Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-06-11 / 26. szám
2 BÉKÉS 1905. junius 11. sen mi a jó cselekedetben. Ez idvességünk- ről, mint örökségünkről légyen zálogunk; mig mi is az égre azon örökségre eljutni fogunk.» . . . így ünnepeljük meg a pünköstöt szívvel lélekkel! Dombi Lajos. A szanatórium egyesület közgyűlése. Az előkelő fővárosi és vidéki társadalom érdeklődése, József Ágost királyi herczegnek é3 feleségének részvétele impozáns ünneppé avatta a József királyi herezeg szanatórium egyesület Budapesten vasárnap folyó hó 4-én tartott közgyűlését. Az Akadémia disztermében, ahol a közgyűlés lefolyt, már délelőtt 10 óra előtt nagy és előkelő közönség gyűlt össze. Ott voltak Lukács György dr. az egylet elnökén kívül Zsilinszky Mihály államtitkár és neje, az Erzsébet-szanatórium egyesület részéről Batthiany Lajos gróf elnök, Korányi Frigyes dr. főrendiházi tag, Kuthy Dezső dr. igazgató főorvos és Tauszk Ferencz dr. titkár, továbbá Libits Adolf udvari tanácsos, Bartal Aurélné (Pozsonyból, har- minczöt tagú küldöttség élén), Szvacsina Gézéné (Kolozsvárról, harmincztagu küldöttséggel), azután ugyancsak népes küldöttség ólén özv. Hauser Ká- rolyné ezredesné (Arad), Matzner Samuné (Kassa), továbbá Thuróczy Vilmosné, Döry Pálné, Barabás Béláné, Hegedűs Aladárné, dr. Kiss Jánosné (Kecskemét), Imre József dr. főorvos, Gerlits Sándor, a szombathelyi szanatórium egyesület képviseletében. Bekésvármegyéből: Gyuláról dr. Zőldy János főorvos, dr. Kun Pál kórházi osztályfőorvos, Kóhn Dávid a «Békés» szerkesztője, Mezőberényből Horváth János postamester és Kolozsi Endre jegyző és mások számosán A közgyűlést Lukács György dr. főispán, az egyesület elnöke nyitotta meg gyönyörű tartalmas beszéddel. Mióta a tudomány meggyőződött a tüdővész gyógyithatóságáról, s a gyógyítás legbiztosabb módjának a szanatóriumi kezelést ismerte föl, jelszóvá lett a szanatóriumok alapítása. Külföldön az állam, a társadalom és a magánvállalkozás már csaknem minden városban állított föl egy-két szanatóriumot, a hol évenkint a tüdőbetegek ezrei gyógyulnak meg. A tüdővész-ellenes mozgalmat nálunk Korányi Frigyes egyetemi tanár indította meg a múlt évtized közepén. Az ő működésének köszönhető az Erzsébet-sanatorium fölállítása. Ennek sikerén fölbuzdulva, megalakult Békés vármegyében a József királyi herczeg Szanatóriumi Egyesület is, amelyeknek nyomán az ország több helyén alakultak tüdővészellenes-egyesületek. Lukács György ezután a Jószef-szanatorium hároméves fönnállásának történetét vázolta, melynek gyümölcse, hogy az első népszanatórium építését Gyulán, a Fekete-Körös partján még ez év folyamán megkezdik. Kiemelte ama jótékony adakozókat, akiknek adományai az együtt működést lehetővé tették. — Hálával emlékezett meg mindazokról, a kik a nemes ügynek érdekében az egyesület segítségére voltak. Az anyagi viszonyok azonban nagyon kedvezőtlenek. Igen sok vidéken, a hol égető szükség volna rá, pénzszűke miatt nem állíthatnak szanatóriumot. Az egyesület tehát nagy gondot fordít arra, hogy a közönség érdeklődését más módon is irányítsa atüdővész ellenes mozgalomra Yégül indítványozta, hogy József királyi herczeget, az egyesület védőjét, ki betegsége miatt nem jelenhetett meg a közgyűlésen, táviratban üdvözöljék. A közgyűlés ezután nagy lelkesedéssel választotta meg Auguszta királyi herczegnét az egyesület védőjévé. Majd Bathyány Lajos gróf foglalta el az elnöki széket. Werner László irodaigazgató fölolvasta az üdvözlő táviratokat és ugyancsak Werner ismertette az egyesület legközelebbi munkatervét. Tizenegy órakor érkezett meg József Ágost királyi herczeg és neje, Auguszta herczegasszony az akadémia elé, A herczegi párt Bathyányi Béla gróf, százados kamarás és Wimpfen-Széchenyi grófnő udvarhölgy kisérte. A bejárónál Lukács György fogadta a fenséges vendégeket, a