Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-07 / 19. szám
6 BÉKÉS 11905. május 7. hanem buzdítás a heti 2 fillérek pontos befizetésére, hogy nem igaz az, miszerint a vezérek miniszteri fizetéseket élveznek s még sok mindent akart volna elmondani, de szava elveszett a Kossuth-téren (talán azért, mert Kossuthot támadták). Kossuth Lajos előtt ugyan, bár nem volt »elvtárs« Urálik elvtárs mégis kalapot emelt (legalább azt mondta, ha nem is tette meg,) de már Kossuth Ferenczről leszedték volna a keresztvizet is. Mindezeknél azonban érdekesebbek voltak a közbeszólások, melyeket egyik-másik eívtárs repített a szónokok felé. Mikor Barta azt bizonyítgatta, hogy a papok is dolgoznak, közbeszólt az egyik újjászervezett: »keveset sokért.« Megkérdeztem egy mellettem álló czuczilistát, hát aztán mit gondol, méknek van igaza ? E. m. a f. hiszen mindig annak van igaza, a mék beszél — mondta nagy rezignáció- val. Mikor Jakab felállt másodszor is beszélni, többen követelték tőle, hogy előbb nyelje le a békát! Csak abban értettek egyet mindannyian, ehhez hozzájárultak a gyűlölt burzsoák is, hogy ha nem lesz úri módjuk, hát akkor nem dolgoznak. Leteszik a kalapácsot, tüt, ásót, kapát s nem engedik magukat kapaczitálni, mig minden kapitalista be nem adja a derekát s be nem áll kapálni. A gyűlés végén a nagy zajban a vezérszónokoknak annyira kellett kiabálniok, hogy attól lehetett félni, miszerint — nyakszirtmerevedést kapnak. Szerencsére ez a merevedés még sem állott be, mert Dundler látva, hogy a néprend felbomlott, sietett a népgyülést is berekeszteni. Másnap, május 1-én, aztán már nem történt semmi. A felvonulás csak annyiban volt vörös, hogy sok volt a vörös tábla, rajta »világszabadság« s any- nyiban nem volt vörös, hogy a vezér ezúttal hiányzott az élükről. Május l-ével különben megkezdődött a népkerti élet is. A gyerekek örülnek ennek legjobban, van hol szaladgálni, lapdázni, bujocskát játszani, igaz, hogy az ültetvények rongálását tiltó rendelkezést nem igen respektálják, dehát ök még nem tudnak olvasni s aztán most a nagyoknak is ex lex van, hát még a gyermekeknek. A nagyok is s^retnék élvezni a népkertet, különösen este, vacsora után, dehát a város spórol a villannyal (pedig az akkor is fogy, ha nem égetik) s esténként még olyan sötétség veszi körül Erzsébet királyné szobrát, hogy hacsak a múzeumot nem akarja valaki meglátogatni betörési szándékkal, nem igen tanácsos sétára indulni el. Talán jó lenne, hogyha a polgármester elolvasná Goethe életét s visszaemlékeznék a nagy költő utolsó szavaira, vagy pedig 20 korona pénzbüntetés terhe mellett meghagyná, hogy este 8 órakor tartozik mindenki lefeküdni a tyúkokkal. Hanem hogyha a villanytelep előnyeiben nem is részesül a népkert, annál inkább beválik, mint portelep. Porfelhőbe hanyatlik minden nap a pavilion s reggel a mamák elrémülve látják, mikor kis gyermekeik száját akarják kimosni, hogy egy-egy vályog kandikál mindegyiknek a szájából kifelé. Megkérdeztünk több gyermek gyó- gyászt s egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy ennek a népkerti betegségnek egyedüli gyógyszere a viz- kura, és pedig nem a gyermekeket kell ennek a kúrának alávetni, hanem a népkertet. A kúra megkezdésének már itt volna az ideje s az első fokú közegészségügyi hatóság kötelessége volna ez iránt intézkedni. Kút is van a kertben, tűz- (mondjuk ebben az esetben) poroltója is van a városnak, hamar egy fecskendőt a kezébe, mig a baj akuttá nem válik. (Bár kúttá válna.) Yagy várjuk azt a bizonyos májusi esőt, a melyiket a meteorologiai intézet nem tud megjósolni ! Bár jönne, bár esne, de jól esnék, akkor elengednénk a polgármesternek még a tavalyi locsolást is. Az eső helyett azonban nagy »szenzáczió érkezett Gyulára (a kis fiam azt kérdi: hová való ez a szenzáczió ?) Sergius nagyherczeg diszszabásza« a ki tisztelettel alólirottnak az Ecsedi utczai házában lakván, mindenki azzal vádol, hogy a renonszot, a mit szétosztogatott s plakátokon olvasható, én csináltam neki. Idegen toliakkal Dem akarok ékeskedni s nehogy szerzői jog bitorlásáért perbe fogjon diszlakóm, sietek magamról a szerzőség vádját elhárítani. Ha én csináltam volna azt az izét, még Barnum szerübb lett volna. Pl. feladtam volna azt a találós kérdést: egy lyukon bújsz be, két lyukon bújsz ki és mikor kibújtál akkor vagy benne, mi az ? Ez egy általam angol szövetből készített franczi szabású reál nadrág és nem gyógyszertár! Gyász ruhákat nem 2 Va óra alatt készítettem volna el, hanem 2 óra 29 perez és 33 másodpercz alatt; czimül azt Írtam volna: hatóságilag bejegyzett történelmi szabász, utász, vadász, halász, tökász, kanász, kalabríász és kéjgáz. S végül : minden ruha elkészítése után nagy némajáték tartatik. Dehát lakóm nem bízott bennem, ő maga készítette el a renonszát, mondván, hogy mindenki a saját szerencséjének a szabója. Mindennek daczára van szerencsém őt, a »saját ház«-bére érdekében a legmelegebben ajánlani. Majd megválik igaz-e, hogy: Kiss szerencséje Nagy! (ss -ó.) N y i I 11 é r □ *) Nyilatkozat. Tekintetes Reisner Emánuel, Béla és Arthur uraknak Gyulán. Az 1903. év szeptember hó 20-án, az én toliamból egy röpirat jelent meg GyuUn az ottani gyufagyári munkások sztrájkja alkalmával. E röpiratban önökről, gyárukról és az abban divó viszonyokról súlyosan kompromittáló tények állíttattak. Meggyőződést szereztem azonban róla, hogy a velem közölt adatok a valóságnak meg nem felelne* és csak az akkori izgatott hangulat szüleményei. Mi után nekem nem az volt a czéloin, hogy önöket, kiket személyesen nem ismerek, megrágalmazzam, hanem csak a munkások ügyének véltem használni röpiratommal, készségesen beismerem tévedésemet és amennyiben a röpirat tartalma által önök magukat sértve érzik, férfias kötelességemnek tartom, hogy a velem közölt adatok terjesztéséért bocsánatot kérjek. Budapest, 1905. április 20-án. Gyuriás József. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerb. Közgazdaság. A békési ipartestületnek kerékgyártók szakosztálya a faanyagok árának emelkedése folytán megállapodott abban, hogy a kerékgyártó munkák és készítmények egységárait is felemeli és ehhez képest egy magasabb és egységesebb árszabályt készített, a mely már április hó 1-től kezdve érvényben is van. Ezen árszabályt megküldötték Gyulára is egy körlevél kíséretében s a gyulai kerékgyártók a folyó hó 4-én az iparos ifjúsági egylet helyiségeiben tartott értekezleten foglalkoztak ezzel a kérdéssel s egyelőre a mostani árak 20°/o-ékával akarják feljebb emelni az egységárakat. Végleges megállapodásra azonban még nem jutottak. A marokkói sáska kötelező irtása. Tallián földmi v e 1 é s ü gyi minister rendeletet intézett a törvény- hatóságokhoz, amelyben, tekintettel arra, hogy a marokkói sáskának a múlt évben való irtása csak részben járt sikerrel és az irtásnak ez évben is fokozódnia kell, elrendeli, hogy mindazon a helyeken, ahol a sáska tavaly mutatkozott, vagy ahol már sáska pusztított főleg ezek dombos szárazabb szike- sebb, nyáron szárazabb helyeit napról-napra szemmel tartsák, észleleteiket táviratilag tudassák a rovartani állomással, ahol bekell jelenteni mindenfajta sáskát, még ha az illető nem marokkói sáskának vélné is. A minister e rendeletének annál körültekintőbb végrehajtását kívánja, mert a múlt évben egyes községek előjáróságának késedelméből tetemesebb kár származott. A sikeres védekezésnek egyetlen föltétele, hogy a mutatkozó első bajnál történjék védelmi intézkedés. A magyar gazdatisztek nyugdijügyi országos kongresszusa. A Vaszary Kolos, herczegprimás fővédnöksóge, Kossuth Ferencz, gr. Zichy Jenő, gr. Apponyi Albert, gr. Batthyány Tivadar, gr. Batthyány Lajos, báró Bánffy Dezső, Barabás Béla, gr. Benyovszky Dezső, Bujánovics Sándor, Gorove László, gr. Károlyi Sándor, gr. Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Papp Elek, Papp Gáza, Rákosi Jenő, Weisz Berthold, gr. Zichy Aladár és Zsilinszky Mihály államtitkár védnöksége alatt álló Magyar Gazdatisztek nyugdijügyi országos kongresszusa Budapesten, f. évi május 21-én délelőtt 10 órakor a Vigadóban tartatik meg, a melyen Magyarország összes földbirtokosai, bérlői és gazdatisztjei — oklevelesek és nem oklevelesek — jogosítva vannak résztvenni. A 2 koronás részvételi jegy, a melyet kivétel nélkül mindenkinek meg kell váltani, vasúti, gőzhajózási, — Budapesten a szállodai, étkezési, színházi, sőt bevásárlási árkedvezményekre is jogosít. A részvételi jegyek dija a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesületéhez (Budapest, Baross-tér 14) küldendő és pedig mielőbb, hogy a mérsékelt utazási igazolványok szétküldése, kellő időben eszközölhető legyen. Az érdeklődök, kik a kongresszus tárgyalása alapjául szolgáló Merza-féle nyugdijügyi javaslatot ismerni óhajtják, forduljanak a nevezett gazdatiszti országos egyesülethez. Hogy lehet nagy hasznot elérni a baromfitenyésztésből ? Csak úgy és akkor, ha olvassuk és megismerjük azokat a nagyfontosságu és nél- külözhetlen eljárásokat,'melyek a sikert biztosítják. E szempontból a gazdák, baromfikedvelők és tenyésztők figyelmébe ajánljuk a „Baromfitenyésztés“ ez. képes heti lapot, a melyet Hreblayné Dedinszky Adél szerkeszt. E szakfolyóirat felöleli a gazdasági- és sportbaromfi-, éneklő-, és díszmadár-, galamb és házinyul tenyésztési és értékesítési kérdéseket. A baromfitenyésztés minden ágáról közölt nagyszámú czikkeit mindig a legjelesebb tenyésztők írják. A lap hetenkint 12—16 oldal terjedelemmel és igen Bzép illusztráióval jelenik meg s az ország minden részében el van terjedve. Előfizetési ára egész évre 8 korona, Vs évre 4 korona. Aki 3 évi előfizetőt szerez s annak egész évi előfizetési diját 8 kor. egyszerre beküldi, az egy éven át ingyen kapja tiszteletpéldányként a lapot. Mutatvány- számot ingyen és bérmentve szívesen küld a kiadó- hivatal, Budapest, VIII., Nap-utcza 19. Ugyanott megrendelhető a „Tyuktenyésztés“ czimü Il-ik kiadást ért baromfitenyésztési szakmunka, amelyet Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő irt s amely 200 oldalon, 90 képben ismerteti a tyuk- tenyésztési tudnivalókat és fajtákat. Ára 3 kor. 20 fillér, ügy e szaklap, mint e munka egyetlenegy törekvő tenyésztő kezeiből sem hiányozhat. Törvényszéki csarnok. Pályázat. Novák Kamill kir. törvényszéki elnök a békéscsabai kir. járásbíróságnál üresedésbe jött irnoki állásra hirdet pályázatot. Csak is telekkönyvi vizsgát letett egyén fog kineveztetni. A mikor a pinezór mulat. Még 1903. november 14-én történt, hogy Lößler Gyula pinezór a záróra után szintén mulatott, azonban mutatás közben egyik vendégnek zsebéből a pónztárczát majdnem 100 korona tartalmával elemelte, s ekkor már bővebben költekezett s másnap meg bevásárolt. így jöttek reá a költekezés okára. Tagadta ugyan a lopást, azzal védekezve, hogy az eset alkalmával teljesen ittas volt és az ő pénzéből költött, mert neki szokott pénze lenni. Minthogy azonban a kir. törvényszék bizonyítva látta bűnösségét, két hónapi fogházra Ítélte s hiába apellált a Curiához, megmaradt a két hó s igy e hó 4-én meg is kezdette büntetését. Lopás. Ungi János 14 éves béres gyerek Öcsödön unalmában 1904. május havában gazdája Molnár Lajos birtokából egy pár galambot egy véka darát és egy kézi baltát ellopott, azonban ekkor már nem unatkozott, mert pénzre tevén szert, vígan élte világát s ez volt a veszte, mert nem csak hogy elfogták, hanem még a 3 koronát is, mit az ellopott tárgyakért kapott, elkobozták, büntetést azonban nem kapott, mert gazdája visszavonta a meggondolatlan cselédje ellen tett panaszát. Olcsó vásár. Köröstarcsán 190,4. augusztus 25-én este Kaszás Imre, Kovács László, Kos Imre bezárt udvarára bemászva, a kamara lakatját hamis kulcscsal kinyitották és 2 zsák búzát, — 40 korona értékben, — elloptak és Petneházi Bálinthoz vitték, ki 28 koronáért hitelbe megvásárolta. A tettesek beismerték bűnösségüket, csak az orgazda védekezett azzal, hogy ő nem tudta, hogy lopo
