Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-02 / 29. szám
1905. julius 2. BÉKÉS 3 A gyulai nőegylet mult vasárnapi közgyűlése nagy érdeklődés mellett folyt le az árvaház nagy termében. Gróf Wenckheim Frigyesné elnök az egybegyűltek szívélyes üdvözlésével nyitotta meg az ülést, mely után előterjesztetett az évi működés eredménye. A bevétel volt alaptőkék és folyó bevételekben 23356 korona 89 fillér, a folyó kiadások 2718 korona 14 fillér ; a vagyonállapot az év végén 20633 korona 75 fillér, ami az előző évi állapothoz képest 29 korona fogyatékot mutat. A közgyűlés úgy a pénztári, mint raktári jelentést elfogadta s a tisztviselőknek a felmentvónyt megadta. Köszönet szavaztatott Fábry Sándornó választmányi tagnak, ki a dominó estély rendezése körül nagy és sikeres buzgalmat fejtett ki, úgyszintén Kövér Malvin, Nagy Sarolta és Hoffmann Mariskának, kik az újévi üdvözletek megváltásának egybegyűjtésével az egylet egyik fő jövedelem forrását elősegítették, továbbá Szarvasy Mariska és Ilonának, kik az „Erzsébet“ alapítványra 80 koroua tőkét gyűjtöttek. Néhai Bülitz Vilmosnó választmányi tag elhunyta feletti részvét jegyzőkönyvbe vezettetett; úgyszintén megemlékezés történt Jant80vits Emilné, Sál Istvánná, Licska Ferenczné, Lendvay Mátyásné és Ottrok Istvánné elhunyt tagokról. Választmányi tagokul Braun Mórné és Bertóthy Istvánné választattak meg. Indítványok során nagy tetszéssel elfogadtatott özv. Fábry Mártonná elöterjesztésp, hogy a nőegylet a folyó év őszén női- ipar és kézimunka kiállítást rendez Gyulán. A kiállítás tárgya lehet mindennemű női háztartási czikk, mindennemű női háziipari készítmény s mindennemű női fehérnemű és kézimunka, különösen pedig szárított tészták, szappan, befőtt, főzelék, szárított vagy dunsztos főzelék, lekvárok, házi készitményü szesz és likőr, czukorsütemények, torták, házi kenyér, kótszersült stb, — továbbá házi szőttek, varrottak, párnák, gyermekápolási czikkek stb. A kiállítással kapcsolatban népünnepély tartatik. Az előkészületekkel a választmány bízatott meg. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Végh Józsefné és Léderer Lajosné, uj tagokul felvétettek : Popp Aurélné, Tholt Istvánné, Wieland Dónesné, Heller Ferdinándné, Bulla An- talné. Csery Alajosné, Kulizsák Ferenczné, Szőllősy Margit, Kollonics Mártonná, Jánossy Józsefné, Novák Antalnt, Hegedűs Józsefné, Dundler Erzsiké, Heilin- ger Károlyné, Frőhner Ferenczné. A vármegyei közkórháznak előkelő látogatói voltak junius 29-én. Egy küldöttség járt itt, mely azon szempontból vizsgálta meg az intézetet, hogy vájjon annak orvosi berendezése s a benne kifejtett orvosi tevékenység, valamint a megforduló beteg anyag, alkalmasak-e arra, hogy az orvosi kiképzés elősegítésében a kórház részt vegyen ? A küldöttség tagjai: dr. Kétly Károly udvari tanácsos, egyetemi tanár, a kir. tudomány egyetem részéről, dr. Tóth Lajos miniszteri tanácsos a közoktatásügyi minisztériumból és dr. Hajós Béla közegészségügyi főfelügyelő a belügyminisztérium részéről. Behatóan megszemlélték az intézetet s a látottak és tapasztaltakkal nagyon megvoltak elégedve, annyira, hogy a szemle után nemcsak elismerésüket fejezték ki, hanem kijelentették, hogy a kórházat teljesen alkalmasnak találják arra, hogy benne fi ital doktorok az orvosi gyakorlathoz szükséges ismereteket megszerezhessék. Kívánatosnak tartanák, hogy az intézet mielőbb el legyen látva külön fertőző és szemészeti osztályokkal és kórboncztani intézettel, mert ezek nélkül hiányos a kórház működése. Most már, ha a gyógyintézet lakást és élelmezést adhat a gyakorlatra ide küldött fiatal orvosoknak, bizonyos, hogy nagyszámban fogják felkeresni a tudományszomjas ifjak a vármegye közkórházát. A vendégeket dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János m tiszti főorvos, dr. Berkes Sándor kórházi igazgató és dr. Kaczvinszky János kórházi főorvos fogadták a vasútnál s a küldöttség tagjai másnap reggel a legjobb impressiókkal hagyták el városunkat. Függetlenségi szervezkedés a vármegyében. Ma van Békéscsabán a megyei ellenzék nagy szervezkedő gyűlése, amelyre a hívogató falragaszok minden községben megjelentek. Az ellenzéki gyülekezés nagyarányúnak Ígérkezik, amennyiben a vezérpolitikusok közül gróf Apponyi Albert, mint a megyei 48-as és függetlenségi párt elnöke és Kossuth Ferencz is megígérték lejövetelüket, és akiket ünnepélyesen, bandériumai készülnek fogadni. Részt vesznek a gyűlésen a vármegyei összes függetlenségi körök és testületek képviselői s ezenkívül bizonyára nagyszámú közönség lesz jelen. A gyűlést követőleg a Széchényi-ligetben bankett lesz Az uj társadalmi jelszó. Szivekbe begyökerezett, a legnemesebb érzés melegéből fakadt egy uj társadalmi jelszó: a tüdőbetegek megmentése. Jóleső érzéssel irtunk arról, mert részben szünetlen való agitácziónkna % nagy sikere, hogy a népmentés érdekében a mi pátriánkon is egy erőteljes társadalmi mozgalom indult meg. Előkelő úrasszonyok járnak városunkban és vármegyénk több helyén a József kir. herczeg Szanatórium-Egyesület esdö szavával, melyen a társadalom jobbjai kérnek minden jó szivet: lépjenek be négy, avagy két koronás tagsági díjjal abba az emberbaráti ligába, amely liga a tüdőbetegek megmentése, a nagy embermentő czól és nemzeti veszedelem elhárítása zászla ját lobogtatja. — Nehány adatot közölhetünk is: Baján rövidesen százon felüli tagot toborzott négy lelkes úrnő : Hegedűs Aladárné, Keller Imréné, Alföldi Lajosné és Lemberger Arminné úrnők; Sternberg Albertnó úrnő Hatvanból 40, Jeszenszky Sandorné Brassóban 78, Lahne Emmi Ujverbäszon 52, Koller Sándorné Veszprémben 38 tagot gyűjtött. De ki tudná elbeszélni, hiszen ezren és ezren sorakoznak az embermentő ligába. És egy szava is szó! így érünk czélt. Isten áldása legyen a magyar uriasszonyok minden lépésén. Előléptetés. Régi ösmerősünk előléptetését olvassuk a hivatalos lap keddi számában. A pénz- ügyminister a fővárosi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez Czecz Kálmán számvizsgálót számtanácsossá nevezte ki. Czecz Kálmán évtizedet meghaladó időn a gyulai kir. adóhivatal, majdan a pénzügy igazgatóság kötelékében állott é3 a gyulai társadalomnak számottevő tagja volt, kit többszörös baráti kötelék fűz hozzánk és előléptetéséhez szívből gratulálunk. Szabadságon. Dr. Daimel Sándor megyei főjegyző négy heti szabadságidőre utazott Tátra- Széplakra. Kitüntetett munkás. A kereskedelemügyi mi- oisterium Simon János almolnárt, ki 25 éve van már a Rosenthal Márton czég szolgálatában, 100 korona jutalomban részesítette. A kitüntetett munkásnak ünnepség keretében ma délután nyújtja át íz iparos ifjak művelődési körében Wagner József partestül éti elnök a jutalmat. Kitüntetett gazdasági munkás. Szilágyi András Jjkigyósi munkásnak szép ünnepeltetésben volt része Újkígyóson a községházán. Itt adta át neki i földmivelésügyi miniszter megbízásából Seiler Elek ■őszolgabiró szép beszéd kíséretében a megérdemelt 100 korona jutalmat és az elismerő oklevelet a losszu és hü szolgálatért. A vármegyei gazdasági egylet részéről pedig Tarkanyi Péter plébános üdvözölte a kitüntetett derék munkást. Kiállítás. A gyulai nőegylet választmánya ez lton is tudomásra hozza a gyulai női közönségnek, iogy a folyó óv őszén Gyulán női háziipari, kézimunka, háztartási és gazdasszonykodási kör etbe /ágó dolgok és termeszt meny ékből jótékonyczélu dállitást rendez s Gyula város nőit — tekintet léikül arra, vájjon az egyletnek tagjai-e vagy lem — felkéri a kiállításban való minél nagyobb ■észtvételre. A kiállítandó tárgyak bejelentését a íőegylet alantirt alelnöke már most szívesen fogadja. A kiállítás semmi költséget nem ró a ki- íllitókra; olcsó belépti dij mellett lesz megtekint- lető s a kiállítók jutalmakat nyernek. Özv. Fábry Vlártonné, egyleti alelnök. Aratás. Bár irigykedés nélkül, de rezignáczió- /al olvassuk a fővárosi s vidéki lapokat, amelyek n'szágszerte jó, sőt túlnyomó részben kitűnő terítésről Írnak ; sajnos, mi Békésvármegyében, külö- íösen az orosházi, csabai s gyulai járásban és jyulán, úgy a búzában, mint árpában a gyönge cözépen is messze alul maradó határozottan rossz érmésről értesülünk. De nem is volt oly abnor- nisan kedvezőtlen időjárás az egész országban mint Jezen a vidéken tavaly nyár óta. Az egész őszön, jtélen és késő tavaszig nem volt számbavehető esőnk, ez a körülmény az alapoka a termés gyöngaségé- nek, de volt egyéb ok is, a május eleji tikkasztó hőség és a minden átmenet nélküli hideg idő, ami csaknem akkora károkat okozott, mint a majdnem esztendőre terjedő csapadék hiány. Egyes határrészeken.az alföld legveszélyesebb elemi csapása a köd is súlyos károkat okozott; ahol a köd elvonult, ott a búza egészen megfeketedett, megszorult és alig fogja a vetőmag kétszeresét megadni. Ilyen körülmények között az idei aratás régóta indult meg olyan nyomott kedélyhangulatban mint most. Szikes talajú földeken korai vetéseket már Péter Pál előtt négy nappal junius 25-ikón vágták ; homokos földeken pedig Péter Pál napján csaknem mindenütt beálltak a munkába, mig a réti földeken holnap kezdik meg az aratást. A mi a munkáskezeket illeti, azokban a legbőségesebb termés mellett sincs már régóta hiány, vagy fenakadás, annál kevésbé van ezúttal, sőt épen az a sajnos és fájdalmas, hogy nagyon sok dolgozni tudó s akaró munkás egyáltalán nem kapott munkát. A rósz huzatéiméssel szemben csak egy van némileg megnyugtató s vigasztaló, az időjárás, mely a búzán és árpán kívül minden egyébre rendkívül kedvező. Junius hóban gyakori esőzések voltak, mondhatni napról napra egy átvonuló zápor, amelynek kedvező hatása alatt gyönyörűen fejlődik a tengeri, a szőlő, gyümölcs és mindennemű kerti s konyha vetemény, szóval épen azok a növények, amelyek a tavalyi gazdasági esztendőben szűkösen vagy egyáltalán nem termettek. „Nye vjem magyarszki.“ Az ember szinté elborzad, ha olvassa, hogy Magyarország közepén Szarvason, magyar nevű ember szájából hangzott el ez a három szó, mely annyit jelent, hogy az illető egy betűt sem tud — magyarul. Hívják pedig ezt az embert Szilágyi Istvánnak, 42 éves jómódú szarvasi lakos, ki nem tartotta érdemesnek még a magyar nyelvet megtanulni. De minek 'S! Boltban, piaczon, korcsmában, hivatalban, mindenütt boldogul a tót nyelvvel, mert a kereskedők, — nehogy két garas hasznot elszalasszanak, — tótul értő segédeket alkalmaznak s hogy a szin- magyar fiuk nehezen kapnak alkalmazást Magyar- országon, tisztán azért, mert csak magyarul tudnak, az az üzleti életben megszokott dolog. A magyar fiúnak, — hogy Magyarországon meg tudjon élni — nem elég, ha magyarul tud és e szakmájában jártas, hanem tótul, ráczul, németül, oláhul, ruténul, horvátul kell tudnia, mert ne adj isten, hogy a boltba lépő idegen nyelvű magyar polgárt magyarul merje megszólítani, ha mindjárt csak egy kraj- czár áru madzagról van is szó. 8 többé-kevésbó igy van ez a hivatalokban is, az állami hivatalokat kivéve, az önkormányzati hivatalok alkalmazottjainak ilyen módon kell „kedvében járni“ a népnek S igy magyarázható meg aztán, hogy Szilágyi István 42 éves magyar honpolgár, a szarvasi kir. járásbíróságnál azt mondja, hogy „nye vjem magyarszki“, ami legalább is tragikomikus dolog ebben a nemzetileg felbuzdult, hazafiságá- ban nagyhangú, szegény, szerencsétlen országban. A gyulai polgári kör vasárnapi közgyűlésén a tagok mérsékelt számban vettek részt. Szénásy József elnök megnyitó beszéde után Székely Lajos igazgató-alelnök terjesztette elő jelentését az építési ügy állásáról, pontos és kimerítő adatokkal támogatva. Az uj épület 44 ezer koronába kerülne s annak fedezésére évenkint 2800 korona törlesztési és kamatteher nehezedik 30—45 éven át a kör pénztárára. A kör pénztára azonban ezen évi részletnek jelenleg még felét sem biztosíthatja, s miután a közgyűlés a tagdijak felemeléséről és a kör vendéglősének évi 1000 korona bérösszeggel való megterheléséről hallani sem akart, igy elfogadtatott az építési tőkének további gyűjtése s az építési ügynek a napirendről való levétele, illetve annak az 1904. évi igazgatói jelentésben körülirott módon és időig való elhalasztás', ami még három és fél évi várakozást jelent. Öngyilkosság. Egy tizennyolcz éves fiatal ember, aki alig ismeri még az életet, könnyelműen
