyűlés tagja mindenik, a hegyközség kötelékei közé tartozó birtokos. Gyámság vagy gondnokság alatt levők helyett a gyám vagy gondnokság vesz részt a közgyűlésen. Minden tagnak joga van magát a közgyűlésen megbízott által képviselni. A megbízott neve a közgyűlés megnyitásáig a hegybírónak irásbelileg bejelentendő. 4. §. Rendes közgyűlés évenként egyszer és pedig január havában tartandó. Rendkívüli közgyűlés 10 tag írásbeli kivánatára vagy a választmány határozatára, bármikor összehívható. A közgyűlés napja legalább 8 nappal előbb a tagoknak hírül adandó és a tárgysorozat közlendő. A más községben lakó tagok irásbelileg hivandók meg. 5. §. A közgyűlés szótöbbséggel határoz. 800 négyszög öl, vagy ennél csekélyebb terület birtokosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület birtokosa pedig annyi szavazattal bir, ahányszor 800 négyszög öl területje van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egy negyedrészénél több szavazatot saját nevében senkisem gyakorolhat. 6. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik : a) Ezen rendtartás módosítása, hatályon kívül helyezése és újnak alkotása. ■ b) A választmány tagjainak és a hegybírónak választása. c) A hegyközségi költségelőirányzat megállapítása. (Csőszbér.) d) A számadások felülvizsgálása, jóváhagyása e) A kötelesség mulasztó választmányi tagot és hegybíró elmozdítása. f) A választmány intézkedései ellen tett felszólamlások elbírálása. g) Uj hegyközségi tagok felvétele, vagy egyes tagoknak a hegyközség kötelékéből való kibocsátása (1- 7. §.) h) A hegyközség feloszlásának kimondása. 7. §. Egyes hegyközségi tagok az 1894. XII t.-cz, 71-ik §-a szerint csak akkor léphetnek ki, hí .birtokuk az összefüggő terület szélén fekszik, hí kilépésükkel kárt nem okoznak, esedékes tartozásaikat lerótták, szol lőj ükét már kiirtották és a kerités oda helyezték át, ahol a hegyközségi területnek u határa lesz. 8. §. A hegyközségi közgyűlés jegyzőkönyvé a választmány egy tagja vezeti, a jegyzőkönyv hite lesitése a választmány legközelebbi gyűlésén törté nik. A közgyűlésen egy tárgyhoz egy-egy tag csal kétszer szólhat, többször csak az elnök engedélyével 9. §. A hegyközség rendes kiadásai: a) A hegyközségi őrök dijjazása. b) A csöszházak fentartása. 10 §. A hegyközségi választmány áll: a) A hegybíróból s egyszersmind elnökből b- pénztárosból, c) nyolcz választmányi tagból. Ezel- közül négy a sándorhegyi, négy a kálváriái olda i birtokosai közül választandó. Választmányi tagol i megbízatása három évig tart. 11. §. A választmány hatáskörébe tartozik : a s a közgyűlés tárgysorozatának és az évi költségveté- előkészítése, b) évenként egyszer a hegyközség küls i kerítésének megvizsgálása és az esetleg szüksége k javítások elrendelése, c) évenként egyszer anna megvizsgálása vájjon a peronoszpora elleni védeke mélyebb hangú bassirta Vank István, Czene Stefi-I kével s a kit legelébb kellett volna emliteni, aj gracziozus szép tánczosnő, a legszebb Cupido és legsnájdigabb Orestes Agnelly Irén jönnek vissza. Megérkezik s fellép Aradi Aranka is, a kit már tavaly is vártunk. Ezenkívül sok jeles uj erő, ;i kiket csak hírből ismerünk, de most alkalmunk lesz közelebbről is megismerni őket. Azzal a reménynyel nézhetünk tehát az id-i szini-szezon elé, hogy a Somogyi Károly színtársulata teljesen kifogja elégíteni művészi igényeinket, csak aztán mi legyünk képesek kielégíteni az ő anyagi érdekeit. Nem tudom ebben az eledel szűk világban, a mikor egypár csirkéért kincseket kérnek, hogy jut-e színházra valónk s ha választanunk kell a csirke és a színház közt, lesz-e bennünk annyi művészi érzék, hogy ink'ibb az utóbbit választjuk, eledelül pedig megelégszünk a riczi- piczivel (rizskása, hagyma s paradicsom vegyület. igen olcsó!) Annak mindenesetre örvendhetünk már most, hogy a város tőle telhetőleg és tőle várhatólag rendbehozatta a színházat, úgy hogy az egyelőre minden további romlástól meg van védve, a jövőre nézve pedig remélhetjük, ha 1 lár csirkepaprikást nem ehetünk (legfelebb Ludvignál rendezendő társasvacsorán) hogy a város a színházat tataroztatni fogja minden évben, legalább ez a szellemi eledelt nyújtó hely marad meg számunkra épségben. A városnak legfőbb gondját képezte különben a héten a bénedeki földvétel. Tyű, micsoda népes és zajos rendkívüli közgyűlés volt ebben a tárgyban a városházán s különösen gaz íatár- saink érdeklődtek élénken az ügy iránt. A bene- deki pusztát akarja ugyanis megvenni a város, a mely több mint 5 ezer hold, s szétparczellázni két, öt, tiz, húsz holdas darabokra s igy eladni a lakosságnak. Hát ebben van gondolat, csak- hogy — azt mondja felelősünk — a megvenni szándékolt földben pedig sok szik van, a mire a paraszti ember azt szokta mondani : nem hívják azt uram semminek. Vagyis a sziket nem igen lehet használni semmire. Már most ha a város megveszi az uradalmat s kiosztja a jó földet, a szik a nyakában szárad, kérdés, hogy nem bukik-e bele az egész vételbe. Dehát arra valók a földszakértök, számítsák ki az eshetőségeket s ha úgy találják, hogy érdemes belevágni, vágjon bele a város a nagy dobba és parczellázzon. Dobpergés lesz holnap is a városházán, a Göndöcs-népkerti vendéglőt adják bérbe nyilvános árverésen. Az árverési hirdetményből nerr tűnik ki, hogy mi a kikiáltási ár, csak az, hogy az árverelni szándékozók 200 korona bánat — pénzt tartoznak letenni. Nohát ez csakugyan bánat pénz lesz, ha a népkert vendéglőjének látó gatottsága ezentúl is olyan lesz, mint a múltban volt, akkor meg fogja bánni a ki majd olyan magasra veri fel az árat, hogy 4o krajczárért keli egy kis adag szalámit adnia ha beakarja hozni a h'szonbért. Ki fog akkor a népkertben szalámit enni ? Eddig is az volt a hiba, hogy felverték az árendát s az árend is ne n tudott kijönni a legnagyobb forgalom mell itt sem. Pediu ez lenne egyedül kellemes nyári szórakozó helye a városnak, a hova esténként az ember kirándulhatna. Kívánatos volna tehát, hogy jó kezekbe kerüljön a vendéglője, a kinek vendéglőse, kétségbeesésében nem lő a vendégére. (ss —ÖO Közgazdaság. Hegyközség. — A gyulai határban levő sándorhegyi és kálváriái hegy község alapszabályainak és rendtartásának szervezete. — A phylloxera rémséges pusztítása után a gyula gazdák is nagyobb részt újra beültették immár 1 volt szőllő területeket. Az újra ültetett szőllök azonban nem csak uj gondozást, hanem uj s különös védelmet is kívánnak, mert csakis az okszerű művelés és védelem tériti meg a tulajdonosoknak azt í nagy költséget és fáradságot, a mibe a zöllől helyreállítása kerül. o zést minden birtokos teljesítetté-e, d)' a költségjáru- lékok birtokarány szerint való kivetése, e). a szüret kezdetének megailapitása. 