Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-06-04 / 25. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. junius 4. 25-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre.............. 10 K — Fél évre ........ _ _ 5 K — Év negyedre.............. 2 K 50 Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. * Junius elején. Bármennyire számolnunk kell azzal az elvitázhatlan ténynyel, hogy közönségünk egész kedély világát a politikai események, az oroszok katasztrófája, Japánnak minden várakozást messze felülmúló hadiszerencséje, a napról-napra veszélyesebbé alakuló zavaros belpolitikai helyzet és mindezek folytán ki- számithatlan következmények foglalják le; bármennyire számolnunk kell tehát azon körülménynyel is, hogy a fent említett kül és belföldi politikai eseményeken kívül ez idő szerint minden egyéb kérdés, a legkisebb érdeklődés keltésére is alig nyújt reményt: nem térhetünk és nem is térünk ki ama kötelezettségünk elől, hogy a politikai helyzettel bár sok tekintetben összefüggő, de első sorban helyi közgazdasági helyzetünkre is tereljük közönségünk figyelmét. Az alföldi vármegyék és azok között is talán egyetlen egy sincs, melynek helyzete annyira exponált volna, mint épen Békésvár- megyéé, melynek közgazdasági jóléte vagy veszélye csaknem kizárólag a mezőgazdaságon alapszik. Lakosságunk túlnyomó része földmives, házas zseliér és megdöbbentő nagy mérvben szaporodó teljesen vagyontalan mező- gazdasági munkás. Czélzatosan hangsúlyozzuk azt, hogy megdöbbentő mérvben szaporodó teljesen vagyontalan mezőgazdasági munkás, mert eme tényben évről-évre nagyobb veszélylyel, sőt nagy közgazdasági s attól elválaszthatlan társadalmi katasztrófa látképe rejlik. Doctrinär közgazdászok bizonyára szánó mosolylyal fogadják azt az állítást, hogy a munkás kezekben való bőség közgazdasági búj, vagy pláne veszedelem volna és a nemzetgazdaság elméleti törvényei szerint tagad- hatlanul van is ebben sok hihetetlenség és semmi sem bizonyitja szomorúbban a mi mezőgazdasági helyzetünk és viszonyaink végzetesen rósz alakulását,, mint ama tény, hogy az alföldön és első sorban Békésvármegyében a munkások és egyátalán a nép szaporodása, ami évtizedek előtt ideális czél volt, a nem- zetgazdászat által is veszélyesnek elösmert tulszaporodástól messze távollevő stádiumban is végzetessé tudott válni. Nem is beszélünk most a mezőgazdasági munkásoknak az év egyéb időszakaiban való foglalkoztatásáról, csupán a szorosan vett legnagyobb munkáról : az aratásról. A múlt század hatvanas éveiben, amikor Bókésvár- megyében a magtermelésre felhasznált földterület a mai területnek alig kétharmadát, a búzával, árpával bevetett terület pedig felerészét sem képezte, ezen a kisebb területen az aratás teljes négy hetet vett igénybe és a munkát csakis a Biharvármegye hegyi vidékeiről és a felvidékről e czélra igénybe vett óriási nagy számú emberkaravánokkal tudta a gazdaközönség elvégeztetni. Ma, sőt néhány évtizede már, a búzával, árpával bevetett földterület hétszer annyi, az aratási idő pedig alig felényi, mint volt és az aratási munkát a békésmegyei munkások nemcsak hogy teljesen elvégzik, hanem a legkitűnőbb termés mellett is, Békésvármegye területéről ezrekre s ezrekre rugó mezőgazdasági munkások Biharba, sőt Máramarosba — ahonnan negyven esztendővel ezelőtt hozzánk tódultak — képesek, sőt nemcsak képesek, hanem kénytelenek is elvándorolni, hogy aratás révén szűkös keresethez jussanak. Kitűnő, vagy legalább jó közép rnagter- més mellett mindazonáltal a békésmegyei mezőgazdasági munkások mindenikének a vármegye területén, vagy ha messze idegenben is, van munkája, van, ha szűkös keresete is, legalább annyi, mely télire a betevő kenyérfaiatot neki s családjának biztosítja. Az idén szorongó érzéssel nézünk az aratás elé. Junius hóba léptünk és az aratási kilátások — fájdalom — nemcsak hogy nem biztatók, hanem a legnagyobb aggodalmat keltők, a gyulai határban és értesülésünk szerint a vármegye túlnyomó részében egyaránt. Mezőgazdasági munkásainknak eddigelé több mint fele része nincs még aratásra szerződtetve, ezrekre terjedő családfők vigasztalanul néznek a bizonytalan jövő eléje. Kedvező júniusi időjárás, ha nem is képes a száraz, hideg tél és tavasz okozta károkat teljesen helyrehozni, még kedvező fordulatot idézhet elő; bizzunk a gondviselésben és imádkozzunk a jó Istenhez, hogy mentsen meg bennünket, az idén inkább mint valaha, egy rósz terméstől és egy rósz termés maga után vonható Ínség és katasztrófától. A vármegye közgyűlése. — Május 30 és 31. — Nagyon régen nem volt a vármegyének oly közgyűlése, amely tárgyainak fontosságánál, a nagy érdeklődésnél és szép lefolyásánál fogva a héten megtartott közgyűlést megelőzte volna. A közgyűlés kezdetét emelkedett szellem dominálta, amely kifejezésre jutott abban az egyhangú állásfoglalásban, melylyel a politikai helyzet ügyében a képviselőházhoz intézendő felirat tervezetét vita nélkül, egyértelmű megnyugvással és lelkesedéssel elfogadták. Maga a felirat a politikai higgadtságot és egyszersmind a megalkuvást nem ismerő magyar hazafias álláspontot egyesitő kijelentés Nem pártpolitikai színezetű, de szigorúan a magyar közjog alapelveihez ragaszkodó hazafias es ünnepi komolyságú dekA mi szerelmünk. Irta: Balta Miklós. A szerelmünknek semmi czélja nincsen, Te jobbra mégy, én balra tartok, kincsem; Leszámolunk levél, kép — s miegymással, Búcsút veszünk és újrakezdjük — mással. Ha az a más olyan, kit erre láttunk, Nem kerestük, csak egyszer megtaláltunk : Akkor megérted te is, mint magam, Hogy nem szerelem, melynek czélja van ! Salvestra. — Boccaccio novellája. — Volt a mi városunkban, miként az idősebb emberek beszélik, egy igen tekintélyes és gazdag kereskedő, a kit Leonardo Sighierinek hittak, s a kinek volt a feleségétől egy Girolamo nevű fia, ennek a születése után, rendben hagyván minden dolgait, elköltözött az élettől. A gyámok, az anyával egyetemben jól és hűségesen intézték a fiú dolgait. Ez a fiú sokkal többet volt együtt a szomszédok gyermekeivel, mint a környékbeli többi gyermekkel és igen összebarátkozott egy vele egyidős leánynyal, a ki egy szabómester gyermeke volt. És ahogy megnőttek, az összeszokásból szerelem lett, még pedig oly nagy és szenvedélyes, hogy Girolamo nem érezte magát jól, csak hogyha látta azt a leányt; s bizonyos, hogy ez nem kevésbbé szerette őt is. A fiú anyja, hogy ezt észrevette, sokszor korholta ezért és meg is büntette. Azután pedig, mikor Girolamo még sem birt lemondani a leányról, elpanaszolta a dolgot a gyámoknak ; s mivel azt hitte, hogy a fiú nagy gazdagsága miatt — a hogy mondani szokták — még a szilva is narancscsá válik a kezében, igy szólt hozzájuk : — Ez a mi fiunk, a ki még nincsen tizennégy esztendős, olyan szerelmes a szomszédságunkban lakó szabó leányába, akit Salvestrának hivnak, hogy ha nem távolitják el közeléből, egyszer majd csak, mikor senki sem gondolná, elveszi feleségül, a mi miatt nekem soha sem lenne többé jó kedvem ; vagy pedig ha megéri, hogy a leány máshoz megy férjhez, elemészti magát. Hogy tehát ennek elejét vegyük, azt gondolnám, nektek el kellene őt valahogy kül- denetek üzleti dolgaitokban ; igy aztán, ha távol 1 ivén a leánytól, nem fogja többé láthatni, ki fogja vetni a leikéből és összeházasítjuk valami előkelő leányzóval. A gyámok azt mondták, hogy jól beszél és hogy ha lehet, meg is fogják ezt tenni. Elhivatták hát a fiút üzletükbe s egyikük nagy szeretettel igy szólt hozzá: — Fiacskám, te immár fölcseperedtél ; nagyon helyén való volna, ha most már magad kezdenél dolgaid után látni. Ezért hát mi nagyon örülnénk, ha te kis időre elmennél Párisba, a hol majd meglátod, hogyan forog vagyonod nagy része a kereskedelemben, nem is beszélve arról hogy ott sokkal jobb, úribb nevelésű és derekabb ember lesz belőled, mint a milyenné itt válhatnál, mert majd láthatod azokat az urakat, bárókat és nemes embereket, akik ott annyian vannak ; s ha eluntad erkölcseiket, haza fogsz térhetni. AeSrmiiíhatXstem™' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál »gym-t idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czóggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 46—52 Xja,p-u.xD.ls: mai száma 12 old-al.
