Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-25 / 39. szám
2 BÉKÉS 1904. szeptember 25. Orosháza ünnepe. — Kossuth-szobor leleplezés szeptember 18-án. — A vármegye területén az első Kossuth-szobor- ról lehullott a lepel a múlt vasárnapon. A vármegye községei közül Orosháza volt az első, mely megvalósította a Kossuth Lajos emléke iránti kegyelet erczbe öntött kifejezését s hogy nem lesz utolsó is, azt legjobban igazolják a megye minden nagyobb községeiben megindult Kossuth-szobor létesítése iránti mozgalmak, melyek között a vármegye székhelye Gyula városa közönsége körében is folyik most is a gyűjtés a hazafias czélra s előbb-utóbh nemcsak a megye székhelyén, hanem a szomszédos Békéscsabán is állani fog a nemzet ujabbkori történetének legnagyobb alakja, Kossuth Lajosnak érczszobra. Az elsőség e téren azonban elvitázhatatlanul az Orosházáé. Orosháza magyar szívvel érző kegye- letes lakosságáé, mely a múlt vasárnap az alkotás magasztosságához illő, országos arányú és fontosságú lélekemelő ünnepélyen leplezte le Kossuth érczszobrát. A kegyeletes szép ünnepély, melyen Orosháza községe egy szívvel és egy lélekkel, a hazafiság hevében egygyé olvadva vett részt, nemcsak Orosháza ünnepe volt. Képviselve volt azon a vármegye s a testvérközségek mindenike, részt vettek azon a szomszédos vármegyék, küldötteik által az országgyűlés függetlenségi és szabadelvű pártjainak számos tagja, kö tűk a parlamenti ellenzék legkimagaslóbb alakja, a nagy apának fia Kossuth Ferencz is. Kora reggel lobogódiszt öltött Orosháza, úgy várta a mindenfelől érkező vonatokkal jövő vendégeket, kiknek sorai közt Kossuth Ferencz mellett ott láttuk Justh Gyula, Kecskeméti Ferencz, Veres József, Endrey Gyula képviselőket. A vármegyét dr. Fabry Sándor alispán, Gyula várost Hofmann Ferencz I. jegyző, dr. fíucskó Koriolán árvaszéki ülnök. Békést Szathmáry Gábor jegyző és Varga András biró Békéscsabát Maros György jegyző és Zsíros András biró képviselték. Ott voltak ezen kívül az ünnepélyen : Tótkomlós, Öcsöd, Szentandrás, Szentetornya, Kondoros, Pusztaföldvár, Nagyszénás és Csorvás községek küldöttei. A gyulai 48-as pártot Névery Albert elnök és dr. Berényi Ármin, a Hazai Általános Biztositó Társaságot, mely a szobor létesítéséhez nagyobb adománnyal járult Czövek Jenő titkár, Hódmezővásárhelyt Juhász Mihály polgármester, a hódmezővásárhelyi 48-as pártot pedig Kovács József elnök, Makó várost Farkas József polgármester, Szentest Mátéty polgármester, a csabai szabadelvű pártot Sztraka György, Varságh Béla, és Achim Gusztáv stb. A csabai polgári kört: Fábry Károly és dr. Páudy István képviselték. A küldöttségek száma csak nem 80-ra rúgott, mindannyi szép koszorút helyezett az uj szoborra. Magát a szobrot mely Orosháza főterén lepel alatt várta az ünnepi aktust, Horvay János szobrász készítette. Igen sikerült alkotás. Kossuth Lajost mint szónokot ábrázolja és magas, szimbolikus dombor- müvekkel díszített kőtalapzaton áll. Az ünnepély kora reggel kezdődött, két zenekar járta be a várost s a zászlók alatt összegyűlt közönség a vasúthoz vonult, hol fél 10 órakor az érkező vendégeket fogadták, kiket a fogadó bizottság részéről Polónyi János tanító üdvözölt. A vasúttól egyenesen az ág. ev, templomban tartott ünnepélyes isteni tiszteletre vonultak, hol a zsúfolásig megtelt templomban az orosházi dalárda megnyitója után Veres Józ-ef Orosháza képviselője és ág. ev. esperese imát, Kovács András lelkész pedig ünnepi beszédet tartott. A templomból az ünnepély külső képét nagyban megrontó szakadó esőben a szobor elé vonultak a tulajdonképeni leleplezési ünnepélyre. A lebontott szobor előtt Kossuth Ferencz kíséretében elhelyezkedtek a képviselők, a kiknek társaságában ott voltak : dr. Fábry Sándor alispán, Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró, dr. Jeszenszky Elek szolga- biró és Bartha István csanádpalotai