Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-28 / 24. szám
6 1905. május 28. BÉKÉS dalt. II. Cyclamen op. 93. „Fehérvári kallómalom“ czimü Etűdöt, mely zongorára irt jellemdarab, kiilöm- bözö változataiban megkapóan utánozza a malom zakatolását. Ily gazdag tartalommal jelenik meg-e minden zenekedvelőnek kiváló fontos zenemüfolyó- irat minden egyes füzete, úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemű újdonságokat, melyek az év leforgása alatt megjelennek — havonta kétszer — mindenkor 10—12 olda'on kapják. Előfizetési ára: egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre (12 füzetre) 6 korona, negyedévre (6 füzetre) 3 korona. Egyesszám ára 60 fillér. Előfizetni a most folyó II. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemü- kiadóhivatalában. Budapest, VIII., József-körut 22—24. hol egyúttal minden zenemű, a legolcsóbban megrendelhető. Tarka képek. Meg akartam írni, hogy valamelyik nap nagyon korán keltem fel (vagy talán le sem feküdtem — mondja Jankó —) s kimentem a népkertbe sétálni. Nem vagyok poéta (már e szó „rim“-es értelmében) pedig születtem én is, de akkor költői érzés fogott el: egyszerre elfelejtettem minden adósságomat. Oly szép, oly kellemes a mi népkertünk korán reggel, hogy igazán kár, hogy az emberek a vacsora utáni sétákat nem reggeli előttre teszik át. A polgár- mester dicséretére legyen mondva, nem volt egy csepp por sem, a fülemülék andalítóan fütyültek, a levegő ozondus illata mámoritó hatással volt, a muzeum méltóságteljesen vált ki ebből a leírásból s a Huszkáné étterme zárva volt. Kell-e ennél kellemesebb környezet és helyzet, amondó vagyok, nincs szebb a reggeli előtti májusi sétánál. Azért keljenek fel kérem hölgyeim és uraim az ágyból jókor, s alakítsuk meg »Az első gyulai májusi korán reggel kelő s népkerti sétáló szövetkezetét« (erre a szövetkezetre a gyulai botosok se haragudnának.) Mindezt mondom komolyan meg akartam Írni, de Orbán teljesen elvette a kedvemet. Olyan csúnya, hideg, szeles napokat hozott, hogy ha az ember nem restellené, befüttetne. Bizonyára nem fog soká tartani, de addig is, s valószínűleg azután is marad minden a régiben. A korán kelés (lefekvéssel, mert hiszen lefekvés nélkül nem viccz) továbbra is erény marad. Tudták ezt már a névtelen jegyző idejében is, a ki nem jegyezte fel annak a példaszónak a szerzőjét: „ki korán kel, aranyat lel.“ Egész bátran Ígérhette az illető az aranyat, akárcsak a „sacherlin“ gyártó az 500 aranyat, mert a legtöbb ember aranyért sem zavartatja meg a reggeli édes álmát. Csak azt nem tudom, hogy mit csinálnak este az emberek. Ott volt például a Kneisel A. tanár hangversenye, szegény, majdnem szólóba játszott, pedig azt mondják a kik ott voltak, hogy egy húron egész bandát képes megszólaltatni. Dehát a gyulai publikum nem pendült vele egy húron. Annál jobban megy a mozgófényképesnek. Én ugyan erre sem hittem képesnek a gyulai publikumot, de valamelyik este kellemesen csalódtam. Lapunk kiadójával elmentünk családostul a bioscop-ba s majd alig kaptunk helyet, zsúfolt bódé volt és pedig nem egyszer, hanem háromszor egymásután. Ez kell a gyulai magyarnak, szóval a mi mozog, nem pedig a mi hangzik — mint a hegedű. Ezek a vidéki élet örömei. De a főváros sem különb. Ott meg dr. Kontur önként megvált az élettől s 30 ezer korona évi jövedelemtől. Élhetett volna mint hal a vízben, s meghalt mint életunt. Azt hiszem a magam fajta szegény embert baltával sem lehetne agyon verni, ha egyszer 30 ezer korona évi jövedelemhez jutna — véletlenül, teszem azt az osztály sorsjátékon. (Dehát svindli, hogy „Kiss szerencséje Nagy*), íme ilyen az élet. Egyiknek teher, mert élhetne, a másiknak elviselhetetlen, mert élhetetlen. Csak a mészárosok élelmesek, mert ők a többi ember életkedvéből élősködnek. S látják, hogy a hús a főeledele az embernek, kapják magukat, mintha csak össze beszéltek volna a patikusokkal, olyan méreg drágán adják kilóját mindenféle húsnak. Maholnap ha az ember egy kiló húst akar venni, először „hauptreffert“ kell csinálnia, vagy örökölnie egy amerikai nagybácsitól, Pedig már volt eső is, lesz takarmány is, a mészárosok sem lesznek szükiben a marhának, juhnak, disznónak, borjúnak, jól esne már nekünk is, boldogtalan húsevő halandóknak, ha nem kellene szükiben lennünk a húsnak. Vagy azt tartják a mészárosok, hogy „olcsó húsnak hig a leve“? Eddig olcsó volt a marha, de drága volt a takarmány, tehát a szegény mészárosok (olyan rosszul néznek ki szegények), igazán nem adhatták olcsóbbért a húst. Most olcsó a takarmány, de drága a marha, hát csak indokolt, hogy a húsa is drága legyen ! Bizony jó lenne már — egész komolyan szólva — ha a hatóság avatkozna bele ebbe az érdekszövetkezetbe (erre haragudjanak a fűszeresek) s megállapítaná hivatalosan, hogy a mészárosok nem patikusok, s hogy egy kiló hús ára nem lehet mégegyszer annyi, mint a mennyit ér. Csakhogy ehhez érteni is kellene a hatóságnak 1 Ez a baj (ss —60 Közgazdaság. A gyula-simonyifalvi vasút építésének megkönnyítésére nagyjelentőségű munkálat vette kezdetét az elmúlt héten. Mint már említettük ie, gróf Almásy Dénes nagybirtokos, hogy a gyulavári munkásnépet keresethez juttassa, engedélyt kórt és kapott a kereskedelemügyi minisztertől, hogy Gyulavári határában a vasút tervezetébe beleülő földmunkákat végeztessen. Ez engedély alapján már megtörtént a vasúthoz szükséges földmunkák kitűzése és az engedély alapján csakhamar elkészülnek épen azok a nagyobb földmunkálatok, amelyek jóságához ülepedésre van szükség, hogy e tekintetben a vasúti engedély kiadása után nehézségek már nem lesznek. — Itt megemlítjük, hogy egyes érdeklődők meghívása és a vasúti bizottság kiküldése alapján, dr. Berthóty István, várm. tb. főjegyző és Haviár Lajos főmérnök az elmúlt héten Seprősön jártak, hol a község vezetőivel és birtokosaival tárgyaltak, a vasútnak Seprősig való kiépítése ügyében. Az értekezleten résztvevők egyértelmüleg óhajtják, a vasútnak deprősig való kiépítését és igy csak a szükséges fedezet összehozásától függ majd, hogy a vidéknek ez a legnagyobb községe is bekapcsolható legyen az építendő uj vasútvonalba. A bókéscsaba—gerendást ut felülvizsgálata kedden történt meg. A helyszíni szemlén részt vettek Petracsek Ferencz keresk. ministeri tanácsos vezetése alatt a vármegye képviseletében dr. Berthóty István tb. főjegyző, továbbá Haviár Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Tiszay Géza építés vezető kir. mérnök, Bókéscsaba község részéről Achim Tamás biró, Korossy László jegyző és Achim Gusztáv mérnök. A felülvizsgálat kedvező eredmónynyel folyt le és az egész útvonal, mely különben az ősz óta használatban van, kifogástalan jó karban levőnek találtatott. Beküldetett. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagyon kérem, hogy jelen soraimnak becses lapjában helyet engedni szíveskedjék, bízván abban, hogy azok a nagyközönség körében meleg rokonszenvre fognak találni. Ugyanis a társadalom minden rétegében tapasztalható ama megelégedetlenség, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárás folytán bekövetkezett mostoha viszonyok miatt a szükséges mindennapi élelmi czikkeket s általában az ember létfentartásához szükséges eszközöket, különösen pedig a heti piaczokon venni szándékolt szárnyasokat, csak nagy megerőltetés árán szerezheti be, minek oka nagyobbrészt abban culminál, hogy a nagyközönség képtelen a vidékről ide besereglett vevőktől idejekorán magának a kellő és elegendő árukat bevásárolni. Éppen ezfrt a közönség érdekeinek megóvása s a legélhetési viszonyok könnyebbitése czéljából tollat ragadok s amidőn ezt teszem, óhajtandónak találom azt, hogy indítson a nagyközönség a társadalom minden részének bevonásával mozgalmat és alakítson egy baromfi tenyésztő szövetkezetei, miáltal alkalom és mód nyujtatnék bárki részére arra nézve, hogy életszükségleteit sokkal olcsóbban és kevesebb idő árán beszerezhesse. Azon reményben, hogy tekintetes Szerkesztő ur kérésemet méltányolni s jelen soraimat b. lapjában közölni fogja, fogadja az igen tisztelt Szerkesztő ur őszinte köszönetem nyilvánítását. Egy családapa. Alakítsunk gőzeke szövetkezetét. A „Békésvármegyei gazdasági egyesület“ feladatául tűzte ki, hogy a gazdákat a szárazság ellen való védekezésben tömöriteni fogja, evégből Csaba vidékének kis- és középbirtokosait folyó hó 21-én értekezletre hívta össze, melyen gőzeke szövetkezet létesítésének módozatai fölött tanácskoztak. Miután az értekezleten jelenvoltak minden egyes tagja át van hatva annak a tudatától, hogy a gőzeke szántás mennyi előnyt nyújt az igavonó állat által vont eke szántásával szemben, mennyire teszi lehetővé az intenzivebb, a több jövedelmet hajtó gazdálkodást, nyomban elhatározták, hogy a szövetkezetei megalakítják s részjegyeket is jegyeztek. így a többi között Beliczey Géza egyleti al- elnök belépett 10Ü részvénynyel, Haraszty Sándor 250, Weisz Ede 100, Reiner Béla 50, Seiler Vilmos 30, Bakos Mátyás 30 stb. részjegygyei. Hogy azonban a szövetkezet mentül hamarább és mentül biztosabban megalakulhasson s megindítható legyen, elhatározta ezen értekezlet, hogy felhívást bocsájt ki a gazdatársabhoz, melyben közelebbről ismerteti a szövetkezet czélját, hasznait és a módozatokat, amelyeket megismerve, lehetővé váljék minden egyes gazdának a szövetkezet áldásaiból a maga részét kivenni. A szövetkezet czélja, saját tagjai részére, szabad társulás utján egy vagy több gőzekét beszerezni s a tagok tulajdonát képező földterületet bizonyos turnus szerint, mélyítő szántással megművelni. Talán nem is szükséges ezt már itt bővebben fejtegetnem, hogy a mi száraz Alföldünkön a mély szántás mennyire képes a termést biztosítani, mégis nem mulaszthatom el, hacsak rövid pár szóban is, hogy rá mutassak arra, miszerint a múlt aszályos év is az adatok nagy számával igazolta be, hogy az olyan területek bírták ki legjobban a szárazságot s nyújtották a legkedvezőbb termés eredményeket, a melyek mélyen voltak megművelve. Ennek a magyarázata könnyű és természetes is, mert inig a csekélyen karczolt föld azt a kevés csapadékot a mi az alföldön képződni tud, nem tudja mélyen magába szívni és a nyárra elraktározni, mert az a nagy szárazság és az uralkodó szeles időjárás folytán könnyebben párolog el, mint a mélyebben leszivárgó nedvesség, más részről a mélyen szántott és az alsó rétegében felporha- nyitott földbe vetett növényzet, mélyebb rétegekből is szedhetvén táplálékát, erőteljesebb fejlődést mutat és a szárazsággal is könnyebben daczol. Nem kell attól félni, hogy a hirtelen nagy mélységből felforgatott terület terméketlenné válik és megboszulja magát a mély szántás. Először is az átmenetnek nem kell hirtelen történnie, másodszor a mi vármegyénk főtalaja elég nagy mélységben gazdag a humuszban, itt az úgynevezett vad földnek a felszínre hozatala nem jár olyan nagy veszélylel, mint a csekélyebb termőrétegü talajokon, miután a mélyítő szántás már julius vége felé kezdődik s a talajnak nyáron és télen át van elég ideje a beére- désre és az elmálásra, továbbá nem is okvetlenül szükséges a mélyen fekvő altalajt a felszínre hoznunk ; csak egyszerűen felporhanyittatjuk az altalaj fúróval, ha pedig a soványabb feltalajt mindjárt javítani akarjuk, könnyen módunkban áll azt holdankint, 1 m/m. szuperfoszfát reá szórása által; és végül harmadszor mert van olyan növényünk, amelyet bátran termelhetünk a közvetlenül mélyen szántott földben, igy pl. a répa, a tengeri, nemcsak hogy megtűri, de már az első évben kifizeti a mély szántást, sőt láttam késő őszszel mélyen szántott trágyázatlan földbe tavasszal vetett árpát, a mely olyan buja