12. §, A hegybiró hatásköréhez tartozik: a) összehívni a köz- és választmányi gyűléseket, s azokat vezetni, b) a választmányi tagokkal egyetértöleg felfogadni s elbocsátani a csőszöket, c) a kiadásokat és bevételeket utalványozni, d) a hegyközségi járulékok fizetését megtagadó tagok névsorát behajtás végett a városi elöljáróságnak átadni. 13. §. A tagok kötelesek : a) a rájuk birtokarány szerint kivetett járulékokat kellő időben kifizetni, h) kerítéseket jó karban tartani, c) a szüretekezdeui. 14. §. A közgyűlés intézkedései, illetve határozatai ellen a polgármesterhez lehet felebbezni. A hegybíró és választmány intézkedései ellen csak azon esetben van a közgyűléshez való felebbe- zésnek helye, ha ezek hatáskörüket túllépték és a közgyűlés, illetve választmány határozatait megszegték volna. 15. §. A szőllő érés idején idegeneknek, azaz. azoknak, akik nem tagjai a hegyközségnek s nem a tagok hozzátartozói, a hegyközség területén járni vagy tartózkodni csak az illető hegyőr engedélyével vagy a hegybírótól nyert igazolványnyal szabad. Gyümölcs vagy egyéb fákat ültetni a mes- gyéktől csak l'/a méter távolra szabad. Mindenik birtokos csak a maga kerítésén levő ajtót vagy kaput használhatja bejárásra s más birtokos s/.őllőjén átjárnia nem szabad. A közös mesgyéket a tulajdonosok jókarban tartani kötelesek. Elhanyagolt mesgyék, a melyek gyalog utul is használtatnak, a hegybíró által kitűzött záros határidőben megigazitandók. Apró jószágok és kutyák tartása a szőllőtulnj- donosoknak a szőllőben nincs megengedve. Ökörszekerekkel a szőllőterületen a hegyközségi tagoknak sem szabad járni. Ezen szabályok megsértése a földmivelésügyi minister urnák 1894. évi 48.000. sz. rendelete 70. §-a értelmében kihágást képez s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A mint e tervezetből kiki láthatja, a hegyközséggé való alakulás senkire uj terhet nem ró. A tagok felsorolt kötelességei, terhei eddig is megvoltak, a nélkül, hogy másrészről kellő védelmet vagy jogokat élveztek volna. Az egyetlen jelentékenyebb kiadás a csőszbér (hivatalosan hegyőrök) fizetése, a közgyűlés és választmány megállapítására van bizva s igy ha a birtokosok nem akarják, feljebb nem emelhető. Ellenben a megalakulás a közös védekezésre, a szőllőmüvelés emelésére s jobb minőségű borok termelésére nagy haszonnal jár, mert mégis csak nagy különbség a szöllőbirtokosokra nézve, ha oly emberek határoznak az ő ügyükben, a kiknek a tett intézkedésekből maguknak is káruk vagy hasznuk lesz, mintha olyanok határoznak, a kiknek a szőllö- müveléshez semmi közük, sőt esetleg a szöllőbir— tokosokkal ellenkező az érdekük. Heti p i a c z. Gyula, julius 21. A földmivelésügyi minisztérium által kiadott statisztika az ez évi búzatermést hazánkban 45 millió métermázsára becsüli. A tőzsde véleménye, hogy a termés még nagyobb. Sajnos, a mi vidékünk ezen keretbe nem sorozható, mert az átlag termés kát. holdanként 6 m/mázsán messze alól marad, inig a miniszteri becslés szerint az ország átlaga 6 m/m.-án felül áll. Ezen termés becslés hatása alatt a hét folyamán lanyhán folyt le az üzlet, a búza 15—20 fillért veszített árából. Heti piiiczunkon csekély adatott: Búza (uj) Búza Árpa (uj) Zab Tengeri kínálat mellett o!14-20—14 40 14 80—15 20 1420-1440 13-----1340 16-40 — 16-80
