Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-01-15 / 3. szám

XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. január 15. 3-ik szám. Előfizetési árak: Egész evre _________ 10 K — f Fe l évre____________ 5 K - i Évn egyedre----------... 2 K 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szel­lemi részét illető közlemények, hir­detések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Lukács György. A gyulai politikai pártok egyike irta ezt a nevet zászlójára oly czélból, hogy a közeli általános képviselőválasztáson küzdelmét e név hangoztatásával vívja meg és jelöltjét győzelemre juttatva, őt küldje Gyula város képviselőjeként az ország törvényhozó tes­tületébe. A választásokról irt múlt heti czikkünk- ben — a politikai szempontok teljes figyel­men kívül hagyásával — foglalkoztunk a választásoknak egyéb társadalmi és helyi érdekeket érintő vonatkozásaival ; hangsúlyoz­tuk, hogy az általunk nem is tárgyalható politikai elvi harcz mellett minő fontos sze­repe van e tekintetekből a jelöltek helyes megválasztásának. Kizárólag társadalmi, gazdasági és helyi viszonyaink szempontjából tekintjük most is a kérdést. És e szempontokból ítélve nemcsak he­lyeseljük a város polgárságának a jelölt személyét tekintve általános megnyugvásával találkozó ezt a jelölést, de városunk viszo­nyai szempontjából a lehető legtermészete­sebbnek találjuk azt. Mert — nem kisebbítjük senkinek igaz érdemét — de elismerni vagyunk kénytele­nek mi és nem tagadhatja meg senki, hogy a város legkiválóbb szülöttei közül, sem, tett. egy sem annyit Gyula város^és népe érdeké­ben, nem szolgált reá annyira e város hálá­jára, elismerésére és bizalmára, mint tette ezt Lukács György. Nincs még nyolcz éve, hogy mint a vár­megye uj tőispánja idegenből jött városunk falai közé lakni, ü azonban nem maradt ma­gas vendége a városnak, hanem a törvény által megengedett legrövidebb határidő eltel­tével kérte felvételét a város kötelékébe, hogy mint a város polgára vehessen részt annak életében és fáradozhasson annak elő- haladására. Hogy e fáradozása minő gyümölcsöket hozott a városnak, annak megítélésére elég végig tekintenünk az elmúlt hét év alkotá­saira. Kulturális, közjótékonysági és gazda­sági intézményeinek egész sorozata dicsőítik az ő kiválóságát, fáradhatlan munkás tevé­kenységét. A közkórházunk kifejlesztésére irányuló törekvés mindjárt lelkes támogatóra talált benne. A nemcsak általános emberbaráti szempontból üdvös, de városunk gazdasági forgalmát tekintve óriási előnyöket nyújtó nagy intézet létesülése, az elmegyógyintézet Gyulára való elhelyezésével biztosíttatott. Abban pedig, hogy oly versenytársak mellett, mint Nagyvárad, Temesvár, Szabadka és Kecskemét, épen a legkisebb Gyula kapta meg az elmegyógyintézetet, Lukács György nagy befolyásának és hatékony támogatásá­nak jutott döntő szerep. Különös gondoskodásának tárgya volt és kizárólag az ő munkásságának köszönhető az állami gyermekmenhelynek Gyulán való el­helyezése és a menhely központi épületének felépítése. . -Emberbaráti szivének és nagy lelkének megnyilatkozása az a nagyszabású akczió, a melyet tüdővészes betegek népszanatóriumá­nak létesítése iránt indított. Fáradságot, agi- tálást, rábeszélést nem kiméivé felköltötte és tettre hivta az egész ország jótékony társa­dalmának érdeklődését és alig három év alatt 200,000 koronát gyűjtött össze^ hogy azzal és az állam támogatásának kinyerése mellett Gyulát gazdagítsa az országban elsőkép lé­tesülő ezzel a nemes czólu intézménynyel. Száz év hasztalan törekvése és vágyako­zása után vette kezébe a gyulai főgimnázium ügyét és ma már fenn áll az intézet díszes palotája és fokozatosan megnyíló osztályaiban hazafias oktatást nyer a város és vidékének tanulni vágyó ifjúsága. Hogy maga ez az egy intézet évenként százezrekkel gazdagítja városunkat, azt annak idején volt alkalmunk számszerűleg is kimutatni. Kizárólag államsegélyből felépittette vá­rosunkban az ország első modern . berende­zésű nyári színkörét; 28.000 koronát eszközölt ki e czélra, hogy Gyulán a nemes szórako­zásoknak megfelelő hajlékot biztosítson. Támo­gatásának köszönhető az épités alatt álló pénzügyigazgatósági palota felépítése. A nélkül, hogy részleteznénk, mindezen közintózet létesülése mennyi közvetlen hasz­not és mily nagy forgalmat biztosított és nyújt állandóan iparosainknak és termelő gazdaközönségünknek, utalunk a múlt évi ipari kiállítás sikerére, két virágzó iparvál­lalatunkra, a kötőgyárra és a tejszövetkezetre, a melyeknek létesülése, államsegélyekkel való kifejlesztése, az ő közgazdasági tevékenysé­gének elvitázhatatlan érdemei. Egyikben az iparnak eddig kereset nélkül való százai jutottak foglalkozáshoz, a másik a mezőgaz­daság és állattenyésztés fellendülését és jöve­delmezőbbé tételét eredményezte. Ennyi nagyszabású alkotás mellett fel nem sorolható az az odaadó tevékenység, a mit kisebb ügyekben, egyesek érdekeiért kifejtett, a kik — bármily okból — mindig nyilt ajtaján őt felkeresve, benne panaszuk­nak meghallgatóját és orvoslóját, érdekeik­nek jóakaratu előmozdítóját találták. TÁR61A, Egyszer egy évben. Irta: Csehov Antal. A herczegnő három ablakos házikója ünne- pies szint öltött. Egészen megifjodott. Környéke gondosan ki van söpörve, kapuja szélesre ki­nyitva, az ablakokról le vannak szedve a rácso­zatok. A frissen megmosott ablaktáblák vidáman csillognak a napfényben. Á főbejáratnál ott áll az öreg, töpörödött Márk kapus, molyette bérruhába öltözve. Rán- czos álla, melynek megborotválásánál remegő kezei egész délelőtt bajlódtak, frissen kifénye­sített csizmái és czimeres gombjai szintén éde- legnek a napfényben. Márk nem hiában bujt ki az ő szobájából. Ma a herczegnő nevenapja van s neki köteles­sége a látogatóknak ajtót nyitogatni és azok neveit bekiáltani. Az előszobában most nem kávéalj illatozik, mint rendesen, sem böjtös- leves, hanem valami illatszer, ami igen hasonlít a tojásszappan szagához. A szobák gondosan ki vannak takarítva, fel vannak rakva a függönyök, a képekről le vannak szedve a tüll takarók, a padló ki van csinosítva. A helytelen Zsulka, a kandúr macska és a tyúkok, csirkék mára be vannak zárva a konyhába. Maga a herczegnő a három ablakos házikó úrnője egy, előre hajlott, ránczos arczu öreg asszonyka, ott ül egy nagy karosszékben s minduntalan igazgatja alsó fehér ruhája redöit. Csak egy szál rózsa, — amely összeesett mellére van tűzve — mutatja, hogy van még ezen a világon fiatalság. A herczegnő gratuláló látogatókat vár El kell hogy jöjjenek : Tramb báró a fiával, Halahadze herczeg, Burlasztov kamarás, a her- czegnő kuzinja, Bitkov tábornok és sok más, mintegy húsz ember. Azok eljönnek s mindjárt megtöltik az egész házat beszédeikkel. Halahadze herczeg majd énekelni fog, Bitkov tábornok pedig két óra hosszáig fogja tőle— a herczegnőtől — a rózsát kunyorálni, azonban tudja : miként kell magát ezekkel az urakkal viselni. — Minden mozdulatában megközelíthetetlenséget, méltó­ságot és jó nevelést fog elárulni. — Eljönnek majd Htulkin és Pezenlkov kereskedők is, de ezek csak az előszobáig fognak bejuthatni; ott lesz a számukra egy asztalon egy iv papiros és toll. írják oda a nevöket, aztán mehetnek vissza. Tizenkét óra, A herczegnő megigazítja ru­háját és a rózsát. Hallgatódzik : nem csenget­nek-e? Zajjal közeledik egy fogat, megáll. Elmúlik öt perez. „Nem ide jött“ — gondolja a herczegnő. Bizony nem ide. herczegnő, Ismétlődik a tavalyi eset. Sajnálatos eset! Két órakor a herczegnő épen úgy, mint tavaly, bemegy a hálószobájába, valami erősítő szeszt szagol és sir. Senki sem jött el! a barbárok! A herczegnő körül a vén Márk forgolódik. Ez is el van keseredve, hogy mennyire megrom­lottak az emberek. Régebben úgy dőltek be a vendéglátó terembe, mint a legyek, most pedig... — Senki sem jött el! Sir a herczegnő, se a báró, se Halahadze herczeg, se Buviczky Zsorzs .. . elfeledtek. Pedig én nélkülem mi lett volna belőlök? Nekem köszönhetik szerencsé­jüket, előmenetelöket, —• egyesegyedül nekem­Sirolin A sKnät hathatós te°r:V0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült | bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 28—52 lüStpuLnls: mai száma 12 old.a.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom