Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-13 / 11. szám

1904. márczius 13. BÉKÉS 7 A ki kertjét szereti, szép virágokat és kitűnő konyhakerti terményeket akar, az fedezze magszük­ségletét Mauthner Ödön cs. és kir. udvari mag- kereskedésében Budapesten, Rottenbiller-utcza maradni, álnévvel és jeligés levéllel is élhet. Azok a krónikák, a melyek jegy és név nélkül fognak megjelenni, — nem vesznek részt a pályázatban. A biráló-bizottság tagjai: Szerdahelyi Sándor, Surányi 33. A czég idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, József, Kóbor Tamás, Gerő Ödön és Nagy Endre, kívánatra midenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosan ismert, világhirü, kitűnő magvakon kivül, még a különösen érdekes és meglepő konyha­kerti- és virágujdonságoknak egész sorozatát is tar­talmazza. 74 2—2 Menyasszonyi selyem 60 krtól II frt 35 krig méterenként, minden színben. Bérmentve és elvámolva a házhoz szállítva Dús választékú minta- gyüjtemeny postafordultával. Selyemgyár Henneberg, Zürich. 26 2—6 Egy hónapig ingyen, f kitöüöen szer' —-----“í------ kesztett es mar is kö zkedveltségü Az újság politikai napilap kiadóhiva­tala bárkinek márcziusban ingyen küldi meg a lapot, a ki az előfizetési öszeget, ha csak egy hóra is, hó április elsejétől számítva már most beküldi a kiadóhivatalhoz, és megküldi minden előfizetőnek Mikszáth: Az én kortársaim“ czimü gyönyörű al­bumát húsvéti ajáudékkép, a ki a lapot félévi köte lezettséggel akár negyedévenként, akár havonként közönség is igaz örömmel fogadja majd ezt a köny­£1 késett levelek. Rendkívül érdekes könyv hagyta el a napokban a sajtót. Miklós Jenő, a budapesti hírlapírói kar egyik jeles tagja, lefordí­totta egy névtelen szerzőnek, Briefe, die ihn nicht erreichten czimü regényét, és a könyv Elkésett levelek czimen most jelent meg Szilágyi Béla ki­adásában. Eredetiben a mü szinte páratlan feltűnést keltett. Rövid néhány hónap alatt közel száz kiadást ért és népszerűsége még nőttön nő. A regény keretét azok az események adják, a melyek néhány év előtt játszódtak le Pekingben, a mikor ott az angol követség épületébe szorult európaiakat ostro­molták a lázadó boxerek. Megragadó színezéssel, kedves humorral, hol meg drámai erővel ecseteli a levél Írója a kínai viszonyokat, Összehasonlítva őket európai szokásokkal és erkölcsökkel. És a gyönyörű részletfestésen át egy megkapó szerelmi dráma hú­zódik, a mely mindvégig lebilincseli a teljes érdek­lődést. Semmi kétség benne, hogy a magyar olvasó­előfizeti. Az újság-ot Gajári Ödön szerkeszti Herczeg Eerencz, Kozma Andor, Kóbor Tamás, Kenedi Géza és Mikszáth Kálmán főmunkatársak közreműködésével. Az újság lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk t. olvasóink szives figyelmét. Liegerer József fogspeciálista folyó hó 14-ikén pár hétig tartó külföldi tanulmány­útra indul. A n. é. közönség további szives rende­léseit kéri. 112 i_i vet, melynél szebb, nemesebb és hatásosabb mü kevés van a modern irodalomban. Lapunk mai szá­mának tárczarovatában a könyvből mutatványt közlünk. A könyv ára fűzve 4.80 kor., eredeti díszes vászonkötésben 6.— kor. élet. hiába választották meg Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁ N 0 S könyvkereskedesében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Kakas Márton. A vidámságnak és elmésségnek valóságos tűzijátékát produkálja ezen a héten is a Kakas Márton. Képei és Írott apróságai egyaránt' olyanok, hogy a legkomolyabb kritikánál is jobban! megvilágítják a politikai és társadalmi élet uj ese­ményeit. Az első oldalnak kaczagtatóan mulatságos képét, amely a színfalak mögött készülődő obstruk- cziót figurázza ki, Linek Lajos rajzolta. A másik színes képet, a budapesti háziúr remek típusát, Jeney Jenő festette meg annyi humorral és annyi igazsággal, hogy szinte magyarázó szöveg nélkül is megértené mindenki, hogy mit akar mondani. Ház Miklós ezen a héten is két pompás képpel szerepel a Kakas Márton rendes rajzolói közt, akik közül Bér Dezső sem maradt el a maga finom elmés raj­zaival. Az írott részben is van egy csomó apróság, amely nemcsak elmés és mulatságos, hanem való­sággal művészi is. Pályázat tarka krónikára. A »Pesti Napló« szerkesztősége pályázatot hirdet tarka krónikára. A beküldendő pályázatok jutalmazására 600 korona pályadijat állapítottak meg, a melyet a négy leg­jobb tarka között a következőképen osztanak meg: Első dij háromszáz korona, 2-ik dij százötven korona, 3-ik dij száz korona, 4-ik dij ötven korona, A pályázat márczius 1-én kezdődik és a pályázat ered­ménye a húsvéti számban lesz kihirdetve. A be­érkezett pálya munkák megbirálásánál maga a nyers téma jő csak számításba; ezzel a sok fölösleges pennarágástól óhajtjuk megkímélni a pályázót. A beérkezett anyagot — szükség szerint átdolgozva — napról- napra közölni fogják a Pesti Napló »Tarka Krónika« rovatában. De természetesen csakis azokat, a melyeket érdemesnek tartanak arra, hogy egy­általán résztvegyenek a pályázatban. Minden lekö­zölt tarka krónika mellé odanyomtatják a beküldő nevét, vagy — kívánságára — jegyét. Jeligés leve­lek nem szükségesek, de ha valaki tilokban óhajt Gyula Moldoványi Jankót szolgabirónak, még sem lett belőle János. A mi nagy szerencse, mert ha Jankó »jánosi« komolyságu száraz férfiú volna és nem az a vig kedvű, mosolygó ábrázatu és kerekképü Jankó, amilyennek ismerjük, ki rendezne akkor vadászestélyeket és halvacsorákat Zielbauemél ? ! Ki hozná össze a vig társaságot, ha nem Jankó, aki fáradhatatlan ambiczióval szedi ősz sze mindazou férfiakat, kik szembe mernek nézni a »boritallal« s aki fáradhatatlan szakavatottsággal állítja össze Deimel Lajos és Lukács Bandi szak véleménye alapján a B. Miska gusztusa szerint, a menüt, hogy mindenki megtalálja a maga ked- vencz ételét az asztalon, fődolog lévén azonban, hogy fekete retek is legyen »kvantum satis!« Jankó­nak már több rendbeli effajta rendezői érdemei van­nak, ami »közigazgatási szakerő« volta mellett erő­sebben demonstrál egy tuczat kihágási Ítéletnél; de legsikerültebb »közigazgatási« ténye mégis a szom­bati halászvacsora volt, amelyhez hasonlót még Janicsád Jenő bátyánk sem látott sokat a régi jó világban sem, pedig ő már csak szaktekintély ezen a téren »az ebadta.« Jankó rendezői reátermett- ségét még az sem kisebbíti, hogy süllő helyett csukát vett a piaczon, a görögdinnyét bizo­nyosan jól ismeri. Szóval nagy volt a hangulat szombaton este a polgári körben, úgy hogy még a legszolidabb családapák is rövidnek tartották az éjszakát s hosszúnak a másnapot s valamennyien hálásak Jankó iránt, csak Sárost/ Gyula kritizálja le a halászvacsora egyik pontját, a »sajtos maka­rónit“, lévén ő nem nagy barátja e talián ételnek. — Pedig lyukas — csodálkozik »Lojzi bácsi.« Ne legyünk azonban indiskrétek és hagyjuk Jan­kót nyugodni babérain a legközelebbi polgári czuhérig elégedjünk meg azon tudattal, hogy van Gyulán társadalmi élet mégis és barátkoznak az emberek egymással, akár csak a parlamenti pártok az obstrukczió után. Tegnap pedig a Hoffmann Kari elnöksége alatt álló ifjúi gárda, a nyakunkra nőtt és bennünket öregitő legifjabb tánczos nemzedék aratott ismét az elsőhöz hasonló szép sikert a Komlóban, megrögtö­nözvén a második kaszinóestélyt, melyre az első este fenomenális sikere után roppant kedvező auspi ciumok voltak. Hogy a második kaszinó-estély méltó párja volt az elsőnek, arról jövő számunkban referál be kiküldöttünk. Azonban ismét kuruttyolnak már a békák es szeplősödnek a lányok a tavaszi nap sugaraitól, ami azt jelenti, hogy rügyet bontó márczius a maga poetikus és szivet dobogtató tavaszi szellőjével itt van újra. A tavaszi szellővel együtt a hazafias han­gulat is együtt jár, mert a márczius 15-ike nem múlhat el anélkül minálunk, hogy meg ne emlé­kezzünk a messze múlt