Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-04-16 / 16. szám
2 BÉKÉS 1905. április 16. Azaz jogosult volna nálunk is, de ez idő szerint és a fenforgó viszonyok között — fájdalom — nem keresztülvihető. Mi szegény ország, szegény társadalom vagyunk, ahol elproletárosodott az értelmiség, pang és bé- koban van a kereskedelem, sínylődik a föld- mivelés és az ipar és koronában számítunk, amelynek a valóságos belértéke nem éri el az ötven krajczárt; hogyan lehessen itt úgy átalakítani a kereseti viszonyokat, hogy legyen egy csomó ezer ember, aki megtudja fizetni az iparosnak a portékáját akkor is, ha drágább annak az anyaga s drágább az előállítási ára mint eddig? A nyomorgó iparostól nagyobb munkabéreket kiszorítani nem lehet, ha még úgy szervezkednek és sztrájkolnak is a munkások. Sőt ezen az utón még kevésbé, mint anélkül. A kőmivesek és ácsok például — ez idő szerint ugyan nem Gyulán, hanem másutt — azt hangoztatják, hogy a mesterek kiakarják őket böjtöltetni s nem kezdik a munkákat. Az igazság pedig az, hogy senkinek sincs pénze arra, hogy építtessen és nincs munkájuk. Azért nem kezdenek dolgoztatni még április derekán sem. Bizony jó volna az értelmes, higgadt és derék munkásoknak ezeken a jelenségeken is gondolkozniok. És jó volna, ha azon is gondolkoznának, hogy miképen lehessen ebbe a közgazdasági válságos helyzetbe beilleszteni azt a törekvést, hogy mialatt velük együtt százezrek és milliók a verejtékes munkájuk árán se tudnak boldogulni, legyen egy csomó munkásvezér Budapesten és részben már a vidéken is, akiknek ambicziója az önálló iparosokra s a dolgozni akaró munkásokra egyenlő veszedelemmel és kárral járó — sztrájkra való felizgatás ? Hova jutunk igy. Hova jutnak az önálló iparosok és a munkások is. Hova s meddig? Hírek. Virágvasárnapjára virradtunk, amely az első s egyik legszebb ünnepe a tavasznak s a nagyhót szomorúan misztikus borongásának előhírnöke. A Jeruzsálembe bevonuló Üdvözítő emlékezetére barkát szentel e napon az egyház 8 a szentelt barkái áhítattal hordja szét a vallásos kegyelet. Ez a nap különben a Bohemia birodalmában is jelentős dátum, mert ekkor szerződnek egyik társulattól a másikhoz Thália vándorpapjai a színészek, akik ha osólcsap, álhatatlan természetű kóbnr czigányok is, kegyelettel megtartják az ősi szokást, a virág- vasárnapi szerződést. Most ujul a váradi társulat is, mely augusztus elején hozzánk jön. A nagyheti szertartások és húsvéti ünuepek istenitisztelete a gyulai rém kath. főtemplomban következő sorrendben fog megtartatni : virágvasárnapon: 10 órakor pálmaszentelés, körmenet, ünnepélyes nagy mise, maly alatt a Passió fog énekeltetni. Szerdán délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmainak éneklése. Nagypéntek: 9 órakor kezdődnek a szertartások, előszentelt mise, Passió éneklése, improperiák, szent kereszt ledöfése, az oltári szentség elhelyezése a szent sírba, hol esti 6 óráig marad kitéve; délután 3 órakor lamen- táczió. Nagyszombat: reggel 7 órakor tüzszentelés. keresztvizszentelés, utána nagymise. Este 7 órakor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvétvasárnap: 10 órakor ünnepélyes mise szent beszéddel, délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. A vármegye központi választmánya folyó hó 13-án délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyben a képviselőválasztások jövő évre érvónynyel bírandó névjegyzékének összeállításához az összeíró küldöttségek által végzett munkálatokat vizsgálta felül. Több munkálatban kisebb hiányok fordulván elő, azokat a választmány pótlás végett az összeíró küldöttségeknek vissza- küldötte. Ezen pótlások foganatosítása után fog a választmány a névjegyzékek végleges összeállítása ügyében határozni. A vármegye közigazgat isi bizottsága hoin.p délelőtt tartja meg április havi rendes ülését. Április II. Az 1848-iki törvények szentesítésének évforduló napjára törvényileg megállapított nemzeti ünnepet az egész országban és Békésvár- megyében is megünnepelték. Gyulán, a rém. kath. főtemplomban délelőtt 10 órakor ünnepélyes hálaadó istentisztelet volt, amelyet Grófi Ferencz prépost tartott meg nagy segédlettel. Az istentiszteleten részt vettek a Gyulán székelő hatóságok tisztviselői és a honvódezred tisztikara Schnörch ezredes vezetésével, valamint a templomot egészen betöltő nagy közönség. Az istentisztelet alatt a róm. katb. iskola növendékeiből alakított énekkar adott elő szép egyházi énekeket. Április. Akárhogy is mérlegeljük az időjárásunkat, bizony csak áprilisi ez az időjárás, amelynek az a karaktere, hogy nincs neki karaktere. A héten gyönyörű meleg, kedves tavaszi napjaink voltak, volt azonban zivatar is menydörgéssel és villámlással s voltak olyan napjaink is, melyben jól esett a kályha melege és szívesen visszacseréltük az überziehert a téli kabáttal. Persze mindezek áprilisi változatossággal. Az eső azonban gazdáink szerint még mindig nem volt elég, a talaj még mindig nem elég nedves. A fák pedig virágoznak csodaszépen, poótikusan s az áprilisi idő furcsaságai daczára is örömmel érzi az ember, hogy tavasz van, édes bűbájos fakadó szép tavasz. Halálozás. Ritsek János gyulai állami anyakönyvvezetőt pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Édes anyja özv. Ritsek Jánosnó Kolozsi Juliánná folyó hó 11 -ikén hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult derék asszonyt csütörtökön délután temették el nagy részvéttel. A halálesetről kiadott gyászjelentés következő : Ritsek János és neje Cservenyák Ilona, valamint a számos rokon nevében is fájdalmas szívvel tudatják a feledhetlen jó anya, anyós és rokon : özvegy idősb Ritsek Jánosné született Kolozsi Juliánnának folyó évi április hó 11-én délután 4 órakor, életének 74-ik, özvegységének 9-ik évében hossz is súlyos betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak földi részei folyó évi április hó 13-án délután V24 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint, a helybeli Szentháromság temetőben az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó évi április hó 13 át, reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. nagytemplomban az egek Urának bemutattatni. Béke lengjen hamvai felett! A békésmegyei muzeum gyarapodása. Gyöngyössy Ferencz, sarkadi lakos napszámos, küldött 1 drb 2 frtos. 1813. április 16-án kibocsátott „ Anticipatious-Schein von Zwei Gulden“, 1 drb ugyanazon napon kibocsátott s ugyanazon felírással ellátott 5 frtos és ismét egy drb 10 frtos, továbbá 1 drb 5 frtos, 2 drb vörös nyomású 2 frtos és 1 drb fekete nyomású 2 frtos Kossuth bankót, I drb 10 filléres német birodalmi ezüst pénzt és 1 drb 1885-ben vert 1 krost. Széles Károly, gyulavári: lakos kovácssegéd, 1 drb 10 frtos és egy drb fekete nyomású 2 frtos Kossuth bankót, 1 drb meghatározatlan ezüst pénzt, 1 drb 1659-ben vert ezüst dénárt, 1 drb 1760-ban vert Szűz Máriás krajczárt, 1 drb ugyanazon évben vert Mária Terézia arczképével ellátott krt, 2 drb 1800-ban vert 3 krost, 1 drb 1816-ban vert 1 krost, 1 drb nagyobb és 1 drb kisebb nyakban hordott érmet, lum“-szerü kőlap adja meg e szép résznek az oltárszerü jelleget. Az oszlopok sárgás-vörösesek, ami ehelyütt, de a barlang sok más részében is arra vall, hogy a sziklák falain alácsurgó víznek vastartalmúnak kell lennie. Innen a barlang jobbra kanyarodik s csakhamar egy, felfelé húzódó, magas boltozatu részben, jobbra-balra önálló szikladarabok emelkednek ki az alapszintről s elnevezésöknek megfelelően, csakugyan „Kálváriára“ emlékeztetnek. E több ölnyi magaslatról, uttalan sziklákon keresztül, amelyek alatt a patak mintegy mély katlanba jutva, állóvizszerü reservoir-t, mondjuk kisebb tavat képez, csak a legnagyobb elővigyázattal ereszkedhetünk alá. A sekélyebb részeiben átlátszó víznek a színe itt sötét smaragdzöld s mélysége 4—5 méter. Néhány szikláról-sziklára fektetett, az embersuly alatt meg-meghajló hosszú, vékony deszka képezi itt a nagyon is problematikus biztonságú, ideiglenes padlót, amelyeken egyszerre csak egyenkint, balancirozva hatolhattunk át; mig élő egyensúlyképpen a két végen, hűséges oláh csatlósainak álltak s őrködtek reánk csáklyákkal s kötelekkel. Egy balrakanyarodással ahhoz a gömbölyű szikladomborulathoz, mondjuk kődudorodáshoz vezet az ösvény — ha ugyan az uttalan irányt, melyet követtünk, ösvénynek lehet nevezni, a melyet a barlang feltalálói »Földgömbnek« neveztek el. Fölöttébb érdekes, ■ sőt megkapó e szikla felületének ezer hajszálvonalnyi repedezettsége, amelyet sima patinával vont be az az egyenletes vizfátyol, amely sajátos ellentétképpen szinte leheletszerű permetezéssel füröszti állandóan e kőkolosszust. Innen kezdve a barlang egy hosszú szorosba szükül össze, a hol már typikus cseppkő- alakulatok vannak. Eocen-szerü képződések csodás világa tárul itt elénk. Ellentétben a barlang előző részeiben tapasztaltakkal, ahol a cseppkövek ritkábbak, de szokatlan terjedelműek, helyenként majdnem embernagyságuak ; itt levő alakzataik sűrűk és subtilisek, mintha mindmeganriyi szál gyertyák volnának, melyeknek végén a megfelelő kristály- tiszta vizcseppek — a'rájok vetített erős fényben — gyémánt szemekként világítanának. Sajnos itt már oly keskeny a sziklafalak között a tér, hogy csónakon sem lehet átjutni; az egyedül lehetséges ut: a patak medre pedig ehelyütt több méternyi mély. Egyik társunk végig feküdt a csónakban s erős acetylenreflektorral elég messze bevilágított. Gyönyörűséggel konstatálta, hogy alabástrom- fehérségü cseppkövekben gazdag falakkal szegélyezett kisebb tó képezi a barlang folytatását ; mig arrább kihamvadt kohósalak fényüek s több színben játszók az oldalfalak s a háttérben a megkapó látképet egy fehér csipkefüggöny- szerü fal zárja be. Rendkívül nehézségekkel kellett megküz- denünk, hogy azt a kevés felvételt is tehessük, amiket képeinkben bemutatunk. Lehetetlen helyeken kellett apparátusainkat átjuttatni s főleg mesterség volt állványainkat a sziklás szűk helyeken úgy megtámasztanunk, hogy a gépeket reáerősithessük. A megcsúszásnak, a vizheesésnek, az összezuzásnak folytonos veszélyében forogtak összes eszközeink s nem egyszer meg is sérültek. Legelső felvételünk, a csónakos kép, teljesen sikerült, mert ez volt az első. Ellenben a többi a magnesium okozta erős füst miatt egytől- egyig használhatatlanoknak bizonyultak ; csak annyiban szolgáltak alapul az erősen fátyolos negátivákon áttörő körvonalak, hogy kitűnő müvész-utitársunk Túli Ödön, azok segélyével később emlékezetből rajzolhatta meg a természetben hiven sikerült tus-képeit. A barlang temperaturája mérsékelten meleg volt, sőt a viz is, holott az, az ottani nép állítása szerint nyáron jéghidegen tör elő a sziklafalak alól. Alig, hogy feltáratott a barlang, a néphit már is babonát fűz hozzá ; azt tartják, hogy »nem jó a vizéből inni, mert nagyon hamar megéhezik az ember tőle.« Figyelmes kutatás után megállapítottuk, hogy a barlang belsejében sem Flórának, sem Faunának semmi nyoma nincsen. A bővizű patakban nehány órai ott tartózkodásunk alatt legalább is a sekélyebb részében — sem halat, sem békát, bogarat vagy élőlényt nem találtunk ; ellenben a sziklafalak és üregek régióiból egy egész denevérhadat riasztottunk fel, a mely szegény
