Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-03-26 / 13. szám

1905. márczius 2b.

BÉKÉS

3

szűk, hogy fittól a még nagyobb csodálkozástól, hogy ez a mozgalom, ha ugyan egy- átalán megindul, sikerre is vezessen, mi is, Sál Sebestény ur is, meg leszünk óva.

Sál Sebestény urnák úgy rémlik, hogy a nagyközségi szervezetnek általunk kimutatott s általa tagadásba nem is vöt t előnyei mellett, valamelyes hátrányai is lehetnek és ezt azzal indokolja, hogy az országban 108 városnak van rendezett tanácsa, s ha nem volna ebben valami jó dolog is, akkor meg kellene őket sorba buktatni. Nem vonjuk kétségbe, hogy más társadalmi alakulás és jobb anyagi viszonyok között lehetnek városok, különösen a felvidéken, ahol a rendezett tanácsnak vannak előnyös oldalai is, de mi, őszintén bevalljuk, hogy gyakorlati szempontból mérlegelve ezeket az állítólagos előnyöket nem ösmerjük. A mi viszonyainkból kiindulva pedig — és mi csakis a mi viszonyainkból és helyzetünkből indulhatunk ki, — határozottan tagadjuk, hogy Gyulán vagy Békésvármegye bármely községében, sőt az egész Altöldön is, ilyen előnyös oldalai egyátalán volnának. (Csongrádon már meg is indult a mozgalom a rendezett tanács ellen.) Hogy a nagyközségi szervezetnek a fejlődésre nézve egyátalán nincsenek hátrányai, arra nézve a legklasszikusabb bizonyíték épen a szomszéd Csaba, melynek nagyközségi szervezete, vagy annyira hangoztatott szolgabirói gyámsága egyátalán nem akadályozta, de inkább előmozdította, sőt lehetővé tette bámulatos anyagi s kulturális fejlődését.

Nagyközségi szervezet mellett megvásárolták a több ezer holdnyi Trauttmansdorf- féle uradalmat, parczelbízták azt úgy, hogy a községnek magának is több százezer koro- nányi haszna maradt rajta, létesítettek méntelepet, kaszárnyákat, selyemgubó beváltót, községi kórházat, földmives iskolát, ártézi kutakat, főgimnáziumot, polgári felső leányiskolát, kőutakat, villanyvilágítást, mindenfelé vezető mezőgazdasági vasutakat stb. és hogy ezeknek létesítésekor sohasem érezték a rendezett tanács hiányát és amennyiben érezték, csak előnyös oldaláról érezték, nevezetesen nem érezték annak kerékkötői szerepét és létesítették mindezeket úgy, hogy megóvták a nagyközönséget a magasabb állami s elviselhetlen nagy községi adóterhek tői. És mindezen létesítményekben vezető szerepe volt a „kupaktanács^-nak csúfolt csabai községi elöljáróságnak és községi képviselőtestületnek ; hasonlithatlanul nagyobb

része, mint volt a rendezett tanácsnak Gyula legutóbbi évtizedeinek nagyobb vívmányaiban. amelyek kieszközlése, vagy létesítése nem a tanács, nem a képviselőtestület, hanem egyes lelkes egyének: Wenckheim Krisztina grófnő, Terényi Lajos és Lukács György főispán nevéhez fűződnek.

Azt írja Sál Sebestény ur fenti czikké- ben, hogy »a múlt évben a kormány megígérte, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek fizetéséhez is hozzájárul és a regálét is teljesen átengedi.« Nem jól tudia Sál Sebestény ur. A kormány soha sem Ígérte, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek fizetéséhez járulni fog, azt még kevésbé Ígérte, hogy a regálét teljesen átengedi, t. i. a rendezett tanácsú városoknak. Hanem megmondjuk miről volt egyszer szó. Arról, hogy az állam a bor és husfogyasztási adószedési jogot (ezt és nem a regálét, ami mint ilyen nincs is) átengedi a városoknak és a községeknek, hogy azok terhein köny- nyitsen. Nemcsak a rendezett tanácsú városoknak tehát, mint Sál Sebestény ur véli, hanem a törvényhatósági joggal felruházott városoknak, kis és nagyközségeknek ép úgy, mint a rendezett tanácsú városoknak; még világosabban és jobban érthetőleg megírva: odaadta volna a bor és husfogyasztási adószedési jogot a nagyközségi szervezetű Csabának, Orosházának, Békésnek, Sarkadnak, sőt Doboz, Gyulavári és Kétegyházának ép úgy, mint a rendezett tanácsú Gyulának. Vagyis ha meg valósult volna a bor és husfogyasztási adó szedési jog átengedése, ez egyáltalán nem lett volna csupán a rendezett tanácsú városoknak juttatott kedvezmény.

Ennek előrebocsátása után meg kell jegyeznünk, hogy a bor és husfogyasztási adóknak a városok és községek részére való átengedése, miután az, az államháztartásban pótolhatlan hiányt okozott volna, a pénzügyminiszter vonakodása folytán — őszinte sajnálatunkra, amiben bizonyára Sál Sebestény ur is osztozni fog — megvalósulatlan kombináczió s jámbor óhaj maradt. A kormányelnök, a választásokat megelőző programmjában a bor és husfogyasztási adók odaajándékozása helyett azt helyezte kilátásba, hogy a városok és községek közrendészeti költségeit veszi át az állam terhéúl, tehát ismét jól megjegyzendő : nem csak a rendezett tanácsú, hanem a törvény- hatósági joggal felruházott városok és nagyközségek közrendészeti költségeit is, még világosabban kifejezve, Csabának, Orosházának, Békésnek rendőreit épugy fizette volna, mint Gyuláét, még jobban érthetőleg írva, fizette volna Gyuláét is, akár rendezett tanács marad, akár nagyközséggé alakul át. Ez igy van, igen tisztelt Sál Sebestény ur! A kormány és a törvényhozás, amint azt a ház- adónál, iparosok kereseti adójánál és a sző lősgazdák italraérési illetékénél számokkal bizonyítottuk, csak adóterheket rak nagyobbakat a rendezett tanácsú városokra s azok adófizető polgáraira, de amikor arról van szó, hogy kedvezményeket adjon, akkor egy fillérrel sem juttat, sőt juttatásról ez idő szerint szó sem lehetvén, még csak nem is igér többet a rendezett tanácsú városoknak, mint a nagyközségeknek cselekszi.

A kormánynak és a törvényhozásnak a rendezett tanácsú városokkal szemben való viselkedésére különben még alkalmilag vissza fogunk térni. A fenforgó sérelmek mellett rá fogunk mutatni azok orvoslási módjára is. A sérelmek — amint tényekkel és számadatokkal bebizonyítottuk — tényleg fenálla- nak ; azt is ki fogjuk mutatni, hogy ezek a serelmek miképen orvosolhatók és szüntethetők meg. És ha a törvényhozás ezeket a sérelmeket elfogja enyésztetni, ha nem lesz többé olyan mostoha s igaztalan a rendezett tanácsú városokkal szemben, mint eddig

volt: biztosítjuk Sál Sebestény urat, hogy e sorok Írója - aki leg határozottan visszautasítja azt a vádat, hogy őt a rendezett tanács megbuktatásában a legkisebb boszú vezetné, amire különben sincs sem oka, sem joga, s hogy mennyire nem vezeti boszú, azt azzal is igazolta, hogy az előző czikkek- ben kifejtett okoknál fogva már 1884-ben a nagyközség hive volt s annak az érdekében működött — mondjuk, hogy az esetben ha a rendezett tanács szervezettel a mindinkább szegényedő lakosságra ez idő szerint fenálló sérelmek megszüntetni fognak, akkor e sorok Írójának a rendezett tanács szervezet további fen tartása ellen többé semmiféle kifogása nem lenne.

Ami végül Sál Sebestény urnák azt a kívánságát illeti, hogy hagyjunk fel a ren- d izett tanács megbuktatási tervével, arra az a megjegyzésünk, hogy nem szenvedünk nagyzási hóbortban és egy pillanatig sem képzelődtünk, hogy a rendezett tanácsot mi tudnánk megbuktatni, vagy az csak azért buknék meg, mert nekünk szálka a szemünkben. Ennyire képzelődök sem nem voltunk, sem nem leszünk.