időkről, poharat ne ürítsünk a haza javára s ne adjunk kifejezést honfiúi mivol­tunknak. Szónokaink már magolják is a »rögtönzött« beszédeket. A nemzeti szinü plakátok meg is je­lentek már az utczasarkokon, hirdetvén a nagy nap ünnepélyességeinek programmját, melynek legérde­kesebb része a Barabás Béla lejövetele lesz. Olyan­félét is beszélnek ugyan, bogy most már aligha jön le Barabás, mert kiegyeztek a politikus urak oda fent s igy nem lesz választás, de ez valószínűleg csak afféle haspárti acsarkodás s Barabás megmu­tatja, hogy nem pártérdekek, hanem az ügy iránti buzgalomból jön le Gyulára, megszorítani a tiszte­letreméltó dolgozó kérges tenyereket »választási utó­gondolat« nélkül (! ?) A közelgő tavasz, a közelgő színi idényt is eszünkbe juttatja, melyről nemcsak azért aktuális most írnunk, mert közeledik a virágvasárnapja, a szinészvásár, hanem azért is, mert meglehet, hogy nagyon közel vagyunk már hozzá s esetleg már májusban megkezdjük az idei színi szezont. Úgy áll a dolog ugyanis, hogy Somogyi meg­lehet, hogy nem megy az idén se Balatonfüredre, se Orosházára s csak Gyulát kapja nyári állomásnak. A belügyminisztériumban tudniillik szívesen vennék, ha Orosháza az idén nyári állomása lehetne a nyári állomás nélkül maradt dr. Janovics Jenő szegedi direktornak s az orosháziak pedig valószí­nűleg szívesen teljesitik a hivatalos körök ez óhaj­tását nemcsak .azért, mert ezzel revanzsiroznák a belügyi kormánynak a színkörük kibővítésére szük­séges államsegélyt, hanem azért is, mert a Janovics társulatával jól járnának. Ebben az esetben, — mi­után Balatonfüredre meg egy másik dunántúli tár­sulat tart igényt nyárára — Somogyinak csak mi maradnánk. Valószínű, hogy akkor Somogyi társu­lata vakácziózna az idén s Gyulára vakáczió végez­tével, augusztus 15-töl szeptember végéig tartó sze­zonra jönne, amely időpont igen kellemes szezonja lehetne a gyulaiaknak. Abban az esetben, ha nem Janovics, hanem Somogyi menne Orosházára, vagyis ha Somogyin Orosházával kell osztoznunk mint ta­valy, úgy arra van kilátás, hogy már május közepén megkezdődnék a szezonunk s tartana junius végéig. Bennünket is érdekel egyébként, hogy a nagy­váradi szinügyi bizottságnak e hó 7-én mutatta be Somogyi a Virágvasárnaptól szerződtetett uj társu­lat névsorát, amelylyel tehát Gyulára is jön. Bizony sok kedves ismerősünk hiányzik az uj névsorból i Ruzsinszky Ilona, dialler Irma, Kesztler Edéné, Par­lagi Cornélia, László Irén, mindannyi, különösen Haller, Kesztlerné, Parlagi több szezonról régi, ked­ves ismerősünk fog eltávozni Virágvasárnaptól. Szint­úgy a férfiak közül: Kesztler, Csatár, Szarvasi, Szik­lai, Perényi, Szőke és Müller karnagy. Mindannyiok- ról elmondhatjuk, hogy kár értök s csak az vigasz­talhat, hogy visszajönnek a többiek, a szép Agnelly Irén, a kis Berlányi, az ünnepelt Kovács Mariska, Benkő Jolán, B. Horváth Irma, a férfiak közül Bog­nár, Bérezi, »Szatyi« kománk (akinek az idén csiná­lunk jutalomjátékot), Békefi, Horváth, Erdélyi és Krasznay s a mi fő, Tóth Elek is. — A távozók helyébe jönnek Wlassák Vilma (az Operától), Aradi Aranka (Haller helyett), Koppán Margit soubrett énekesnő, feledi Boriska (Parlagi helyett), Szarvassy Ilona, Verő Janka (Kesztlerné és László Irén he­lyett) s férfiak Bokros László, Erdélyi Sándor, Kle- novics György, Kiss Sándor, Régei István, Rbáa Ist­ván, Mártonfalvy György, Tihanyi József. Kevés ki­vétellel csupa uj nevek, akikről előre nem merjük megjósolni, hogy el tudják-e majd felejtetni velünk a régieket ... De bízunk benne ! —re. Közgazdaság. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya márczius 13-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a kaszinó helyiségében ülést tart, melynek tárgysorozata: Elnöki bejelentések: luxus lóvásár rendezéséről ; nyugoti faj tehenek vásárlásról ; nemes fajbaromfi kiosztásáról. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom