Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

1904. julius 10. BÉKÉS 7 vendégszerető házigazga megvendégelte őket, vissza­térőben a Széchenyi-ligetbe tettek sétát, megtekin­tették a pavillont, ahol Csaba elöljárósága társas­vacsorát adott tiszteletükre. A lakomán, mintegy 60 an vettek részt. A vendégek még az est folya­mán visszautaztak Vésztőre. Megharapta a ló. Endrődőn vasárnap délután Hornok András községi kocsist., aki a lovak körül foglalatoskodott, jobb arczán veszedelmesen meg harapta az egyik szilaj paripa. A súlyosan megsé­rült embert ápolás alá helyezték. Matúrából. A békéscsabai Rudolf főgimnázium érettjeinek bálja múlt kedden zajlott le a Széchényi ligetben, fényes sikerrel. A reggelig tartó és mind­végig páratlanul kedélyes és fesztelen tánczmulat- ságon részt vett hölgyek névsora a következő: Asszonyok: özv. Beck Láezlóné, Bleier Zsigmondné, Bukovszky Jánosné, Csanádi Jánosné, Chrisztián Györgyné, Dobay Sándorné. Deutsch Dávidné, Páy Samuné, Friedmann Mórné. Haraszti Sándorné, özv. Huszka Lászlóné, Krausz Ignáczné, Klein Józsefné, Klein Gusztávné, Kliment Z. Jánosné, Os Lajosné Polgárnő, Pfeiffer Istvánná, Jéger Józefné, Rosenthal Adolfné, özv. Seres Gyuláné, Südy Istvánná. Szalay Sándorné, Szeberényi Lajosné, Szihelszky Józsefné, Teván Gézáné, Wagner Józsefné, Wallinger Antalné. Leányok : Back Margit, Bukovszky Jolán, Csanádi Anna, Csepregi Olga, Dobay Giza, Fáy Irén, Huszka Rózsi, Krusz nővérek, Klein Rózsi (Nagykörös), Kliment Ilona, Kliment Juczika, Löffler Margit, Pfeiffer Mariska, Révész Erzsi, üs Emma, Seres Jolán, Südy Böske, Szalay Ilona, Szalay Emma, Szeberényi Matild, Szihelszky Emma, Teván Giza, Walfinger Erzsi, Woczet Emma, és Worlicaek Emilia. KaczérkodÓS a halállal. Peren Gábor gádorosi földmives régóta gyógyíthatatlan betegségben szen­ved. E feletti elkeseredésében felkötötte magát a padlás gerendájára, de hozzátartozói idejekorán levágták. A halál torkából kimentett boldogtalannak, annyira fájdalmasan esett a sikertelenség, hogy őrü- lósi rohamok lepték meg. Beszállítják a gyulai elmegyógyintézbe. Értesítés. Alulírott fogspecziálLta tisztelettel értesitem Gyula város és vidéke n. é. közönségét, hogy körutamban Gyulát ismételten útba ejtve, pár heti tartózkodásra fogmütermemet a „Komló" szál­lodában folyó hó 18-tól kezdődőleg megnyitom. Tudatom a n. é. közönséggel, hogy a technikai munkákat, u. m. fogkoronákat, hídmunkákat, csap­fogakat, különösen pedig a konzervatív gyógymó­dok által a legrosszabb fogakat is képes vagyok gyógyítani. Tisztelettel Kovács, fogspecziálista. Irodalom. Az «Érdekes könyvtár» legújabb füzetének tar­talma a következő: Bérezik Árpád: A rabszolga. (Elbeszélés.) Verne Gyula : Egy borzasztó óra. (El­beszélés.) Gozsdu Elek : A veréb. (Elbeszélés.) Ermi- nio Franchi: A bányász fiú anyja. (Novella.) Bárd Miklós: A vén kutya. (Költemény.) Thury Zoltán: A farkas. (Novella.) Corday Michel: Még egy jó napot! (Humoreszk.) Schubin Ossip: A hegedűs. (Novella.) — Érdekes és gazdag ezenkívül az isme­retterjesztő apróságok és az irodalom rovata is, úgy­szintén az «Érdekes Könyvtár» speczialitása, a rejt vénypályázati rovat is, melynek minden egyes meg fejtője, kivételnélkül, könyvjutalmat nyer. Az «Ér­dekes Könyvtár», ez a miden külföldi folyóiratnál becsesebb tartalmú, maradandó értékű, könyvalaku folyóirat előfizetési ára példátlanul olcsó, negyedévre egy korona, mely összeg az «Érdekes Könyvtár* ki- adóhivatalába, Budapest, V., Kálmán utcza 2. szám alá küldendő. Mutatványfüzet kívánatra ingyen és bérmentve. Mese mese. Az Én Ujságom-nak bátran adhat­nék ezt a czimet is. Örökké mesél ez az aranyos újság a magyar gyermekvilágnak. Egyszer magyar hősökről, másszor az arany hajú vitézről. Hol a himes rétre, hol a történelem dicső mezejére, hol a tün­dérország bűbájos világába viszi az apró népet. Szó­rakoztató, nemesitő, tanulságos is tehát minden be­tűje, — szünidei olvasmányul kedvesebbet nem adha­tunk. Negyedévre 2 kor. Kiadóhivatal, Andrássy-ut 10. Magyar Lányok, képes hetilap fiatal leányok részére, szerkeszti Tutsek Anna. Fiatal, serdülő korá­ban legjobban szeret a leány olvasni. Nehéz azonban korának megfelelő olvasmányt találni. Nagy gondot vesz le azért a leányos szülők válláról a Tutsek Anna lapja, mely első betűjétől az utolsóig úgy van megírva, hogy a szülők is, a leányok is meglehet­nek vele elégedve. A szőlőket megnyugtathatja az a tudat, hogy ami ebben a lapban van, azt nemcsak szabad, hanem ajánlatos is leányaiknak olvasni, mert minden egyes czikke gondosan megvállogatott oktató, nemesitő olvasmány. A leányoknak pedid nagy élve­zetet fog szerezni a szebhnélszehb elbeszélés, szín­darab, leírás, vers, ismeretterjesztő, háztartási köz­lemény és az a sok gyönyörű kép, mely a Magyar Lányok minden egyes számát megtölti. A magyar irók legkiválóbbjai látják el ezt a lapot czikkekkel, melyeknek úgy tartama, mint stílusa a legválaszté­kosabb. A fiatal olvasók szellemének, Ízlésének fej­lesztésére ezek a magas színvonalon álló czikkek csak a legjobb hatással lehetnek. A helyes nevelés szinte nélkülözhetetlen segédeszközések tartjuk azt a lapot, melyet minden leányos szülőnek a legmelegebben ajánlunk figyelmébe, — különösen mosta szünidőkben. Negyedévre 3 korona. Kiadóhivatal Budapest, And­rássy-ut 10. Uj Idők, szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap, szerkeszti Herczeg Ferencz. Az «Uj Idők» beköszöntével — ezelőtt tiz esztendővel — uj idők köszöntöttek rá a magyar közönségre. Egy csa­pásra fölszabadult a magyar olvasóközönség az idegen, jobbára silány, irodalmi termékek nyűge alól. Olyan lap került az Uj Időkkel az olvasó kezébe, amilyen sem azelőtt, sem azóta. Azaz dehogy is nem. Szebb és jobb lapot kap az olvasó azóta minden héten, mert minden újabb száma az Uj Időknek jobb és szebb az előbbinél. Kiadó, szerkesztő és a neves irók nagy gárdája vetekedve munkálkodnak azon, hogy az Uj Idők minden egyes száma úgy tartalmának gazdaságával, és változatosságával mint kiállításának ízlésességével és csinosságával újból meg újból cso­dálkozásba ejtse azt az óriási olvasóközönséget, mely mely hívévé szegődött. Herczeg Ferencz ebbe a lap­jába irta legszebb regényeit, legbájosab lovelláit, legszellemesebb csevegéseit. A nagy iró köre sora­kozik a magyar irók szin-java szellemi termékeik legjoobjaival. Művészeti, társadalmi, tudományos czik­kek tarkítják még az Uj Idők füzeteit, melyek tele vannak aktuális fotográfiákkal, eredeti képekkel, mű­vészi reprodukcziókkal. Emellett helyet talál az Uj időkben mindaz, ami érdekest, kiválót a modern külföldi irodalom termel. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 4 korona. Kiadóhivatal Budapesten, Andrássy ut 10. sz. Színház. A mai nappal bevégződik a gyulai színi szezon, még egy pót előadás lesz hétfőn, a karszemélyzet jutalomjátékául s azzal búcsút mond Thália Gyula városának jó hosszú időre. Magának a szezon ered­ményének ismertetésére, tanúságaira később még visszatérünk, ezúttal csak arra szorítkozunk, hogy szívélyes istenhozzádot mondunk e város közön­sége részéről a derék művészgárdának. A lefolyt hétről a következő tudósítást adjuk : Rip van Winkle. Az elengedhetetlen, soha el nem csépelhető Rip-et, amelynek egy szezon műsorából sem sza­bad hiányoznia, szombat este láttuk viszont az arénában. Egy évi viszontlátás után ismét, csak úgy gyönyörködtünk zenéje és librettója szépsé­geiben, mintha újdonság lett volna. Sőt mond­hatjuk jobban, mert a mai operette újdonságok jóizlésü embereknek nem sok gyönyörűséget okoz­hatnak. Milyen más a Rip ezeknél! Újra meg újra felfedezünk csodás szépséget, meséjéuek drá­mai hatását, zenéjének fenségét, eredetiségét, mintha most látnok először. A színkörön meglát­szott, hogy közönségünk is kedveli e darabot, mert a színház szépen megtelt- A eztmszerepet Horváth Kálmán játszotta, akinél tetszetősebb megjelenésű Ripet még nem igen láttunk színpadunkon. Azon bau Horváth nemcsak megjelenésével, de játékával és énekével is rászolgált a sürü tapsokra, melye­ket ez estén aratott. Méltó partnere volt Feledi Boriska Lisbet szerepében, aki bájos, rokonszenves jelenség volt s szerepe szép énekszámait nagy tökélylyei érvényesítette. Derrik és Nik szerepé­ben Szathmáry és Bérczy voltak helyükön. Táltos Vasárnap este színre került a „Táltos“ Palo­tás Fausztin népszínműve kevés számú néző közönség előtt, a mi talán annak tudható be, hogy Gyulán „Tátost“ ismernek csak, mint azt egy hazafi megisjegyezte „na már ennek is megeszká- bálták a nevét. A darab meséje a következő: Csongrádmegye egyik falujában két szép leány van és a f lu legszebb legénye a biró fia szerelmes mindkettőbe és a szebbiket, de szegényebbet sze­rencsétlenné te sz i, a másikat nőül veszi, faképnél hagyja az elcsábított leányt. Táltos, kit a falu népe igy csúfol, mert rut, ragyás, púpos és sánta és a ki szintén szereti a szerencsétlen leányt, kéri, hogy menjen hozzá, de ez ellent mond, hiába kér­leli. Erre Táltos bosszút esküszik a leány csábí­tójára, betyárrá lesz és egy alkalommal a bukott leány udvarán meglesi a már nős biró fiát, a ki megakarja akadályozni, hogy apja nőül vegye volt kedvesét, a ki ez által akarja helyrehozni a szé­gyent, Táltos lelövi a legényt és ő maga a bör­tönbe kerül. A czimszerepben Somogyi (Táltos), kit az idén másodszor láttunk a színpadon, mu­tatta be nagy alakitó képességét, a melyet oly szí­vesen élveznénk többször is s sajnos, hogy nélkü­löznünk kell. Régebben pedig nem volt ily fukar Somogyi művészetének csillogtatásával. Keszeg biró (Krasznay) ebben a szerepében megjárta, bár a szerep nem neki való. Pista fia (Horváth) igen szépen dalolt és jól játszott, mint rendesen, özv. Tucsiné (Benkő) Katicza leánya (Szabó J.) jó ala­kítással játszattak, Tóni fia, hülye (Bérezi) elég hülye volt, Égető Mihály (Szarvasy kis szerepé­pen ügyes volt, Julcsa a leánya (Kovács Mariska) a megcsalt leány szerepét nagy közvetlenséggel hozta színre a már tőle megszokott kiváló művészettel, Kolokány czigány (Szatmári) igen jóizü, Csuriné (B. Koppén Margit) mint özv. parasztmenyecske kedves volt. Niobe. E. Kovács Mariska jutalomjátéka az egész színházi szezon főeseményóvé nőtte magát ki. Az aréna ez alkalommal a szó szoros értelmében zsú­folásig megtelt közönséggel, nem volt egyetlen eladatlan páholy, egyetlen egy eladatlan ülőhely a nézőtéren, rogyásig megtelt a kazat, sőt a zenekart is ülőhelyekké kellett változtatni. A bájos és ked­ves jutalmazandó nőt olyan ováczióval fogadták, mint még senkit sem ezen a színpadon. A taps és lelkes éljenzés viharként zúgott és perczeken át tartott a zsúfolt nézőtéren, a zenekarból nyolez re­mek virágkoszorut nyújtottak fel a lelkes ováczió- tól mélyen meghatott művésznőnek, akit az egész est folyamán ünnepeltek ; a tartózkodó, hideg gyulai közönség mintha ki lett volna cserélve. Niobe sze­rencsés választásnak bizonyult; a mikor újdonság volt, a pavilion termében játszták ugyan már, de olyan kevés közönség előtt, hogy a publikum ki- lencz-tizedrészének újdonság számba ment és rend­kívül tetszett. E Kováos Mariska a czimszerepben poetikus, bájos jelenség volt és úgy gyönyörű meg­jelenésével, mint kiváló játékával egyaránt hódí­tott. A zsúfolt nézőtér felvillanyozta a szereplők mindenikét, igy Krasznai, (Dunn). akinek jutalma- zottnő mellett a darabban vezető szerep jutott, kitűnő volt. kisebb szerepeikben teljesen kielégí­tettek Benkő Jolán (Helén), Szabó Irma, (Hette) Verő Janka (Karolina), Szatmáry Árpád (Hamilton.) Aranyhid. A disznóságban is van fokozat és haladás s amit pár éve még megbotránkozva vettünk be, ma már szemhunyoritás nélköl nézzük végig s igy ezen a téren is újat kell adni a közönségnek, hogy ha­tás legyen. A házasságtörések közönséges módját már megszoktuk, ez már nem izgat s igy az „Arany­hid“ ban mér nem a házasfelek csalják meg egy­mást, hanem a férj a — szeretőjét csalja meg a feleségével, ami igazán érdekes eset és üj. Még jó szerencse, hogy kulisszák vannak a színpadon, mert ezt a — hogy is mondjuk — nem házasságtörési, hanem viszonytörési aktust teljes hűségében és részleteiben látnunk kellene, ha a kulisszák el nem takarnák, de igy is körülbelül elképzeljük, annyit és olyan részletességgel beszélnek és tár­gyalnak róla a színpadon. Valószínű, hogy most már a disznóságok tetőpontjára jutottunk az Arany- hídban, hacsak még az nincs hátra, hogy eltolják a kulisszákat s bemutatják a házasságtörési aktust is a serdültebb ifjúság elméleti képzettségének rendeltetésére. Egy azonban tagadhatatlan, hogy a darab szellemes és mulattató, — persze csak férfiaknak. — A három főszerep T. E. Kovács Mariska, Tóth Elek és Krasznay kezében volt s mindhárom pompásan összejátszott, úgy hogy a darab elevenen, gördülékenyen ment, ami főkel­léke a daraboknak. Mellettük B. Koppán Margit Heléne szerebében nagyon színtelen maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom