Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-04-02 / 14. szám
4 BÉKÉS 1905. április 2. Rack Erzsi, Mult Mariska, Hölczer Ilona, Jeszenszki Hona, Csirke Irma, Csirke Erzsiké, Baranyik Emiké, Hölczer Teruska, Hölczer Nina. Felülfizettek : K. Schriffert József 4 koronát, Jeszenszky Béla, Fridrich János, Hoffmann Ferencz, Fáskerti Istvánná, Faulháber Ferencz, Havasi Hermann, Gerlein Mihály, Viczján Pál, Klavács Jánosné, Jámbor István, 1—1 koronát, Schillinger Jakab, Kulpin Márkus 50—50 fillért, Fischer Ignácz 40 fillért. Április elseje hamisítatlan áprilisi köntösben köszöntött be. Mindjárt első napján mosolygott is sirt is az idő, reggel esett, délben kiderült, aminthogy áprilisban szokott lenni. Az április úgy já ratja a bolondját az emberekkel, hol nyári ruhát, hol téli gúnyát vétetve fel velük s az áprilisi időjárást követve, az emberek is áprilist járatnak egymással. Az áprilissal együtt az idő azonban mégis inkább tavaszi jellegűvé válik s megkezdődnek a tavaszi mezei munkák, építkezések s a tavaszi napsugár hatása alatt életre kél a természet, kizöl- dülnek a mezők és virágzani kezdenek a fák. Áprilisra esik a húsvéti ünnep is, mely az idén jó későre esvén, remélhetőleg szép időben fogunk ünnepelni. A magyar épitő művészetnek kiváló mestere halt meg márczius hó 28-án Budapesten. Czigler Győző műegyetemi tanár a halott, a kinek elvesztése mély részvétet keltett a tudományos és a művészi világban úgy itthon, mint a külföldön is, a hol szintén nagy elismeréssel voltak kitűnő képességei és sikereket felmutatni tudó munkássága iránt. A veszteség minket is közelebbről érdekel, a mennyiben Czigier törzsökös gyulai család tagja. Nagyatyja még Gyulán lakott és itt született atyja is, a ki később Aradra költözött. Mindketten elismert építőmesterek voltak és a vármegyének számos monumentális épülete és kastélya az ő munkájuk. Czigler Győző maga is előszeretettel ápolta az őt városunkhoz fűző összeköttetést és erre hivatkozva vállalta magára a Gyulára tervezett első népsza- natóriutn terveinek díjtalanul való elkészítését, a mely tervek kevéssel ezelőtt városunkban közszemlére voltak kitéve, tanúságot tevén arról a hiva- tottságról, melylyel a tervező az egészségügyi követelményeket és építészeti stilt oly szépen kapcsolatba hozta. Czigler Győző 1850-ben született Aradon. Külföldön végzett felsőbb tanulmányai és utazásai után a főváros szolgálatába lépett, majd, 1887-ben a műegyetem tanára lett. Tanári és tudományos Czigler Győző. munkálkodása mellett igen sok alkotás dicséri építő művészetét. Számos magán épületen és palotán kivül ő tervezte illetve éoitette a Kereskedelmi Akadémai és az Erdészeti Egyesület házait, a budakeszi Erzsébet szanatóriumot, a budai statisztikai palotát, két vásárcsarnokot, az Országos Kaszinó palotáját, a balatonfüredi fürdő telepet, Bécsben a Pazmaneum székházét, a lágymányosi uj műegyetemet, a városligeti Artézi fürdőt, restaurálta a hires tihanyi apátságot és még igen sok köz és magánépületet. Számos királyi és társadalmi kitüntetésnek volt részese és most általános nagy részvét • nyilvánult meg a korán elhunyt halála fölött. Temetése csütörtökön ment végbe impozáns pompával. A számtalan koszorú között, a mely a ravatalát borította, ott volt a József főherczeg Szanatórium Egyesület koszorúja is. Eljegyzés. Kepes János oraviczai m. kir. honvédszázados, városunknak hosszabb időn keresztül ismert lakója eljegyezte Nagyváradon Farkas Etelkát. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társu laténak vigalmi bizottsága szerdán este tartott alakuló ülésén az 1905-ik évre elnökéül egyhangúlag dr Kóhn Mórt, alelnökéül Reisner Artúrt, jegyzőjének pedig Czinczár Dezsőt választotta meg. Az ülésen elhatározták, hogy a társulat szombaton f. hó 8-án társas estélyt rendez, melyre már szét is mentek a meghívók. A nagyváradi színtársulat uj névsorát, mely a virágvasárnaptól szerződött uj tagokat foglalja magában 8 amely ennélfogva — miután ezzel a társulattal jön augusztusban Somogyi Gyulára — bennünket gyulaiakat s erősen érdekel, a múlt héten terjesztette be Somogyi igazgató a váradi szinügyi bizottsághoz. Ezen uj társulat névsora , pedig a következő: Szereplő nők: Aradi Aranka, Agnelly Irén, Anday Terka, Angyal Ilka drámai hősnő, Bárdos Irma koloratur, E. Kovács Mariska, Hidy Irén, Gerlaky Hermin szubrett, Komáromy Margit naiva, T. Pogány Janka, Verő Janka, Simon Mariska komika, Somogyinó N. Julia. Szereplő férfiak: Bérezi Gyula, Bognár János, Cseh Ferencz, Erdélyi Miklós, Krasznai Andor, Hajnal György komikus, Peterdy Sándor hős jellem, Tóth Elek, Szarvasi Soma, Székely Gyula baritonista, Pa- lásthy Sándor énekes, Sz. Nagy Imre tenorista, Ródey István, Tihanyi Miklós. Márton- falvy György karnagy. P. Laky Eugénia súgó. Karszemélyzet: Nők: Abaffy Aranka, A. Horváth Irma, Lengyel Margit, Lengyel Klári, Zách Terka, H. Czene Stefánia, Kemény Ilona, Nagy Mariska, Ó. Rózsa Katicza, Nagy Sándorné, Liptai Irén, Kiss Margit, Jakabfy Ilona, Nagy Irén, Yankné, Benes Eszti. Férfiak: Borosa László, Fabriczky Zsigmond, Erdélyi Sándor, Rózsa Dezső, Kiss Sándor, Halmay Lajos, Losonczy Gábor, Milcsay Emil, Odry Gergely , Irmai Béla, Bartók Endre, Bombái Gusztáv, Erőss Sándor, Van' István zenekar, díszítők rendes, létszámban. E szerint Szerémy Gizella, Vlassák Vilma, Benkő Jolán a nők közül, régi kedves ismerősünk Szathmáry Árpád, Klenovics, Horváth, Békefi a férfiak közül maradnak ki a váradi társulattól ismerős színészeink közül s tekintve, hogy időközben a s/.ubrett és naiva helyét is újakkal töltötte be Somogyi, bizony körülbelül egész uj társulattal fogjuk magunkat szembetalálni a következő szezon alatt. S nemcsak uj társulat, hanem egészen uj nevek is, akik közül jóformán csak Angyal Ilkát Ö8merjük. Érthető kíváncsisággal várjuk a virágvasárnap utáni nagyváradi színi tudósításokat, mert csak azon a réven alkothatunk majd fogalmat az uj társulat felől. A múzeumot feltörték. Kétségbeesett, ügyetlen tolvaj volt az, aki a gyulai muzeum feltörésére vetemedett. A múzeumnak ugyan kárt okozott, de önmagának semmi hasznot, mert az ellopott tárgyak csak a múzeumra nézve képviselnek értéket, a tolvaj pedig nem tudja őket értékesíteni. A betörés időszaka nem állapítható meg, csupán annyi hogy a betörés márczius 12-ikétől 24-ikéig terjedő időben történt, a tettes éjszaka s álkucscsal hatolt be a múzeumba s onnan a következő tárgyakat lopta el : Az 1851. évi londoni kiállítás emlék érme; nagy fehér, (nem ezüst) Ugyanaz, de kisebb; fehér. A londoni kiállítás 1862. évi emlék érme ; fehér. A párisi világkiállítás emlék érme 1867.-ről; sárga. 1879. évi székesfehérvári országos iparkiái- litás érme. A berlini 1844 évi harczi eszközök kiállításának emlék érme; fehér. Iparos segede* és tanulók országos munkakiállitásáuak emlék érme. Gyula 1883. fehér. 1885. évi orsz. mü és iparki- állitás emléke; Budapest; fehér. 1861. évi orsz. gyűlés megnyitásának emlékére vert érem ; sárga. Ugyanaz, fehér. Magyarországi méhészek II-ik vándor gyűlése és méhészeti kiállítás emlékére vert érem fehér, 1883. augusztus hó 19. 20. Gyulán. Ugyanaz. 1871.-ben Budapesten tartott első orsz. tűzoltó ünnepély emlék érme, fehér. Az 1871.-iki budapesti l-ső tűzoltó ünnepélyen résztvett tűzoltók jelvénye fehér. A győri Önk. tűzoltó egylet zászló avatása emlékére vert érem 1878.; fehér. A bécsi képző művészek egyesületének emlékérme 1854. ; fehér. Aradi orsz. dalár ünnep emléke ; fehér. Franczia köztársasági pénz 1793. bronz. Lotharingi Ferencz pénze 1765.; ezüst, aranyozva. Szászországi Lamis pénz rézből, felül ezüsttel burkolva. Emlék Homonnáról ; fehér. József fóherczeg nádorságának 50 éves jubileumári vert érem, egyik oldalon V. Ferdinánd arczképóvel a másik oldalon József nádor arczképóvel, latin felírással. Ezüst (az ezüst értéke körülbelül 2 forint), Ugyanaz de vörös rézből. József főherczegnek, íász-kun grófnak és birának 50 éves jubileumara vert érem; ezüst. II. József és Mária Terézia közös uralkodása emlékére vert érem 1773. sárga. Károly főherczeg emlékére vert érem ; feher Pázmándi Horváth Endre születése százados évfordulójának emlékére vert érem ; fehér. Ugyanaz, ugyanolyan. IX. Pius pápa megválasztásánál emlékére 1846. réz, kicsiny. Széchenyi István gróf 1860. április 8-án történt halálának emlékére vert érem. Ólom. A szegedi árvízkor Ő felsége I. Ferencz József magyar király által 1879. márczius 17-ón mondott jeligével ; „Szeged szebb lesz mint volt“ és Phőnixként újjá született 1883. czimü felírással hiró érem ; ezüst. Aradi szt. Háromság szobor 100 éves ünnepére vert érem. 1832. fehér. Sasvári szűz Mária kegyképének 3 százados jubileumi emléke. 1864 fehér. Az 1865. évi honvéd egyletek alakításának emlék érme, fehér. Budapesti koronázás emléke 1867. fehér. Ugyanaz de kisebb, fehér. Ugyanaz, ólomból. Ugyanaz, ezüst. Ugyanaz ezüst Ferencz József és Erzsébet házasságának emlékére vert érem, kicsi, sárga. Ferencz József és Erzsébet házasságának 25 éves jubileumára vert érem, 1879. I. József és Erzsébet, Fülöp spanyol király leánya emlékpénze a bécsi ünne- peltetés emlékére. 1717. okt. 6. ezüst. Szeged újjá épülésének örömére vert ólom emlék. Teleki László halálakor vert érem; fehér. Széchenyi István halálakor vert érem ; fehér. Toldy Ferencz irói pályája félszázados ünnepére vert érem; bronz. Garibaldi József érme, sárga rézből, füllel. Húsz János szülőházával díszített ólom érem, születésének 500 éves fordulója alkalmára. Ugyanaz, de csak Húsz János arczképóvel díszítve. I -ső Napoleon temetésére vert bronz érem. Ugyanaz, kicsi sárga réz. I.-ső Ferencz magyar király koronázásának emlékpénze. Budán, 1792. június 10. Ezüst. Mária Auguszta I.-ső Ferencz feleségének magyar királynévá koronázása emlékére vert pénz. Pozsony 1808. szept 7-én. Ezüst. Deák Ferencz születésének emlékére vert érem, sárga. 1825-ik évi jubileum emlékének, vörös réz. És még 7 drb. melyek később kerültek a szekrénykébe és igy a leltárba fölvéve nem voltak. A múzeumban volt e:ry persely, mely kis lakattal volt becsukva és vagy 8 év óta nem volt kinyitva, mert igen gyéren adtak bele néhány fillért, de azért lehetett benne néhány korona. A lakat kinyitásával nem bajlódott a betörő, hanem lefeszítette azt, azzal a füllel együtt, mely a perselyhez volt forrasztva és amelyre a kinyitható tető hevedere ráillett. Legnagyobb kár azonban az Erkel Ferencz trofeumjait képező egyik diszserlegónek teteje, melyen egy fek^ő gyermek szobra volt, úgy a telő, mint a szobor ezüstből készült. A rendőrkapitány sürgős nyomozás czéljából megkereste a nagyobb városok rendőrkapitányi hivatalait. Halálozás. Széles körökben fájdalmas részvétet kelt egy viruló szépségű, kedves gyulai nő váratlan halála. Kovács Ödönné Billitz Eszti, pár hó előtt elhalt jóemlékü özv. Billitz Vilmosáé legifjabb leánya, márczius 25-ikén rövid betegség után meghalt Abbáziában, ahol férjének néhány év óta üzlete volt. A szeretetreméltó, kedves ifjú nőt szerető íérjén kivül két fia, testvérei s kiterjedt tekintélyes rokonság szívből gyászolja. Temetése kedden délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében ! Árlejtés a kórházi felszerelésekre. Bókósvár- megye közkórházi bizottsága az alább felsorolt 35,957 korona 40 fillér értékű felszerelési tárgyak beszerzésére kedden, a múlt hó 28-án árlejtést tartott, melynek alapján a szállítást a következő nagyobb nemzete ; de a hatalom megtartása érdekében ki kell használnunk helyzetünk előnyeit, melyeket közel félszázadon át elhanyagoltunk ; soha sem szabad felednünk, hogy nem vagyunk része a kontinensnek, csak szomszédai“, oly eszmék, melyeket az angolság csak sokkal azután tudott megérteni és megvalósítani. A hatalom élén egy pillanatig állott s e gondolatot érvényesíteni nem tudta s csak a hatalom visszfénye az, a miben az elaggott gondolkodó alakja tükrözik. Egy pillanatra ismét naggyá és büszkévé lesz előttünk, mert szenvedélylyé nő benne a birodalomért lelkesülés. A királyi előjogok és királyi fény harczosai is régen egyedül hagyták. Anna már porladozott; a nép, mely lelkesen tüntetett kocsija mellett, mikor a Sacheverell-pör tárgyalására ment, más urnák hódolt s az anglikán egyházat sem a régi high church vezette. Úgy látszik, Lajos képe is kiesett emlékezetéből, mert soraiból csak Anglia csodálata és szeretete árad felénk. Szeretné elmondani, hogy nagygyá és uralkodóvá tette nemzetét, de arra kell szorítkoznia, hogy e nagyságot tisztán és őszinte lélekkel akarta. A Bolingbroke-fele történelmi felfogás zenithjén áll előttünk ; ime a szenvedélyes ember, de oly évek után, melyek egy távoli eszme apostolát már összetörték. A hatalom csonka maradt, csak a szenvedély tartott ki az utolsó pillanatig a hatalom tiszteletében.“ Ha hibáztam is a közéletben — igy búcsúzik tőlünk — mindig szerettem hazámat; ha hibáztam is a magánéletben, mindig szerettem barátomat : bármilyen bánásban is részesültem hazámtól, tőle soha el nem szakadtam; bármilyen bánásban részesítettek is barátaim, soha egyiküktől sem szakadtam el, mert őket hazám barátainak tartottam. Ezek szivem érzelmei.“
