Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
8 BÉKÉS 1905. május 21. Bombay pár kérelmével foglalkozott s a 7 tagból álló társulatnak engedélyt adtak 6 estén való ját szásra. Az első előadás ma este lesz. Halál a vonat kerekei alatt. A szerdán hajnal ban Mezőtúr felől Gyomára berobogó személyvonat keresztül gázolt egy Herter Imre nevű 19 éves gyomai legényt, aki a szenvedett borzalmas sérülé sek folytán a szerencsétlenség színhelyén meghalt. A boldogtalan ember ugylátszik ittasságának az áldozata. Egész éjjel mulatott s ittas álapotban botorkált a vasúti síneken. Szerencsétlenségére hajnalban fél három órakor éppen jött Mezőtúr felől a vonat s az ittas embert elgázolta. Egy ideig magával vonszolta a szerencsétlent, kezét levágta, egész testét össze-vissza zúzta oly annyira, hogy teste összeroncsolva került ki a vonat kerekei alól. A vasúti elgázolás áldozata szörnyet halt. Mulasztással, vagy vigyázatlansággal a vasút személyzet téből senkit sem terhel a felelősség, mert a hajnali félhomályban nem lehetett Észrevenni a síneken fekvő embert. Az sincs kizárva, hogy Herter öngyilkossági szándékból feküdt a robogó vonat elé. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre május 13-án tartott ülésén a nagyszámban megjelent tagok örömére bemutatta az elnök a kör ezidei munkálkodásának gyümölcsét a hitelesített alapszabályokat. A kör még a múlt évi megalakulásakor elhatározta, hogy az alapszabályokat teljesen átdolgozza s a tagok nem lankadó érdeklődése s lelkesedése mellett-, több ülésen keresztül tárgyalta az alapszabályokat mig végre a mai hitelesített alakjában benyújtotta a belügyministeriumba, ahonnan e hó 6-án mint hitelesített alapszabályok kerültek vissza. — Ezzel a kör belépett a rendes egyesületek sorába. — Az ülésen elhatározták még, hogy a kör 10 éves fenállásának emlékére a nyáron B. Csabán egy nagyobb szabású mulatsággal egybekötött hangversenyt rendez, melynek megbeszélése a következő ülések tárgya lesz. Böhm Vilmos öngyilkos. Minden érző szivet mélyen megrendítő, pótolhatatlanul fájdalmas csapás sújtja Böhm Miklós kétegyházi uradalmi titkárt és tisztelt családját. Vilmos fiók, a budapesti műegyetem rokonszenves, derék hallgatója, a fővárosban folyó hó 18-án reggel öngyilkos lett. A szülőket testvéreket és a kiterjedt tekintélyes családot vigasztalan bánatba boritó gyászesetről a következő tudósítást vészük : Budapesten az Üllői-ut 22. sz. ház lakóit csütörtökön reggel 7 óra tájban revolverlövés riasztotta fel. A lakók a lövés hallatára összefutottak és izgatottan kérdezték, hogy mi történt ? Eközben az első emeleten egy cselédleány rohant ki a folyosóra jajveszékelve s azt kiáltotta : — Az ifiur agyonlőtte magát! Ö bent, az egyszerűen bútorozott hónapos szobában egy fiatal ember feküdt véresen a padlón. Homlokán seb tátongott, egy kilencz milliméteres revolverből kiröppent golyó sebhelye. Mire a mentők megjöttek, már elszállt a lélek az ifjú testéből. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A fiatal ember Böhm Yilmos huszonkét éves s két év óta hallgatója a buda pesti József-müegyetemnek, fia Böhm Miklósnak özv. gróf Almásy Kálmánnó titkárának. Tettének oka gyógyíthatatlan idegbaja volt. A fiatal tech nikus tényleg ideges fiú volt s valószínű hogy ez kergette halálba, noha egyik híradás arról is tud. hogy szerelmi bánat adta kezébe a gyilkos fegyvert. Ez azonban csak találgatás. A szerencsétlen fiatal ember nem hagyott hátra semmiféle Írást, melyből öngyilkosságának okára következtethetni lehetne Szerdán este, amikor hazament a lakására, a ház mesterrel kedélyesen elbeszélgetett s másnap reggel golyót röpített a halántékába. Böhm Vilmos már tavaly nyáron is öngyilkosságot akart elkövetni idehaza Kétegyházán. Egy napon kiment a kakucsi erdőre s ott revolverrel lőtt önmagára; a seb nem volt halálos, de összeroncsolta Böhm mellét. Haza- vitték s azonnal orvosokat hívtak hozzá, kiknek sikerült a golyót eltávolítani