Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-04 / 36. szám
6 BÉKÉS L904. szeptember 4. készséggel énekelt felvonás közben egy pár gyönyörű Dankó-nótát, a 3-dik felvonás előtt pedig Szánthó Gáspár hatalmas baritonjától hallottank ugyancsak magyar nótákat. Mindkettő,frenetikus hatást keltett, melyben sóit része volt a Tóni jeles bandájának és dr. Major Simon vezetésének is. Postáé és ä húga. A hétfőn újdonságként bemutatott énekes bohózat nem tarthat igényt rá, hogy vefe mirft darabbal komolyan foglalkozzunk. Az életből vett alakok ügyes karrikaturája képtelenségekkel, mulattató ötletek és helyzetek Ízléstelen laposságokkal és közhelyekkel váltakoznak benne és ehez képest kaczagott szívből és bosszankodott a közönség felváltva. Jó szerencse, hogy az utóbbira kevésbé nyilt alkalom, a miben az előadásnak is része van. — A postás (Felhő Muki), alakításában Petényi volt elemében, kedves szemtelenséggel protezsálván be húgát a színpadra. Mint ritka ügyességű kupléónekes, ezúttal is nagy tetszést vívott ki. A szobaleányból primadonnává átvedlő Felhő Klári szerepében Pariaghy Kornéliának volt jelentős sikere. Kaczag- tató figura volt ismét Leövey (Pityke). Cz Miklóssy Margit (Almai Milka), kis szerepében ügyeskedett és Hetényivel együtt pompásan táuczolta a cake walkot. Czakó (báró Szalánczy), Nógrádi (Csipkés), vettek még részt jó alakításukkal az előadásban. Madarász. Zeller rég nem látott kedves operettjét elevenítette fel kedden este a társulat és a közönség szívesen hallgatta az egy időben közkedveltségnek örvendett áriákat. Az előadás teljesen megfelelő volt. Mária választó fejedelemnő szerepét Székely Irén játszotta helyesen, pompás énekével sok zajos tapsot érdemelve ki. Biztató tetszéssel fogadta a közönség a kis Mezei Jolán vállalkozását, a ki a Postás Milka szerepében mozgott ügyesen, ismét tanujelét adva a színpadra termett-égének. Tiszta és fejlődésre alkalmas hangja a — több dalának meg- ismóteltetése következtében is — neki fárasztóvá vált feladatot ügyesen oldotta meg. Patnere Mezei (Szaniszló) inkább leányát kisérte gondos figyelemmel és a maga érvényesítésére nem helyezett súlyt. A czimszerepben Szánthó Gáspár (Adám) volt énekre kitünően disponálva. Leövey (Csörsz báró) és K. Árpáséi Kata (Adelaida) mint mindig, ezúttal is állandó derültséget keltettek kifogyhatlan komikai tehetségükkel. A két professzor szerepében tietónyi és Pariaghy, Csatár pedig mint Schneck vettek részt az összevágó sikerült előadásban. Bob herczeg Szerdán este telt házat csinált „Bob urfi“, a ki legény a talpán. Ebből látszik, hogy mily nagy vonzó ereje van ennek a darabnak, amely Gyulán már ment vagy tízszer és mégis mily érdeklődést tud még mindig kelieni. Ez pedig nagy szó Gyulán. De az előadás is kifogástalan volt. Igaz, hogy Székely Irént, aki „Bob“ ot játszotta, inkább szeretjük élvezni mint koloratur énekesnőt nehezebb szerepekben, ezúttal azonban nemcsak hangja, hanem kiváló játéka is magával ragadott bennünket. Mint Bob, remek megjelenésű volt s gyönyörűen énekelte dalait. Kapott is tapsot bőven s a lelkesedés szinte tüntetés számba ment. Szépen megállotta a helyét Mezei Jolán (Annie), aki mint fiatal kezdő színésznő, szép reményekre jogosító művészi tehetséggel b r. Bájos megjelenése, tisztán csengő szoprán hangja, kedves behízelgő játéka szép jövőt biztositnak szá mára. K. Arpássi Kata (a királyné) kiváló minden szerepében, úgy ebben is. Még Petényit (Plum podding) kell megdicsérnünk, ügyes, eleven játékáért,! az eddigi borbélyok közt ő volt a legjobb s Leöveyt (Pomponius) a ki a vidék első jellemkomikusa, minden szerepét kidolgozza s olyan alakításban mutatja be, amilyent csak igazi művészektől lehet látni. S e mellett mint operette buffonak még igen kellemes hangja is van. A bajusz. A „Bajusz“ már nem bir oly vonzó erővel, mint a „Bob herczeg". Csütörtökön este, daczára, hogy elseje volt. kevesen voltak a színházban, aminek oka az lehetett, hogy a »Bajusz«-t mindenki látta már többször. Az előadáson is meglátszott a publikum hiánya s a szereposztás sem volt sikerült. Bihari (Kozáry Gábor) látszott, hogy küzd a nem neki való szereppel. Pariaghy Kornélia (Matilda) általunk már ismert kitűnő alakításával s játékával tűnt ki. Nagy tetszést is aratott s a kisszámú közönség állandóan lelkesen tapsolta. Mészáros Gizi (Rosette) volt rajta kívül még igen jó s igen kedves, valamint partnere Petényi (Kertész) a sroff- jaival. Kiss Irén (Amália) szintén remekül játszott. A díszletek is szépek voltak s ügyes volt a rendezés. A dada. Talán az esős idő volt oka, hogy a Gyulán már szerzője nevénél fogva is nagyobb érdeklődést kelteni hivatott darabot igeu kicsiny közönség nézte végig. Bródy Sándor maga erkölcsrajznak nevezi darabját és igy nincs ok reá, hogy annak mint drámai műnek konstatált nagy fogyatékosságát fel említsük. A naturalista Bródy erős — sokszor tul- erős — vonásokkal megrajzolt alakjai azonban kétségtelenül érdekesek, bárha talán épen az elbeszélés hiányos dramatizálása folytán vesztettek jel- lemzésüknek nagyobb részletességre kiterjedő finom ságából. Annál is inkább mondhatjuk ezt, m-rt az előadás kiválósága ily irányban közre nem hathatott. A czimszerepben Mészáros Gizella, a társaságnak ez a nagy tehetségű művésznője nyújtott gondos és igen értékes alakítást és a lelke aártatlanságát mindvégig megőrző naiv falusi leány szenvedéseit hiven és drámai erővel állította elénk. Mellette értékre leginkább Leövey (Bolygó) alakítása emelkedett ki a szegénységében alacsony gondolkozást» pénzvágyó öreg paraszt jellemének és külső magaviseletének, szokásainak a legaprólékosabb részletekben is természetim ábrázolásával. A darab többi szerepe is igen jó kezekben volt. László Gvula (Frigyes) a mindig perre és pénzre gondoló fiskálist, Somló Margit (Frigyesné) a léha, mulatság után járó fővárosi asszonyt, Kiss Irén (Bolygóné) az egyszerű öreg paraszta8Szonyt, Cz. Miklósi Margit (szakácsnő) a fővárosi cselédek ismert alakját. Czako az üres gavallért, Pat.aky az iszákos '•endőrt, Kovács Lili (Elza) az agyonnevelt koravén bakfist és Bihari (Péter) a becsületes nazarénus munkást gondos és -*ikerült jellemzésben mutatták be. A kis közönség teljesen méltányolta alakításaik kiválóságát és a szereplőket többször szólította a lámpák elé. Heti műsor. Vasárnap délután: Ördög pilulái ; este: Menyecskék, népszínmű. Pétfö: Czigánybáró (Tomory Melissa vendégjátékával). Kedd: Fedóra, dr. Janovics Jenő felléptével. Szerda: Hajdúk hadnagya, először. Csütörtök délután: Czigányszerelem (czigány- hangversenynyel ; este: Hajdúk hadnagya 2-szor. Péntek : Arany paraszt leánya, (Karaszy Ödön uj népszínműve premiere, zenéjét irta: dr. Major Simon és Székely Sándor). Szombat: Szegény Jonathán, (Székely Irén bucsufellópte). Vasárnap délután: Quasimodo; este: Orosz — japán háború. Közgazdaság. „Bortermelők Lapja“ szeptember 1 száma Bombay Dezső szakavatott jeles szerkesztése alatt a következő dús tartalommal jelent meg: A must. (2 ábrával) vizsgálatok a szőlő lisztharmatbetegsé- géről. Istvánffi Gyula dr. előadása. „Borban az igazság“ (tárcza, melyet mutatványul lapunk mai számában közlünk.) A vörösbor Gondoskodjunk hordóról! Szőlő és gyümölcs csomagolás. Fokföldön és Kaliforniában. A veszprémi kiállítás. Vegyesek: Emlékeztető Gazdngyülés Veszprémben. Vámtárgyalás Olaszországgal. Borárverós. Kiállítási borok vegyvízsgálása. Baleset a veszprémi kiállításon. A pálinkafólók árának felemelése. A budapesti gyümölcs kiállítás és vásár. Meddig tarthat el a hordó. Megszüntetett állami szőlőtelepek. Filloxera Szerbiában. Szakirodalom. Tudósítások. A szerkesztő üzenetei A szőlőtermelőkre, borkereskedőkre nélkülözhetetlen és nagy fontosságú szaklap hetenkint megjelenik, előfizetési dija évnegyedre 3 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Nap-utcza 19. S3rtéskiviteli tilalom Ausztriába. Nagyszénás vasútállomásról Becsbe szállított sertéseken a sertésvész megállapittatván, az osztrák belügyminiszter az orosházi és szarvasi, további csongrádvár- megyei tiszántúli járások, valamint Szentes város ellen sertésvész behurczolást miatti behozatali tilalmát továbbra fentartotta. Törvényszéki csarnok. Gyulai csendélet. Rotyis György Gyulán 1904. február 7-én vigau mulatott egyik korcsmában, a hol azonban Rotár György, Nádra Mojsza, Alb György és Taraszár Pál legényekkel valami össze szólal- kozása volt, mikor is a polgártársak az ősi szokáshoz hiven meglesték Rotyist és alaposan elverték s ennek végeztével annak örömére hogy sikerült szándékuk, Rotár György lőtt is egyet, mely lövés azonban oda vitte a rendőrt is mire a polgártársaink négyen háromfelé szaladtak, mert egyik a hid alá bujt és azt el is fogta a rendőr. A tárgyaláson azonban a merev tagadás álláspontján helyezkedtek — s fel— hívták Rotyist, hogy bizonyítson ellenük — kinek sikerült is ti bizonyítás, minek kajyátfcezfóltet» jRo4ár György és Nádra Mojsza '6^6 hónapi böítöMt kaptak, mi annyira meglepte őket, hogy nyomban fe- lebbeztek, mert a legvérmesébb reményeiket is felül múlta — valószínűleg csak. néhány napot gondoltak. A többi terhelteket felmentették. A végrehajtó. Az már régi dolog, hogy a végrehajtó soha sem szívesen látott vendég, pedig nem ő az oka annak hogy tiszteletét kell tennie. Beke Mihály is 1903. deczember 10-én Bucsatelepen megjelent Dobák Sándornál adó hátralékért foglalni, a gazda nem akarta megérteni, hogy az ex-lex daczára is lehet foglalni községi adóért, hanem botot emelt a végrehajtóra, neje pedig nyelvével sietett térje segítségére és a legválogatottabb kifejezésekkel tisztelte meg a végrehajtót, azt 'S mondotta neki hogy lopni ment oda. E ténykedésért a férj két napi az asszony egy napi fogházat kapott s mint egymást szerető élet társak együtt tartottak a fogházban is. Ünneplés. Gádoroson 1904. deczember 26-án délelőtt Rajki József annak örömére, hogy már megházasodott vig napot csinált, s délelőtt azzal mulattatta magát, hogy a járó kelőket megtámadta s ha lehetett a földhöz vágta. E jeles sport üzésé- ben a rendőrök akadályozták meg, azonban ezeknek is neki esett, ütötte őket ahol érte. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy ő a maga módja szerint ünnepelt és nagyon ittas volt azért történt az egész s hivatkozott a jelenlévő rendőrökre, kik igazolhatják, hogy bár őt sokszor látták részegnek, de olyannak soha. Miután azonban e boldog állapotot igazolni nem tudta, 7 napi fogházat kapott. Az ítélet jogerős. Országos vásári jelentés. Augusztus hó Bl-én szerdán eertésvásár. A hat hót óta feuálló zárlat miatt nem tartatott meg. Szeptember hó 1-én csütörtökön ürü és juhvá- sár. A felhajtás a szokottnál és különösen a reméltnél sokkal kevesebb, mintegy 8—10000 darab volt. Vevők is igen kis számban érkeztek, a vásár vontatott. Elkelt első rendű beállítani való ürü 16—20 koronáig páronként, kosok 24—30 koronáig, első rendű jerke 14—18 koronáig, vágni való jerke 12—16 koronáig. Szeptember 2-án pénteken marhavásár. Az aradmegyei száj és lábfájás folytán zár alatt áll, a felhajtás gyenge, a takarmány hiánya miatt a vásár nyomott, vontatott volt. Felhaitatott 5—6000 darab. Elkelt szí lágy és hunyadmngyei első rendű ökör páronként 550—700 koronáig, kisebb és más fajok 400—550 koronáig, 4—5 éves tinók minőség szerint 250—450 koronáig, l'/2 éves borjú 140—200 koronáig. Jó fejős tehenek keltek darabonként 140—350 koronáig. Szeptember 3-án szombaton lóvásár, felhajtás 5—6000 darab. Jobb lovakban volt valamelyes forgalom, de igavonó igen kis mértékben lett eladva és nagyon nyomott árak mellett. Fizettek első ősz- tályu hintóbt való lóért páronként 1200—1600 koronáig. másod osztályú 500—600 koronáig és csekélyebb minőségű, kisebb gazdaságba való 200—300 koronáig. Heti p i a c z. Gyula, szeptember hó 2-án. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán lanyha iránvzat mellett a búza árak 30—40 fillérrel visszaestek. Heti piaczunkon kisebb felhozatal és kínálat mellett eladatott 50 kilogrammonként koronába : Búza ... 9 50—9'80 Árpa 7-10—7-30 /jab ... 6-80—7 00 Tengeri 7-30—7-50 N y i 111 é r. * Szives tudomására hozom Gyula város nagyérdemű közönségének, úgyszintén az egész vidéknek, hogy a lapokban rólam irt kettős házasságból semmi nem igaz; a rágalmazók megbüntetése ügyében már intézkedtem. Gyula, 1904. szeptember 3. 298 í—i Liegenei* József. * Az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.
