Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-06-18 / 27. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. junius 18. 27-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ____ 10 K — f Fé l évre....... _ _ 5 K — f Év negyedre__ ... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. József kir. herczeg meghalt. Gyulán az összes középületeken fekete zászlók lengenek, hirdetvén az országos gyászt, mely József kir. berczegnek elhunytával országszerte támadt a szivekben. A halálhír, mely a régen súlyos beteg kir. herczegnek kedden hajnalban fiumei villájában történt elhunytét jelentette, már aznap a déli órákban elterjedt és mindenütt őszinte szomorúságot okozott, de különösen Gyulán, hol közeli birtokai és gyakori látogatásai révén a királyi családnak közvetlen ismert tagja volt és egyéniségének varázsával a város népében hódoló tiszteletet keltett. Az országos gyász, meiy a fiumei villából Budapestre felszállitott és a nádori család temetkező helyén örök nyugalomra elhelyezendő nagy halott ravatalát körülveszi, méltán megilleti az elköltözöttet. Különös varázsa volt az ő ismert alakjának. Nem csupán a magyar főherczeget, a nagy nádorispán fiát illette meg az a megkülönböztetett tisztelet, de az ő sajátos és kizárólagos magyar úri erényei váltották ki a magyar nép szivéből a rajongó szeretet érzelmét személye iránt. Katona volt, a harczok mezején fáradhatatlan, a csatákban rettenthetetlen és példásan hős ’ békében nemcsak kötelességtudó, de nagy szervezőképességekkel megáldott. Ambiczióját helyezte abba, hogy minta magyar honvédség főparancsnoka e kizárólagos magyar honvédelmi intézményünket kifejleszsze és tökéletessé tegye. A magyar honvédség mindenütt elismert szervezeti és kiképzésbeli tökéletessége tanúskodik e munkájának eredményességéről. Tudós volt, széleskörű ismeretekben gazdag és főleg a természet és nyelv tudományokkal előszeretettel foglalkozó. Mint ilyen páratlan becsű munkával ajándékozta meg az irodalmat czigány nyelvtanával, mely e sajátságos népfaj nyelvét és ennek sajátságait örökíti meg. Példányképe volt a magyar birtokos főurnak, mint ilyen gazdag a legnemesebb polgári erényekben. Kiváló gazda volt nem csak nagy birtokának vezetésében és a modern gazdálkodásra való berendezésében, de maga is előszeretettel foglalkozott az anyaföld termőerejének nemesítésével, és különösen a kertészettel. Mint polgár a társadalmi kötelesség teljesitóséből példát adó módon kivette részét áldozatkészségben és munkában egyaránt. A „legmagyarabb főherczeg“-nek nevezték és ezt a nevet méltán kiérdemelte, mert szívvel, lélekkel magyar volt. Nem csak megszerette e földet és e nemzetet, de közénk tartozónak is érezte magát születésétől kezdve, akkor, midőn a gyermek Palatínus Jóska az alcsuthi paraszt gyermekekkel együtt űzte gondtalan játékait és egész életén át, amelyet kizárólag közöttünk élt le és mienk marad halálában is, porai „szeretett hazája“ földjében nyervén örök nyugvóhelyet. Gyulán sokszor láttuk fenséges alakját és többször érintkezett vármegyénk és városunk vezetőivel. Az elhalt Göndöcs apát kedves embere volt és őt a parochián ismételten felkereste, megfordult többször a gyulai múzeumban is, hol mindkét helyen emléktábla jelzi látogatásait. A nevéről elnevezett gyulai laktanyában elszállásolt honvédséget gyakran megszemlélte és vendége volt a gyulai grófi kastélynak, utolsó Gyulán létekor pedig a vármegyeházán Lukács György főispánnak. Újabban a Gyulán megalakult és nevét viselő sanatorium-egyesület védnökségének elvállalásával és e minőségben tett nagy alapítványával jutott kapcsolatba társadalmunkkal. Szeretetreméltó egyénisége mellett népszerűségét növelte az, hogy minden nemzeti és társadalmi mozgalomnak pártját fogta, velünk érzett mindenben és mindenkor, hazafiasán és bölcsen ápolván az uralkodóház és Magyarország közötti érdekközösséget. Ezért sokat vesztett a magyar nemzet József kir. herczeg elmúlásával, ennek a veszteségnek nagyságát az első pillanatokban mérlegelni sem tudjuk. Most csak gyászoljuk a nagy halottat és fájó érzéssel vesszük körül ravatalát, melyben immár örök álmát alussza. És a magyar nemzet hálával és szeretettel fogja mindenkor őrizni a királyi vérből való nagy férfiú magasztos emlékezetét! TAEC1A. Sir a szellő . .. Sir a szellő, zokog a lomb, Millió szem gyász köoyet ont, A virágon rezgő harmat Bánat gyöngye a magyarnak ... Duna, Tisza tiszta habja Csendben, halkan, siratgatja . . . Alkony pírja, bibor hajnal, Együtt gyászol a magyarral . . . Hejh I kevésnek szíve magyar, Akár ha él, akár ha hal . . E kevésnek áldott neve Sohse legyen elfeledve !. . . Sírjunk most is bánat könyet, Halottja van nemzetünknek, Ékesítse hála virág Főherczegünk drága sírját! . . . Dombi Lajos? SíTépzegfélr, Hont vármegyében, a szántai vizforrások között lugzó alakú üreg van, fölötte emberforma kőszikla, alatti pedig kénes viz buzog; a néprege szerint lugzójával együtt kővé merevült asszony az, ki Lucza napján lúgozni mert. Egy kemencze alakú szikláról s a benne elszórt kövekről pedig úgy szól a népmonda, hogy egy másik asszony kővé vált kenyerei azok, mert szintén Lucza napján esett rá a sütés. A váczi kálvária kápolna falát kívülről mésztufa búr kolja és szépen ellenáll az a szivacsos kőzet a légköriek romboló hatásának ; de mivel durva lyukacsosságával jól mintálja a rozskenyér hólyagos beiéi, keletkezésmódja megfejtésére csakhamar kész lett a néprege, hogy kővé vált kenyér tésztája annak az asszonynak, aki éppen nagypénteken akart sütni. Gömörben, a lipóczi várrom előtt kőoszlop áll, a néprege szerint egy megkövült asszony, a gyermekével karján. Szerette a várur fiaajobbágy- leányt, de a büszke főnemes rossz szemmel nézte lés rangos menyasszonyt szerzett a fiának. Nem szívesen vette az, de belé kellett nyugodnia az apai vasakaratba. Fölvánszorgott az elhagyott leány a sziklatetőre s onnan a mélybe akarta magát vetni a lakodalom éjjelén, árva kisdedével együtt, de legyökereztek a lábai a vigalom hallatára és kővé merevült gyermekestől a várral szemben s mint állandó szemrehányás ott áll ma is. Hozzá hasonló Abauj-Tordában a regéczi vár előtt álló kőasszony s azt zengi a néprege róla, hogy kővé vált pórleány az, kit a várur fia csábított el, de a ki karján tartott gyermekével együtt bánatában változott kővé, midőn meglátta, hogy a hitehagyott urfi más leánynyal megy esküvőre. Nem messze tőle van a Vénbanya köve három testvérével, kik együtt azért kövültek meg, hogy szőlőjükben még Űrnapján is dolgozni mertek, nem is terem a földjük azóta egyebet tüskénél és gaznál. A szádeliői völgyben Attila lova patkójának a nyomát látja a nép a sziklán, más változat szerint a hun király fiától, Dengezicstől ered az. . Nemzeti hőseink közül kivált az óriási erejéről hires Toldy Miklós az, ki rendezi, hányja- veti a hegyeket. Ilyen munkája a Czoki-hegy X-ia.p'u.xils: mai száma ILO oldal.
