Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
4 BÉKÉS 1904. márczius 6. pártolólag érveltek a vízvezeték előnyei mellett, a minek folytán a szakosztályok egyhangú határozata- kép az elnöklő polgármester kihirdette, hogy a kezdeményezést a szakosztályok örömmel üdvözlik és a memorandumot pártolólag terjesztve a képviselőtestület elé javasolják, miként a város határozza el a vizvezeté > létesítését, sőt gondoskodjék annak kiterjesztéséről, vegye fel a létesítéshez szükséges 50000 korona kölcsönt, készíttesse el a kiviteli terveket és gondoskodjék a munkálat vállalatba adásáról, keresse meg a vármegyét a rezervoár és gép elhelyezésére szükséges helyiségek átengedése iránt, bizza meg a tanácsot, hogy a vizvezeték kezelésére és a vizdijakra nézve szabályrendelet tervezetet készítsen, a melyben arra való tekintettel, hogy a városnak az utczák locsolása, tűzcsapok és uj köz- kutak révén nagy haszna lesz a vízvezetékből, a vizdijak oly alacsonyan állapíttassanak meg, hogy azokból a fentartási költségek minden felesleg és haszon nélkül legyenek fedezhetők. Itt megemlítjük, hogy már eddig 190 csapra történt jelentkezés maximum 30 korona évi díjjal, ezen kivül az i 11 e tőkés felsőbb hatóságok jóváhagyása alatt áll a csendőrségi, törvényszéki és vasúti épületek vízvezetéki berendezése, úgy hogy az előfizető csapok száma már a létesítés előtt meghaladja a 200-at. Tekintve pedig, hogy a vizvezeték évi költségei a tőke amot'tizácziójával együtt 4200 koronára irá- nyoztattak elő, a szakosztályok állásfoglalása folytán az előfizetési dij legalább 25 koronára, a vizvezeték továbbterjesztése esetén pedig még alacsonyabb összegre is leszállítható lesz. A nagyfontosságu ügyet a képviselőtestület legközelebbi közgyűlése fogja tárgyalni. A biblia ünnepe. A britt és külföldi bibliatársulat fennállásának századik évfordulóját ma délelőtt a békésmegyei összes református templomokban i8 megünneplik hálaadó istentisztelettel. E napon lesz száz éve azon nevezetes eseménynek, hogy a Bibliatársulat 1804. évi márcziusban Londonban megalakult, mely társaság azóta közel 400 különböző nyelven adta ki a bibliát, vagy ennek egyes részeit. A magyar bibliát is ez a társulat adja ki s árusítja, rendkívülinek mond ható olcsó áron. Most századik évfordulón százados alapot óhajtanak létesíteni, melyből főleg a vakok számára fognak bibliákat kiadni domború betűkkel. Az ünnepen befolyó perselypénzek az egész magyar ref. egyházból a százados alapra fognak elküldetni. Szeker Gyula kitüntetése Csak uem régiben méltattuk Szekér Gyulának az Almásy uradalom felügyelőjének a gazdasági téren szerzett érdemeit huszonötéves jubileuma alkalmából visszatekintvén eme érdemteljes múltra, melyben mindenkor a kitartó munka s a komoly szaktudás vezérelték a kitűnő gazdát. Ezen érdemek most a legfelsőbb helyen is elismerésre találtak s ő Felsége a király Szekér Gyulát most a Ferencz József rend lovag keresztjével tüntette ki. A legfelsőbb kitüntetést a hivatalos lap tegnapi száma közli s Szekér Gyulát s a kitüntetett jószág-felügyelőt nagyszámú tisztelői és barátai, az uradalmi tisztikar testületileg üdvözölték a megérdemelt kitüntetés alkalmával. Márczius 15. Hosszú évtizedek teltek el azóta, hogy a magyar nemzet százados álmából felébredve, lerázta magáról a bilincseket s ama már cziusi nagy napon felhangzott a „Talpra magyar!“ S a nemzet e hosszú évtizedek alatt nem felejtette el a maga hőseit, kik a szabadságért szóval és tettel, eszmékkel és fegyverekkel síkra szállottak. A nagy nemzeti tragédia ma is megdobogtatja szivünket, ma is lázba hozza vérünket s a márcziusi szellő suhogása eszünkbe juttatja nekünk évről- óvre, újra meg újra e sokat hányatott nemzet életének egyik legszebb, legdiadalmasabb, de egyszersmind legsötétebb, legvéresebb korszakát. Ma is aktuális, ma sem egészen kegyeleti tény, már czius idusának megünneplése. A nemzetnek szüksége van még a felhangzó „Talpra magyar“-ra, mert kálváriájának stáczióit ma sem járta még be a sors által neki juttatott Golgothán. Ezernyi ezer baj és gond között tartja fenn magát ma is az idegen népek közé ékelt maroknyi magyar. A nemzeti vágyak mellé ma már socziális kérdések is csomósodtak s válság elé jutott gazdasági életünk számtalan nyílt kérdése várja a jövendőtől a feleletet. A nagy világpolitikai válság fenyegető felhője is sötétlik a látóhatáron s kicsinységünk, erőtlenségünk tudatában, szorongva nézünk a nagy átalakulás elé. Politikai viszonyaink zavarosak, népünk éhes, kereskedő, iparos, hivatalnok egyaránt elégedetlen s a közélet e züllött, vigasztalan káoszában üdítő oázist képez egy olyan emelkedett, hazafias ünnep, melynek keretében a jelen bajait feledve, visszatérhetünk az eszmékhez, a múltak ködén át felénk csillogó hősi korhoz, hogy ebből erőt, vigaszt merítsünk a további küzdelemhez. — Minden város, melynek a nagy időkből valami emléke van, oda hordja kegyeletét az emlék elé márczius idusán. Mi gyulaiak óvről-évre bankette- zünk, gyülésezünk, de mindeddig megfeledkeztünk arról az emlékről, melynek márczius 15-én nem lenne szabad koszoruzatlanul maradnia. — Pálfy Albert emlékéről szólunk, aki egyiko volt a »márcziusi tizek«-nek, a vér nélküli forradalom, a sajtószabadság kiváló publicistájának. — Ez idén azonban — mint halljuk — lerója kegyeletét a város polgársága nagy fia előtt is, mint minden évben, ezúttal is hazafias ünnepély lesz márczius 15-én a Kossuth téren s közvacsorák a város több társas körében. Uj tiszteletbeli főorvos. Lukács György főispán a törvényhatósági bizottság hétfői közgyűlésén dr. Mikolay István szarvasi orvost tiszteletbeli m. főorvosnak nevezte ki. Népgyülés. Bokányi Dezső, a nemzetközi szo- cziáldemokráczia ismert vezéralakja, a Göndöcs népkerti csarnok zsúfolásig telt termében vasárnap délután kétórás beszédben fejtegette a szocziáldemok- ráczi elveit. Az igazsághoz híven meg kell állapítani, hogy a tagadhatlanul ultraradikális tanokat, nemcsak a legkisebb lázitástól, hanem keményebb tónustól is tartózkodva, meglepően higgadtan fejtegette, mint akinek ezúttal az az ambicíiója, hogy a hallgatóságnak ne szenvedélyeit szítsa és fokozza, hanem elméjüket győzze meg. Bokáuyi gyulai sze replését más kisebb kaliberű szocziális agitátorokéval szemben az is előnyösen jellemezte, hogy előzetesen kikért minden hivalgást, nevezetesen a szokásos monstre felvonulást és a legkisebb mérvű ünnepélyes fogadtatást is. Csendben jött és miután este ugyancsak a csarnokban 20 fillér belépti-dij mellett felolvasást is tartott, ugyanakkor este csendben vissza is utazott a fővárosba. Az Alföldi Népszanatórium javára szerdán este rendkívüli fényes hangversenyt rendezett a József Főherczeg-SzanatóriumEgyesület a fővárosi vigadó ban. A nagyterem a karzatokkal együtt az utolsó helyig megtelt díszes közönséggel, sőt a kisterembe is jutott hallgatóság. A hanversenyre meghívták József Ágost királyi herczeget és feleségét, Auguszta királyi herczegnőt, akik kíséretükkel pontban nyolez órakor érkeztek meg s a művészek emelvénye előtti karosszékekben foglaltak helyet. A pompás műsort Bállá Miklós kezdte meg Riadó czimü költeményével, amely nagy hatást tett. Utána mindjárt Van Dyck, a párisi Opera Comique nagyhírű tenoristája énekelt. Először Schubert nagy bárom dalát, majd ismét három dalt Schuberttól, végül pedig Gabriel Les Berceaux, Fauré Les roses d’Isp ihán és Huberti Sonnet de Ronsart czimü szerzeményét énekelte. Gyönyörű hangja bezengte a hatalmas termet, s valósággal elragadta a közönséget. Falrengető tapsvihar zúgott fel minden egyes dala után. Fényes sikere volt Maleczky Biankának is, aki Proch Változatok czimü müvét énekelte nagyon szépen. Utána a kis Geiger Tonka zongorázott, Mendelsohn-Bart- holdy Rondo Capricciosoját és Pucher La Russian czimü müvét játszotta, oly pompásan, hogy a szűnni nem akaró viharos tapsra még egy darabbal megtoldotta programmját. A műsor egyik legszebb száma volt Kocian hegedüjátéka. A fiatal művész két Ízben játszott Gyönyrüséggel hallgatták s a közönség zajos tapsára ő is játszott ráadást. Az est anyagilag is. pompásan sikerült és szépen jövedelmezett a humánus czélra. Kaszinó bál. A város legifjabb tánezos fiatalsága, melynek ifjúságát legjobban dokumentá’ja, hogy közöttük Hoffmann Kari öreg ur, mert ő volt a rendezőség doyenje, egy igazán minden izében kedves és jól sikerült kaszinó mulatságot sikeritett a múlt szombaton a Komlóban. A buzgó rendezőség fáradságot nem ismerve figyelmeskedett és tánczolt reggelig s asszonyok, mamák, menyecskék és lányok egyértelmű dicshvmnusokkal állítják, hogy a szombati bálhoz hasonló sikerüt rég láttak Gyulán, akik nem jöttek el bizony sajnálhatják! Jelenvoltak asszonyok : Szekér Gyuláné, Busák Józsefnó, Gábriel Aladárné, Bárdos Arthurné, Reisner Zsigáné, Liszy Viktorné, Bőhm Miklósné, Horti Bélánó, Széli Sándorné, özv.Endrődy Gézáné, özv. Frankó Lászlóné, Frankó Döméné, Erkel Jánosné, Snörch Gyuláné, Ruff Ferenczné, Hoffer Samunó, özv. Hajóssy Ottóné, özv. Wuics Jánosné,Misley Kálmánné Ladics Lászlóné Leányok : Schnörch Olga, Busák Sári, Gábriel Emilia, Hajóssy Margit, Frankó Flóra, Bárdos Hona, Szekér Aranka, Reisner Juliska, Széli Lina, Endrődy Emese, Erkel Mariska, Nagy Sarolta, Hoffer Ilonka, Bőhm Mariska. Márcziusi ibolyák Természet rendje, hogy a tél után tavasz következik a hogy ilyenkor a riporternek akár hangolva van hozzá, akár nincs, márcziusi ibolyákról kell poétikus hirt Írnia. S a szegény újságíró pedig legtöbbnyire hiába szaglász a levegőben ibolya illat után, e poétikus illat helyett orrát inkább a siffonból előszedett és kipecsételt übercziher prózai benzinszaga üti meg, a márcziusi verőfény melege helyett az utczák havas eső okozta csatakját élvezi. Mind hasztalan, a szerkesztő ibolya- csok"ot követel s a tavasz e hírnökének ott kell lenni a márcziusi számban, ha mindjárt hófúvás miatt elakadt vonatokról irt hírek mellett kell is meglapulnia. Az első ibolya ! Tagadhatatlanul az irodalom egyik legpoétikusabb témája, csak ne fedezték volna már fel oly rémitő sokan versben és prózában, mielőtt megírhattuk volna s most igazán poétikus hangulatba ringatva magunkat Írhatnánk erről a bájos tavaszi jelenségről, mely olyan jól odaillik a tizenhat éve° bársonyarczu babák keblére, melyből egy szál is oly sokat jelent annak aki adja, annak is aki kapja s amely csokorba kötve — egy hatos darabonkint. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatának az 1904. évre újonnan megalakított vigalmi bizottsága szerdán este tartott ülésében a bizottság elnökéve közfelkiáltással Reisner Zsigmondot választotta meg. Elnök lett szintén egyhangúlag dr. Kálin Mór, jegyző Faragó Andor. A bizottság elhatározta márczius I5-ének ^hazafias vacsora keretében való megünneplését. Ünnepi beszéd tartására Csinczár Adolf társulati elnököt kérték fel. Folyó hó 19-én tánczczal egybekötött társas-estélyt ren - dez az egyesület. Esküvő. Logl Adolf gyulai terménykereskedő szép leányának, Bellának szerdán, folyó hó 2-ikán, délután 4 órakor esküdött örök hűséget a gyulai izraelita templomban Bürger Szilárd szerbittebei elektrotechnikus. Az uj pár frigyét Büchler Mór, az orosházi izr. hitközség ékesszavu rabbija áldotta meg. Az alföldi szini-kerület ügyében mára értekezletet hivott egybe gróf Festetich Andor, a vidéki színészet országos felügyelője a fővárosba. Az alföldi szini-kerületet úgy tervezik, hogy annak egyik téli állomása Békéscsaba legyen. Az értekezletre az érdekelt városok mindegyike meg van híva. A gyulai kosaras asszony ez. két közleményeinkhez helyreigazító sorokat kell fűznünk. — A vizsgálóbíró megkeresésére ugyanis a gyulai rendőrkapitányság beható nyomozást eszközölvén, kihallgatta a gyanúsított egyéneket, a kik bebizonyították, hogy ártatlanul a beteges képzelődésü kis leány valószínűség látszatával biró meséje folytán keveredtek e csúnya gyanúba, mely minden alapot nélkülözött. Maga a kihallgatott leány több oly ellenmondásba keveredett, a melyek kizárják a tény valóságát. De napnál fényesebben igazolja a gyanú alaptalanságát, a megejtett orvosi vizsgálat, a mely kizárja a leány vallomásának igaz voltát, úgy látszik, hogy a kis leány nem is egészen ép elméiü s úgyszólván autosuggerálta magának — A „gyulai kosaras asszony“ tehát hála Istennek nein létezik s a szenzácziónak készülő esemény elejétől végig valótlanság. Törvényszéki bonczolás. Varga Gábor 27 éves ev. ref. vármegyei hajdú február 23-án eskór betegséggel a békésmegyei közkórházba vétetett fel gyógykezelés czéljából, a hol az egymást követő, úgyszólván megszámlálhatatlan eskóros rohamok következtében folyó hó 3-án meghalt. Miután nevezettet házigazdája állítólag négy héttel ezelőtt megverte s eskóros rohamai azon idő óta jelentkeztek, így megtörténhetett. hogy a bántalmazás belső agyi sérüléseket kozott létre, az esetleges bűntény kiderítése czéljából a hullán törvényszéki bonczolás eszközöltetett, azomban a bonczolás által kiderittetett, hogy a bántalmazás az elhalálozással semmi összefüggésben nem volt s a halált eskor betegsége idézte elő. Házasság. Gyapjas Ferencz czipésziparos február hó 27-én esküdött örök hűséget Radó Sándor gépész iparos leányának Vilmának. Békéscsabai küldöttség Szmrecsányi püspöknél. Szmrecsányi Pál nagyváradi pÜ30Öknél a békéscsabai róm. katholikus hirek nagy küldöttsége tisztelgett folyó hó 2-án Nemeskey Andor plébános s Pándy István dr. világi elnök vezetése alatt. A deputáczió arra kérte a főpásztort, hogy abban az esetben, ha Apponyi Albert gróf gerendási uradalma katholikus híveinek elszakadását, illetőleg a csorvási egyházhoz való csatlakozását megengedné az igy előálló 600 korona évi egyháziadó jövedelem csökenését az egyháznak térítse meg; beszámolt továbbá a küldöttség a békéscsabai uj. róm. kath templomépitésére vonatkozó mozgalom ered-, ményéről, kérve az egyházfő támogatását. A püspök szívesen fogadta a küldöttségei és megígérte hogy az eléje terjesztett kérdéseket tanulmányozni fogja.