plébános. Ott volt továbbá Orosháza község egész elöljárósága és képviselőtestülete, Vangyel Sz’.lárd főjegyző és Jankó Ferencz bíróval élén, a szoborbizottság elnöke dr. tíikády Antal, az orosházi testületek és hatóságok, az idegen küldöttségek és Orosháza teljes társadalma mintegy 10,000 főre tehető közönség. Áz ünnepély 11 órakor vette kezdetét az orosházi dalárda által énekelt Hymnusszal, melyet az ezrekre menő közönség kalap levéve hallgatott végig. Az ének elhangzása után Dr. Bikády Antal szoborbizottsági elnök, az orosházi függetlenségi párt elnöke lépett az emelvényre lelkes hangú rövid beszédben üdvözölve a közönséget, a vendégeket köztük Kossuth Ferenczet, akit e közönség lelkesen meg éljenzett Titánná Veress József esperes tartott eszmékben gazdag lendületes beszédet, ki emelve Kossuth nemzetalkotó erejét, s csodásán viselt élő martirom- ságának az utókorra annyira nemesitő hatását. Közben lehullott a lepel a szoborról. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Jankó Ferencz biró átvette a szobrot a közönség nevében rövid hazafias beszéddel. Ezután az ezrekre menő közönség kifejezett óhajtására Kossuth Ferencz beszélt. Rövid, de költői gondolatokban gazdag és nagy lelkesedést keltő beszédben fejtegette, hogy Kossuth Lajos örökké élő eszmeszelleme már a honalapító Árpádban, a nemzeti hősökben : Boc^kay, Rákóczyban is élt és visz- szatér még az ő magyarjai közé, ha veszély fenyegeti e hazát. A szűnni nem akaró éljenzésekkel kisért beszéd elhangzása után, a küldöttségek koszorúinak a szoborra való elhelyezése következett. — Ez volt az ünnepély egyik legszebb része, a küldöttségek vezetői jelmondatok kíséretében tették le a kegyelet virágait, babérait a talapzatra. Elsőnek a vármegye alispánja tette le Békésvármegye hatalmas babérkoszorúját a szoborra, melynek szalagján e mondás olvasható : »Leborul a nemzet nagyságod előtt!« Utána következtek : Orosháza község, Szeged szab. kir. város, Hódmezővásárhely, Gyula, Szentes, Makó, Békéscsaba, Szarvas, Békés, Öcsöd, Tótkomlós, Pusztaföldvár, Nagyszénás, Csorvás községek koszorúi. Ezek után tette le a maga koszorúját a szoborra Veres József, Orosháza község képviselője, mely után Békésszentandrás, Szentetornya, Kondoros községek, orosházi ág ev. egyház, orosházi ev. ref. egyház, orosházi izr. hitközség, tótkomlósi izr. hitközség, orosházi 48-as párt, orosházi tantestületek, orosházi dalegylet, orosházi 48-as olvasókör, orosházi kaszinó, orosházi ipartestület, orosházi iparoskor, orosházi kereskedők, orosházi katholikus kör, orosházi iparos ifjúság, orosházi gépészek, orosházi gazdalányok, orosházi honleányok, orosházi pénzintézetek és asztaltársaságok, szarvasi ipartestületek, gyulai 48-as kör, tótkomlósi függetlenségi párt, Gyoma község, csabai szabadelvű párt, hódmezővásárhelyi szabadelvű párt, csabai polgári kör, hódmezővásárhelyi 48-as kör, szentesi 48-as kör, tótkomlósi ipartestület, tótkomlósi polgári kör, iót- komlósi kereskedők, nagyszénás olvasókör, tótkomlósi társaskör, tardoskuti olvasókör, orosházi összes czigányzenekarok, nagyváradi színtársulat és magánosok koszorúi következtek. Egy óra után ért véget a koszorú letevési ünnepély, mely után egész babér- erdő vette körül e szép és Orosháza főterén imponáló hatású szobrot, mely talapzatával együtt csaknem 5 méter magas. A főalak 3 méter magas talapzaton áll, másfélszeres életnagyságban. A szobrot Horvay eredetije után, Haraszty József öntötte érczbe Budapesten. A talapzat szürke mészkőből való, művészi kivitelű dombormüvekkel ékített, de e dombormüvek alakjainak megválasztása művészi tekintetben nem egészen kifogástalan. Természetes, hogy e lefolyt szép ünnepélynek befejezése a fehér asztalnál folyt le ősi, magyar szokás szerint. A bankett a polgári körben volt 600 terítékre. Az első felköszöntőt Veress József mondta Kossuth Ferenczre, kiemelve