Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-05-14 / 20. szám

1905. május 14. BÉKÉS 5 jes tudatában, öntudatos büszkeséggel követeli jus- sem hagyta abba, mert mint mondá, aranyhalat keres. sát a közönség szeretetéből. — Erre a szeretetre művészetének igaz voltánál, erejénél fogva rá is szolgál s Gyulán, ahol már több szereplésével ha­gyott hátra jó renomét magának, szinte érthe­tetlen, miért jöttek oly kevesen össze a pavillonba a csütörtöki hangversenyére, mikor Gyulán a Nánássy művészetének sok igaz elismerője, pár­tolója, barátja van. A közönség kiszámíthatatlan szeszélye vigasztalhatja a művészt, kit észreve­hetőig kellemetlenül érintett a dolog s aki kü lönben is az idegesebb művészek közül való ló­vén, nem is igen tudta ezen érzését a közönség előtt sem eltitkolni. A programúi számai azonban — mint a Nánássy hangversenyein mindig — ez­úttal is nagy élvezettel szolgáltak. Több szép dalát megismételtette a kicsiny, de igazán „disztingvált“ publikum, különösen a Fráter Loránd-féle „Vala­honnan levél ment a kaszárnyába,“ Dankó „Le­mondás“ czimü dalai s Szabolcska egy hazafias költeménye keltettek nagy és megérdemelt tet­szést. Kár, hogy a művész ezúttal kurucz dalokat nem adott elő, mert ebben különösen excellál pompás hangjával. Nánássy különösen tehetségé­nek sokoldalúságával szolgál rá az érdeklődésre, mely mindenütt szokta őt kisérni útjában. A csü­törtök est azon keveseknek, kik ott voltak, nagy gyönyörűséget szerzett. Akadémiai pályadij. A szanatóriumi hangver­senyek alkalmából nálunk is kedvesen ismert Kun Béla hódmezővásárhelyi lapszerkesztőt, tehetségét elismerő nagy kitüntetés érte. — Az akadémia Bulyovszky diját nyerte el pályázaton „Deák Perencz születésének századik évfordulója“ czimü költeményével. A szép irodalmi sikerhez szívből gratulálunk. Békésvármegye uj országgyűlési képviselői közül Achim L. András békéscsabai s K. Schriffert József gyulai képviselők a ház pénteki ülésében mon­dották el szüzbeszédeiket. Áchim L. András fel szólalását a képviselőház tagjai pártkülönbség nél­kül nagy érdeklődéssel hallgatták meg, beszédé­nek tartalma s formája egyaránt rokonszenvet keltett. A beszéd után Kossuth Ferencz azt az ész­revételt tette Áchimnak, hogy beszédét a párt kötelékében mondhatta volna el, mire Áchim azt a furcsa kijelentést tette előtte, hogy ő csupán azért lépett fel szoczialista programmal, mert Zsilinszky Mihály szabadelvű párti s dr. Barabás Béla függetlenségi programmal léptek fel Békés­csabán, egyébkint pedig politikai hajlamai s meg­győződése a függetlenségi párthoz vonzanák. K. Schriffert Józsefről a fővárosi lapok azt Írják, hogy szónoki képessége mögötte van az Aduménak, ettől eltekintve, a függetlenségi párt őt is rokon- szenvvel hallgatta meg; K. Schriffert egyébkint az általános választói jog kiterjesztése, a földadó terén a fokozatos adórendszer mellett szólott és azt az óhajtását fejezte ki, hogy nz alföldi városok elviselhetlen terhein könnyítsenek. — Megemlítjük még, hogy a képviselőhöz a békésvármegyei kép­viselők közül Haviár Dánielt az igazságügyi, Veres Józsefet a közoktatásügyi, Fáhry Károlyt, Kecskeméti Perenczet és K. Schriffert Józsefet pedig a munkásügyi bizottságba választotta be. Halálozás. Piczkó Mátyás kárpitos iparos folyó hó 9-ón, hosszas, súlyos betegség után 44 éves korában meghalt. Az élte delén elhunyt életerősnek látszott férfiú halálát özvegye, egy gyermeke s édes anyja fájlalják. Temetése csütörtökön délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében. Az ev. ref. elemi iskolai majális e hó 20-án a remetei nyárfás erdőben fog megtartatni, melyre a t. szülők és taniigybarátok szívesen láttatnak. Aranyhal a fogdában. Borsos Sándor köz­ismert alkalmi tolvajt a rendőrhatóság 5 napi el­zárásra Ítélte amely büntetés kitöltését folyó hó 10-én kellett megkezdenie. Tényleg meg is jelent 10-én reggel a kapitányságon, ahol annak rendje és módja szerint bezárták a fogdába, mivel azon­ban olvasni valót nem adtak be neki, unalmában nekiesett a dutyi falának, amelyet elkezdett bon­togatni. Mikor az őr bement hozzá, nyugodtan folytatta a fal kibontását, sőt ismételt felszólításra Miután ped'g az aranyhalkereséstől semmiféle szép szóra nem akart elállani, Tanczik Lajos főkapitány a késő esti órákban Kovács Károly dr. városi orvossal megfigyeltette, meggyőződést szerzendő elmebeli állapotáról. A megfigyelés eredményeként a városi orvos konstatálta, hogy az ipse szimulál s ennek folytán meglánczolták, amitől azután reggelre sze­rencsésen lecsillapodott benne az aranyhal keresési düh. Mikor lánczaitól megszabadították, bevallotta, hogy az egész „játékot“ azért rendezte, mert legalább 2 hónapra be szeretett volna kerülni a kórházba, ahol gond nélkül élhetett volna. Ribillió az Erdélyi utón. Múlt hó 30-án dél­után duhaj legények parázs verekedést rendeztek a népkertben. A verekedők két csoportra voltak oszolva s ez a két külön hadsereg harczolt egymás ellen mindaddig, mig az egyik tábort döntőleg el nem püfölték, amikor azután a győzők diadalmá­morban, a legyőzöttek pedig szégyenkezve és bosz- szut lihegve, távoztak a küzdelem színhelyéről. A vesztes táborban amegtorlásidejéül vasárnap délutánt tűzték ki. Botokkal, ólmos kötelekkel, fütykösökkel és egyéb alkalmatosságokkal felszerelve „zeneszó“ mellett vonultak fel az Erdélyi útra, ahol a nópkert előtti részen már gyülekezett a másik csoport is, hasonlóan ellátva minden olyassal, ami a verekedés­hez gyakorlati szempontból szükséges. Neszét vette azonban a készülő háborúságnak a rendőrfőkapitány is és sietett megtenni a kellő intézkedéseket a rend fenntartására, azonnal útnak indítván tiz rendőrt, fedezetül pedig négy csendőrt, akik gyorsan meg­jelentek az Erdélyi-uton, ahová Tanczik Lajos rendőrfőkapitány is már előbb megérkezett. Éppen jókor jöttek, mert a két tábor már farkasszemet nézett egymással, sőt az egyik suhancz a rend­őröket meglátva, nyomban a tüzbe vetette magát, élesre fent kaszát rántván elő, amelylyel a szem­ben álló csoport felé sújtott; szerencsére azonban senkit nem talált a veszedelmes ütés. Egy másik verekedő Toldi István, sodronyból készült ólmos bottal, Percnyi Gábor pedig kötélre forrasztott ökölnyi nagyságú ólommal mért ütést az ellen táborban összegyűltökre, de a rendőrség mindkét csapást szerencsésen elhárította s erélyes fellépé­sével csakhamar széjjelzavarta a vérszomjas legé­nyeket. A rendőrség első sorban az Erdélyi utón levőktől tisztitotta meg az utat, azután a Göndöcs kertből űzte ki azokat, akik a rendza­varásban részt vettek. A verekedők két főemberét Toldi Istvánt, akinél forgópisztolyt is találtak és Blaskovits Istvánt bekísérték a kapitányságra s őket a rendőrfőkapitány 5—5 napi elzárásra Ítélte, ezen­kívül még 30 legény ellen indították meg az eljá­rást rendőri kihágás miatt. Egy czigarettáért emberhalál. Szarvason folyó hó 7-én mulatságot csaptak a szarvasi legények s annak végeztével Vavrek Pál czigarettát kért Jancsó Jánostól, ki adott is, majd ismét kért, mikor is állítólag Jancsó egy fél czigarettát adott volna neki: „Nesze te koldus“ szavakkal, mire Yavrek megboszankodott és Melich András barátja segít­ségével annyira megverték és lökdösték, hogy még azon éjjel meghalt. Tetteseket a szarvasi kir. já­rásbíróság letartóztatta. TŰZ. Békésen kedden ismét Mihály házának tetőzete gyuladt A kár mintegy 600 korona, Szerencsétlenség a fegyverrel György békési földmives tanyáján, befejezése után többen beszélgettek a tanyaházban, mikor a fiatal Kerepeczki leakasztotta a szegről az apja fegyverét és addig babrált vele, hogy elsült és a golyó Kovács József ezombját fúrta keresztül. A gondatlan legény ellen a gyulai kir. ügyészség megindította a vizsgálatot. A fertőzés áldozata. Borzalmas kinok között balt meg egy fiatal legényember Gyomán. Biró Antal gazdának 17 éves fia, Biró Lajos volt ez, akit egy elhullott állat vére fertőzött meg. Biró Antalnak ugyanis a napokban elhullt egy tehene. Az elhullás okát megállapítandó, megnyuzták a tehenet, amikor úgy a gazda felesége, mint a fia megsebezték kezüket. Az asszony sérülését orvos tűz volt. Pécsi ki és égett le. Id. Kerepeczki este a munka gyógykezelte, a fiú azonban rá se hederitett a sebre, mely néhány nap múlva rettenetes kinok között megölte. A legény hulláját felbonczolták s ekkor kitűnt, hogy az elhullott tehén lépfenében szenve­dett és ez fertőzte meg az elhunyt legény vérét. Községházából — vendéglő. Vésztő község képviselőtestülete elhatározta, hogy a régi község­háza épületét, amelyre már több Ízben hirdettek árverést — eredménytelenül — nem adja el, hanem az uj községházába való behnrczolkodás után haszon­bérbe adja s azután, mihelyt az anyagiak megenge­dik, a község átalakítja nagy vendéglővé. Udvarát, amely csaknem 1 hold területű, szépen parkiroztatja. Eljegyzés. Dapsy Béla öcsödi tanító eljegyezte Vékony Róza okleveles tanítónőt Makón. A csabai munkászendülés epilógusa. A márczius hóban Békéscsabán előfordult munkászavargások főbb szereplői közül három vádlottat 200—200 korona, kettőt pedig 5—5 korona pénzbüntetésre Ítélt a csabai járás főszolgabirája. A büntetéssel sújtott egyének a következők: Sznopek György, Valuch András, Susánszky János, Puchák Tamás és Medovarszky György. Népgyülés Gyomán. A gyomai polgárság egy része vasárnap folyó hó 7-ón délután népgyülest tartott a községháza udvarán az általános titkos választói jog behozatala érdekében. Meghívás foly­tán résztvett a gyűlésen Achim L. András Békés­csaba orsz. képviselője, aki Darabos János a csabai nópegylet elnöke és Szentmiklósi József szerkesztő társaságában érkezett Gyomára, ahol már a vasút­nál nagy ováczióban részesítették. A gyűlésen Achim hosszabb beszédet mondott, ecsetelvén a politikai helyzetet, majd a kisemberek bajairól szólott. Magyarország kisemberei, proletárjai érde­kében követeli az általános titkos választói jogot és a fokozatos adórendszerről törvény alkotását. Ách im előadását az egybegyült közönség nagy tet­széssel fogadta s lelkesen tüntetett a képviselő mel­lett. Utána még Szentmiklósi József intézett buzdító szavakat a néphez, mire Pólus János elnök a nép- gyülést bezárta. Csizmadia Sándor Gyomán. A gyomai nyomdá­szok vasárnap este az Erzsébet ligetben nagysikerű ünnepséget rendeztek, a melyen megjelent Csizmadia Sándor is, a jeles poéta, a magyarországi szocziál- demokraták egyik vezéralakja, továbbá Gárdos Mariska a szocziálista nők vezére. Csizmadia Sándor, mint az estély egyik szereplője, társadalomtudományi kérdésekről tartott magas színvonalon álló előadást, nagy hatást keltve, mig Gárdos Mariska a nőkér­désről értekezett szintén tetszés mellett. A műsor egyéb számait helyi műkedvelők töltötték ki. Halálozások- Handl Józsefet, az orosházi járás- bíróság köztiszteletben álló biráját pótolhatatlan veszteség érte. Felesége Czigler Anna folyó hó 5 én hosszas szenvedés után meghalt. Az élte virágjá­ban elhunyt fiatal asszony halála mindenütt mély részvétet keltett. — Ozv. Bikádi Józsefné szül. Kaján Zsuzsánna f. hó 4-én életének 86-ik évében elhunyt Orosházán. Halálát kiterjedt rokonsága — köztük fia dr. Bikádi Antal orosházi ügyvéd — gyászolja. A balta áldozata. Egy Vincze Lajos nevű 13 éves szarvasi fiúcskát átküldték a szülei a szom­szédba baltáért. A fiú visszajövet összeveszett két kis pajtásával, a kik közül az egyiket: Pecznyik Mihályt úgy vágta főbe a baltával, hogy ez menten összeesett. A balta áldozata mindörökre nyomorék marad. Talált hulla. A Gyoma melletti Telek puszta egyik vízgyűjtő medenezéjében férfihullát leltek a minap. A nyomozat Papp Perencz dévaványai la­kosnak mondja a hullát. Hogy büntóny-e, vagy öngyilkosság az eset, ezideig nem sikerült megál­lapítani. Mulatságból a halálba. Szűrös Dezső 17 éves mezőberényi suhanc két napig tartó murit rendezett. Összes pénzét elmulatta s mikor a mámor elszállt fejéből, ezen annyira elkeseredett, hogy a napok­ban felakasztotta magát. Elfogott czigánykaraván. Duna András csabai lakos kereki tanyáján czigánykaraván vizitelt ked­den. Mire eltávoztak, hült helyét lelte egy 20 koro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom