Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-01-08 / 2. szám

4 BÉKÉS 1905. január 8. Goldstein Aranka (Gyulavári), Kóhn Rezsin, Kóhn Blanka, Lehrmann Juliska, Neumann Annuska, Návai Rózsika (Göncz), Quittner Jolán, Rosenzweig Margit, Silberstein Etel, Silberstein Margit, Scbwarcz Janka, Schwarcz Jolán (Tolna-Tamási), Winter Róza. A négyeseket 30 pár tánczolta s a kitünően sikerült vigalom reggel fél hat órakor ért véget. A kereske­delmi csarnok vigalmi bizottsága a szombati estély sikerén felbuzdulva, valószínűleg még e hó folya­mán újabb mulatságot rendez. Eljegyzések. Iván Romulusz nagyszebeni m. kir. pénzügyigazgatósági számtiszt, városunk szülötte eljegyezte Nagypélen Morsó Krisztinát. — Török István orosházi tanitó jegyet váltott Mészáros Bella ugyancsak ottani állami tanitónővél. Elöljáró választások. Egymásután választják meg községeink az uj elöljáróságokat három évi megbízatással. Múlt számunkban már közöltük né­hány község uj elöljáróságának névsorát, itt most folytatjuk tudósításunkat a lefolyt választások ered­ményéről. Békésen a legritkábban tapasztalható érdeklődés mellett folyt le a választás, úgy, hogy azt egy nap alatt befejezni nem is lehetett. A pár­tok harcza a biró választáson dőlt el, a mennyiben itt nemcsak személyek álltak szemben egymással, de a három év előtt nagy többségben levő, azóta azonban megfogyott Kecskemétby-párt vívott erős, végezetül azonban eredménytelen küzdelmet az ellenpárttal. A múlt pénteken kezdték meg a biró- választást, az e napon beadott 654 szavazat öt jelölt között úgy oszlott meg, hogy általános több­séget senki sem nyert. A legtöbb szavazatot kapott G. Yarga András volt biró és K. Nagy Gábor kö­zött szombaton uj választás volt, a mikor a pártok óriási erőfeszítése után G. Varga András 411 sza­vazatával szemben K. Nagy Gábor egy szótöbbség­gel bíróvá választatott. A többi állásra legaagyo bb- részt közfelkiáltással történt meg a választás; tör- vénybiró lett Domokos Gábor, gazda Durkó Gergely, közgyám Yarga György, főpénztárnok Papp József, ügyész dr. Telegdi Lajos, esküdtek: ifj. Hídvégi Imre, ifj. Szatmári Péter, Lipcsei Imre, R. Nagy Mátyás, Varga János, Szabó István, ifj. Darabos Imre, Bartyik Mátyás, Domokos Gábor, Kocsor Sándor, adószedők : Sajti János, Csapó Gergely, Durkó I. Gábor. — Orosházán kedden folyt le a tisztujitás Ambrus Sándor főszolgabíró vezetése alatt. Biró lett újból Jankó Ferencz, albiró Horváth Mihály, pénztáros Baranyai Mihály, ellenőr Granz István, adószedő Szabó András, útadó szedő Tóth János, számfejtő Kiss Ferencz, közmunkaadó szedő Radnai István, esküdtek Németh Pál, Koczka Pál. Kvanka György, Tóth György. Szeghalmon biró lett Somogyi Sándor, törvénybiró Czeglédi István, gazda Czeglédi Ferencz, közgyám Szakácsi Lajos, köz- pónztárnok V. Fodor Mihály, ellenőr B. Nagy János, adópénztárnok Erdei József, esküdtek Czeglédi Pál, Sándor Imre, Farkas Bálint, Farkas Sándor, Borús M. István, Czeglédi Sándor. Csorváson biró lett Szalai Antal, albiró Laluska Mihály, közgyám Szőke János, pénztárnok Szikora Gergely, adószedő Petrus Mihály, esküdtek Góg István, Szabados István, Farkas István, Cs. Molnár József. Szentetornyán biró lett Jankó János, albiró Koncsek János, köz­gyám ifj. Hajdú István, pénztárnok Hajdú József, esküdtek Szábrák Pál, Csiszár István, Pusztai Mi­hály, Madarász József, Éliás József, Farkas István. Halálozás. Kolozsvárról mélyen megrendítő halál hir jött Gyulára. Városunk polgári leány- koszorújának egyik volt díszes virágszála : Halmos Józsefné Berndt Mária, Berndt Károly asztalos mester polgártársunk kedves leánya, folyó hó 4-én 30-ik éves korában, boldog házassága 11-ik évében meghalt. A nagy csapás bánatos férjén kívül két kis gyermekét, szüleit, testvéreit és kiterjedt rokon­ságot sújtja és fájdalmas részvétet kelt a boldogult derék asszony nagyszámú barátai s barátnői köré­ben is. Béke lengjen porai fölött. Az alföldi színi kerület, melynek Csaba a köz­pontja e hó 4-én ülést tartott Csabán, melyen Lukács György főispán elnökölt s amelyen a szövetsé­ges városok küldöttein kívül Festetich Géza gróf vidéki szinészeti orsz. felügyelő is megjelent. A kerületi igazgatóság felett döntöttek, melyet most Palotai Antal tölt be. Pályázott 13 színigazgató, kik közül Szálkay Lajosra esett a választás s igy a jövő sze­zonban ő lesz a kerület igazgatója s igy az ő tár­sulata fog játszani Csabán is. Álarczos bál Csabán. A „Corvina-nyomda“ személyzete Békéscsabán, folyó hó 15-én vasárnap ifj. Purcsi Pepi zenekara közreműködése mellett a Vigadó összes termeiben jótékonyczólu álarczos bálát rendez. 1. Pont 9 órakor Carneval herczeg diszfelvonulása fényes kísérettel. 2. Pontban 10 órakor hódolat Carneval herczegnek. 3. Olimpiai élőkép. Rendezi a fővárosi művészvilág egyik hír­neves tagja. 4. Pontban 12 órakor az öt Barisson leány fellépte. 5. A fővárosi orfeum attrakcziója. 6. Tizenegy órakor az estélyre érkezett udvarhöl­gyek teljes díszében való bevonulása. Szünóra alatt 25 üveg pezsgő kiosztása a legszebb, a legszelle­mesebb és a legrutabb álarczos között. A pezsgőt, 50 üveget a jótékonyczól érdekében a Törley hír­neves pezsgőgyáros czóg volt szives ajándékozni. A tiszta jövedelem felerészben a Nyomdász Szana­tórium javára, felerészben a csabai szegényiskolások felruházására lesz fordítva. Belépti dij : Szemóly- jegy 2 kor., családjegy 3 kor. Karzatra személyenként 1 kor. 60 fill. Kezdete este pont 8 órakor. Jegyek előre válthatók a Corvina könyvkereskedésében. Felülfizetóseket köszönettel fogad és hirlapilag nyug­táz a rendezőség. Az orosházi kaszinó folyó hó 14-én az .Alföld“ szálloda termeiben a kaszinó alap javára kaszinó­estélyt rendez. Belépő-dij: Szemólyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Az estély műsora: 1. Induló. Énekli a vegyeskar. 2. Úti rajzok Svédországból. Felolvasás, tartja dr. László Elek. A vegyes karban Müller Róbert vezetése mellett közreműködnek : Almási Rózsika, Bézy Elvira, Gottstág Jolán, Horváth Irén, Mendöl Ernőné, Tenner Elza, Torkos Sárika, Vangyel Adrienne és Veres Margit. Hajabács Iván, Harsányi Béla, dr. Jeszenszky Elek, Mendöl Ernő, Naschitz Lipót, Polónyi Kálmán, Russ Zoltán és Török István. A műsor végeztével táncz reggelig, Karácsonyi és Immaculata ünnepély Endrödön. Szépen ülték meg a szeretet ünnepét karácsonyt, az endrődi róm. kath. iskolák növendékei. Sze- génysorsu társaik javára pásztorjátékot adtak elő. Az úgy anyagilag, mint erkölcsileg sikerült előadás, karácsony másodnapján ment végbe a „Korona* vendéglőnek zsúfolásig telt nagytermében. Színre került a „Jézus születése“ ez. pásztorjáték, melyet Bartha István két alkalmi darabjából a rendező. Hágen Ferencz segédlelkész ügyesen állított össze, A szereplők kedves megjelenése s ügyes játéka kellemesen lepte meg a nagy számban egybegyült közönséget, mely az egész előadást osztatlan ér­dekkel s tetszéssel hallgatta, végül pedig a fárad­hatatlan rendezőt, — kinek a szép siker köszön­hető, — lelkesen megéljenezte. Az előadásnak anyagi sikere is igen szép volt. Tiszta jövedelem 130 korona, mely összeg a szegény iskolásgyer­mekek felruházására fordittatik. Felülfizettek : özv. báró Wodianer Albertné 20 korona, Andrássy János pápai prelátus és dr. Kontur Béla 10—10 korona, Grócz Béla prépost-kanonok 6, Zelinka János esperes-plébános 30, Schuller Károly 4 korona 50 fillér, dr. Kovács Péter, Ujházy Miklós, Mellon István, Neubauer József, Szabó Elek 3 — 3 korona, Uhrin i. Imréné, N. N, Tímár János. Szabó Imre 2—2 korona. Rácz Pál, Kovács i. Pál 1—1 korona jesen frissnek hitte magát. Hirtelen fölkelt s ment ozsonálni. Az ő rejtett szívbaja egészen kiesett em­lékéből. Homályosan, mikor egy-egy pillanatra magára eszmélt, keresett magában valamit, az okot, amelyért ő nem tudott enni, nem tudott aludni s melyért ide küldték. — De mielőtt az emlék teljes tisztaságában megjelenhetett előtte, megcsendült a Piroska kaczagása s a jó kövér néni szótalan mosolygással rakta teli a tányér­ját, minden elmúlt, mint a futó felhő. Még asztalnál ültek, midőn a kutyák hara­gosan ugatni kezdtek, lódobogás hallatszott a kövecses utón, majd egy vidám férfihang hangos kiáltása : — Hé Büszke, hé Tisza, kuzs, különben közétek csörditek 1 S benyitott egy fiatal ember zöld vadász kalappal, kamáslisan, sarkantyusan. — Jó napot, jó napot! — kiáltotta, de meg­látva Holdvilágot, hirtelen meghajolt s udvaria­san elébe járult. — Demjén István. Aztán ismét vidáman, vidékies hanyagsággal és bizalmassággal kopog­tatja meg a Piroska keze fejét : — Mit csinálunk ma? Piroska elkapta a kezét s elfordult tőle. — Kiki a maga dolgát, szólt durczásan. Gyere Holdvilág, mi ketten kikocsizunk. — Tudsz-e hajtani? Megtanitlak hajt mi. — Én majd lóháton kisérem önöket. — Köszönjük szépen, de épen ellenkező irányba megyünk, szólt Piroska csípősen. — De mi lelte magát? — Nem találja kissé tulbizalmasnak ezt a hangot, tisztelt Demjén ur? — Nem találja nagyon is gyerekesnek vi­selkedését, tisztelt kisasszony? Piroska szeme itt már megnedvesedett. — Maga goromba, — szólt s elkapva Hold­világ karját, magával vonta. Fönt a szobájukban Piroska leült a kere- vetre s a karjára fektetne arczát. Jettike egy székre ült vele szemben s el­fogultan nézegette. — Milyen szeszélyes, gondolta magában, nagyon kényeztették. Majd megunta a várako­zást és halkan szólt : — Nem kocsizunk ki ? Nagy sokára kapott feleletet : — A fejem fáj. Megint hallgattak, megint csak Holdvilág kezdte a beszédet : — Csináljak hideg borogatást? — Nem. — Tán sokat ettél ? Tagadólag rázta a fejét. — S oly hirtelen szokott rád jönni? — Igen. — Gyakran? — Gyakran. Vérszegénység, az orvos levegőváltozást ajánlana. Piroska ekkor fölkapta a fejét s mo­solyra váló szájjal nézett rá. Majd hirtelen föl­ugor va, átnyalábolta Holdvilágot. — Menjünk, befogatok. — De hiszen fejed fáj ! — Már elmúlt. — Ily gyorsan ? — Nem is fájt. csak tréfáltam. Gyerünk. A nagy szobában nem volt senki, a tor­náczon ült a kövér néni s paszulyt hámozott, Piroska nyugtalanul jártatta körül a tekintetét, kiállt a tornácz elé, nézett ki az útra, kémlelte a kert sötét lugasait. Mikor a kocsi előállt, oda szaladt édes anyjához, megcsókolta a kezét, az arczát s már menőfélben visszaszólt neki: — Hát Pista hol bujkál? A kövér asszony rendes, jóságos mosolyá­val, egykedvűen felelt: — Haza ment. — Pá, mama, szólt Piroska s a könnyű sandläuferre szökött. Holdvilág melléje ült aztán a lovak közé cserditett, hogy azok riadtan vágtatni kezdtek. Jaj ! sikoltott Holdvilág. — Ne félj, te nem halsz meg, felelt Piroska keserűséggel. Bejárták a földeket keresztül kasul. Az egyik dűlőn egy lovas alakot láttak. — Pista ! szólt Piroska halkan. Tudtam, hogy nem ment haza. A lovas alak megemelte kalapját a kocsi láttára, melyet Piroska hirtelen megállított. Midőn a lovas közelebb ért, Holdvilág azt mondta : — Nem Demjén, hanem Gyula. Piroska nem szólt semmit, a vállát vono- gatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom