Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-21 / 22. szám
1905. május 21. BÉKÉS 5 tők Házában volt 6 ingyenes ifjú, 66 féldijas, 5 kedvezményes, 20 egész díjas, 18 emelt díjas és 5 tanár gyermeke, összesen tehát 120 ifjú. A Hunyadi Házban volt öt ingyenes, 40 féldijas, 30 kedvezmé- uyes, 20 egészdijas, 5 emelt díjas és 20 nem tanító gyermek, összesen 120 ifjú. Láng Gusztáv elnök, aki időközben átvette Brósztól az ülés vezetését, szólt ezután Zsilinszky Mihály dr. államtitkár érdemeiről, 10 éves állam- titkári jubileumáról. A nemzeti állam kiépítésének hazafias munkáságában tiz év hosszú idő, azért kötelességmulasztást vélt volna elkövetni a maga részé ről, ha az egylet nevében nem üdvözli az államtitkárt, akit a királyi kegy érdeme elismeréséül csak nem régen nevezett ki valóságos belső titkos tanácsosnak. De alkalomszerűnek találja, ha a közgyűlésből kifolyólag feliratilag is üdvözölnék a magyar közoktatásügy derék bajnokát. Lelkes éljenzés követte az elnök szavait. A közgyűlést ezután 10 percre felfüggesztették, mely idó alatt a felirati albumot Írták alá a jelenlevők. A díszes feliratot, amelyet Láng Gusztáv szövegezett, Pecz József tanító Írja góth diszbetükkel s amint készen lesz, Csabáról tisztelgő küldöttség fogja átnyújtani a jubiláns államférfiunak. Ezután a számadásokra tértek át, amelyeket, mint a jövő évi költségvetést tudomásul vettek. A múlt évi mérleg szerint befolyt az egyesületbe 302 korona 34 fillér, kiadás volt 219 korona 48 fillér, maradt egyenleg 82 korona 86 fillér. A költségelőirányzat a jövő évre bevételben 867 kor. 26 fillér, kiadásban 556 korona egyenlegben 301 26 fillér. Végül Váry Sándor békési tanító mutatta be általános tetszés közben praktikus számológépét, majd elnök megköszönve a megjelentek érdeklődését, a közgyűlést bezárta. Gyűlés után a tanítók az Alföldszálló nagytermében közebédre gyűltek össze, amelynek folyamán számos felköszöntő hangzott el. Meghívás. Az 1898. XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Gyulai hitel és böranyag beszerző szövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, 1905. évi május hó 28. napján d. u. 2 órakor a gyulai önkéntes tűzoltó egylet helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok az alapszabályok 35. §-a értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 1 tagjának választása. 6. Felügyelő bizottság 1 tagjának választása. 7. Netáni indítványok. 1903. évi deczember hó 31-én volt a szövetkezetnek 126 tagja 339 üzletrészszel, az év folyamán belépett 5 tag 6 üzletrészszel, kilépett 2 tag 2 üzletrészszel, visszaváltatott 70 üzletrész, tehát maradt 1904. év végén 129 tag 271 üzletrészszel. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Gyulán, 1905. év április hó 26-ik napján. Az igazgatóság. Junászka Mihály, ig elnök. Hírek. A vármegye közgyűlése. A rendes tavaszi közgyűlése a vármegyének, mint már megírtuk, folyó hó 30-án lesz, a melyen a 139 pontból álló főtárgysorozat s sok fontos ügyet tartalmazó póttárgysorozat kerül tárgyalásra. A terjedelmes főtárgysorozatot lapunk mai számában közöljük s a tárgy- sorozat közérdekű pontjairól lapunk mai s következő számaiban vezérczikkekben emlékezünk meg. A közgyűlést megelőző napon fogja tartani ülését a vármegye főispánjának elnöklete alatt az állandó választmány, hogy az ügyeket a közgy lésre előkészítse. A vármegye költségvetését a belügyminister jóváhagyván,a napokban küldte le a vármegye közönségéhez. A vármegye által megállapított előirányzaton a belügyminister több jelentékeny módosítást tett. A költségvetés szükségleti részeit, melyet a vármegye 308.519 koronában állapított meg, a belügyminister leszállította 290.498 koronára. És pedig nem engedélyezte a vármegye közönségének azon kérelmét, hogy egy alügyészi, egy uj árvaszéki ülnöki és négy dijnoki állás beszüntetésével négy központi irnoki állás rendszeresítését és a dijnokok fizetésének állami javadalmazás terhére tervezett felemelést engedélyezze és pedig azon indokból, hogy a vármegyei alkalmazottak fizetésrendezése az állam pénzügyi erejét oly jelentékeny mérvben vette igénybe, hogy a legszigorúbb takarékossággal kell ieDnie. Ugyancsak ez alapon egy hivatalszolgai állás szervezését tagadta meg s a- irodai szükségleteket 1760 koronával szoritotta le. Az összes kiadások fedezésére állami javadalmazást adott 258.906 korona 73 fillért, mig a hiányzó összeget ismételten az alapok és 1 százalékos pótadó terhére utalja és pedig az alapok terhére 6020 koronát és a pótadó terhére 21.791 korona 10 fillért, melyből személyi kiadásra esik 2270 korona, mig a többi részt a dologi kiadások fedezésére rendeli igénybe venni. Ebből világosan kitűnik, hogy a vármegyei háztartás kiadásai nem tisztán állami javadalmazásból fedeztetnek, hanem ép oly mérvben kell igénybe venni a vármegyei alapok hozzájárulását és az 1 százalékos pótadót minti eddig, holott az 1904. évi X. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott rendeletben biztatja a minister a vármegyét, hogy „az eddigi vármegyei hozzájárulások felszabadulása megadja annak a lehetőségét, hogy a vármegyék felszabadult jövedelmeiket az esetleges házi pénztári hiányok fedezésére, a fizetésemelések folytán jelentékeny megterheltetés elé néző nyugdíjalapjaik gyarapítására használják fel s a felszabadult és külön rendeltetéssel biró alapokat pedig eredeti rendeltetésüknek megfelelően köz- gazdasági, közjótékonysági és közművelődési czé- lokra fordítsák,“ ami pedig ilyen módon körülbelül csak irott malaszt marad 8 a vármegye most abba a kellemetlen helyzetbe jut, hogy — a belügyminister fenti Ígéretében bizva — az alapok költségvetésébe 1904. évre már semmit sem vévén fel, a 6020 korona alapok terhére utalt kiadást nem lesz miből fedeznie, vagy pedig az alapoknak folyó évben a múlt évre visszatérített járulékait kell visszavonni. A vármegye legközelebbi közgyűlésén foglalkozik a belügyminister eme rendelkezéseivel s az ellen valószínűleg felirattal fog élni. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminister Hegedűs István gyulai lakost a gyulai kir. pónzügyigazgató- ság mellé rendelt számvevőséghez díjtalan számgyakornokká nevezte ki. A Gyula simonyifalvi vasút részletes költségvetése a közigazgatási bejárás eredménye alapján elrendeltetett. Remélhető, hogy legközelebb az engedélyezési tárgyalás megtartatik. Itt megemlítjük, hogy a gyulavári muskásmozgalomból kifolyólag gróf Almásy Dénes engedélyt kért és kapott, hogy birtokán a vasút terveibe beleülő földmunkákat végezhessen, a mi nemcsak a nép sürgős keresethez juttatására, de a vasútnak majdani építésére is előnyös. Templomi buCSU. Szüzmáriás kókzászló hirdette tegnap a gyulai nagytemplom tornyáról, hogy ma nagy napja van a gyulai róm. kath. egyháznak. A templom felszentelésének évfordulója emlékére búcsú, magyarul : „Kirváj“ tartatik. És pedig nemcsak templomi ünnep, hanem ünnep az egész templom környékén, mert ilyenkor sátrakat vernek a templom előtt és a mézeskalácsosok árulják a „bucsufiát“. Szanatóriumi hölgyliga városunkban. Mint értesülünk a József főherczeg Szanatórium Egyesület hölgyligáját megyénk több helyén megalakítják. A liga országos alakuló ülése Budapesten junius 4-én lesz, a melyen részt vesz Auguszta kir. herczegnő és Budapest legelőkelőbb közönsége. Impozáns szép ünnepély Ígérkezik és a közgyűlésen való részvétel az által is lehetővé tétetett, hogy a m. kir. állam- vasutakon Budapestre és vissza féláru vasúti ked- ■ vezmény engedélyeztetett. Városunkból és megyénk- . bői is többen készülnek ez alkalomból Budapestre , és éppen a résztvevők érdekében kívánatos, hogy mielőbb jelentsék be az egyesületnek, (Budapest Király bérház) hogy a kedvezményes jegy igazol vá- nyát kiállíthassák. Megjegyezzük, hogy a féláru jegy kedvezményét hölgy és ur egyaránt igénybeveheti. Budapesten már most megalakult előkelő úrnőkből a száztagú fogadó bizottság és elhatározta, hogy Auguszta kir. herczegnőt ünnepiesen fogadja a m. kir. akadémia előtt; a magyar nők hódolatukat fogják bemutatni; ifjú urleányok állanak fehérbe öltözve sorfalat. A rendezőség számit arra, hogy ere az ünnepélyre a vidéki hölgybizottság tagjai fölhozzák leányaikat s igy a fogadás országraszóló szép ünnepség lesz. Magán a közgyűlésen Korányi Frigyes egyetemi tanár, a tüdőbetegség elleni mozgalomnak hazánkban apostola tartja a beszédet és az agiiis rendezőség gondoskodik, hogy a vidékről fölutazó úrasszonyok s mindenki vonzó, érdekes nagyméretű ünnepségnek legyen részesévé. Ismét kérjük azonban olvasóinkat, hogy már eleve jelentsék be az irodának, ha az országos kongresszuson részt akarnak venni. Mivel pedig nem jelentéktelen hogy az első zászlóbontáson váiősünk és megyénk képviselve van-e, hiszen az országos mozgalom első sorban épen Gyula városát érdekli, ahol az első szanatórium épülni fog, amiért is felhívjuk az illetékes köröket, hogy a kongresszuson okvetetlen képviseltessék a várost. Áthatva az egyesület lemberbaráti szándékának jelentőségétől, a zászlóbontó közgyűlésre fölutazni kívánók csoportját szívesen szervezzük. Rendezett tanácsból nagyközség. Vinga város példáját, amely tavaly fejlődött vissza rendezett tanácsú városból nagyközséggé, Csongrádon kivül, ahol most történik ugyanilyen átalakulás, a 30000 lakoson felőli Mezőtúr is követni szándékozik. A nagyközséggé alakulásnak okai ugyanazok, amelyeket lapunk február és márcziusi számaiban Gyula városára vonatkozólag mi is kifejtettünk, nevezetesen a nagyközségi közigazgatás olcsóbb volta, a községi lakosok közvetlen tisztviselő választási jogának biztosítása s főleg a rendezett tanácsú városok ház- tulajdonosait aránytalanul magasabban sajtó ház- osztályadó, az iparosokat terhelő nagyobb kereseti adó, az összes italmérőkre, különösen pedig a saját termésű borokat butellázó szőlősgazdákra a nagyközséghez képest duplán kivetett italmórési illetéke Uszkay Bálint, Mezőtúr városa főjegyzője a nagyközségi szervezet tanulmányozása czóljából folyó hó 11-ikén Békéscsabán volt és közvetlen meggyőződést szerzett róla, hogy a nagyközség) szervezet a rendezett tanácscsal szemben tényleg a fenn elősorolt előnyökkel jár. Mezőtúron a nagyközségi átalakulás különben is már a legelőre haladottabb stádiumban vao, nevezetesen az összes államadó fizetők nagyobb felerésze a nagyközség mellett nyilatkozott. Tudvalevőleg ez a főfeltétele annak, hogy az illető hely nagyközségből rendezett tanácscsá, vagy rendezett tanácsból nagyközséggé alakuljon át. Vármegyei közegészségügyi bizottság ülése. Két patika engedélyezésének ügyét tárgyalta tegnap délután a dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt összeült vármegyei közegészségügyi bizottság. A Gyulaváriban felállitani szándékolt személyes jogú gyógytár engedélyezését úgy a község közegészség- ügyi bizottsága és képviselőtestülete, mint a vármegye tiszti főügyészének véleménye alapján a bizottság teljesen magáévá tette, pártolólag terjeszti az ügyet közgyűlés elé. Szentetornya községben kért fiók-gyógyszertár engedélyezését a bizottság, hozzájárulva a felszólalók többségének érveléséhez, nem tartja szükségesnek s azt nem javasolja. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa múlt vasárnapi közgyűlésén a józsefvárosi templom és kis kápolna fedelenek és tornyának újon építésére beérkezett ajánlatokat bírálta el és a munkát vállalatba adta. Beérkezett 6 ajánlat, és pedig