kik jázminfüzért tartó fehérruhás urilányok sorfala között mentek föl az ülésterembe. Hangos éljenzés fogadta a királyi herczeget és nejét, kiket Lukács György hévvel szárnyaló remek beszéddel üdvözölt. A hazai tüdővészellenes mozgalom úttörői — úgymond — megalkották hazánk első tüdőbetegszanatóriumát, mely boldogult Erzsébet királynénk nevéről ékes és a melynek mintaszerű voltát a külföld is elismeri. A mi egyesületünk már építi az Alföldön a József-népszanatóriumot s lelkes hölgygárdánk képzeletében mind jobban kialakulnak az Auguszta-szanatórium körvonalai. Működésűnket azonban nem korlátozzuk csak szanatóriumok létesítésére, hanem kiterjesztjük a tüdővész ellen való küzdelem egész széles munkaterületére. Felöleljük működésűnkben mindazt, a mit egy öntudatos társadalomAz akadémia impozáns épülete, a tudománynak ez a csendes csarnoka, ugyancsak zajos volt. A legszebb virágos kert vonult be oda és a székes főváros egy elegáns megjelenésű, fáradhatatlan agilitásu úrasszonya, Bayer Béláné volt ennek a virágos kertnek a szép kertésznője. A legszebb száz rózsával ő rendelkezett vasárnap Budapesten. Ez a száz rózsa az ő szavára elfoglalta az Akadémia följáróját, száz édes fehérbe öltözött úri kisasszony, egyik szebb, mint a másik. Auguszta föherczegasszony útját díszítették ők és egy áldott ügynek fenséges védasszonyával együtt, egy szent ügyért. A közönség pedig mindenünnen jött, Magyar- országnak női társadalma, öregje, fiatalja. Az édes, jó lelkű matrónát, Ungvár női társadalmának vezető asszonyát, Nehrebeczky Györgynét, az Erzsébet-rend keresztesét megéljenezték, a Bácska Birkássné Szuchich Adrienne, (Szabadka), Hegedűs Aladárné, Koller Imréné, dr. Alföldy Lajosné (Baja), küldötteivel mutatta meg, hogy a magyar nagyuraságoknak klasz- szikus földjét képviselik, a felső vidékről Thuróczy Vilmosné vett maga körül nagyobb, lelkesebb gárdát, Brassóból Jeszenszky Károlyné mutatta meg, hogy nem jött üres kézzel, valami száz tagot verbuvált maga a táborba, dr. Szerelemhegyi Tivadarné, a kunfélegyházi polgármesterné, pompásan összetartotta a maga híveit, mintha csak az urától tanult volna közigazgatni ; igaza volt Verner Lászlónak, az egyesület irodaigazgatójának, aki, midőn beszámolt arról, hogy az Akadémia dísztermében Magyar- ország százhuszonnégy városa és községéből háuak a század legpusztítóbb népbetegsége ellen megtennie kötelessége. Ebben a nagy munkában kérjük ki fenséged támogatását, vezetését, irányítását. Alázattal esedezem császári és királyi fenségtek támogatásáért. Alázattal esedezem, hogy a fenséges asszony egyesületünknek és a szanatóriumi hölgyligának védői tisztségét, melyet itt egybegyült közgyűlésünk egyhangú lelkesedéssel bátorkodik fölajánlani, kegyelmesen elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Auguszta királyi herczegné a beszédre igy válaszolt: Nem találok szavakat arra, hogy kifejezést adjak ama boldogságnak, a mely szivemet eltölti, midőn drága ipám mellett ez emberbaráti egyesület védő- ségét átveszem. Adja Isten, hogy rövid időn belül egész országunkra kiterjedjen és fejlődve, szegény- szenvedő embertársainknak gyógyulást és enyhülést hozzon. Mindnyájunkat kérem, küzdjiink vállvetve a borzasztó baj ellen, enyhítsük szeretettel testvéreink kínjait és Isten áldása leend egyesületünkön. (Zajos éljenzés.) Ezután Korányi Frigyes dr., egyetemi tanár, főrendiházi tag lépett a fölolvasó asztalhoz, hogy előadást tartson a tuberkulózis elleni világküzdelem állásáról. Az előadó a tüdővész ellen való védekezés különös fontosságára utal nálunk, a kik idegen nagy- nemzetségek közé helyezett, rokontalan és kicsiny faj vagyunk. Előttünk most az a föladat áll, hogy itt, köztünk élő hazánkfiait mentsük meg a megsemmisüléstől. A föladat súlyos, a védekezés eszközei nehezek. Az Erzsébet királyné-szanatóriumot