Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-01-15 / 3. szám

1905. január 15. BÉKÉS 5 hogy a megüresedett nagyszénás! jegyzői állásra Manzel Gyula ottani segéd jegyző választatott meg, s hogy Békéscsabán az ev. ref. vallásu polgárok leányegyházat alapítottak. A jelentést a bizottság tudomásul vette és an­nak kapcsán felirt a belügyminiszterhez, hogy a békéscsabai és szarvasi csendőrőrsök létszámát 2—2 csendőrrel emelje fel, miután a nagy kerületekben az eddigi létszám elégtelennek bizonyult. Kapcsolatosan tudomásul vették a belügymi­niszter leiratát, melyszerint intézkedett, hogy a csendőrőrsök az előirt létszámban tartassanak. A békéscsabai elöljáróságnak Karaszy Ödön árvaszéki kiadó ellen tett feljelentését, illetékes el­járás végett kiadták a főszolgabírónak. A szeghalmi járás főszolgabirájának a szeghalmi járásra nézve a betétszerkesztés elrendelése iránt elő­terjesztett kérelmét pártolólag felterjesztették az igazságügyministerhez. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok kedvezőtlenek, de az előző hónaphoz viszonyítva valamivel jobbak voltak, a mennyiben a heveny ragályos bajokban történt el­halálozások százaléka 2%,--kai kevesbedett. Leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos betegségei fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A ragályos bajok közül előfordult a diphtheria 47 esetben 18 halálozással, a vörheny 135 esetben 29 halálozással, a kanyaró 267 esetben 11 halálo­zással, a hasi hagymáz 12 esetben 5 halálozással és a bárány himlő 5 gyógyulással végződött esetben. Kanyaró által leginkább fertőzöttek Gyula, Békés­csaba és Szarvas. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöl­tek élőn 637, hullán 8 esetben, orvos törvényszékit 14 könnyű és 9 súlyos testi sértés esetében. Gyógy- savóval beoltottak 47 diphtheriás egyént, kik közül meggyógyult 29, meghalt s18 beteg. Somossy Zsigmond pénzügyigazgató helyettes jelentette, hogy az adók befizetési eredménye a múlt évben az egyenes adóknál 1.161.637 K., 52 fillérei, hadmentességi díjban 26 656 K., 89 fillérrel kedve­zőbb volt, mint 1903-ban. Jelentést tett ezután a megtartott ellenőrző vizsgálatok eredményéről, vala­mint a pénzügyi személyzet körében beállott válto­zásokról. A kir. tanfelügyelő ügydarabjait a vm. főjegyző terjesztette elő, ezek között a bizottság több tanító választást és tanítói dijlevelet megerősített, az oros­házi állami iskola ügyével kapcsolatosan pedig fel- terjesztést intézett a vallás és közoktatásügyi minis- terhez, hogy az iskolai szabványterveket dolgoztassa át akként, hogy a tanítói lakás az iskola helyiségtől teljesen elkülönítve legyen. A tiszti főügyész több magánügyben beadott felebbezést referált. Az államépitészeti hivatal főnökének előadmányai között a Békéscsabán a M. Á. V. vasút által tervezett motorszin építéséhez a bizottság hozzájárult. Az aradi kultúrmérnöki hivatal főnöke Katona Béla terjesztene elő gróf Wenckheim Frigyes és Géza felebbezését, melyei a békéscsabai öntözőrét enge­délyezése ügyében beadtak. A bizottság a főmérnök javaslatára a felebbezéseket elutasította. A többi szakelőadó jelentésének tudomásul vétele után az ülés véget ért. Hírek. József Ágost főherczeg a vármegye alispánjá­hoz. Ismeretes, hogy József Ágost királyi berczeg és neje, Auguszta herczegasszony újszülött gyermekü­ket Mátyás névre kereszteltették. Az egész magyar nemzet tüntető lelkesedéssel üdvözölte ezért a ma­gyar érzelmű főherczeget. Az üdvözlők sorából nem hiányzott Békésvármegye sem, amelynek alispánjá­hoz Fábry Sándor drhoz az alábbi meleghangú és erős hazafiságtól duzzadó levelet intézte: Nagysá­gos uram! Nagyságodnak hozzám intézett becses soraira felelvén, elkésve bár, de szivem mélyében gyökerező, őszinte hálámat akarom közölni, kérem szíveskedjék ezen köszönetemet és hálámat mind­azokkal közölni, kik a meleghangú üdvözlethez járultak. Igenis azért választottuk e nevet, mert egykoron dicső viselője mindenkor bámulattal és tisztelettel tölti el lelkeinket. Hő vágyam, hogy kis fiam, ki e nagy nevet viseli, édes hazáját minde­nek fölött szerető, királyhű, derék hazafi