Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-04-30 / 18. szám
1965. április 30. BÉKÉS 5 Irodalom és művészet. Uj lap a meg/ében. Csabán „Békésmegyei Függetlenség“ czim alatt uj lap indult meg Pacik József szerkesztésében. Az uj lap hetenkint 3 szór jelenik meg, első számában dr. Barabás Béla, Pávik József és Fábry Károly írtak vezető czikkeket. Jókai Mór utolsó kézirata. Jókai Mór a halhatatlan regényíró utolsó müve a jótékonyságnak az „ Apotheozisa“ volt, melyet a József föherczeg Szanatórium Egyesület föl kérésére irt. Bevezető mondata igy kezdődik. „Egy vallás van, melyben mindnyájan egyesülünk : a szeretet vallása. Temploma ennek az egész világ egyetem: híveinek tábora — minden jóemberek. Papja e vallásnak mindenki a ki üldözik.“ Egyetlen hitágazata van csak, amely igy szól : „tedd azt, ami másnak jó'“ Jókainak fönsé- ges szózatát facsimilében az oly nemesen buzgol- kodó egyesület legközelebbi kiadványában jelenteti meg. Bállá Miklós költeményei. «Leányfejek és egyéb költemények» czim alatt adja ki Bállá Miklós, a kiváló költő, legújabb verskötetét. A vaskos kötet tartalmazni fogja összes költeményeit, köztük természetesen a Kisfaludi Társaság pályadijával jutalmazott «Butácska» czimü kissebb elbeszélő költeményét is, továbbá mindazon alkalmi költeményeit és szavalásra alkalmas verseit, melyek nevét országszerte oly rövid idő alatt ismerté tették. A könyv ára 3 korona. Előfizetések a költő lakására: Budapest, VII., Csömöri-ut 3. szám alá küldendők. A gyakorlati közigazgatási könyvtár és döntvénytár április 1-én kiadott 7-ik számával pályafutásán a második évnegyedbe lép s ez a füzet igen érdekes és tanulságos tartalommal jelent meg. A »Könyvtári Részben« dr. Halász Sándor miniszteri tanácsos, a m. kir. postatakarékpénztár aligazgatójának „A közigazgatási hatóságok pénzkezelése a postatakarékpénztári cheque- és clearing- forgalomban“ czimü nagyszabású monográfiájának közlése kezdődik, mely a következő számban nyer befejezést. A nagy szaktudással és világos előadással, különben is élvezetes szakírói nyelven megirt kézikönyv nélkülözhetetlen és biztos útmutatóul szolgál a közigazgatási szakférfiaknak, a kik pénzkezeléssel foglalkoznak és az uj rend szerint a postatakarékpéztár közvetítését veszik igénybe. Ez a jeles közikönyv az összes kérdéseket felöleli és a leghitelesebb feleletet adja. Miután erre a monográfiára a legszélesebb körben szükség van, külön kiadásról is gondoskodnak, melyet legközelebb könyvárusoknál hoznak forgalomba. Ebben a füzetben folytatja továbbá dr. Lengyel Vilmos m. kir. állami számszéki tanácsos »A községi háztartás és számvitel« czimü és szakkörökben nagy figyelmet keltő kézi könyvét, melyet a kiváló szerző az eredeti tervtől eltérőleg tekintélyesen kibővített, úgy hogy e mü közel 15 ivre terjedvén, a jövő füzetben nyerhet befejezést, azokkal a roppant nagy pontossággal összeállított táblázatokkal, melyek szemléltető módon tüntetik fel az egész községi háztartást és számvitelt. A »Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár« ezen 7-ik füzetének »Döntvénytári része« is felette érdekes és ebben érvényesíttetik az a legfrissebb újítás, hogy az elvi jelentőségű határozatokat, melyek egy ügyre vonatkoznak, összecsopor- tositják és egyfolytában adják ki, úgy hogy ezen elvi határozatok közlése is monografiaszerü lesz. így a szerkesztőség összegyüjtette a törvényhatósági és községi tisztviselők fegyelmi ügyeire vonatkozó elvi határozatokat, a melyek 4—5 nyomtatott ivre terjednek. Ezt a nagyjelentőségű és a maga nemében páratlanul álló gyűjteményt Horváth Elek miniszteri titkár, a belügyminisztériumban a fegyelmi ügyek előadója, állította össze nagy szaktudással és ügybuz- gósággal. A gyűjteményt aztán Kaffka László miniszteri tanácsos, ennek az ügyosztálynak jeles vezetője revideálta, úgy hogy ez a gyűjtemény a teljes hitelesség bélyegét viseli és vezérfonalul szolgálhat ez a szakszerűen egybeállitott gyűjtemény minden fegyelmi kérdésben, mely a megyei, járási és községi képviselők ellen indítható. A «Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár« előfizetési ára egész évre 12 kor., félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Az előfizetési dijakat legczélszerübb postai utalványon dr. Dolenecz József ügyvéd, szerkesztő és kiadótulajonos czimére: Budapest, VIII. József-körut 74 sz. II. em, 11. ajtó küldeni. Mutatványszámot az érdeklődőknek szívesen küld a szerkesztőség. Valamint az uj előfizetőknek az eddig megjelent füzeteket nyomban elküldik, úgy hogy az elmúlt évnegyed füzeteire is lehet előfizetni. A „Világ-Történelme“. A f. év január havában díszes, pompás kiállítással, uj irodalmi munka indult meg. »A Világ Történelme« a nagyközönség számára. Az első füzet oly parádés volt, hogy kíváncsian vártuk, vájjon beváltja-e a vállalat Ígéretét, és olyan lesz-e, mint a milyen az első füzet volt. Ma, 13 hét után elégülten látjuk, hogy a kiadóvállalat megfelel a vállalt kötelezettségeknek és pompás kiadásban, kitűnő munkát nyújt, meglepően csekély árért. A munka igazán ritka becsű, irányában feltűnést keltő. Az előadása könnyű, egyszerű, mégis szép, élvezetes és igen érdekes. A szöveg tele szép, értékes képekkel, becses műemlékek fényképeivel, művészi alkotásokkal, színes képekkel. Azonkívül minden füzetben van egykét színes mümelléklet. A munka történelmi szempontból nagybecsű, de nem száraz tudományos hanem gyönyörködtető, szórakoztató, érdekes olvasmány, mely mint könyv, díszmunkának beillik, különösen, ha a díszes bekötési táblákat tekintjük, melyeket az előfizetők ingyen kapnak. A munka heti füzetekben jelenik meg, melyekre egy negyedévi előfizetés 5 kor., 20 fillér. Az előfizetők a munkát, mint kedvezményt 24 koronáért kapják, de amikor a munka be lesz fejezve, a bolti ára 48 korona lesz, tehát mégegyszer olyan drága, mint előfizetés utján. Az érdekes munkából mutatványszámot ingyen küld «A Világ- Történelme« kiadóhivatala Budapest, Aradi-utcza 8. A Technika Vívmányai az utolsó száz évben. Szerkesztik Hollós József és Pfeifer Ignácz. Ezen mü füzetes kiadásából eddig három füzet jelent meg. Ezen füzetek áttekintése mindenkit megfog arról győzni, hogy ez a díszes kiállítású munka a hazai közönség minden rétegében méltón kereshet befo- gadtatást. Könnyed hang és a komoly tárgyaknak irodalmi színvonalú előadása jellemzi a szöveget, melyet a számos szövegkép és a remek, részben színnyomású mellékletek még közelebb visznek az olvasó felfogásához. Az első háromfüzetben az Energia, vagyis a mindent mozgató erő és munka mibenlétéről és átalakulásáról kapunk tiszta fogalmat. Majd a föld mélyébe vezet bennünket a Bányászat czimü rész, mely megeleveníti előttünk a rejtelmes földalatti világot, minden csodálatosságával, tömérdek kincseivel és veszélyeivel. Ezt a fejezetet követi a Kohászat czimü rész. Ebben is a tudományos kutatások utján felszínre hozott igazságokat kellemes, szinte szórakoztató olvasmány alakjában adja elő e fejezet szerzője. Igen helyesnek tartjuk, hogy a kiadótársulat ezt a munkát nemcsak kész kötetben bocsátja forgalomba, hanem füzetes kiadást is rendez belőle. Ez a kényelmes beszerzési mód lehetővé fogja tenni, hogy az emberi műveltségnek ezt a kincsesházát kisebb iparosaink, érettebb ifjúságunk, s maga a munkások nagy serege is megszerezhesse. Kívánatos is, hogy minél többen ismerkedjenek meg ezzel a valóban népszerű, közérdekű munkával. Egy füzet ára 60 (hatvan) fillér. Kapható Dobay János könyv- kereskedésében Gyulán. Gyulai élet. Husvét utáni hangulatban, — mely üres zsebet és elrontott gyomrot jelent, — nem igen tud az ember karczolatot Írni még akkor se, ha a tavaszi szellő igyekszik inspirálni az embert. Ebben a „fád“ hangulatban fogom meg a pennát, hogy a heti eseményeket lerobotoljam s miután szanatórium gyűlés is volt, meg a májusi munkás mozgolódások is meg kezdődnek, mégis csak akad valami a pennám hegyére. A József föherczeg szanatórium egylet, melyet ezután a közjogi terminológiának megfelelőleg „József királyi herczegi szanatóriumának fogunk nevezni, ugyanis gyűlést tartott a héten, amelyen alapszabály módosítás volt napirendre tűzve. Lévén ugyanis a nagyérdemű közönség a Gyulán építendő szanatóriumra már a zsebek legmélyebb fenekéig kipum- polva, uj pumpolási terrénumokat kell szerezni ahhoz, hogy a gyulai városerdőből a téglaégetéshez „nagylelkűen“ megajánlott rőzsével égetendő téglákhoz malter is kerüljön s e czélból vármegyénk főispánja és a szanatórium apja, kinek kedvét még a gyulai (gavallérságáról és a kultúrintézmények iránti lelkesedéséről hires) képviselőtestület se tudta lelohasztani, egy csapással országos jellegűvé akarja tenni a szanatóriumi társadalmi mozgalmat. Mert hát Istenem, nem lehet mindig a derék „tabi“-akra számítani s nem lehet követelni a sátoraljaújhelyiektől és a iniskolcziaktól, hogy jókedvű adakozók módjára nyissák ki sziveiket és erszényeiket a gyulai szanatórium javára. Hogy eddig is kinyitották s hogy eddig is 312.000 korona gyűlt össze az országból e nemes czélra, azt is csak annak a nemes taktikának lehet tulajdonítani, hogy az „Alföldi tüdőbeteg szanatórium“ országos emzetmentő czél gyanánt lett az ország közönsége elé állítva, aminthogy az is ! Igaz, hogy specialiter nekünk gyulaiaknak lesz hasznunk belőle, mert a szanatórium itt épül, de akkor is országos czélu közintézmény lesz s hogy mielőbb megvalósulhasson, feltétlenül az országos czólnak megfelelőleg az ország szivéből, Budapestről kell a mozgalom további vezetésének kiindulnia. A mi esdő, kérő szavunk itt a távol provinczián pusztába elhangzó szó marad, mig ha az ország szivéből Budapestről hangzik el, Kárpátoktól Adriáig fog az elhangzani és rezonálni a szivekben. Nohát ezt az „alapszabálymódositás“t alaposan sikerült nálunk félreérteni. Nem kevésbé mint úgy, hogy „viszik a szanatóriumot Gyuláról“. . . Ez a félreértés pedig körülbelül azt dokumentálja, hogy meglehetős rósz a lelkiismeretünk. Erezzük, hogy valami túlságosan nem érdemeljük meg azt a kultúrintézményt, melyre az ország közönsége már 312.000 koronát adakozott össze, amibe igaz, hogy mi is adtunk vagy 5000 koronát, ha sokat mondok. Pedig dehogy viszik, dehogy szerzik meg azt az örömet ennek a „gavallér“ városnak. Itt fog biz’ az felépülni, daczára a megtagadott rőzsének, még pedig előbb, mint ha Gyulán maradna az egyesület székhelye, mert igy még sokkal hamarabb együtt lesz az a költség, mely nemcsak az építéshez, hanem az üzembe helyezéshez is szükséges. Ezen már nem változtathat semmiféle koaliczió, sztrájk és krimicsau sem. A sztrájkról és a krimicsauról jut eszembe, hogy a sikeresen végződött borbólysztrájk után most csendes a levegő nálunk. Csak a héten volt egy kis munkáscsoportosulás a megyeház előtt. — A gyulavárii munkások keveselték az uradalmi napszámot s evógből interpellálták a hivatalba jövő alispánt a megyeház kapujánál. Az alispán azonban szivére beszélt a gyulaváriaknak s minthogy Moldoványi Jankó is ott volt rendőri assistencziá- nak, meg is nyugodott a küldöttség és szép csendesen hazament. A május elseje, a természet ébredése, azonban mégis csak feltámasztja a szunnyadó vágyakat a munkás szivekben s bizony a kérges kezű szegény munkás is álmodik akkor, mikor virágoznak a fák és ragyog a napsugár. Nem is lehet tőle rossz néven venni. Mi, akiknek nem kérges ugyan a kezünk, de mégis csak munkások vagyunk, szintén igen jó néven vennénk, ha megvalósulna az, amit az ő plakátjaikon olvasunk, a 8 órai alvás, 8 órai munka és 8 órai szórakozás, sőt azt hiszem, hogy a legmegbojkottáltabb vállalkozó is szörnyen meg volna elégedve a sorssal, ha naponta 8 órát szóra- jkozhatna s ehhez a szórakozáshoz nemcsak ideje, hanem pénze is lenne. Mert ugyan mi a menkővel szórakozzam ón naponta 8 óra hosszat, ha nincs pénzem a szórakozáshoz ! . . . Pénz nélkül pedig a 8 órai szórakozás csak „léhütés“ s nincs annyi ló, amennyit ennyi idő alatt ki ne lehetne hűteni . . . Nagyon jól tudja ezt Somogyi direktor is, hogy a szórakozáshoz pénz kell s mikor ő idejön majd augusztusban bennünket a színtársulatával szórakoztatni, nem érne semmit a mi 8 órai szórakozási időnkkel, ha valaki előre kiürítené a zsebünket mielőtt idejön. S úgy látszik a derék direktort alaposan fel ültette és megriasztotta valaki ez irányban, mert a napokban a szerkesztőnkhöz a következő sürgöny jött: Kedves mester ! Tudasson mennyi igaz abból, hogy május hóban Krecsányi fog Gyulán játszani. Somogyi. Amire szerkesztőnk a következő sürgönynyel válaszolt : Májusban Krecsányi Budán, színház zárva Gyulán. Kóhn. Azóta nyugodtan alszik Somogyi. —re. Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút közeli kiépítése hírére mind többen érdeklődnek a vasúti részvény- társaságba való beléphetés módozatai iránt, erre való tekintettel a vármegye vasúti bizottsága a következő felhívást teszi közzé : Felhívás ! A Békésvármegye törvényhatósága által tervezett Gyula—simonyifalvi keskenyvágányu motoros üzemü helyiérdekű vasút 1,000000 koronára előirányzott építési tőkéje 5000 drb, egyenként 200 korona névértékű egyenértékű jövedelmező részvények ellenében szándékoltatik be-