s bár sérülése súlyos természetű volt, kigyógyitották. Ami azonban tavaly nem sikerült neki, azt végrehajtotta most. Szülőit táviratilag értesítették fiuk szerencsétlen haláláról. Az apa csütörtökön éjjel fel is utazott Budapestre s intézkedett tragikus véget ért fia holttestének hazaszállítása iránt. A szerencsétlen ifjút ma délután temetik el Kétegyházán bizonyára impozáns részvéttel. A békéscsabai munkásotthon 18400 korona elő iráuyzati költséggel előirányzott építési munkálatai nak biztosítása czéljából Békéscsaba község május 10- én versenytárgyalást tartott. Ajánlatot tettek: Sztra- csinszky és Kékegyi (Békéscsaba) 2°/„ áremeléssel, Nyemecz Lajos és Bányai András (Békéscsaba) valamint Achim László, Hugyecz János és Kiszely Pál (Békéscsaba) az egységárban, Lipták János (Békéscsaba) 9.5°/0, Lipták Galó Pál (Békéscsaba) 6.4°/„, Molnár János (Békéscsaba) 4.7 °/0, Filipinyi János (Békéscsaba) 4.7°/0, és Botyáncky János (Békéscsaba) 4.7°/0 árengedményuybl. Lipták János ajánlata elfogadtatván, jóváhagyás czéljából felsőbb helyre terjesztett. Halálozás. Góg István dobozi uradalmi gazda, ki oda már Gyuláról régebben elköltözött, május 12-ón szivszélhüdésben hirtelen meghalt. Az elhunyt 60 éves korábn óriás termetű ember volt s az 1896. évi millenáris kiállításon, mint a dobozi uradalom részéről kiállításra küldőt gulyabeli jószágok kísérője, díszruhájában által mos feltűnést keltett s mint typus nemcsak hazai hanem egy angol lap részére és lefényképeztetek. Különben egyik tagja volt a gyulai kiterjedt Góg nemzetségnek. Szerencsétlenül járt munkás. Aradon a vasúti állomisnál dolgozó Petrus János csabai származású munkás csütörtökön este hat órakor keresztül akart menni a vágányokon a fabódéba, ahol a munkások éjjeli szállása van. Petrus nem vette észre, hogy tolatnak és éppen, amikor az utolsó vágányon akart átlépni, két kocsi nekiment és a jobb karját összezúzta. Az erős lökéstől és a fájdalomtól elesett, miközben balkarját is megsértette. A munkások társuk segítségére siettek, a kúthoz vitték ahol letépték róla a ruhíját és sebeit megmosták, majd bekötözték és hordágyon a kórházba szállították, a hol rögtön ápolás alá vették. Állapota nem súlyos. Török A. és Társa Budapesten. Ha az osztálysorsjegyek különböző főelárusitói között körültekintünk, önkénytelenül a Török czég tűnik fel. Ugyanis ez a czég állandóan azt hirdeti, hogy Magyarország legnagyobb főelárusitója. Ennélfogva indíttatva éreztük magunkat arra, hogy erről meggyőződjünk és teljes egészében bebizonyított tény, hogy ez a bankház valóban a legnagyobb osztály- sorsjátéküzlet és a legtöbb sorsjegyet forgalmazza Ez nem is csuda, mert ritkán értett egy czég ahhoz, hogy a játszó közönség kegyét és bizalmát oly nagy mértékben megnyerje, mint Török A. és Társa. A számtalan önkéntesen beküldött hálanyilatkozatok e bankház reális és előzékeny üzletvezetéséről legjobban tanúskodnak 'és azonkívül vevői igen nagy szerencsével játszanak. — Egyedül az utóbbi 7 hónapban e czég fizette ki a sok és nagy nyereményeken kívül a két legnagyobb, 600000 és 400000 koronás főnyereményt vevőinek. Ennélfogva készséggel ajánljuk mindenkinek Török A. és Társa bankházát, melynek főüzlete Teréz-körut 46., fiókjai pedig: Váczi-körut 4., Muzeum-körut 11. és Erzsébet-körut 54. szám alatt vannak. Terv szerint az I. osztály húzása már csütörtökön és pénteken, f. év május hó 25. és 26-án lesz. V, sorsjegy 12 korona, V, sorsjegy 6 korona, V4 sorsjegy 3 korona és */8 sorsjegy 1 korona 50 fillér. Aki tehát sorsjegyet akar vásárolni, rendelje meg bizalommal Török A. és Társa b mkházában Budapesten. Egy 50 éves gyulai illetőségű keresztény férfi, ki a könyvvezetésben is jártassággal bir, halyben vagy vidékén, szolid feltételek mellett felügyelői vagy bármily tisztességes alkalmazást keres, mit azonnal is elfoglalhat. Czim Kolozsi Péter, 116 szám. Milliókra tehető az a kár, melyet a m. szőlő- termelő közönség évről-évre szenved az