Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-07-23 / 32. szám

1 3 1905. julius 23. BÉKÉS lendö költségek és kiadások fedezésére a közgyűlés a közpónztár előre nem láthatók tételéből, legfel­jebb 2000, azaz kettő ezer korona összeget elszá molási kötelezettség mellett ezennel kiutalványoz, amely költség a bit toknak megvétele esetén, a vá­ros részére a vevők által aránylagosan visszatérí­tendő lesz. A benedeki birtok megvétele tárgyáb i n hozott közgyűlési határozatnak átadásával Dutkay Béla polgármestor elnöklete alatt K. öchriffort József, ifj. Steigerwald Ferencz városi képviselők és Hoff­mann Ferencz I. jegyző bízattak meg. Eme bizott­ság Kedden délután tisztelgett gróf Wenckheim Dénesnél, átadva neki a közgyűlés határozatát és kérve a közgyűlés által kívánt 3 havi határidő és a próba parczellázásra az engedély megadását. Gróf Wenckheim Dénes a város kérelmére kijelentette hogy a város eme kívánságát fivérével gróf Wenckheim Istvánnal, ki a birtok tulajdonosa, sür­gősen közölni fogja, s amennyiben az elekiek — amint ő is hiszi — a birtokot nem vennék meg, -— a kérelem teljesítéséről a várost lehetőleg sürgősen értesíteni fogja. Lapunk zártakor értesülünk, hogy báró Drechsel Gyula ügyvéd, mint a tulajdonos gróf megbízottja, Dut.tay Béla polgármesterhez intézett levélben október l-sejóig terjedő időig en­gedélyt adott rá, hogy a benedeki uradalmi bir­toknak kisebb parczellákban történendő eladására Gyula város a saját költségén tájékoztató kísérle­teket tehessen s e czélból a földet felméresse, par- czelláztathassa s a venni szándékozóknak az egyes részleteket a helyszínén természetben is kimutat­hassa. Csupán azt a jogát tartotta fenn kifejezetten a tulajdonos gróf, hogy ha a kérdéses birtokra szintén alkuban álló egyes eleki községi lakosok a teljes kínálati árat (instrukczióval 2 millió korona, a nélkül 1.885.000 korona) időközben megadni haj­landóknak nyilatkoznának: a bi.totot ily esetben Gyula városa ajánlatának bevárása nélkül október elsejét megelőzőleg is eladhassa. A tulajdonos gróf értesítése folytán a képviselő testület által kikül­dött bizottság sürgősen megindítja most már a parczellázási akcziót. Kinevezés. A vármegye közkórházánál Szalczer Nándor elhalálozásával megüresedett gondnoki állásra a vármegye alispánja ifj. Schmidt Gyula, m. kir. pénzügyi számellenőrt nevezte ki. Schmidt Gyula kitünően képzett és nagyszorgalmu tagja volt a vármegyei, majd annak államosítása után a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek és benne megyei közkórházunk gazdasági ügyei hivatott vezetőt nyernek. Póttartalékosok és az aratás. Azokat a pót- tartalékosokat, kiknek 28 napi fegyvergyakorlatra augusztus 2 án kellene bevonulni, a honvédelmi és közöshadseregbeli hadkiegészítő parancsnokság, ha az aratásra való hivatkozással ott jelentkeznek, az aratás tartamára a fegyvergyakot lat alól fölmenti. A gyulai színművészet pártoló egyesület Dutkay Béla elnöklete alatt folyó hó 16-ikán tartott köz­gyűlésében, tekintettel ama körülményre, hogy az egesz tisztikar és választmány újjá alakításának szüksége merült fel és ily fontos aktushoz a tagok noha határozatképes, de kevés számban jelentek meg, újabb közgyűlés tartását határozta el, amiről a tagok névre szóló meghívókkal fognak értesittetni. Egyben intézkedett a közgyűlés, hogy a szükebb körű bizottság által szükségesnek jelzett javítási| munkálatok, különösen a villanyvezeték megújítása,' a színi saison megnyíltáig elkészítessenek. A szin- pártoló egyesület újabb közgyűlése jövő vasárnap lesz, melyre a következő meghívók küldetnek szót : Meghívó. A »Gyulai Színművészet Pártoló Egyesü­let« folyó évi julius hó 30-ikán, vasárnap délelőtt II órakor a vármegyeház kisebb tanácstermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait tiszte­lettel meghívom. A közgyűlés tárgyai: 1. Jelentés az egylet pénz áráról és vagyoni állapotáról. 2. A tisztikar és választmány újjá alakítása. 3. Folyó ügyek. Gyulán, 1905 évi julius 22-én. Dutkay Béla, alelnök. A szini saison küszöbön. Felhívjuk városunk müpártoló intelligens közönségét, hogy a szini saison sikerét bérlettel szíveskedjék biztosítani. Nagy érdeke ez a színtársulatnak, érdeke a városnak, de nem kevésbé érdeke a közön égnek is, amely utóbbinak a helyzete az ország egyetlen városában sem oly kedvezményezett mint aminő az aréna létesít őse után Gyulán. Olyan szervezett, kitűnő, elsőrangú és mindezek folytán olyan drága társulata mint tavasz óta Somogyinak, az ország egyetlen direktorá­nak sincs. Ezzel szemben pedig a helyárak a gyulai arénában nemcsak aránylag, hanem abszolúte olcsób­bak, mint a legkisebb községekben, amelyek közön­sége drágábban fizeti a negyed —ötöd rangú ripacs- rársaságot, mint mi a vidék legjobb színtársulatának művészi előadásait. A színészet krónikájában párat lar, annyira páratlan, hogy majdnem hihetetlen, hogy Gyulán haimadrangu, kényelmes zártszéken 20 előadásra szóló páros vagy páratlan bérlet ára mindössze 7 forint 50 krajczár, tehát egy esti elő­adás belépti dija 37Vü krajczár, holott akkor, amidőn a színháznak abszolúte alkalmatlan pavillonban folytak még az előadások, egy állóhely ára is 40 krajczár volt. És minő díszletek, minő gyatra kiállí­tás, minő gyenge társulatok voltak akkor és minő mind ez ma ? Tizenöt forintért a legszerényebb javadalmazásu kis tisztviselő, kis kereskedő s iparos magának és feleségének húsz szini előadás müél- vezését biztosíthatja s senki sem tagadhatja, hogy a színészet nemcsak kellemes szórakozás, hanem való­ságos kultur szükséglet is az intelligens jelzőre számot tartó minden családra nézve. Nagyon melegen ajánljuk tehát mindenkinek a körünkbe jövő társu latot és különösen ajánljuk, hogy a társulat pros­perálását szíveskedjék bérlettel biztosítani. Bérletre előjegyzéseket Dobay János könyvkereskedése fogad el. A közművelődési egyesület gyulai múzeumának előkelő vendége volt folyó hó 21 ikén : Fejérpataky László, egyetemi tanár, a nemzeti muzeum tudós könyvtárőre s egyben a vidéki múzeumok országos felügyelője. Behatóan megszemlélte a múzeumot, örö­mének adott kifejezést a tárlat gyarapodása, külö­nösen pedig ama ténykörülmény fölött, hogy a muzeum könyvtára a főgymnasium épületben helyez­tetik el, ahol a könyvtárral kapcsolatban nyilvános olvasó terem is létesül. A könyvtár és olvasó szoba — két egymásba nyíló tágas helyiség, — a főgymnasium épület földszintjének keleti oldalán lesz, a könyvtár helyiség berendezése még ez év folyamán megtör ténik. Fejérpataky Gyuláról Békéscsabára utazott és megszemlélte az ottani múzeumot is. Halálozás. Özv. Hoffmann Alajosné Késmárky Julia asszony, folyó hó 19-én 67 éves korában meghalt. A boldogult derék úrnő, áldott, jószivü anya, rokonszenves, kedves nő volt, akiuek halála szeretteit mélyen lesújtja s széles körökben kelt igaz részvétet. Temetése pénteken délután volt nagy közönség jelenlétében. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Hoffmann Viktor s gyer­mekei : Laczika és Nellike, Horti Béla s neje Schröder Erzsi, valamint gyermekük: Marosa, úgy a magú-', mint a nagyszámú rokonság nevében is megtört szívvel jelentik, hogy a végtelen jóságu anya, nagyanya, anyós s a hőn szerető rokon : özv. Hoffmann Alajosné született Késmárky Julia folyó évi julius hó 19-ón élte 67-ik, özvegységének 3-ik esztendejében hosszas szenvedés s a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után elhunyt. A megboldo­gult drága halott hült teteme a róm. kath anya- szentegyház szertartása szerint folyó évi julius hó 21-én délután 3 órakor fog a Szent József temető­ben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó évi augusz tus hó 1-én reggel 7 órakor lesz bemutatva a Minden­hatónak. Legyen áldva emléke. Halálozás. Kurtucz Mózes ügyvéd, mint rész­véttel értesülünk, pénteken éjjel meghalt. Kurtucz évtizedek során az aradi ügyvédi karnak volt tagja s amikor két év előtt családjával Gyulára költözött, akkor szélütött beteg ember volt és emiatt teljesen visszavonulva ólt családja köréber. mely őt nagy szeretettel gondozta s ápolta. A boldogultban dr. Kurtucz Valéria orvos édes atyját gyászolja. Teme­tése ma délután lesz. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özv. Kurtucz Mózesné a saját, valamint gyermekei és a számos rokon nevében is fájdalomtól s a sorscsapásától meg­törve és mélyen lesújtva tudatja, hogy a legjobb férj, illetve édes apa s rokon Kurtucz Mózes ügy­véd f. hó 21-én éjjeli 12 órakor életének 61-ik s boldog házasságának 30-ik évében, rövid szenvedés után, csendesen elhunyt. Drága felejthetetlen halot­tunkat a gör. kel. vallás szertartása szerint f. hó 23 án d. u. fél 4 órakor kisérjük Megyeház-u. 136. számú házból, a csendes pihenés helyére s adjuk át az örök nyugalomnak. Gyulán, 1905. julius 22. S Áldás s béke poraidra ! Nyugodj csendesen. Özv. Kurtucz Mózesné neje, dr. Kurtucz Kornél, Kurtucz Hermina, dr. Kurtucz Valeria gyermekei. A belső vásár — mint az előrelátható volt — siralmasan gyöngén ütött ki, úgy a kereskedő mint z iparos osztályra nézve. A szorgos munkaidő, de még inkább az általános pénztelenség és a nagy szárazság okozta kedély depressió folytán alig volt valamelyes forgalom ; minden iparos, minden ke­reskedő méltán panaszkodhatott, hogy vagy semmit sem árult, vagy kényszerűségből potom áron vesz­tegette el kihordott áruit. A nyersbőrvásár is silány volt, a tavaszi vásárhoz képest a nyersbőrárak tetemesen hanyatlottak, úgy hogy a behozott bőrök túlnyomó részét eladatlanul kellett visszaszállítani. A szárazság már nem csak aggodalomba hanem valósággal kétségbeejti gazdaközönségün­ket. A junius hóban gyönyörűen fejlődött ten­geri, a nagy hőség és szárazság következ­tében nemesak stagnál, hanem pusztulásnak indult; a vetemóny teljesen elsült, a szőlő elfony- uyad, tarló legelő pedig egyáltalán nincsen A nyomtatás és cséplési munka haladtával bétről- hétre kedvezőtlenebb eredményeket produkál búzá­ban és árpában egyaránt. Ha az ég meg nem könyörül rajtunk és a hét folyamán sem lesz eső, — amitől Isten óvjon bennünket — akkor a tavalyi­nál is sokkal rosszabb gazdasági évnek nézünk eléje. Tegnap hajnalban, délelőtt és különösen délután egy és két óra között heves villámlás és meny­dörgés között jókora zivatar vonult el városunk fölött, a belterületen levő növényzetet felüditve. Az eső azonban mint sajnálattal értesülünk, csak kis területre szorítkozott. LÓ lopások. A folyó hó 15-én tartott országos vásáron a lóvásártérről Fisch József komádi ille­tőségű kereskedő kárára egy drb 5 éves pejkancza, h. b. kesely és egy drb 6 éves, sárga heréit, csilla­gos ló 600 korona értékben, Ascher Sámuel füzes- gyarmati kereskedő kárára pedig ugyanakkor 2 drb pej kancza ló 50 korona értékben ismeretlen tette­sek által, ugyancsak az országos vásárból 16 ikára virradó éjjelen Tannel József nagykamarási lakos kárára egy drb 4 éves, világos sárga kancza és egy drb 3 éves sötótebb sárga kesely kancza 260 korona értékben kóbor czigányok által ellopattak. Az is­meretlen tettesek után a nyomozás folyamat­ban van. Gazdátlan tárgyak. A gyulai rendőrkapitányi hivatal által 2 dib. liba és egy uj férfikalap őriz­tetik, továbbá egy könyvben talált pénzösszeg is. Az igazolt tulajdonosok ugyanott vehetik át. Életunt félkegyelmű Búzás Ferencz afféle fél­kegyelmű ember hírében volt ismeretes Csabán. Gyermekkora óta könyörületes emberek tartották fönn az 50 évet elért embert. A boldogtalan ember, aki talán semmibe se vette az életet, a héten való­színűleg tudatára ébredt szomorú helyzetének s efölött annyira elkeseredett, hogy felakasztotta ma­gát. Miután a hatóság megállapította az öngyikos- ságot, Búzás Ferenczet boncolás nélkül eltemették. Elhamvadt házak. Kedden délután tűz pusztí­tott Köröstarcsa községben. Eddig ismeretlen okból kigyult Petneházy Imre hentesmester háza és rövid idő alatt porrá égett. A tűzoltók nehéz munkát végeztek, a mentési műveletek azonban csak a szomszédos épületekre szorítkoztak, amelyeket sike­rült is a lángoktól megmenteni. Petneházy tü kára, mely biztosítás utján megtérül, 900 korona. — Békésen kedden éjjel 11 órakor volt tűz. Pecze István házának tetőzete égett le. Ügyvéd Körösladányon. Az aradi ügyvédi ka­mara dr. Török Ödön ügyvédet Körösladány szék­hellyel tagjai sorába iktatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom