Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

1904. szeptember 18. BÉKÉS 7 lette Csatár (Rokkó) a »czikkeli«-vel állandó derült­ség keltője volt. Élvezetes hangjával Mezey s kedves játékával és énekével Mezey Jolánka is tetszést arattak. A nagymama. Mészáros Gizinek a jutalomjátékánl került színre pénteken este a »Nagymama«, Csikynek szép vig- játéka, telt padsorok előtt. A jutalmazandót kilépé­sekor perczekig tartó tapssal fogadták s felvonás végén négy gyönyörű csokrot nyújtottak fel tisz­telői, a tisztikar s polgárság, a fiatalság. Ezen az estén különben a darab minden szereplője kapott tapsot. Olyan előadása volt ez a Janovics társula­tának, hogy a budapesti nemzeti színházban is szá­mot tehetne, összevágó, kitűnő rendezés sikere ez s a jó szereposztás. Minden szereplő a helyén volt, A czimszerep Cs. Almássy Julia kezében volt igen jó kezekben. Prielle Kornélia után, talán még senki sem játszotta olyan érzéssel, intelligencziával s legfőképpen művészettel ezt a szerepet, — amilyen csak legelsőrangu művésznőtől telik ki. — Mészáros Giziké mint Mártha, meg valósággal elbűvölt ben­nünket. Az est dicsőségének oroszlánrésze az övé. Az érzésben az a közvetlenség, hangjában a meleg­ség, a lágyság, mozdulataiban a harmónia, gesztu­saiban a kellem, mind együtt érvényesülnek benne s a magyar színművészet gyöngyévé avatják. — A Mártha szerepében épugy, mint egyéb szerepeiben, kiváló volt s ahol sírni kellett, ott sirt igazán — a maga árvaságán is. Minden jelenését megtapsolták s a felvonások végén többször kihívták. Legnagyobb sikere volt rajta kivül ez estén Kiss Irénnek (Szerafin), ennek a szerepkörében páratlan, nagy mü-j vésznőnek. Az ő Szerafinja mesés volt s óriási ha­tást keltett. A huszonöt év óta jegyben járó, vén kisasszonyt oly kaczagtatóan állította elénk, hogy kicsordult a könyünk a kaczagástól. Ez estén ő is kapott virágokat. Méltó partnere volt Leőcey (Tódorka), szintén tökéletes művészi játékával. Leövey alakí­tásai különben, amiket tőle láttunk, mind jobban és jobban meggyőztek bennünket a felől, hogy nagy tehetséggel állunk szemközt és ha eddig nem al­kottuk volna is meg ezt a véleményünket, mint Todorkáról okvetlenül meg kellett alkotnunk. Mezey Péter (Koszta), szintén kivette részét a sikerből. — Különben őt már annyira szereti a közönség, hogy mikor kilép, önkéntelenül is tapsolják, mert előre tudják, hogy játéka élvezetes lesz. Czakó, Pataky, Nogrády, három fiatal jeles tagja a társulatnak, ez estén is kifogástalanok voltak s játékuk magában viseli a jövő nagy művészeinek jelét. Somló Margit kis szerepében is kivált, valamint igen kitűnő volt Miklósai Margit, mint a zsörtölődő örzse, a hű cseléd. A többi szereplők is igen jók voltak. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Liplák Lajos rozsnyói telekkönyvi dijnokot az orosházi járásbíró­sághoz nevezte ki. Uj járásbirósági épületek. Az igazságügymi- nister a regi kevésbé alkalmas járásbirósági épüle­teket mindenütt újakkal cseréli ki, s 29 járásbiró­sági székhelyen lesznek uj járásbirósági épületek Békésvármegyére is jut két uj járásbirói épület, ugyanis Orosházán és Békésen építenek egészen uj megfelelő járásbirósági épületeket. Magánosok elleni erőszak büntette. E hó 12-én nagy tárgyalásba kezdett a kir. törvényszék, ugyanis V. Szakmáry Arisztid táblabiró, Hubay Lajos és Jankovich Tihamér birákból alakult tanács, Berényi Antal jegyzőkönyvvezetővel, Tóth Perencz kir. al- ügyész, mint közvádló jelenlétében, tárgyalta ma­gánosok elleni erőszak büntette miatt panaszolt Harsányi István és 37 vádlott társa csabai lakosok bűnügyét. — Az ellenök emelt vád az volt, hogy Csabán 1903. év junius hó 1-én Kiszely Györgyöt, a kigyósi uradalom megbizottját, — ki napszámosok félfogadásával van megbízva — azért, amiért az uradalom a megelőző napra, mivel eső esett és nem dolgozhattak, nem fizetett napszámot— megtámadták, földhöz verték és 8 nap alatt gyógyuló sérüléseket okoztak rajta. — Midőn pedig Berger Sámuel korcs- máros, Kiszely György fölötti sajnálkozásában fel­szólította a közeli rendőröket, hogy segítsenek a megvert embernek, ekkor »üsd a zsidót« szavakkal neki rohantak, ez bezárta ugyan az ajtót, de a tömeg azonnal betörte, mire Berger családjával a hátsó szoba ablakán elmenekült. A tömeg pedig a korcs­mában mindent összetört, egy hordó fenekét beütve, ittak s midőn a rendőrség megjelent, még a rendőr­biztos felé is széket dobtak, úgy hogy a katonaság tudta csak helyreállítani a rendet. Az egyik vádlott nagy büszkén a rendőr elé állott, kiáltva: »ide szúrj!« mellére mutatva, azonban a rendőr praktikusabb volt, mert szúrás helyett kirántotta a tömegből és társai segítségével letartóztatta. Este 7 órakor hir­dette ki az elnök az ítéletet, melyszerint 29 egyént 8 naptól 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel bün- tottek, az Ítéleten — 2 kivételével — mind megnyu­godtak és 16-an meg is kezdették büntetésüket. Lopás. Mészáros Erzsébet, dévaványai szüle­tésű, de Békésmegye, szeghalmi járásában működő hajadon -- annak daczára. hogy 1898. márczius óta lopásért már négyszer volt büntetve, Körösladány- ban a múlt év augusztus havában Szabó Istvánné- tól 3 csirkét, Farkas Imrétől 1 tyúkot a kakasával, később ugyancsak 3 tyúkot kakas nélkül és Újhelyi Mihálynétól 4 csirkét és 1 kakast elvitt. — Azzal védekezett, hogy a baromfiak szabadon voltak s azért vette el, ő nem azon czélból járt ott, hogy lopjon, hanem hogy munkát keressen, véletlen müve az egész, mert ha ügyeltek volna gazdáik a baromfira, ő nem került volna ide. E kirándulásért 6 hónapi börtönt kapott, meg is kezdette büntetését. Az utitárs. Pallér József vásári árus, augusztus 19-én Csabáról Budapestre utazott és a vele szem­ben ülő Sándor András törökszentmiklósi lakos zse­béből — amint az elaludt — 230 koronával bélslt tárczáját kiemelte s azzal a 3-ik kupénak a tetejére mászott, amint mondá azért, hogy friss levegőt él­vezzen, mert ő tüdőbeteg, a kupéban pedig szivar­füst van. Itt fogták el a kalauzok, azonban a tár- czát ledobta az árokba, hol meg is találták, ötét pedig a csabai kir. járásbíróság fogházába vitték, honnan séta alkalmával meg is ugrott, de nyomban lefülelték. A főtárgyaláson határozottan tagadta bűnösségét, de tagadásával szemben Tóth Ferencz közvádló indítványára 8 hónapi börtönt kapott. Az ítélet jogerős. jótékonyság. A csabai zendülők tárgyalására Seiler Elek főszolgabíró ur is meg volt idézve tanú­ként, ki a részére megállapított költséget a szegény rabok felsegélésére ajánlotta. E nemes cselekede­téért ez utón is köszönetét fejezi ki az illetékes ha­tóság. Heti p i a c z. Gyula, szeptember hó 16-án. A budapesti árutőzsdén gabonanemüek, daczára a magasabb amerikai árjegyzéseknek, folyton lanyha irányzatúak voltak és búza 25 — 30 fillért veszített árából. Heti piaczunkon csekély felhozatal ée kínálat mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában : Búza ... 