Hanem azzal meg Sál Sebestény ur se áltassa magát, hogy az esetben, ha a rendezett tanácsosai járó visszásságokat és kimutatott súlyos terheket a törvényhozás bármi okból meg nem szüntetné, hogy a rendezett tanácsot Gyulán akár az ő, akár ez idő szerint bármennyire népszerű embernek támogatása a mai tanács szervezet lejárta után — mert a nagyközségi szervezet természetesen csak akkor léphetne életbe — a város és a rendezett tanács révén túlterhelt lakosság érdeke ellen tovább is fentartani és a nagyközségi szervezetre való áttérést megakadályozni képes legyen. Hogy az események kit fognak igazolni, azt a magunk részéről nyugodt lélekkel bízzuk a jövőre, a jövő fejleményére

Kóhn Dávid.

A vármegye közgyűlése.

A vármegye törvényhatósági bizottságát folyó évi április hó 4-ik napjának délelőtt 10 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze a vármegye főispánja. A közgyűlés összehívását Körösladány község nagyobb földvásárlási ügye tette szükségessé, miután az adásvétel érvénye határidőhöz van kötve az eladó részéről. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát ezenkívül néhány időközben beérkezett ügydarab egészíti ki. A tárgysorozat a következő:

1 A kereskedelemügyi minister ur rendelete a beruházási törvény alapján kiépítendő törvényhatósági utak építési munkálatainak abban hagyása iránt.

2 A m. kir. belügyminister ur rendelete a felszabadult vm. pótadók visszatérítése és hova fordítása tárgyában.

3 M. kir. belügyminister ur rendelete a községi jegyzőségi és anyakönyvi szervezeti egység biztosítása tárgyában.

4 Beregvármegye körirata, melyben a népoktatási törvényjavaslat előterjesztéseért Berzeviczy Albert közoktatásügyi ministert üdvözölni kéri.

5 Körösladány község határozatai Korhány pusztának parczellázás ozéljára való megvétele tárgyában.

6 Vesztő község kérelme a községi mezőőröknek hosszucsövü lőfegyverrel való ellátása tárgyában.

7 Tótkomlós község közdűlő utjai törzskönyveinek hitelesítési ügye.

8 Spitzer Ignácz és neje Horn Lina törlési engedélye.

9 Békéscsaba község határozata a Zöldfa vendéglő bérleti idejének leszállítása ügyében és az ellen dr. Fáy Samu által beadott felebbezés.

10 Szarvas község határozata drágasági pótlék megszavazása tárgyában.

11 Nagyszénás község határozatai az orvosi lakás felépítése, dögtér czéljaira eszközölt vétel, a községház udvarának nagyobbitása s mellékhelyiségek építése s ezek költségeire 24000 korona kölcsön felvétele tárgyában.- / vszív és egész lélek kell. A férfiaknál a szerelem csak mulatság vagy élvezet, nálunk életmisszió. Azért tud a férfi dolgozni, tenni, alkotni szenvedélye mellett. A nőnek választani kell. Azaz nem választhat, mert születik az ember mindenre. Nálam a művészet meríti ki az erőt szivemből, lelkemből; de a vágy, asszonynak lenni, mint a többiek, megmaradt bennem. Mentői elérhetetlenebb a dolog, annál erősebb, intenzivebb az epekedés. Érti most már, hogy nem a dicsőséget unom, hanem a szerelem után vágyakozom. Erről nem tehetek, ez nem hibám; asz- szony vagyok s ezzel a vágygyal születtem. Nem fogom elérni soha, mert a csillag mindig ho mályban marad, mig a nap fent lángol. Ha pedig letűnik? Ah, erről ne beszéljünk, meri hiszen a mi tragédiánk, hogy a fényes nap után nem csillagos, holdfényes este, hanem örökös, sötét éjszaka következik. Hát lássa, mégis csak jobb igy az izzó napsugárban vágyakozni a szelid csillagfény után, mint a sötét, hideg sötét éjszakában hangtalanul, vágyatlanul, feledve az örömet, a bánatot, a csüggedést, a lelkesülést, mindent, mindent, mi e sokat szidott, mégis oly

p-ínt-v o n íiqp A1 4- I-» -§ 1 r /—V t- f- 4-