legyen, szent feladata legyen királyát és édes hazáját tör­hetetlen hűségben szolgálni. Legbensőbb köszöne­temet ismételve és Nagyságodat üdvözölve maradtam Budapest, 1905. január 1. Jószef Ágost főherczeg. A vármegye közgyűlése. A vármegye törvény- hatósági bizottsága pénteken délelőtt dr. Lukács György főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyű­lést tartott, a melynek egyedüli tárgya az uj ország­gyűlést összehívó királyi kéziret felolvasása volt. A leiratot dr. Daimel Sándor főjegyző olvasta fel és azt a jelenlevők állva hallgatták meg. A köz­gyűlés hódolattal tudomásul vette a leiratot és további eljárás végett áttette a központi választmányhoz. Ezután a közgyűlés a király éltetése közben véget ért. A királyi meghívó-levél. Gyula város képviselő- testületének hétfőn délelőtt tartott közgyűlésén lett meghirdetve a királyi kézirat, mely szerint az országgyűlés 1905. évi február hó 15. napra van Budapestre összehiva. A legfelsőbb kézirat kihir­detését a képviselők állva hallgatták meg, mely tudomásul vétetett s másolatban a választások iránti intézkedések megtétele végett a központi választ­mánynak megküldetett. A gyulai r. kath. hitközség egyháztanácsa vasárnap délután népes közgyűlést tartott, melynek főtárgya a folyó 1905. évi költségvetés megalapítása volt. A tanács egyhangúlag elfogadta az előterjesz­tett költségvetést s az 1905. évi adókulcsot a múlt évihez hasonló módon 18°/0-ban állapította meg. Miután azon összegből, melyet Gyula város tűzifára segélyül ad, a tűzifát beszerezni nem lehet, elhatároz­tatott, hogy a járulók felemelése, vagy a régi szokás visszaállításával a tűzifának természetben való kiadására a város felkéretik. Az 1904. évi pénztári kimutatás tudomásul vétetett. Alapítvány a Szanatórium javára. Vármegyénk jótékonyságáról ismert mágnásasszonya gróf Wenck­heim Frigyesné, Wenckheim Krisztina grófnő az újév alkalmából bőkezű alapitványnyal lepte meg a József főherczeg Szanatórium egyesületet. Ugyanis 10.000 koronát küldött dr. Lukács György egyesületi elnöknek a Gyulán fellálitandó népszanatóriumban egy ágyalapitvány czéljaira. A nemes szivü úrasszony mint értesülünk ugyanakkor a budakeszi Erzsébet szanatóriumban is létesített egy ágyalapitványt. Gyulai tisztviselők a pénzügyminiszterhez. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság és a mellé rendelt számvevőség tisztikara, folyó hó 8-án Csák György kir. tanácsos elnöklete és Kiss István számtanácsos jegyzŐ8ége mellett, tiszti értekezletet tartott, me­lyen osztatlan lelkesedéssel elhatározták, hogy Lukács László pénzügyminisztert folyó hó 15-én, — miniszterségének 10 éves évfordulója alkalmá­ból, — a pénzügyi tisztikar iránt minden alkalom­mal tanúsított, jóindulatáért feliratilag üdvözli. Az értekezlet határozatából kifolyólag, a feliratot ma­gában foglaló díszes albumot e hó 13-án küldték fel az ünnepelt miniszternek. A gyulai izraelita hitközség uj egyháztanácsa vasárnap f. hó 8-án délelőtt tisztújító közgyűlést tartott, a melyen három évi megbízatással titkos szavazás utján megválasztattak hitközségi elnöknek : dr. Berényi Ármin, alelnöknek : Weisz Mór, templom­atyákul : Bleier Ignácz és Fogl Adolf, pénztárosul: Lusztig Adolf, házgondnoknak : Neumann Simon. Az iskolaszék tagjai lettek : dr. Berényi Ármin dr. Kóhn Mór, dr. Bárdos Arthur. Reisner Ede, dr. Martos József, Wolf Zsigmond és Weisz Mór. Kaszinó-estély. Az idei farsang a választási mozgalmakba fűlt bele s a politikai felhők nem engedik, hogy nagyobb szabású elite-bálakban egyesittessék a politikailag széttagolt társadalom. A gyulai kaszinó azonban nem törődik a politiká­val s igen helyesen, társas-estély összehozásán fá­radoznak a kaszinó ifjabb tagjai. Az estély rög­tönzött jellegű lesz s előrelátható kedves sikerrel a hét valamelyik napján tartatik meg a Komlóban A jégről. Mikor ilyenféle czikk hangulatosabb megírásába fog bele az ember, az időjárás tréfás hangulatát, mely nagy előszeretettel czáfol rá az időjárásban utazó hangulatos czikkekre, mindig kombináczióba kell venni, azért tehát előre is a „hau szócskát kérjük odaérteni az alábbiakhoz. Tudniillik a Körösön vigan folyik a jég-élet, a takarékpénztár előtt vigan lobog a piros zászló, a jégre piros arccal és vágyakozó tekintettel, kor­csolyáikat csörgetve, sietnek Halifax lelkes hivei s lent az újonnan alakult korcsolya egylet tükör­sima jegén kecsesen siklanak tova a ringó párok, csúszik a szánka és vigan perdül a jégostor, estén- kint pedig kigyulnak a villamlámpák a jégpálya fölött és pompás villamfény ontja alá sugarait a csillogó jégre és a köröző párokra. (Ne rontsuk el a hangulatot azzal, hogy ez a világítás nem min­dig pompás, de hála a gyulai villamtelep gondo­zójának, mindig potya.) 8 a csillogó jégen a vil­lamlámpák fényében, a zongoraverkli hangjai mel­lett is nyit a jégsport poetikus téli jégvirágja a szerelem, mert Ámor a jégen is csak úgy otthon érzi magát, mint a bálteremben. Szóval, virul a korcsolya-egylet, örömére a sportkedvelőknek s ma délután zenés, ünnepélyes megnyitó jégdélután lesz, ha . . . tudniillik ha — mire ez a czikk napvilágot lát, meg nem csordul az eresz. Felkéretnek a korcsolya egylet t. tagjai, hogy tagsági dijaikat Dobay János üzletében mielőbb fizetni szíveskedjenek. Az igazgatóság. A posta köréből. Több külföldi állam postája a czimoldalon Írásbeli közleménynek szánt helylyel ellátott képes levelező-lapok forgalomba hozatalát megengedte. Az ily fajta képes levelező-lapok czim- oldala egy merőleges vonal által két egyenlő részre van osztva, melyek közül a baloldali részt a feladó Írásbeli közleményekre felhaszálhatja; a jobb oldali rész pedig a czimadatok, frankójegyek és egyébb a postai kezelésre vonatkozó megjegyzék alkal- mazhatására szolgál. Az ily fajta levelező-lapok, ha a külföldről érkeznek, a közönség zaklatásának kikerülése végett, megdijazás nélkül akadálytalanul kézbesittetni fognak. Ilyenek feladásától ellenben a közönség egyelőre a saját érdekében tartózkod­jék, mert az ily fajta levelező lapok használata sem a belföldön, sem a külföld egyes országaiban általánosságban még megendedve nincsen, s igy a közönség kiteszi magát annak, hogy az ilyen képes levelező-lapokat megportózzák. Nagyvárad, 1904. deczember 23. Schöpflin s. k., A téli vásár küszöbén újra fellépett Gyulán a sertésvész, és a város zárlat alá került. Ennek következtében a sertésvásár, mely másfél évtized óta, Gyula város mérlegelhetlen nagy anyagi kárára s veszteségére, külömben is elvesztette országos jelentőségét, ezúttal teljesen elmaradt és igy az országos vásár csak folyó hó 19-ikén csütörtökön veszi kezdetét, amikor juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló és gazdasági iparczikkek, vasárnap belső vásár tartatik meg. Halálozás. A Dobay nyomda személyzetét s vele együtt a .Békés“ szerkesztőségét is fájdalmas veszteség érte a héten. Lapunk tecknikai munkatársa, a Dobay nyomdának nyolcz év óta szorgalmas és jeles gépmestere Puskás János hétfőn reggel, életé­nek 28-ik évében, rövid, de súlyos szenvedés után elköltözött az élők sorából, váratlanul jött korai halálával, mély megdöbbenést és igaz fájó részvétet keltvén mindenütt, ahol a megboldogult szerény modorú, derék gépmestert ismerték és szerették. Ez a részvét impozánsan nyilvánult meg eltávozott kedves munkatársunk végtisztességén, amely kedden délután két órakor ment végbe a Keskeny-utczai gyászházból. Szaktársai, a „Békés“ szerkesztősége és kiadóhivatala, úgyszintén a gyulai iparos ifjak egylete és az Erkel dalkör, melyeknek az elhunyt tagja volt, testületileg jelentek meg a temetésen’; 8 az Erkel dalkör tagjai a gyászszertartás alatt Székely Lajos karmester vezetésével elénekelték a „Mért oly borús“ és „Könyes szemekkel“ kezdetű gyászdalokat. A ravatalt számos koszorú borította, köztük a nyomdaszemélyzet és a dalárda külön külön koszorúja. A nyomdaszemélyzet a következő gyász­jelentésben tudatta a szomorú eseményt: A Dobay könyvnyomda személyzete fájdalommal jelenti feled- hetlen jó szaktársának : Puskás János gépmesternek folyó évi január hó 9-én reggel fél 6 órakor, életé­nek 28-ik évében rövid, kínos szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldognlt kedves

Next

/
Oldalképek
Tartalom