Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-06-04 / 25. szám
1905. junius 4. BÉKÉS 5 Jóváhagyta végül a közgyűlés Tótkomlósnak 42000 koronás kölcsön felvételére, Szeghalomnak a fogyasztási adókezelők jutalmazására, Gyulának a dijnokok drágasági pótlékára, Szeghalomnak artézi kutak létesitésére és két községjegyző megjutalma- zására, Békésszentandrásnak az egyházak segélyezésére, Orosházának a helyettes rendőrbiztos megju- talfnazására, Tótkomlósnak fogyasztási szövetkezeti üzletrészek jegyzésére, Szeghalomnak a jegyzői lak bérbeadására, Kondorosnak a községi esküdtek fizetésének megállapítására, Gyulavárinak a ménlótartási költségek fedezésére, Újkígyósnak az orvos kegydijára, Békésnek óvoda építésére, Orosházának 300000 koronás kölcsön felvételére a rendőrök és kisbirók díjazására, Füzesgyarmatnak két havi irnoki fizetés felhasználására, Szeghalomnak egy Írnok javadalomemelésére és tenyészbika beszerzésére vonatkozó határozatait és több községi szabályrendeletet és adásvételi szerződést. A két napos közgyűlés jegyzőkönyveit csütörtökön délelőtt hitelesítették. 2077/1905. Gyula város adóhivatalától. Figyelmeztetnek mindazok, kik a Il-ik évnegyedre már esedékessé vált folyó évi városadó vagy egyébb köztartozással hátralékban vannak, hogy azon tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert elleneseiben az végrehajtás utján fog tőlük behajtatni. Gyulán, 1905. junius hó 1-én. i94 i-i A városi adóhivatal. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár íg.-elnökétől. ad 1-1905. Megliivő. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár folyó évi május hó 28-án tartott közgyűlésének határozata folytán, 1905, évi junius hó 12-én délután 3 órára, Gyulán, a városháza termében tartandó rendkívüli közgyűlésre a gyulai kerületi betegsegélyző pénztár közgyűlési kiküldöttei tisztelettel meghivatnak. A rendkívüli közgyűlés tárgyát a pénztár feloszlatása iránti határozat, valamint az előző közgyűlés tárgysorozatának 4-ik pontjában kitűzött igazgatósági, felügyelő-bizottsági és választott bírósági tagok választása és esetleges indítványok képezendik. Megjegyeztetik, hogy a rendkívüli közgyűlés a pénztár feloszlatása tárgyában az alapszabályok 27. §-á g) pontja értelmében a kiküldöttek két harmad részének megjelenése esetén határozatképes. Gyulán, 1905. évi május hó 29-én. Griinfeld Jakab, 191 1—1 igazgatósági elnök. T a n ü g y. Nyilvános vizsgálatok a gyulai r. kath főgimnáziumban. Junius hó 17-ón délelőtt a vallástanból —, délután az énekből és tornából lesz vizsga mindkét osztályban. — Junius hó 19-én a magyarból és latinból az I. és II. osztályban.— 21-én az I-ben földrajz, természetrajz, a II-ban számtan rajzoló mértan. — 23-án földrajz, természetrajz a II-ban. — 24-én számtan rajzoló mértan az I-ben. — Junius hó 26-án reggel 8 órakor kezdődnek a magánvizsgálatok. Az intézet vezetői ez utón hívják meg a nyilvános vizsgálatra a mélyen tisztelt szülőket és tanügybarátokat. Értesítés. A gyulai róm. kath. elemi iskolák folyó tanévi záróvizsgálatai a következő napokon és sorrendben fognak megtartatni: Junius 14-én délelőtt Plank Alajos osztályé ban, délután Domonkos János osztályában. Junius 15-én délelőtt Székely Lajos, délután Székely Zsigmond osztályában. Junius 16-án délelőtt a belvárosi leányiskola IV, V, VI., délután a belv. leányiskola III. osztályában. Junius 17-én délelőtt a belv. leányiskola II., délután a belv. leányiskola I. osztályában. Junius 19-én délelőtt a józsefvárosi leányiskola II, III, IV., délután a józsefvárosi leányiskola P osztályában. Junius 20-án délelőtt a józsefvárosi fiúiskola I., délután a józsefvárosi fiúiskola II. osztályában. Junius 21-én délelőtt a józsefvárosi fiúiskola HI, IV., délután a nagymagyarvárosi fiúiskola I, II, osztályában. Junius 23 án délelőtt a nagymagyarvárosi leányiskola I, II, III. osztályában. Junius 29-én reggel 7 órakor „Te Deum“ az anyatemplomban. A vizsgálatok mindenkor reggel 8, illetve délután 2 órakor kezdődnek. Gyulán, 1905. junius 5. Gróh Ferencz, prépost plébános, iskolaigazgató. H i r e k. A szanatóriumi közgyűlés. Mikorra soraink napvilágot látnak, éppen akkor igen szép ünnepély zajlik le a fővárosban, mely iránt városunkban és megyénkben szokatlan érdeklődéssel fordulnak. Ez a közgyűlés egy nagyszabású társadalmi munkának zászlóbontása és azzal a reménynyel biztat, hogy a mi vármegyénknek és első sorban a mi városunknak lesz haszna belőle, mert most a tüdőbetegség elleni akczió kiterjed a védekezés, a gyógyítás mindeu tennivalóira és csak attól függ, hogy az egyesület mint tud megbirkózni a föladattal, hogy milyen pártolásban részesül. Örvendetes auspicium, hogy Auguszta kir. herczegnő a liga védnöke, aki fenséges szive egész melegével érdeklődik a mozgalom iránt és örvendetes jelenség az is, hogy emberbaráti ügyben zászlóbontás még alig fogadtatott hazánkban rokonszenvesebben, mint ez. Az emberek, legalább a jobbak, — át vannak hatva annak tudatától, hogy tenni kell, hogy egy nemzetgyilkos kór szólít harczba. A magunk részéről nem fogjuk lankadni engedni az érdeklődést és örvendeni fogunk, ha ennek a szép, hazafias, emberbaráti nagy czélnak a sajtóban szolgálatot tehetünk. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminister Matirkó Quidó gyulai és Halmos József eperjesi m. kir. pénzügyi számgyakornokokat eperjesi, illetőleg a gyulai kir. pónzügyigazgatóság mellé rendűt számvevőségekhez kölcsönösen áthelyezte. A megyei ellenzék szervezkedése. A vármegye közgyűlését megelőzőleg tartotta a megyei ellenzék előzetes szervezkedő gyűlését a népkerti pavillonban. A szervezkedés czélja a megyei ellenzék tömörítése, egyesítése, a mely most a legjobb időben történik. Ennek a czelnak elérésére a szervezkedés eszméjét a békéscsabai függetlenségi párt vetette fel s vette kezébe a szervezés munkájának megkezdését, a mely munkának előkészítésére kiküldte Szalay Józsefet, dr. Pándy Istvánt és Bakos Mátyást. A gyűlés lefolyása a következő volt: Kedden reggel a vármegye minden részéből mintegy 100—150 megyebizottsági tag jelent meg a népkerti pavillonban. A gyűlést Szalay József, csabai földbirtokos nyitotta meg és előadta a gyűlés egybehivásának czélját, majd felszólította a gyűlést, válaszszon elnököt és két jegyzőt. A gyűlés elnökének egyhangúlag Szalay Józsefet, jegyzőkül pedig Pándi István drt és ifj. Jancsovics Emilt választotta meg. A gyűlés czélját Pándy István dr. terjesztette elő. Szervezni akarják a megyei ellenzéket, mert az erő az egyesülésben rejlik. Hazafias erőtől duzzadó szép beszédben mutatott rá a szervezkedés szükségességére és feltette a kérdést, hogy óhajtják-e a szervezkedést, avagy nem és milyen módozatok között. A kérdésre egyhaDgu lelkesedéssel igenlő volt a válasz. Pándy István dr. ezután a részletkérdésekről tájékoztatta a gyűlést. Javasolta, tekintettel arra, hogy gróf Apponyi Albert a békésmegyei ellenzék elnökségét hajlandó elvállalni és az alakuló gyűlésen résztvenni : a szervezkedő nagygyűlést Csabán, mint a megye központján tartsák meg és pedig junius hó 18-án délután a Széchenyi-ligeti pavillonban. A nagygyűlést megelőzőleg délben ismerkedő bankettet tartanának. Szükség van a szervezkedésre, mert a megye polgárságának túlnyomó része ellenzéki minden képviselője függetlenségi s az az egy, aki még nem lépett be a függetlenségi pártba, szintén függetlenségi elveket vall. Fábry Károly nem helyesli, hogy a szervezkedő nagygyűlés idejét véglegesen kimondják, mert Apponyi, akit fölkért az elnökségre lehet, hogy akkor nem rendelkezik szabad idővel’ s igy nélküle kellene megtartani az alakuló gyűlést, mig ha hétköznapra tervezik, ha nem is lesz oly impozáns a gyűlés, lehet, hogy Kossuth P’erencz is lerándul Csabára. Pándy megmagyarázza szavait, nem határozat provokálása a czélja, hanem tájékoztatás. Különben nem tartja okvetlen szükségesnek, hogy Kossuth vagy Apponyi jelen legyenek a megalakuláson. Meghívják a Házat, az országos függetlenségi pártot, a megye és szomszédos megyék ellenzéki képviselőit, függetlenségi köreit. Végül felhívja a gyűlést, kerületenkint két tagot küldjön ki az előkészítő bizottságba, mely a nagygyűlést előkészíti. Az előkészítő bizottságba kiküldettek: Csabáról : Szalay József, Pándy István dr. és Bakos Mátyás; Gyuláról: Domby Lajos és Jancsovics Emil; Orosházáról: Bikádi Antal és Brósz János; Gyomáról : Tóth József és Biró Benedek ; Mező- berényből : Kovács László dr. és Kollár János; Szarvasról : Haviár Gyula és Groszmann Mór; Békésről: Lavatka Gyula és Igaz Pál. Fábry Károly : Azt hiszi, mindnyájuk érzelmét tolmácsolja, amikor agy a maga, mint a gyűlés nevében köszönetét fejezi ki a gyűlést összehivóknak, hazafias fáradozásaikért, (Éljenzés) Bejelentette ezután, hogy a békésmegyei ellenzék elnökéül sikerült megnyernie gróf Apponyi Albertet. (Éljenzés) O a diszelnökséget ajánlotta Apponyinak, de az a tényleges elnökséget kérte magának (Éljenzés). Ezután a részletkérdésekről tett előterjesztést, de ezt a kérdést Jancsovics Péter indítványára a megalakulás utáni időre halasztották. Baviar Gyula dr, azt ajánlotta, hogy a vármegyei szervezkedés legyen alapja a békósmegyei szövetkezett ellenzéknek. Az ellenzék szövetkezése nem lesz irtóháboru, de a szeretet nevében testvéri küzdelem a magyar nemzet ősi jogaiért, a függetlenségi párt elveinek mindeu téren való diadalra juttatása. A békósmegyei ellenzék szervezésének ügyét pedig most már az előkészítő bizottság vette át, amely állandó permanencziában marad a megalakulásig. Hasonló szellemben szólalt még fel Herényi Ármin és több ellenzéki polgár s ezzel a gyűlés 9 óra előtt néhány perczczel véget ért. Halálozás. Winkler Lajos gyógyszerészt és nejét Fluck Bellát fájdalmas csapás érte. Három éves szép kis leányukat Magduskát ragadta el a halál múlt vasárnap éjjel. A kedves kis halott földi maradványait a család nagyszámú jóbarátainak részvétele mellett hétfőn délután helyezték örök nyugalomra a józsefvárosi temető családi sírboltjában. Házasság. Kepes János volt gyulai, jelenleg oraviczai m. kir. honvódszázados, a napokban esküdött örök hűséget Nagyváradon Farkas Etelkának. Szanatórium Egyesület Orosházán. Vármegyénk főispánja, dr. Lukács György kezdeményezésére létesült és elnöklete alatt álló „József főherczcg Szanatórium Egyesület“ országos terjeszkedése közben Orosházán is emberszerető fogadtatásra talált s múlt hó 21-én megalakult az „Orosházi Szanatórium Egyesület.“ Az alakuló gyűlés — melyre 72 hölgy lett meghiva — László Elek dr. házánál folyt le, aki tartalmas, meleg hangú beszédben fejtette ki az egyesület czélját, kimutatván, milyen életszükségletet van hivatva kielégíteni a szanatórium. Vázolta szomorú közegészségügyi viszonyainkat, melynek fő oka a tüdővész, hisz vármegyénkben a halottak 40—44°/u-ánál a tüdővész a halál oka, az a szörnyű betegség, melynek szerencsétlen áldozatai öröm és vigasz nélkül élik le életüket, napot nap után fásult egykedvűséggel, vagy tompa kétségbeséssel töltve várják a megváltó halált, mely aztán véget vet kinjaiknak. Ezt az állapotot megszüntetni van hivatva a szanatórium egyesület, melynek tisztaság szeretetük, jószívűségük és gondosságuknál fogva hivatásos tagjai nők, kik a szanatórium ügyét nemes emberbaráti szeretettel felkarolva, vigaszt és gyógyulást szereznek szeren-
