Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
1904. márczius 6. BÉKÉS 5 A József főherczeg sanatorium egyesület arról értesíti a nagy közönséget, hogy inától kezdve egy hétig mindennap, délelőtt 11 —12 óráig s délután Va4—5 óráig a vármegyeház nagytermében igen értékes s díszes női kézimunkák s házi ipari termékek láthatók, amelyeket az egyesület a venni szándékozóknak készpénz fizetés mellett elárusít- A magunk részéről is felhívjuk a közönség figyel mét, hogy a kiállított tárgyakat, melyek antik szövések, hímzések, szebbnól-szebb női kézimun kák, e mellett igen hasznos házi női czikkek, szőnyegek, díszes sakkozókból állanak, megtekinteni el ne mulasszák, tekintve a humánus czélt, — mert hisz a befolyó jövedelem a sanatorium alapot fogja növelni, — a tetszető tárgyak bizonyára kapósak fognak lenni. A gyulai róm kath főgimnáziumra újabban o. tak : Utolsó kimutatás 45038 Kor. 72 fill. Hrabovszki Ferencz 30 M ' » Kohlmann Ferencz 200 n n Bekker János 50 7) n Gyulavaro8Í takarékpénztár 2000 » ff Ladies György 500 n » Dr. Ladies László 500 M w Összesen 48318 Kor. 72 fii). A nagyrománvárosi olvasókör tisztújító közgyűlését az 1904-ik évi február hó 28-án tartotta meg, amikor is a tisztikar következőleg alakult meg. Elnök : Popovics Jusztin, alelnök : dr. Bucskó Coriolán, jegyző : Kalló János, pónztárnok : Nyikora János, könyvtárnok: Nyikora György, számvizsgálók : Nyikora Dávid, Pántye György, ellenőr: Mundruczó Péter. Választmányi tagok: Vladucz Péter, Marián Illés, dr. Ladies László, Dutkay Béla, dr. Bodoky Zoltán, Neumann György, dr. Berényi Ármin, Szilágyi Tódor, Doák Mihály, Budás Miklós, Miskucza Illés, ifj. Miskucza Illés, Alb György, Fekete Ádám, Vonyiga Illés, Szoboszlai Péter, ifj. Styir György, Imrei József, Hengye Mojsza, Joneszku János. Szerencsétlenül járt matróz Barta Albert vizbefult tengerész illetőségének megállapításával kapcsolatban a belügyi kormány tudatja, hogy a tengerészeti hatóságnak a londoni cs. és kir. osztrákmagyar főkonzulátustól nyert értesülése alapján tett jelentése szerint az „Arequipa“ nevű angolgőzösön alkalmazva volt Barta Albert nevű egyén, ki esetleg magyar állampolgár lehet, az kinek születési és illetőségi helye eddig nem volt megállapítható, vízbe fűlt, mert Barta Albertnek egy angol font és 27 silling péuz bérhátraléka van benn, me lyet igazolt örökösei megkapnak, ha nevezettnek nek magyar állampolgársága s illetősége megállapítható lesz. A „B. H.“ tehát kissé korán emléke zett róla mint egy békésmegyei fiú tragédiájáról. Csütörtökön reggel mélyen megrend tő gyászbir terjedt el városunkban, mely egy kiválóan nagyrabecsült, sokérdemü, jeles tehetségű ember elhunytat jelenté. Dr. Kovács Jenő, a „Magyar Aszfalt Részvénytársaság“ igazgatója, a bibarmegyei felsődernai és tatarosi aszfalt-bányák vezetője meghalt, fiatalon, életének delelőjén, amikor a munkára, tettre vágyó férfi lelkét a leg- nagyratörőbb ambiczió feszitette. A bükkoszorus hegyek nem láthattak még fájóbb gyászt, mint a mi most költözött a füstölgő kéményóriások tövébe, a kattogó gépek közé, ahol a munkások ezrei őszinte könynyei siratják az egész embert, akiben sorsuk igazitóját becsülték félő szeretettel. Dr. Kovács Jenő azon kevés emberek közé tartozott, akiknek hiányát a magyar közélet, a magyar ipari törekvések élénken sinylik. Szakember, szaktudós a szó legkomolyab értelmében; az elsők közé tartozott, akik hazánkban a vegyészeti tudorságot szerezték magoknak. De nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is képezte magát, évek hosszú során át Németországban, Belgiumban a legnevesebb vegye szeti gyárakban dolgozva, tökéletesítette tudorná nyát és alig volt harmincz éves, amikor a tatarosi aszfalt-bánya, a már akkor jeles vegyészt, igazgatójának alkalmazta. Kovács Jenő csodálatos energiával, biztossággal és munkával dirigálta az ő re- zsimje alatt hatalmassá, világhírűvé fejlődött vállalat két óriási telepét minden tiszteletre méltóvá tette magát, ha egyéb kiváló érdemeiről eltekintünk, megható humanismusa révén, amelyet roppant munkástábora iránt tanúsított. Az európai látkörü ember abban látta a vállalat prosperálásának legfőbb garancziáját, hogy munkásait a legnagyobb szeretettel ölelte magához. A tatarosi és dernai bányákban nincs szocziálizmus, ismeretlen a sztrájk fogalma, mert az igazgató gondoskodott róla, hogy az érdemes munkásnak mindig valamivel több legyen a bére annál, amire munkáját önmaga érté keli. Azonkívül hazafiságra nevelte a túlnyomó számban nem magyar nemzetiségű munkáshadat és két esztendővel ezelőtt gyönyörű szobrot emelt munka templomában, a tatarosi bánya-telepen Dr. Kovács Jenő. hazánk lánglelkü fiának, Kossuth Lajosnak. Kovács Jenőt a legszorosabb rokoni s baráti kötelék fűzték váro-unkhoz, amelyben gyakran tartózkodott, a legőszintébb tisztelet és szeretettől környezve. Gyuláról nősült, Braun Mór tekintélyes kereskedő polgártársunk leányát, Vilmát vevén nőül, akivel hét éven át a legboldogabb családi életet töltött, Az utóbbi években a fátum kifürkészhetlen utjai szörnyű megpróbáltatásoknak és fájdalmas csapásoknak vetették alája. Rövid időközök alatt tragikus körülmények között vesztette el két gyermekét, két esztendő előtt pedig önmaga is életveszélyes operácziónak vetette alá magát, mikor heteken át élet és halál között lebegett. A tudomány csak meghosszabbítani, de nem tudta megmenteni életét, amelyért remegtek szerettei és munkásainak ezrei. A szerencsétlen ember, aki külöuben tisztában volt fátnmának kikerülhetlenségével, vasárnap hivatalos ügyben Budapestre utazott. Útközben Szolnokon hirtelen rosszul lett s a fővárosba érve a mentők szállították be a Herczl-szanatóriumba. Neie, rokonai mindnyájan felutaztak beteg ágyához és a legnagyobb aggodalommal várták sorsa fordultát. A nagybeteg állapota napról-napra súlyosbodott és szerdán este beállott a félt katasztrófa: a halál. Pénteken délelőtt temették az uj zsidó temetőben rendkívüli részvét mellett. Ravatalát megtörtén állták körül szerető neje, testvérei, rokonai, budapesti, biharmegyei és gyulai jóbarátai, nagyszámú küldöttséggel képviselve adtak vigasztalan bánatuknak kifejezést a bányák munkásai, mindenki könyezve 8 mélyen megtörve mondott örök búcsút a derék embernek, akinek tragikus korai halála mérlegel- hetlen gyászba borította családját, munkásainak ezreit és keresetet, kenyeret adó iparvállalatokat, amelyeknek felvirágzása az ő áldott nevéhez fűző dik. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: „Dr. Kovács Jenőné, szül. Braun Vilma a maga és kis leánya, Kovács Lidiké, valamint az alólirottak nevében is fájdalomtelt szívvel tudatja, hogy szeretett férje: dr. Kovács Jenő, a „Magyar Aszfalt Részvénytársaság“ műszaki igazgatója folyó hó 2 ikán, 42 éves korában, rövid szenvedés után meghalt. A megboldogult hült tete meit folyó hó 4-én, délelőtt 11 órakor kisérik örök nyugalomra a budapesti uj izr. temető halottasházából. Budapesten, 1904 márczius hó 3-án. Áldott legyen emlékezete ! Dr. Kornsteiu Lajos, Kornstein Emil, Kornstein Herman testvérei. Braun Mór apósa, Braun Mórné anyósa, dr. Kornstein Hermanné, dr. Vámos Géza és neje, Fischer Árpád és neje, Braun Klára, sógorai és sógornői és a kiterjedt rokonság. A szeghalmi lelkészi állás betöltése még mindig megoldatlan kérdése a Sárrétnek. A túlnyomó többség Csánky Benjamin mellett foglalt állást, sőt az egyháztanács egyik legutóbbi közgyűlésén nagy szótöbbséggel el is határozta, hogy Csánky Benjámint meghívja a szeghalmi papi székbe, de eme presbiteri határozatot, — miután nem abszolút szótöbbséggel hozatott, — az esperesi hivatal az egyházi törvények értelmében nem erősíthette meg Szeghalom tehát legközelebb választ magának lelkészt s az újonnan választandó lelkész — mint az előjelekből ítélni lehet, — körülbelül mégis csak Csánky Benjamin lesz. Életunt sárréti legény. B. Gyáni János, mulatós jókedvű legény volt. Füzesgyarmaton, volt is neki miből költekezni, mert vagyonos ember volt az édesapja. A mulatós legény egy kissé túl is költekezett az apja pénzéből, miért is édes apja szigorúan kezdte fogni a legényt és beíratta a csabai földmives iskolába, hogy szokjon a komoly munkához. Ehhez azonban nem volt hajlama a legénynek s nem sokára haza is jött Csabáról s odahaza azt mondta szüleinek, hogy feloszlatták az iskolát az „ex-lex“ miatt* mert nincs pénze a kormánynak. Az apa elhitte neki s a legény otthon maradt, tovább folytatván mulatozásait, iszo- gatását. Senki sem gondolta volna róla, hogy nem ízlik neki az élet, pedig úgy volt, mert nem sokára, hogy hazajött, öngyilkossági kísérletet követett el s a kút kávájára állva, pisztolylyal kétszer a szájába lőtt és a kútba bukott. Innen mentették ki az életunt legényt, de Lem sok remény van hozzá, hogy életben marad. Követésre méltó szép példáját adta egy egyszerű békési magyar ember a felekezeti türelemnek s embertársi szeretetének. Fekete István békési lakos elhunyván, végrendeletében 400—400 koronát hagyományozott a katholikus, görög keleti és izraelita egyházaknak. Az ev. református egyháznak — mely nek tagja volt — 2000 koronát. A felvilágosultság és felekezeti türelmesség e szép példája haló porában is dicséri e derék magyar ember egészséges gondolkozását, nemes szivét. Békésvármegye közművelődési egyesületének gyomai közművelődési bizottsága február hó 28-án — a városháza dísztermében — a jelen téli idény alatt rendezett 9-ik és utolsó felolvasó estélyét a következő tárgysorozattal tartotta meg: Debreczeni Géza „Japán ország“ czimen a Japán állam és népeiről igen érdekes ismeretterjesztő előadást tartott. Utána Wagner Márton Gyulai Pál »Pókainé« czimü, majd ffrményi Lajos Vörösmarty Mihály „Tulvilági kép“ czimü költeményét szavalta el. Ezek után Koncsek Gy. József megrakta az asztalt az ország külömböző vidékéről érkezett fehér és barna kenyerek mutatványaival, szárított és befőtt gombákkal, hajdina, illetőleg tatárka magja, lisztje és kásájával, meg egy szép példány kerék vagy tarlórépával, minek elrendezése után felolvasta „A magyar birodalom népeinek táplálkozása“ czimón irt terjedelmes és igen tanulságos munkáját. Előadása közben a különféle kenyér és egyébb tápszer a nép között szótosztatott. A termet zsúfolásig megtöltött közönség mindenik szereplőt a tapsok özönéből jutalmazott. Végre Garzó Gyula elnök mondott még gyönyörű záróbeszédet s ezzel a jövő téli idényig az előadások befejezést nyertek. Esküvő. Ifj. Cservinszky István békési kereskedő e hó 3-án esküdött örök hűséget a szarvasi róm. kath templomban, szép menyasszonyának, Kalafszky Lizikének. Hirtelen halál a községházán. Békésen, hol a hirtelen halálesetek mostanában sűrűn követik egymást — vasárnap reggel Nagy Imre 60 éves községi esküdt templomba indult, útközben betért a községházához és a tan ícsteremben leült beszélgetni. Negyedóra sem telt el, midőn szédülés fogta el, egyszerre jajszó nélkül összeesett és mire hozzásiettek, már halott volt. Temetése kedden délelőtt ment végbe nagy részvéttel. A község elöljárósága koszorút helyezett a koporsóra. Meglopott koporsóraktáros. Michnay Endre békéscsabai temetkezési-vállalat tulajdonost nagy meglepetés érte kedden. A vasututczában van üzlete 8 ezen belől egy lakószobája. Itt tartotta egy szekrényben értéktárgyait és pénzét. Kedden felnyitotta a szekrényt s keserű meglep déssel tapasztalta, hogy 250 korona készpénze eltűnt. Jelentést tett rögtön a rendőrségnek, amely megállapította, hogy a lopást a helyi viszonyokkal ismerős egyénnek kellett elkövetni; ugyanis nappal s oly időben történt, midőn Michnay üzletében foglalatoskodott. A nyomozást a vékony gyanualapon megindították. Dobozi kisemberek segítése. Gróf Wenckheim Dénes nagybirtokos a dobozi szegény emberek részére — mint már irtuk — holdanként 24. kor. évi haszonbér mellett 600 hold jóminőségü földet ajánlott fel. A kiosztás meg is történt Doboz község elöljárósága s az uradalom képviselője felügyelete alatt. Azonban sokan vannak még, akiknek nem sikerült földhöz jutni és akik e miatt zúgolódnak. Dobozon ugyanis oly sok a szegény munkásember, hogy azok kielégítése talán lehetetlen is. Kártyázás vége- Csabán, a Kakas-vendéglőben kártyázott szerdán estefelé Braun László süteménykihordó és Buha Prokop, oláh szolgnlegény. Braunnak nem kedvezett a szerencse, mert az oláh már négy koronáját elnyerte s kissé ittasan annyira fel - dühösödött, hogy bicskát rántott s azzal Buchát mellen szúrta, majd súlyos sebeket ejtett karján és lábán, a sebesültet a kórházba, a vérengzőt pedig a rendőrségre szállították. Pomucz-féle Örökség. Mint annak idején a gyulai Pomucz családot, úgy most Matuská Ágoston endrődi községi írnokot örvendeztették meg a fővárosi lapokban megjelent milliomos örökségről szóló hírek. Megkérdeztük őt magát a hit valóságára nézve s azt az értesülést nyertük, hogy az egész örökségi históriából egy szó se igaz. iótékonyczéiu tánczmulatság. A békési izr. nőegylet felkérése folytán rendezőség alakult egy minél egyszerűbb, de annál kedélyesebb tánczmulatság létrehozására. A mulatság czélja a jótékonyság szolgálatában álló nőegylet jövedelmének szaporítása, mivel az egyesület ez évben nem tartotta czélszerünek fényesebb bál tartását. A rendezőség élén dr. Sarkadi Mór elnökkel buzgólkodik a bál sikere érdekében. A napokban szétküldött meghívó szövege a következő: Meghívó. A békési izraelita nőegylet, pénztára jarára, 1904 márczius hó 12-én, Erős Ignácz vendéglőjének összes termeiben, Rima Jancsi zenekarának közreműködése mellett tartandó zártkörű tánczmulatságot rendez. Friss Mór b. b. jegyző, dr. Sarkadi Mór b. b. Lőwy Sándor b. b. pénztárnok. A rendező bizottság tagjai Adler Lázár, Baky László, Berentés Lajos, Biró Sándor, Blau József, dr. Bleyer Lajos, Buti Vincze, Cziriák Béla, Csikós Antal, Csikós József, dr. Drechsel Rezső, Gonda Simon, dr. Frey Géza, Friss Dávid, ifjú
