Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-03-12 / 11. szám
X 1905. márczius 12. BÉKÉS 3 jes állapot a nagyközségi szervezetű Csabán saját termésű borokat kimérni, amikor az italmérési illetéket illetőleg, annyira el van maradva a rendezett tanácsú Gyula városa mögött. No de — ismételjük — a saját termésű borok kimérésénél nem érdemes többé Gyulán sérelemről beszélni; mert a nagyközséghez képest kétszeres italmérési illeték, a kimérőknek ezt a fajtáját, a bortermelés és értékesítésnek bár nem valami nagy hasznára s előnyére, mindig jobban és jobban dézsmálja s maholnap teljesen elenyészti. Az italmérósi üzletekre Gyulán kivetett elviselhetetlen magas italmérósi illeték az oka, jó termés mellett is a bor drágaságának és nem a vendéglős vagy a korcsmáros kapzsisága ; sőt a kimérő a magas árak mellett sem nyer annyit az italon, mint nagyközségi szervezet mellett kisebb árak mellett nyerhetne. Ámde, sem a mindenkit érintő magasabb házadó, sem az iparosokra kivetett nagy kereseti adó, sem az italmérők most kimutatott minden klassisát sújtó dupla italmérési illeték, sem az állami természetű köz- igazgatási kötelezettségek alul felszabaduló közpénztár, amely, mint kimutattuk és a majdani mozgalom részletesebben is befogja bizonyítani, legalább is évi 14—16 ezer korona költség megtakarítást okozna a városnak, végül a 85 perczentre felszökött városi adó sem elfogadható indok a vasárnapi nép- gyűlés szónokai szerint, hogy a nagyközségi szervezetre átlépjünk Nem indok közöttük azok előtt sem, akik 21 esztendővel ezelőtt 38 perczentes városi adó mellett sem haboztak a nagyközségi szervezettel megbarátkozni és annak érvényesülése érdekében együtt működtek e czikk Írójával, aki most is következetes régi álláspontjához, annyival inkább, mert a nagy község mellett bizonyító okok nem csak hogy nem szűntek meg, hanem húsz óv óta számtalan újabb okokkal gyarapodtak. Azt mondották ugyanis a népgyülés szónokai, hogy a rendezett tanácsú várost, annak általuk is elismert nagyobb terhei daczára, a rnépu jogainak megóvása miatt, bár áldozatokkal is fenn kell tartani. Mert amig most 100 virilis és 100 választott, addig nagyközség esetében csak 20 virilis és 20 választott tagja tenne a képviselőtestületnek. Ez volt a főindokuk, ennek az indoknak kedvéért és okából hívták össze a népet gyűlésre. Hát nézzünk szembe ennek az érvnek is és világítsuk meg, hogy hol van a „nép“-nek nagyobb joga, a rendezett tanácsban vagy a nagyközségben-e ? Mi a népnek a joga a rendezett tanácsú városban ? Az, hogy minden három esztendőben egyszer megválaszthat hat tizedben összesen 50 embert a képviselőtestületbe. Ennyi a joga s semmi több, azután aki nem jutott be az ötven közé, annak »fizess és hallgass« a neve. De még azt az ötven embert sem egészen a gusztusa szerint választhatja meg a nép, hanem csupán azokat és olyanokat, akiknek országgyűlési képviselői választói joguk van, mert aki nem országgyűlési képviselő választó, annak lehet tiz annyi esze vagy rátermettsége, mint tiz viri- iisnek összetéve van, a törvény értelmében rendezett tanácsú városban még választott képviselő sem lehet; így azután a nép, az igazi nép, a képviselő testületből teljesen ki van zárva. Nagyközségben a helyzet egészen más. Ott a népnek, az igazi népnek, nem száz vagy kétszáz embernek, hanem a nép ezreinek olyan jogai vannak, amikről rendezett tanácsú városban még álmodni sem mer. Nagyközségben eló'ször is minden becsületes, tisztességes, ha gazdag, ha szegény ember, aki csak egy fillér községi adóval is járul a közterhekhez, nemcsak választó, hanem községi képviselőnek is megválasztható! De ebben nem merül ki a nép joga, mint Gyulán ; mert nagyközségben, Dobozon ép úgy mint Csabán, Váriban ép úgy mint Békésen a nép, az igazi nép választja elöljáróságát három évről, három évre. A nép ezrei választják, ha úgy tetszik felkiáltással, ha úgy tetszik névszerinti szavazással a bírót, a törvénybirót, a gazdát, a tizedbeli esküdteket, pénztárnokot, adószedőt, gyámot, stb. és a választásnál egyforma joga, egyforma szavazata van a szegény zsellér embernek a község első gazdájával, ennek is annak is egy-egy szavazata van. Rendezett tanácsú városban, mint Gyulán is, a tisztviselők választásából, és mert a választás sáfárkodásuk szerint a tisztviselők mindenkor felelősségre vonása is, ebből a felelőségre vonásból áll, a nép ezrei ellenben teljesen ki vannak zárva. Gyulán és általában rendezett tanácsú városokban a tisztviselőket — azok közül is van akiket a lőispán nevez ki — csak a képviselőtestület választja és nem a nép. Igaz, hogy nagyközségekben a nép választási jogát a főszolgabíró hármas jelölése, de a rendezett tanácsú városban is a választást a jelölő bizottság korlátozza. A gyakorlati élet, Békésvármegye területén épen az év elején lezajlott előljá- rósági választások pedig minden községben fényes bizonyságot tettek róla, hogy a fő- szolgabirák sehol sem éltek és nem is élnek vissza jelölési jogukkal és kötelességükkel, mert minden községben a nép embereit kandidálták és minden községben azok és csakis azok lettek elöljárók, akik mellett a nép, az igazi nép, a nép ezreinek hangulata s szavazata nyilatkozott meg. Valamennyi kifogás között tehát, amit a rendezett tanács mellett és a nagyközségi szervezet ellen felhoztak, legigaztalanabb és a legtarthatatlanabb, amely azt akarja elhitetni. hogy a nép jogai érdekében akarja fentartam a rendezett tanácsot. Aki a népnek, az igazi népnek, a nép ezreinek jogokat akar adni, jogokat, amelyekkel a nép éljen, jogokat, amelyek értékesek, jogokat, amelyeket érdemes gyakorolni: annak a nagyközségi szervezet hívének kell lennie, mert csakis a nagyközség adja meg a nép ezreinek a nép előtt értékes azokat a jogokat, amelyektől eddigelé a népet épen a rendezett tanács fosztotta meg. Kóhn Dávid. A közigazgatási bizottság ülése — márczius 11. — Tegnap tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága márczius havi rendes ülését, amelyen dr. Lukács György főispán elnöklete jelen voltak : Dr. Daimel Sándor vm. főjegyző, dr. Zöldy Géza vm. főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János t. főorvos, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Márki János, dr. Ladies László, Szabó János, Ladies György, Szalay József, dr. László Elek választott bizottsági tagok. A jegyzőkönyvet dr. Berthóty István tb. főjegyző vezette. Az elnöklő főispán az ülés megnyitása után szép szavakkal emlékezett meg az elhunyt Rosenthal Ignáczról, aki buzgóságával, sokoldalú, de különösen gazdasági kérdésekben való szakértelmével hasznos tagja volt a bizottságnak. Indítványára a bizottság a gyászeset feletti fájdalmának jegyzőkönyvében adott kifejezést és részvétéről az elhunyt özvegyét értesítette. A főispán azután szives szavakkal üdvözölte a bizottság két uj tagját dr. Ladies Lászlót és Szalay Józsefet, a kik közül Szalay József mondott köszönetéit az üdvözlésért. Áttérve a napirendre dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő az alispáni jelentést, a mely a következőleg hangzik : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! Az 1905. évi február haváról szóló rendes havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. A személybiztonság állapota kielégítőnek mondható. A közigazgatási hatóságok tudomására jutott összesen 8 személybiztonságot veszélyeztető cselekmény között súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem fordult elő — egyes járásokban — mint jbékéscsabai, békési és gyomai járásban úgy szintén 'Gyula város területén ilyen cselekmények elkövetéséről jelentés egyáltalában nem tétetett, sőt a sok községi! orosházi járásban is csupán 2 testi sértés jutott a hatóságok tudomására. II. A vagyonbiztonság ellen elkövetett cselekmények száma február hó folyamán 59 volt. Ez 59 bűncselekmény legsulyosbbika Békéscsabán követ- tetett el, a hol február 25-én éjjel Urbán György kereki tanyájáról 3 lovat 1 kocsit 1190 korona értékben ismeretlen tettesek elloptak. A többi ily nemű cselekményeknél az eltulajdonítás tárgyát tulnyomó- lag élelmiszer képezte, a mely körülmény az általános munka hiány következtében több helyütt előállott Ínséggel van okozati összefüggésben. Az elkövetett bűncselekmények az illetékes hatóságoknak kellő időben tudomásukra hozattak. III örvendetes tény a balesetek csekély száma. A február hóban történt 2 baleset közül 1 volt halálos kimenetelű ; ezzel szemben januárban 11 baleset történt s ezek közül 6 halálos volt. IY. Kevesbedett az öngyilkosok száma is, mert a január hóban végre hajtott 11 öngyilkossággal szemben február hóban csak 5 öngyilkosság követtetek el, s az 5 halálra szánt közül egy életben maradt. V. A tüzesetek száma a múlt hónapi viszonyokhoz képest hárommal gyarapodott. A hatóságok összesen 14 tűzesetről szereztek tudomást azzal, hogy a leégett tárgyak 9 esetben biztosítva voltak. YI. A földmivelési, ipari és kereskedelmi viszonyok változást nem mutatnak. A munkások helyzete változatlanul rósz, javulás csak a tavaszi munkák megindítása után várható. A bucsatelepi ínségeseket egyenlőre kenyérhez juttatta Füzesgyarmat község és a báró Springer Mária-féle uradalom áldozat- készsége, ugyanis az előbbi község 10 m.-m. utóbbi uradalom pedig 23 m. mázsa búzát ajándékozott 140 ínséges családnak. Jelentem, hogy a törvény- hatósági bizottságtól nyert felhatalmazás alapján a gyula—kígyós—apáczai és az Orosháza—nagyszénás— gádorosi törvényhatósági utak földmunkálatait meg kezdettem, a mely munkálatoknál sok munkás kéz jutott keresethez. Itt jelentem egyúttal, hogy a kétegyházi uradalom az aratási szerződést 51 kétegy- házi munkással már megkötötte. — Jaj, de hunczut vagyok . . . Hihi. Kacz- kiásan kihúzta magát s lejtett a kis bolton keresztül rangosán, gangosán, módosán. Tetszett nekem az öreg. Szeméből kipusztithatatlan volt a mosoly, még a füle is nekiveresedett. — A vén fűzfa — mormogtam figyelő helyzetemben. A bácsi pedig pudlija között mono- logizált : Szép idő, aranyos napsugár. Hehe! Micsoda szemek! Kis szentjánosbogárkák, vagy hová is beszélek, a menny csillagai azok és hogy mosolyognak! Épugy, mint a lutristáblán a vörös számok. Most már idején láttam elősandorogni és rászóltam : — Jó reggelt, János bácsi. ő a szemem közzé nézett, aztán nagy mész sze elmerült a gondolatában. — Nekem jó. Köszönöm. Szép időnk van, valóságos tavasz. És mosolyogva dudorázta az operette-áriát: „Szerelem csupán az élet!“ Én pedig kimentem a fűzfáim közé. Amim a korhadt régiségek tavaszi enyelgését néztem lestem, bámultam : be kellett látnom, hogy az ős-anyag egyforma bennünk, kik zajjal, vagy zajtalanul a világ bútorait tesszük.