megalkotott egyesület egy ideig egyedül küzdött. Tevékenységéből indult ki Magyarország társadalmi mozgalma. Az első, mely e mozgalom pályáján biztos révbe érkezett, a Békésvármegyében megalakult József királyi herczeg szanatórium-egyesület. A budapesti egyesület előkészítette egy országos központi egyesület útját s a József kir. herczeg szanatórium-egyesület fényes fejlődése az egyesülés lehetőségét közelebb hozta. És erre az egyesülésre szükség van, ha meg akarjuk valósítani, a mit Széchenyi István gróf látnoki szem- |mel mondott, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a kir. herczegi pár a közönség lelkes éljenzése közepette eltávozott az ülésből és visszahajtatott budai palotájába. Kuthy Dezső dr., egyetemi magántanár, az Er\ romszázhet vennégyen vannak jelen, mikor jelentésében a következőket mondotta: Ha valamire büszkék lesznek azok, akik a mai gyűlést ösz- szehivták és akik a tüdőbetegséggel küzdő társadalmi munkát ebben a gyülekezetben szélesebb területben megindították, az a rokonszenv, az a lelkes sorakozás szinte mondhatnánk: fanatikus szeretet, melyet a magyar nőkben a népmentés feladatai iránt ébreszteni szerencsések voltunk. A magyar úrasszonyok nem elégedtek meg azokkal a tervekkel, olykor szegényes ötletekkel, melyeket az alap növelésére terveztünk és ajánlottunk, hanem az ügyért szeretettel fáradó lelkesedés, a nő csodálatos ötletgazdasága, gyakorlati érzéke és nagy tájékozottsága egész uj téren indult munkára. Csak most is közgyűlésünkön, egész seregét a jó ötleteknek nyújtják be hölgyeink indítványként. Özvegy Debreczeni Endréné (Gyoma), szeptember havában a gazdag alföldi községekben általános terményadományok gyűjtését ajánlja. Dr. Wesselyné Balajthy Ilona (Szabadka), az összes tanitónői képezdékben együttesen létesítendő ágyalapitvány iránt. Dr. Bignió Béláné (Marosludas), a társadalmi összejövetelek, nagyobb ünnepségek, névnap, születésnapokon stb., az egyesület perselyeit akarja körülhordozni. — Özvegy Artner Jenőné úrnő (Sopron), az orosz emberbaráti mozgalmak legfőbb jövedelmi tényezőjét ajánlja : az egyleti emlékérmet, melyet csak meghatározott gyüjtőmunkásságért húzhat az illető, előbb ezüstben, majd munkáját folytatván, aranyban. A kivitsl módjára is a fen- költ lelkű nő a tapintatával sok megszivlelésre méltót mond. Bizonnyal az igazgatótanács fog velük érdemileg foglalkozni. Ilyen a svéd jótékonysági bélyegrendszer is, melyért illetékes helyen elintézésre váró kérvényünk már föl is ment és nyilván a politikai viszonyokban leli magyarázatát, hogy ma többet nem jelenthetünk róla. A magyar nőnek szerepe lesz a nemzet pusztító kór enyhítésében és egyesületünk tán- torithatatlanul meg van győződve, hogy nélküle czélunkat nem érhetjük el. (Kythy Dezső tanár és igazgató ur szépen fejtegette a nőre néző feladatokat ezen a téren.) A hadviselésnek legnagyobb eszközét: a pénzt is az ö nemes lelkű fáradozásuk fogja megszerezni. És mi lesz a hála? Az, hogy ha a halál halovány rózsájával meg- föstött, lesorvadt, az életkedvben kiszáradt, a halállal eljegyzett beteg, kjnek homlokán a fácies hippokratika borong, — ott azokban a gyógyitóházakban, melyeknek minden egyes tégláját a magyar nő lelkesedése hozta össze, a beteg kigyógyulván s ha onnét kijön, az, aki előbb halálnak volt eljegyezve, mikor gyógyultan kijővén az áldott épület küszöbén, bucsuzóbin kiperdül szeméből a hálának, a serkedő reményeknek, a felpezsdült életkedvnek hála könye : az lesz a legszebb jutalom hölgyeim. Ez a hálaadó imádság, mely Égbe száll s mi gyarló emberekről lekönyörgi gyarlóságunk botlásait. Ilyen oklevelet igazán nem adhat a József királyi herczeg szanatórium egyesület. Helyesen mondja az egyesület és főleg helyesen utalt erre az egyesület ékesszavu elnöke Lukács György dr, a kinek agilitása, fáradhatat-