által, hogy lisztharmat (óidium) ellen kellő időben meg nem védi. Mire a bajt észreveszi, az már úgy elharapód zott, hogy minden igyekezet csak a kár kevesbité- sére, de nem megszüntetésére szolgál. Ezért is ne mulaszsza el egy szőlősgazda sem szőlőjét májusban dr. Aschenbrandt-(é\e „rézkénporral“ legalább egyharmatjárvány, nála kárt nem tehet. Amellett a rézkénporral a szőlő egy másik igen elterjedt, de sokak által még ma is félreisment betegsége az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, már pedig ez a kártétel rendszerint 5 és több százalékát viszi el a termésnek. Aki tehát mind két betegség ellen egyszerre és biztosan akar védekezni, az egyszer okvetlenül porozza be tőkéit rézkénporral és tartson ezen kitűnő anyagból egy keveset készletben, hogy járványesetén a por kéznél legyen. A rézkénporozott szőlő kinézése mindig szebb, a fürtök és vessző érése mindig gyorsabb mint azoké, amelyeket ezen porral nem kezeltek. Éí csak közvetlenül a gyárból hozatva valódi. — Fekete, fehér vagy színes 60 krajczártól 11 frt 35 krig méterenként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalmasabb. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva Diís választékú mintagyüjtemény posta- fordultával küldetik. Selyemgyár : Henneberg, Zürich. 15 2—5 n Henneberg selyem' Gyulai élet. Csakugyan kezdünk közeledni az ubork i- szezonhoz. Ezt nemcsak én érzem, akit keserves krónikátirói kötelességgel sújtott a sors s aki hasztalan vadászom immáron két hete „Gyulai élet“-be való théma után, (hacsak azt meg nem írom, hogy a Künzl Ernő „Zsarnok“ nevű, gyönyörű szép, szentbernáthegyi kutyáját kiirtotta rendőrkapitány zsarnokságé), mondom, nemcsak én érzem a közeledő uborkaszezont, hanem olyan bizonyos jelenségek igazolják a holt szezon közeledtét, melyek bátran konkurálhatnak a fiumei czápával. — Egyik pesti lapban ugyanis a következő szenzácziót olvassuk ; Az eleki kéményseprő hatvan milliója. Aradról Írják nekünk: az eleki kéményseprő, Gurzó János tegnap Amerikába szóló útlevelet váltott az aradmegyei alispáni hivatalban. Gurzó János egy, hatvan milliós hagyatékban társörökös s szer beporozni, úgy, ha fel is lép másutt a lisztminthogy igazi amerikai nagybácsiról van szó,, utrakél az újvilágba. Az örökség története a következő : Pomucz György a magyar szabadságharcz- ban főtiszt volt s a szabadságnarcz leverése után Kossuthtal emigrált. Pomucz Észak-Amerikába ment, ahol az Egyesült-Államok szolgálatába állott. Amerikában később diplomácziai küldetéssel bizták meg. Az Egyesült-Államok kormánya Pomuczot főkonzuli minőségben elkül- dötte Pétervárra, ahol azonban Pomucznak nem volt sokáig marad ísa. Minthogy Magyar- országon akkor még javában dühöngött az abszolutizmus, visszatért Amerikába és Jova államban telepedett meg, ahol gazdálkodáshoz fogott. A szerencse kedvezett neki s Pomucz hamarosan tekintélyes földbirtoknak lett a tulajdonosa. Pomucz szerzett vagyonát azután oly ügyesen forgatta, hogy néhány év alatt többszörös milliomos lett. 1896-ban halt meg s erről az amerikai magyar-osztrák konzul értesítette magyarországi rokonait, kik legnagyobb részt Békésvármagyében laknak. Rövid idő alatt negyven rokon jelentkezett a hagyatékra, mely a konzulátus értesítése szerint, közel hatvan millió korona. A rokonok közt van Gurzó János gyulai származású, eleki kerületi k éményseprő. Véle megy Amerikába öcscse is, aki Gyulán lakik.“ S ebből a gyönyörűen megirt hirből az a legérdekesebb, hogy nem igaz belőle — semmi. Már tiz esztendővel ezelőtt bebizonyította néhai Kocsis Sándor hazánkfia, — aki pedig a legközvetlenebb forrás volt, mert személyes ismerőse volt Amerikában a kivándorolt Pomucznak, — hogy bizony ő Amerikában is olyan szegény ember volt, mint a templom egere s hogy nem hatvan millió forintot, de hat dollárt sem hagyott hátra, azt napnál fényesebben igazolja az a körülmény, hogy szegény Pomucz hazánkfiát kint Amerikában közköltségen temették el. — Az.
