Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-01-01 / 1. szám
4 BÉKÉS 1905. január 1. teli közgyűlési teremnek. A vita vége felé pedig a türelmetlenség zaja sürgétte a szavazást, a mely szintén sok érdekes inozidens között általános érdeklődés mellett folyt le. Haviár Dániel szólt elsőként a javaslat ellen. Megállapítható, hogy a mostanihoz hasonló nagy válság nem volt 67 óta a politikában és azért indokolt, ha komolyan foglalkozunk vele. Kecskemét város felemelte szavát az alkotmány és törvényszegés ellen. E város köriratávHl szemben áll az indítvány, a melyet nem fogadhat el, sőt annak az ellenzéket megbélyegző kitételei ellen tiltakozik. Az ellenzéken 180 egyén áll solidaritásban, köztük közéletünk legnagyobb alakjaival, ezektől a műveltséget és komolyságot megtagadni nem lehet. A parlament a legnagyobb földi dolgok elintézésére hivatott, hogy ott az emberi gyarlóságból eredő szenvedélyek jobban kitörhetnek mint kis dolgokban, az csak természetes. Csak tisztelettel és hódolattal lehetünk az ellenzék iránt, hogy oly súlyos perczekben a szenvedélynek oly mérsékletét tanúsította. Etái a nagy müveit nemzetek parlamentjeinek szenvedélyes harczaira, a mi eáetünk azon szenvedélyességekhez képest lényegtelen. A technikai obstrukcziót szóló is helyteleníti. De itt arról van szó, hogy egy fiatal, tehetséges, elhatározott egyén a kormány élén állva, a maga tapasztalatlanságától elragadtatva törvényt, és épen az alkotmány biztosítékát sértette meg. Az első lépés nem hozta meg a kívánt eredményt, most követi azt a második törvénysértés, a háznak ex-lexben való feloszlatása. Miután az uj választások után is lesz ellenzék, a mely ragaszkodik az álláspontjához, a kormányelnök csak újabb és újabb törvényszegésekkel érheti el czélját. Ennél az ál alkotmányosságnál sokkal férfiasabb volna, ha nyíltan félre tennék az alkotmányt és be hoznák az abszolutizmust. Miután szóló e veszedelmes utat helyteleníti, nem fogadja el a javaslatot, hanem Kecskemét feliratát pártolja. Dr. Ladies László felszólal az indítvány támogatására, miután az teljesen fedi az ő álláspontját és e téren felveszi a harezot az előtte beszélt kiváló szónokkal szemben is, mert úgy érzi, hogy ő mellette van az igazság. Kifejti miként kényszeritette a kisebbség erőszakoskodása a többséget és a kormányt arra, hogy erősebb eszközökhöz nyúlva érvényt szerezzen a többség akaratának A technikai obstrukezió káros voltát és a házszabály revízió szükségességét maga a parlamenti ellenzék is elismeri és mégis megakadályozta az immár türhetlen helyzet orvoslására irányuló törekvést. Ennek az évek óta húzódó lehetetlen állapotnak immár véget kellett vetni és arra csak egy eszköz volt, hogy a formalitás félretételével a többség biztosítsa akaratának érvényesülését. Az indítványt nem úgy kell felfogni, hogy az a formasértésért indítványoz bizalom nyilvánítást a kormány iránt, hanem úgy, hogy ennek daczára is bizalommal vagyunk a kormány irányában, mert ismerjük kényszerű tettének helyes ezélzatait és hazafias intenczióit. Ezért az állandó választmány javaslatát ajánlja elfogadásra. Dr. Haviár Gyulának az indítványra vonatkozó egy kérdése és a főispán felvilágosítása után Veress József szólalt fel, nem a kapaczitáczió kedvéért, de azért hogy szavazatát megindokolja. Szerinte nincs senkinek joga a saját egyoldalú véleménye alapján az ellenzék eljárását oly kitételekkel megróni mint azt az indítvány teszi. A deczember 13-ikán a parlamentben történteknek nagy oka van. Szóló is helyteleníti a technikai obstrukcziót és azért ha oly indítvány tétetett volna, mely mintegy buzdítja a kormányt, hogy törvényes eszközökkel igyekezzék a technikai obstrukcziót lehetetlent é tenni, ahoz hozzájárulna. Nem áll, hogy a kormány és többség kényszerítve volt a törvényszegésre, sőt 1902—903-ban úgy most is a kormány hívta ki az obstrukcziót, mert fontos és sürgős javaslatok helyett, szükségtelen és káros javaslatokat akart keresztül forszírozni. Hiba történt mindkét részről és azért mindkét oldalról keresni kell az orvoslás módjait, de az indítvány egyoldalúan az ellenzékre hárit mindent, azért azt nem fogadja el, de Kecskemét feliratát pártolja. Fábry Károly mondott még rövidebb beszédet, de annak nagy része bele veszett a szavazást sürgető türelmetlenség zajába. Ezután a főispán a beadott kérelem folytán elrendelte a névszerinti szavazást, a melynek során nagy érdeklődés mellett, a javaslat mellett 120-an, ellene 43-an szavaztak és igy a bizalmi indítványt 77 szótöbbséggel elfogadták. A többség harsány éljenzéssel fogadta az eredmény kihirdetését, mely elnyomta a kisebbség tiltakozását. Bizottságok alakítása. A zaj múlása után áttért a közgyűlés a bizottságok megalakítására és a délelőtti ülés hátralevő része a közigazgatási bizottság, állandó és központi választmányok megalakítására irányuló szavazásokkal telt el. A többi bizottságot délután szavazás nélkül, egyhangúlag alakították meg. A választások a következő eredménynyrel folytak le : A vármegyei közigazgatási bizottság tagjaira a titkos szavazás két küldöttség előtt folyt le, amely küldöttségekben Varságh Béla és dr. Ladies László elnököltek. Beadatott összesen 69 szavazat, amelyből Beliczey Géza 68. Rosenthal Ignácz 65, lAszló Elek 55, dr. Bodoky Zoltán 54, Ladies György 52, dr. báró Drechsel Gyula 4 és dr. Berenyi Ármin 1 szavazatot kapott és igy az öt elől nevezettet a köz- igazgatási bizottság tagjaivá két évre újból megválasztották. Ugyanazon két küldöttség előtt folyt a szavazás az állandó választmány és a központi választmány megalakítására. — A megválasztottak egy-két eltéréssel, az összes szavazatokat megkapták. Az állandó választmányba a következő 30 tagot választották be : Beliczey Géza, dr. Berthóty István, dr. Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, dr. báró Drechsel Gyula, dr. Fábry Sándor, Fábry Károly, Haviár Dániel, Haviár Lajos, Horváth János, Kiss István, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, dr. Kovács László, dr. Ladies László, Ladies György, dr. Márki János, Rosenthal Ignácz, dr. Seiler Vilmos, Schmidt József, Schmidt Iván, Veres József, dr. Zöldy Géza, dr. Zöldy János, dr. Zsilinszky Endre, Dombi Lajos, Haan Béla, Jaucsovics Péter, Morvay Mihály, Varságh Béla. A központi választmány tagjai lettek : dr. Berthóty István, dr. Bodoky Zoltán, Csák György, Csánki Béla, dr. Daimel Sándor, Gajdács Pál, Jantsovits Emil, Jeszenszky Károly, Kherndl György, dr. Kiss István, dr. Ladies László, dr. Márki János, dr. Nagy Elemér, Szénásy József, Somogyi Ákos, dr. Zöldy Géza. Az igazoló választmány tagjaivá a közgyűlés által megválasztalak : Csák György, Jantsovits Emil, Ladies György, Szénásy József, dr. Zöldy Géza, a főispán által kineveztettek elnökké dr. Bodoky Zoltán, helyettes elnökké dr. Márki János, tagokká dr. Ladies László és Gróh Ferencz. Az állandó bíráló választmányba megválasztattak : dr. Berényi Ármin, dr. Fábry Sándor, Léderer Rudolf, Schmidt József, dr. Zsilinszky Endre. — A tiszti nyugdijentézeti választmány tagjai lettek a tisztviselők közül dr. Daimel Sándor, Jancsovics Péter, dr. Zöldy Géza és dr. Berthóty István, a bizottsági tagok közül dr. Ladies László, Léderer Rudolf, dr. Márki János, Schmidt József. A tisztviselők munka- képtelenségét megállapító orvosi szakbizottságba beválasztattak dr. Zöldy János, dr. László Elek, dr. Hajnal Albert. A tiszti főügyész helyettesévé megválasztatott dr. Ladies László. A községjegyzöi nyugdijinte'zeti igazgató választmányba beválasztattak dr. Daimel Sándor, dr. Zöldy Géza, Kiss István, Ritsek János, Korosy László, Aszalay Gyula, Maros György, Gremsperger József, Petneházy Ferencz, Popovics Jusztin, Kolozsy Endre, Torkos Kálmán. A közegészségügyi bizottság tagjai lettek a hatósági orvosokon és állatorvosokon kívül Gróh Ferencz. dr. Fábry Sándor, Ladies György, dr. Berthóty István, Jantsovits Emil, Popovics Jusztin, dr. Daimel Sándor, Beliczey Rezső, Varságh Béla, Haan Béla, Weisz Mór, Winkler Lajos, Névery Albert, Jeszenszky Károly, Léderer Rudolf, K. Scbriffert József, Kohlmann Ferencz, dr. Dunay Alajos, Badics Elek, Hunya Elek, Benedikty Gyula, dr. Szegedi Kálmán. A közművelődési bizottságba beválasztattak az alispán elnöklete alatt Jantsovits Emil, dr. Zsilinszky Endre, Weisz Mór, Haviár Dániel, Garzó Gyula. Vita nélkül. A községi jegyzők és segédjegyzők javadalmának rendezése ügyében a részletes adatok alapján megállapította a közgyűlés, mely jegyzői állások javadalma igényli az 1600 koronára való kiegészítést és megjelölte azokat a községi alkalmazottakat, akik segédjegyzőknek tekintetvén, 1000 korona javadalmazást fognak kapni. A vármegyei nyugdijszabályrendeleten a belügyminiszter által kívánt kisebb módosításokat keresztülvezették. A munkáslakások építésére adott ujabbi 1200 korona államsegélyért a földmivelésügyi miniszternek köszönetét mondott a közgyűlés és az összeget Békéscsaba községnek adta ki. A pénzügyminiszter újból feliratot intézett, hogy a volt főjegyzői lakás ellenértékét a házi tartalékalapnak legalább részben térítse meg. Á békéscsabai dohánybeváltó hivatalhoz 1905. évre közigazgatási biztosul Pféiffer Istvánt választotta meg a közgyűlés. Tolnavármegyének a szerb kereskedelmi szerződés felmondása, Sopronvármegyének a czigányok lótartásának eltiltása, Szabolcs- és Udvarhely vármegyéknek tűzoltásnál a katonaság igénybevétele ügyében kelt köriratait tudomásul vette, ellenben az állami iskolákban a vallástannak magyar nyelven tanítása, a község! orvosok nyugdijviszonyainak rendezése ügyében felirati jogával élt. A vármegyei utbiztosokat 1906. évtől kezdve, altiszti fokozatba osztják és ennek megfelelő javadalommal látják el. A járási irodatiszti állások szervezésére, valamint a megyebizottsági tag választó kerületek beosztásának kiigazítására irányuló javaslatok felett napirendre tért. A kórházi gazdasági tisztviselőket, a tiszti biztosíték letételének kötelezettsége alól felmentették és Wertheim Simon kórházi szállítónál egyes czikkek egységárát mérsékelten felemelték. A Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék között eszközölt határbejárás megállapodásait jóváhagyták. A gerlai-békési útépítéssel kapcsolatos földmunkákra, a szarvasi utbiztosi teendőknek az állami utmesterre bízása, a köröstarcsa-körösladányi és füzesgyarmati útépítések felülvizsgálatára vonatkozó alispáni jelentéseket tudomásul vették. Bucsatelepnek önálló községgé való átalakulását nem véleményezi a közgyűlés, mert az úgy az anyaközségben, mint az uj községben tetemes adó emelkedéssel járna, utasította azonban Füzesgyarmat községet, hogy a telep szükségleteiről gondoskodjék. A békéscsabai közkórház vállalatba adásának ügyét, miután a kórház már felépült, kivételesen jóváhagyta. Jóváhagyta azután a közgyűlés az orosházi mértékhitelesítő hivatal díjjegyzékét, Orosházának a községi írnokok, dijnokok és mezőőrök drágasági pótléka, Mezőberénynek 10000 koronás kölcsön felvétele, Békésszentandrásnak Jandó Pál Írnok személyi pótléka, Békéssámsonnak a községi Írnok és rendőr fizetésemelése, Pusztaföldvárnak a jegyzői fizetés felemelése, Tótkomlósnak a gézamegálló- tótkomlósi vasút segélyezése, Csorvásnak a csabai határut feldarabolása, Szarvasnak a volt polgári leányiskola épület bérbeadása és uj iskolájának bebútorozása, Békéscsabának a rendőrség szaporítása és fizetésemelése, Szarvasnak óvónők és óvodai dajkák javadalmazása ügyében hozott határozatait. Endrőd község kérelmét, hogy az endrőd- mezőturi utat a törvényhatósági úthálózatba felvegye, nem teljesítette, hanem a komphoz vezető útszakasz kiépítésére segélyt helyezett kilátásba. A szarvasi mértékhitelesítőt szabálytalanságok miatt hivatalvesztéssel büntette. özv. Hegedűs Lajosnét kegydij iránti kérelmével elutasította. A házi pénztár személyi kiadásaihoz az alapok és pótadó részéről való hozzájárulás összegét 37881 koronában állapította meg és felirt a belügyminis- terhez ezen összeg visszatérítése iránt.