beszédében a munkát, melyet Kossuth teljesít s lelkes szavakban méltatva hazafiságát, mélyre ható, komoly politika előrelátását. Kossuth Ferencz rámutatott beszédében, hogy ez az ünnep nem politikai természetű, mert Kossuth Lajos emléke nem egy párté, hanem egy nemzeté. De neki talán mégis meg fogják bocsátani, ha politikai hitvallásáról szól. S beszél a függetlenségi eszmék diadaláról s arról, hogy az ő útját az eszmék megvalósítása képezi. Beszél a párt hivatásáról, törekvéséről. — Az ő egyetlen ambicziója az, hogy a haza javáért folytatott lankadatlan munkásságban mind nagyobb tért vegyen. A nemzetet bizonytalan várakozásokba terelni nem szabad s a küzdelmek nemét és mértékét gondosan mérlegelt körülményekhez kell alkalmazni, mert a politikában e hiba még jobban megboszulja magát, mint a vétek. A függetlenségi eszme diadalára ürít poharat Azután Fábry Sándor dr. alispán beszélt, lelkes szavakban emlékezvén meg minden magyar ember ideáljáról, Kossuth Lajosról, Kossuth eszméinek diadalára ürítvén poharát. Justh Gyula Kossuth Ferenczet üdvözöl'e. — Hosszabban szól az egyetértésről s az elenvélemé- nyek tiszteletben tartásáról a politikában, Fábry Sándor alispánra ürítvén poharát, mely beszédre Fábry Sándor alispán válaszolt azzal, hogy mindnyájan függetlenségiek vagyunk, csak a kivitelnél térünk el Üdvözli Kossuth Ferencz párt:át és Justh Gyulát. Felköszöntőket mondottak még dr. Bikády Antal, Torkos Kálmán, Kovács Andor és még többen. Este díszelőadás volt a színházban, melyet tánczmulatság követett s ezzel Orosháza történetének egy feledhetlen szép lapja bezárult. — De én is párán solok ám valakinek . . . a libáknak, meg a tyúkoknak ! Arzal a tyukketreczhez szalad', megfogott egy tarajas kakast, a sarokba állította és katonás hang n ráförmedt:-T- Hogy áll itt maga? . . . Mutassa a gombjait? . . . Mivel tisztítja a gombjait? . . . Puczpasztával ? . . . Igen ? . . . Jól van . . . Abtreten ! Ferkö — a mint ebbbl is látszik — katonának érzi magát, még pedig ez idő szerint japán katonának. És természet sen ő is háborúba keveredett Oroszországgal. A muszka hadsereget kis hugocskája képviseli, a ki épen olyan szolid és engedékeny, a milyen szilaj és élénk a bátyja. Napról-napra ismétlődnek a szárazföldi és tengeri ütközetek és — c sak úgy, mint az igazi háborúban — itt is mindig az oroszokat veri el a japán. Néha bizony nagyon is erőszakoskodik a kis Togo, . . . Kuroki . . . vagy Oyama, . . . úgy hogy a legyőzött parányi Kuropatkin kénytelen könyörgőre fogni a dolgot: — Ejég m't . . . hiszen már meghajtam . . . A „Kis pajtás“ bemutató,a után a villamoson találkoztam Tanay Frigyessel. Nagyon bámultam, hogy Jean Chantalard geniális szeméGyula város költségelőirányzata 1905 évre. Bevételek : I. Közpénztári maradvány 167 44 II. Adóhátralékokból. Községi adóból 9595 68 Napszámos adóból 200 — III. Egyéb hátralékokból. Földbérletekből — — Apróbb hátralék — — lyesitöje. a fényes siker után, nem g immikerekün gurittatja magát valami lukulusi pezsgős vacso rár.oz. — Feleségem egyedül van a ‘gyermekekkel, — mentegetőzött — haza kell sietnem. — Hát neje nem nézte meg ezt a pompás alakítását ? — Már látta a főpróbán. Ma szombat van .. . A gyer^kfürdetés napja ! így kerültek szóba a gyermekek. Figyelmeztettem, hogy ne erőltessék tulaFerkó elméjét. — Is-en ments! felelt, a művész. Ellenkezőleg. Még nem írattuk be iskolába, pedig már elmúlt hatéves ... de mit használ ! E napokban azzal lepet» meg a kópé, hogy egy napilapból felolvasást tartott. „Hát te tud*z olvasni?* förmedtem rá. — „Mhm!“ feFlte ő. — „Hol tanultad,?“ — „Van egy jó pajtásom . . . itt lakik a szomszédban . . . kitűnő tanár . . . ahhoz járok tanulni . .. „ Hát mit csináljak vele? Ezt panaszképen mondta, de sokkal jobban ragyogott a szeme, mint egy órával azelőtt, a mikor tízszer is a függöny elé hitta a közönség. Rosta.