9 70—9 90 Árpa . 7 20-7-30 Zab ... 6-60—6 80 Tengeri 7-20—7-30 Bérbeadási hirdetmény. A néh. báró Wodiáner Albert örökösei tulajdonát képező gyomai nagyven- déglö 1905. január 1-től kezdődő három évre haszonbérbe adatik. Érdeklődők bővebb felvilágosítást az alulirt hivatalnál nyerhetnek. Budapest, 1904. szeptember 15. Báró Harkányi uradalmak központi irodája 308 1—3 Budapest, VI, Andrássy-ut 4 Kiadó ház. Gyulán, a Wenckheim Krisztina utczában fekvő 181. számú ház folyó évi szeptember 29-től kiadó. Értekezni lehet Hoffmann Ferenc városi első jegyzőnél. ,_3 „Szanatórium“ szikíizgyár Gyulán. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni hogy Gyulán, Erdélyi Sándor- Ut 1044. szám alatt, saját há­zamban a mai kor igényeinek teljesen megfelelő szikvizgyárat szereltem fel. A gyár a legújabb technika vívmányai szerint folyékony szénsav és ártézi vízből készített szikvizet hoz forgalomba és tiszta jövedelméből WT 5 °|o-»t *»* a szegénysorsú tüdőbetegek gyulai szanató­riuma javára ad. A n. é. közönség becses rendelményeit kérve, kiváló tisztelettel : 3,4 ,-i Móric* »Isiiiok, „Szanatórium“ szikvizgyára Gyulán. Olcsó ház eladás. Gyulán, a Ferentzy-utczai 1270 számú három lakrészből álló Szath- máry-féle liá* hitelképes egyénnek 300 frt. évi törlesztés mellett is eladatik. A vételár hátralék­tól 5 % kamat jár A ház maga kifizeti magát. Értekezhetni Fejér «János urnái Szeghalmon vagy Szénássy «JózseF urnái Gyulán, a békésmegyei takarék- pénztárnál 261 7—8 Meghívó. A „Gyulai Tejszövetkezet“ 1904. évi október hó 2-án délelőtt 10 órakor tartja a városháza nagytermébsn rendkívüli közgyűlését, melyre az üzletrész-tulajdonosok tisztelettel meghivatnak. A rendkívüli közgyűlés tárgyai: 1. Két jegyzőkönyvhitelesitő kiküldése. 2. A gyulai kir. törvényszék 4340/1904. számú végzése újabb közgyűlés összehívására (1903. évi mérleg tárgyalása.) 3. Igazgatósági előterjesztés kamatmentes államkölcsön kérése iránt. Gyula, 1904. szeptember 16-án. Dutkay Béla, 312 1 — 1 polgármester. 3859/1904 A szeghalmi j. föszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A Füzesgyarmat nagyközségnél meg­üresedett s évi 800 korona fizetéssel és a szabály- rendeletileg megállapított látogatási dijakkal javadal­mazott községi állatorvosi állásra ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy születési anyakönyvi kivonattal, állatorvosi oklevéllel s szol­gálati bizonyitványnyal felszerelt pályázati kérvé­nyeiket a folyó évi szeptember hó 26-ig bezárólag adják be hozzám, mert a később érkező kérvényeket figyelembe nem veszem. A községi állatorvos fizetésén kivül évente vágatási dijakból mintegy 180 korona s magángya­korlatból mintegy 1000 korona jövedelemre számíthat. Szeghalom, 1904. augusztus 57-én. Csánki Jenő, 296 2—3 föszolgabiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom