Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-04-02 / 14. szám
2 BÉKÉS 1905. április 2. zésben terjeszkedni, nagy lelkesedéssel karolta fel az ügyet és a venni szándékozók már is többszörösen túljegyezték a parczel lázásra kerülő területet, úgy hogy nemcsak a birtok tovább eladása van biztosítva, de elérhető lesz a községnek az a szándéka is, hogy a birtokot első sorban a szegényebb néposztálynak és kicsiny 1—5 holdas rész letekben adja el és ezzel minél többeket részesítsen a birtokszerzés lehetőségében. Ezen birtokvásárlásra és a vele kapcsolatos pénzműveletre vonatkozó községi határozatok várják a törvényhatósági jóváhagyást. A közgyűlés többi tárgya kisebb jelentőségű és helyi érdekű községi ügy. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a hadmentességi díjra vonatkozó bejelentésüket a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben hadmentességi dijuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1905. április 1-én. 19 i_i A városi adóhivatal 3184/1905. ikt. sz. Gyula város tanácsától. Hird.etr^érD-37-. Gyula város tanácsa mint első fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Gáborják Ferencz gyulai lakos a tulajdonát képező a vasúton túl levő telkén sertéshizlaló-telepet szándékozik felállítani. A telep engedélyezése iránt beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul fojyó évi április hó 6-ik napjának délután 3 óraja tűzetett ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idézzük meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson Írásban, vagy szóval annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. Gyula, 1905. április 1-én tartott tanácsülésből. Dutkay Béla, Hoffmann Ferencz, polgármester. 120 1 — 1 I. jegyző. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1905-ik évi második negyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czím alatt küldendő be. A vármegye közigazgatasi bizottsága április havi ülését e hó 8-án, a jövő hétfőn fogja megtartani. Áthelyezés és kinevezés. A pénzügyminiszter Didovácz Ignácz pénzügyi fogalmazót a szegszárdi pénzügyigazgatósághoz helyezte át, dr. Szabó Jenő zilahi pénzügyi fogalmazó gyakornokot pedig Gyulára nevezte ki fogalmazónak. Áthelyezés. A szolgálat érdekében Zilahy János gyulai szemlész — Orosházára. Miksa Ferencz orosházai szemlósz — Gyomára, Vlasits Mihály gyomai szemlész — Gyulára áthelyeztettek. Községi jegyzők fizetósrendezése. A oelügy- minister a községi jegyzők és segédjegyzők fizetés- rendezési ügyében a törvényhatósági bizottság de- czemberi közgyűléséből hozzá felterjesztett kimutatások alapján a múlt hó végével 11878 korona 10 fillérben utalványozta a bókósinegyei községi jegy zőket és segédjegyzőket az 1904. évi X. t.-cz. értelmében megillető fizetés kiegészítés, személyi és korpótlék c«imen megillető összegeket. A ininisteri rendelet értelmében kisebb változások eszközöltettek a törvényhatósági bizottság határozatán és ps- dig Vésztő és Ujkigyós község kérelmével, mely szerint uj segódjegyzői állás rendszeresítését kérték, külön eljárásra utasittattak, Doboz község részére a törvényhatóság által megállapított segéd- jegyzőség töröltetett, Köröstarcsa kérelmével, hogy második segédjegyzői állás is szerveztessék, a törvényhatóság pártoló fölterjesztése ellenére eluta- sittatott. A vármegye alispánja az egyes jegyzőknek járó összegeket a napokban utalványozta. Bosnyákok Gyulán. Érdekes vendégek voltak a múlt szombaton a vármegyei kórházban. Kobler Géza dr. kormánytanácsos, Kellner János dr. szarajevói építészeti tanácsos és Bayer Károly dr. főorvos, miután az ország több nagyobb kórházát meglátogatták, megtekintették a gyulai közkórházat. Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató fogadta a vendégeket, akik a látottak felett a legnagyobb megelégedésüket és elragadtatásukat fejezték ki. A képviselőtestület csütörtökön tartotta Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt ez évi első rendes közgyűlését. A tárgysorozatban felvett ügyeken kívül még a következő ügyek intóztettek el. A tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítása és egy tagnak választása, Lindenberger István méüékhi- telesitő kérelme fizetésemelés iránt, és Pommer Hona, valamint Seres Rezső illetőségi ügye. A gyulai eo. r*f. egyház részére az Epreskerti körözs- mederből 154 Q-öl terület eladására vonatkozó szerződés elfogadtatott. A polgármester 1904. évi zárjelentése, amely előzetesen kinyomatott és a képviselők között szétoszlatott, tudomásai vétetett és a múlt óv folyamán elhalt Végh Gábor, N4ná«i Istváu, Reisner Zsigmond, Lelik István, Demkó József és Bodoky Mihály városi képviselők felett érzett részvét jegyzőkönyvileg megörökittetett. Az 1904. évi városi zárszámadások és vagyonleltár, a gymnasiumi építkezésnél felügyelőként alkalmazott városi mérnök mérsékelt jutalmazása ellen keletkezett hosszas szenvedélyes vita után, amelynek eredményeként a tiszteletdij visszafizetése köt«leztetett, elfogadtatott és jóváhagyás végett a vármegyéhez beterjeszteni rendeltetett. A Kossuth Lajos tér ki- kövezése és rendezésire vonatkozó előterjesztés a vásár és helypénzszedési szabályrendelet jóváhagyásáig, a napi rendről levétetett. A vásár és piacztér kikövezése és rendezése miatt a piaczi és vásári helypénz felemeltetett. Az uj szabályrendeletet a közönség tájékoztatása végett legközelebbi számunkban egesz terjedelmében közölni fogjuk. Az önkéntes tűzoltó egylet házának megvétele és a váro3 néhány épületének eladására vonatkozó javaslat, a városház kibővítési terv és költségvetés elkészí é- séig — a napirendről levótetett. A polgári leány iskolának államköltségen való fentartása ügyében tett felterjesztést a vallás és közoktatásügyi minister költség hiánya miatt elutasította, a képviselő- testület ragaszkodva ez ügyben már meghozott határozatához, ujabbi felterjesztessel élt a miniszter hez, a fentartási költségeknek az állam által leendő átvétele miatt, mivel a város a fentartási költséget adó alap hiány miatt nem vetheti ki, sőt az esetben ba a miniszter a polgári leányiskola fentarrását át nem veszi, kimondatott, hogy a város a tanév végén az első osztályt is beszünteti. A váro-i szervezeti szabályrendelet lényegtelen módosítással elfogadtatott. A városi Írnokok mikénti alkalmazására nézve, a szabályrendelet akként módosíttatott, hogy az Írnokok beosztása a polgármester jogkörébe tartozik s az Írnokok csakis a hivatali főnök indokolt kérelmére nevezhetők át más munkakörbe A korcsmák és vendéglőkre vonatkozó szabályrendelet szintén némi lényegtelen módosítással elfogadtatott. A vármegye főispánjának felhívása folytán Jókai Mórnak emelendő síremlékére 50 korona utalványoztatott. A vármegyei ebadó szabályrendelet módosítására vonatkozó előterjesztésről eltérőleg megkerestetik Bókésvármegye törvényhatósága, hogy ezen szabályrendeletet, amely a vármegye lakosságának békéjét és nyugalmát teljesen feldúlta és sok helyen izgatásra is adott alkalmat, egészen törölje, illetve hatályon kívül helyezze. A gyulai építő iparosok hitel szövetkezet és a Budapesti Mensa Akadémia korba, melyből Abelard és Dante levelei maradtak reánk, vagy sokkal inkább meg kell előznünk Anna éveit, hogy Madame Sévigné leveleit e levelek természetével összevethessük. Itt is minden a nagyság és szenvedély körül csoportosul. Emberi a történelem, mert csak az embernek vannak szenvedélyei, ez a mii bevezetése ; ime az emberi szenvedély klasszikus küzdelmei a hatalmi korszak zenithjén, ez a befejezés és az egészet felölelő tárgyalás a szenvedély maga. Ha az első leveleket figyelmesen átolvassuk és egy perczig is gondolkodunk a fölött, hogy a kép, melyet maga elé képzel, milyen lehet, nehezen fogunk találni szempontokat, melyek hasonló müveket, talán Condorcet és Taine dolgozatait igazgatni szokták. A benyomás, melyet e néhol egyszerű, néhol szónokias, kitérésekben mindenütt bővelkedő sorok gyakorolnak, csak bölcseleti müveknél tapasztalható. Korántsem szabad azonban párhuzamot állítani szakbeli bölcsészek felfogásaival Az eszmék visszatérése, mindenféle felosztás, körök és gyűrűk, az irányzatok görbéi e lapokról száműzve vannak, Bolingbroke előtt a lüktető, az eleven élet áll. Legszebb gondolatait erről alkotta meg. Eseményekben gazdag éveibe kell őt követnünk, ha ítéletünknek biztos alapot akarunk adni. Az üldöztetések szomorú napjai után is lelkében égett egy magasabb élet világa. Évekkel azután, hogy Anna haldoklásakor a politikai szereplés kapui bezárultak előtte, egy szó leírásánál a szenvedély még mindig elemi erővel emeli fel. A politika fogalma halványabb és halványabb lesz. Úgy vélem, hogy a szerepléstől távolodás egy másik fogalom felé vezette, melynek a neve történelem. Gondolatat tisztulnak. A vágy, ítéletet mondani a múlt fölött, melynek sebeit idő és hosszú lemondás nemileg behegeszték, oda vezette öt, hogy Ítéletet mondjon a történelemről általában. Egy pillanatra feltűnik, hogy a kor rationalismusát levetni nem tudja. Talán bölcseleti jegyzések után irta azt is, hogy a történelem példákkal tanított philosophia. De a nagyvilági ember a küzdelem napjai mellett előkelő életet élt; a történelemről szólva megelevenedik előtte az emberi jellem minden árnyalata, a mit egy angol kormányelnöknek látnia lehetett s e philosophikus adat elvész az első vessző után : „és a példák iskolája, mylord, a világ.“ Semmi sem változott nála, mikor az államférfit a történetiró váltotta fel. A társadalom, az állam, a haza és a nemzet fogalma az ember, fogalmára redukáltatnak s a történelem alapját az emberben találja meg. „A történelem szeretet« elválaszthatatlan az ember szeretetétöl“, majd ismét: „Az ember a tárgya minden történelemnek és hogy őt megismerhessük, látnunk kell őt és megfigyelnünk, a mint csak a történelem tudja őt elénk állítani minden korban, minden országban, minden államban, az életben és a halálban. Azért minden fajú történelem, a müveit és műveletlen, a régi és modern népeké, röviden az egész történelem az emberi munka és jellem eredménye, a mely bennünket fajunkkal és önmagunkkal megismertet.“ így áll előttünk az általános tétel, hogy a történelem és ember fogalmi körei fedik egymást. Ebből következik, hogy az embert az előtte élt és naggyá lett emberek vezetik és nem mondhatnánk el szebben e nevelés módját, mintha ismét neki adjuk a szót. „Nem csak átutazók vagyunk e világban, hanem egészen idegenek már az első lépésnél, a melyet benne teszünk. Vezetőink gyakran tudatlanok. Hazánk térképén, melyet a történelem elénk tár, ha úgy tetszik, magunk is elvezethetjük magunkat . . . . A történelem azok naplóinak gyűjteménye, a kik már átkeltek az országon és ugyanazon eseteknek kitéve voltak ; jó és balsorsuk egyaránt oktat bennünket. Ez ismeretszerzésben végtelen mező nyilik meg előttünk : általános, egyházi és világi történelem, egyes országok történelme és egyes eseményeké, rendeké és embereké, emlékiratok, anekdoták és utazások.“ A történelem az ember élete és a hatalmi gondolat természetéből következik, hogy az ember vezére és a nagyság titka a szenvedély. A szenvedélyes ember, ez az, a mi után Bolingbroke lelke vágyik. A hatalom és tekintély legnagyobb korszakai vonulnak el előtte. Hiába irta az első fejezeteket a zsidókról és a klasszikus népekről, a modern világ atyját a renaissance-ban találja meg. De a tekintély csak a vallással kapcsolatban jelenik meg s ő finom külömbséget tesz a vallás két nagy tényezője, hit és egynáz között, ítéletet mondani a papságról, egyértelmű volt Bolingbroke előtt azzal, hogy a világ valamennyi papját maga ellen zúdítsa. Mint deista úgy nyilatkozik, hogy a csodák és minden, a mi tettel kapcsolatos, úgy itélendők meg, mint a tettek. Da a tekintély embere hozzá teszi: „a hit, mylord, nagyon jelentős valami a történelemben“. Lehet-e másutt nagyobb szenvedély, mint az egyháztörténelemben, a hol a legnagyobb eszmék kelnek csatára. „Támogathatja a kereszténységet a világi és egyházi hatalom és támogathatja a nevelésre gyakorolt erős befolyása : de a vallás igazi ereje, a mely a szellemet aláveti és meggyőzéssel megdönti az öntudatot, szükséges“. Épen igy elismeri és tiszteli az államba költözött tekintélyt s mikor a modern Európa fejlődéséhez ér, hévvel ragadja meg az alkalmat, hogy müve második részét a nagy emberekkel inditsa meg.
