Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-24 / 17. szám

1904. április 24. 5 BÉKÉS gyulai állomásra berobogott, a szerdán reggeli Csaba felől jövő vonat volt, azóta csend van a pályaudvaron. A vasúti sztrájk kellemetlenségei mindjárt az első napon jelentkeztek. Sem levél, sem újság nem érkeztek már szerdán délután s a bizonytalanság és elzártság nyomasztó érzése ne­hezül a kedélyekre, melyet a szűkszavú táviratok még jobban izgatnak. A fantázia is erősen működik s egyik rémhír a másikat éri, mig valamennyit meg nem ozáfolják. Annyi bizonyos, hogy a sztrájk még mindig tart 8 a kormány intézkedései eddig nem voltak képesek a rendet helyreállítani. — A vasúti sztrájk mérhetetlen közgazdasági károkkal jár az országra nézve. Minden egyes nap millió károkat okoz. A forgalom teljes szünetelése foly tán egyes vidékek máris szükséget szenvednek, de még nagyobb a kár, ami az ipartermékek szállítá­sánál, a már szállított czikkek elromlásánál elő­fordul. Városunkban még nem igen erezünk akut szükséget semmiben, de egyesek és vállalkozók máris erős károsodásnak vannak kitéve az elma­radt haszon és a tényleges kár folytán. A gyulai tejszövetkezet, mely azonnali expediczióra van be­rendezve, több napi tejterméket kénytelen itthon tartani, még szerencse, hogy kitünően berendezett jégvermében a megromlás veszélye nélkül felhal­mozhatja a vajat. Több gőzmalmunknak már fogy­tán a szene, egyik építési vállalkozó mész-szük- ségben szenved s ka ez az állapot sokáig igy tartana, lassankint elfogyna mindenünk. Kenyér­sütéshez való élesztőt ma már alig lehet kapni a városban, sörrel is körülbelül csak hat napra van ellátva a város. Élelmiszerekben hiányt előrelát­hatólag nem fogunk szenvedni, sőt, ha a sztrájk sokáig tartana, még olcsóbb lenne a piaczunk, mert nem lehet továbbítani a fővárosi piaczra az innen felszámítandó nyersterményeket. Egyik kö­zeli uradalomban 200 darab szállításra váró vágó­marha vesztegel. Egyik sertéshizlalónk útnak indí­tott disznószállitmánya Szolnokon akadt el, egy másik sertéshizlaló két falka disznóját azt sem tudja, merre keresse, melyik állomáson fog elhul­lani gondozás hiányában ? Ezeken a nagy károso­dásokon kívül, — mely aligha fog pedig a káro­soknak megtérülni, mert a kúria egy elvi döntvé­nyében kimondotta, hogy a sztrájk „vis majort“ képez, melyért az állam nem felelős, — vannak egyéb sok kellemetlenségei a sztrájknak. Idegen­ben levő hozzátartozóinktól teljesen el vagyunk zárva, mert a levélbeli érintkezés is szünetel. — Péntek óta ugyan rendelet jött a postahivatalok­hoz, hogy a postai forgalmat kocsiközlekedéssel kell fenntartani, szóval a régi jó világbeli postai rendszer újra életbe lépett, egyik falutól a mási­kig továbbítják a leveleket, természetes azonban, hogy ez a postaforgalom az igényeket kielégíteni nemcsak azért képtelen, mert rémületesen lassú a mai viszonyokhoz szokott embernek, hanem elég­telen is, mert annyi és oly nagy méretű kocsik nem állanak rendelkezésére a postahivataloknak. Vigasztaló, hogy a villamostársaság 40 napra el van látva szénnel, mert ha igy nem lenne, sötétben ma­radnának az utczáink. A vasúti pályaudvaron min­den csendes, csak a hivatalos helyiségekben van­nak állandó permanencziában a tisztviselők, érthető aggodalommal nézve a jövő elé, veszik le a per czenkint váltakozó sürgönyöket, melyek tudatlanul, a feladó nevének megjelölése nélkül mennek szana­szét az országban sok való és még több valótlan tartalommal. A pályaudvaron és pályatesten is ál­landóan csendőrjárőr czirkál, amire azonban Gyu­lán szerencsére szükség nincsen. A vasúti sztrájk és az ebből eredő forgalom- zavar következtében a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy folyó hó 24-dikére eső vasárnapon mindennemű fuvarozás az egész napon végezhető, mindennemű élelmiszer az egész napon előállítható és úgy a piaczon, mint üzletből árusítható. Kitüntetés. A közélet terén szerzett érdemek elismerése az a kitüntetés, mely Vareágh Béla bé késcsabai gyógyszerészt érte, aki kiválóan rászol­gált arra, hogy a legfelsőbb helyről részesittessék ügybuzgó munkásságáért jutalomban. Ő Felsége a király ugyanis a Ferencz József rend lovagkereszt­jét adományozta neki. Ez a kitüntetés őszinte örö­met okoz Varságh Béla ismerőseinek és tisztelőinek. Az érdemrend ünnepélyes átadása a törvényható­sági bizottság májusi közgyűlésén fog megtörténni. Újabb sorozás. Alig múlt el az egyik sorozás, már jön a másik. Ez lesz tulajdonkép az idei fő­sorozás, mert az előbbi még a múlt évről maradt el az ex-lex miatt. A katonai hatóság és a vár­megye alispánja, a m. kir. honvédelmi miniszter 22800—1904. számú rendelete folytán már egybe- állitották az újabb ujonczozási, utazási és működési tervezetet az 1904-ik évre. Eszerint a sorozás a szeghalmi járásban Szeghalmon folyó évi május hó 24- 25. és 26-ik napjain íartatik, melynél a pol­gári elnöki tisztet Reck Géza tölti be s mint pol­gári orvos dr. Nussbaum Károly járásorvos műkö­dik közre. Gyulán a gyulai járásra nézve ugyan­csak május hó 24. és 25-én s Gyula városra nézve május hó 26. és 27-én lesznek a sorozások dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Berkes Sándor tb. vármegyei főorvos, mint polgári orvos részvé telével. A békési járásban Békésen máius hó 30. 31. és junius hó 1. 3. és 4-ik napjain dr. Deimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklésével s mint pol­gári orvos dr. Frey Géza járásorvos közreműködé­sével tartatnak meg a sorozások. A gyomai járás­ban Gyomán dr. Fábry Sándor alispán polgári el­nökletével s dr. Zöldy János vármegyei tiszti főor­vos mint polgári orvos részvételével junius hó 6. 7. és 8-ik napjain, a szarvasi járásban Szarvason Zlinszky István polgári elnök s dr. Déry Henrik járásorvos polgári orvos közreműködésével junius hó 10. 11. 13. 14. 15. és 16-ik napjain, az oros­házi járásban Orosházán dr. Berthóty István várm tb. főjegyző polgári elnök s dr. Zöldy János főor­vossal junius 18. 20. 21. 22. 23. 24. és 25-ik nap jain s végül a békéscsabai járásban Békéscsabán Sztraka György ny. főszolgabíró polgári elnök és dr. Zöldy János főorvos részvétele mellett juDÍus hó 8. 9. 10. 11. és 13 ik napjain lesznek meg az idei fősorozások. Királyi elösmerés A király legmagasabb meg­elégedését fejezte ki Kruess Bálint kapitány, a J01 -ik gyalogezred csabai 3-ik zászlóalja parancs­nokának. Halálozás. A vármegye s a városi közéletnek évtizedeken át volt egyik vezéralakja Nagy Károly Békésmegye nyugalmazott árvaszéki elnöke folyó hó 17-én, hajnalban 86 esztendős korában meghalt. A boldogult már a múlt század negyvenes eszten­deiben a vármegye szolgálatába lépett, a közigaz­gatás minden ágában működött, volt ugyanis vár­megyei esküdt, aljegyző, főszolgabíró, főjegyző és legutóbb árvaszéki elnök. Az abszolút korszakban keresett ügyvéd, a kiegyezést megelőző 1865-diki választás alkalmával pedig Gyula város országgyű­lési képviselőjelöltje is volt, de néh. Beliczey Ist­vánnal szemben kisebbségben maradt. A békésbá­náti ev. ref. egyházmegye tanácsbirájának válasz­totta és mint ilyen élénk működést fejtett ki egy­házi téren. Rendkívül eszes és ambicziózus ember volt, két évtizeddel ezelőtt azonban az árvaszóknél felmerült odiosus okoknál fogva kénytelen volt az elnöki állástól visszalépni s azóta elvonultságban és az aggkor folytán betegeskedve fejezte be életpá­lyáját. Temetése hétfőn délután volt, a halottas háznál Dombi Lajos esperes mondott megható imát, a templomban pedig Garzó Gyula gyomai ev. ref. lelkész tanácsbiró méltatta szép gyászbeszédben az elhunyt működését. A ravatal el volt boritva a kö­vetkező szép koszorúkkal: Feledhetlen jó apa és nagyapának Irma és gyermekei (zöld koszorú, fe­kete szalag); Két régi hü cselédje hü gazdájának (zöld koszorú, fekete szalag) ; lieliczey Rezső és neje jó sógoruknak (babér-koszorú és fehér szalag) ; Terényi unokák a jó nagyapának (zöld koszorú, fe­hér szalag); Stojáuovics Gyula és családja Károly bácsinak (babér koszorú, lila szalag) ; Nyugodj bé­kével, Mari (zöld koszorú, fekete szalag); Békés­vármegye közönsége volt főjegyzőjének és árva­széki elnökének (babér koszorú, kék és fehér sza lag); Özv. Beliczey Istvánná és családja a jó sógor­nak (zöld koszorú krém tearózsával és lila szalag­gal) ; Felejthetetlen jó apánknak Pali és Pista (ba­bér koszorú sötét lila szalag); Szeretett Károly bá­csinak Nagy Ferencz és családja (zöld koszorú, fe­kete szalag); Szeretett nagyapjuknak Ella, Dezső. Emil és Piroska (természet koszorú fehér szalag­gal és fehér virággal); Emil és neje édes apánknak (természet koszorú, fehér szalaggal) ; Három zöld koszorú szalag nélkül. A halálesetről kiadott csa­ládi gyászjelentés a következő : Özv. Nagy Iíárolyné szül. Beliczey Mária úgy a saját, valamint az alól - Írottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel tu­datja, hogy a szerető jó férj, gondos apa, illetve testvér, rokon és jóbarát Nagy Károly nyug. várm. árvaszéki elnök, egyházmegyei tanácsbiró stb. folyó év és hó 17-én, reggel fél 2 órakor, életének 86 ik, bo’dog házasságának 24-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 18-án, délután 4 órakor fognak a háznál elmon­dandó rövid ima és az ev. ref. Templomban tar­tandó gyászistenitisztelet után a helybeli ev reform, temetőben örök nyugalomra tétetni. — Gyula, 1904. évi április hó 17-dikén. Áldás és béke poraira ! — Nagy Irma férj. Gruden Ivánná, Nagy Pál, Nagy Emil és neje Garay Melania, Nagy István, Nagy Aranka férj. dr. Papp Dezsőné gyermekei ; Nagy Ferencz nejével, Nagy Lajos, Nagy Juliánná özv. Tóth Eduárdné, Nagy Terézia özv. Barbócz Gáborné, Nagy Benjamin testvérei; Simkovits Mihály veje ; Gruden Imre, Gruden Juliska, Nagy Ella. Nagy Dezső, Nagy Emil, Nagy Piroska, Simkovits Erzsiké, Simkovits Károly, Simkovits Ernő, Simkovits Olga, Simkovits Dezső unokái. Szent György napja. Nálunk az esztendő egyik legjelentősebb napja a mai nap, melyen a Györgyök ülik névnapjukat. Árenda, cselédszerződés, lakás- változtatás többé-kevésbbó kellemetlen epizódjai fűződnek a Szent György napjához s a helyzet szignaturája a stráfkocsi, mely utczahosszat dör- zsölgeti a bútorokat, melyeknek gazdái hajlékot cserélnek.'Nálunk Gyulán most meglehetős lakás- szűke van, nem igen építenek bérlet czéljaira há­zakat, pedig évről-évre nagyobb a kereslet lakások irányában. A Szent György napja nevezetes dátum nálunk azért is, mert ilyenkor kezdődik a nyári korszak, a csorda újra kezd kijárni a mezőre s a téli évadban szokásos 7—8 órai esti harangozás helyett 8 és 9 s reggeli 4 órakor harangoznak. Tavaszi fagyok. Most már végre valahára tavasz volna, a nap langyosan süt le a kék égről és életre kelt a szunnyadó természet minden vona­lon. Nyitnak a gyümölcsfák, leveleznek a bokrok s a tavaszi munka nagyban folyik a mezőkön. A tavaszi zöldelésnek nagy ellensége, de elmaradhat- lan kísérője a tavaszi fagy se maradt el az idén sem s a hét egy hajnalán erősen lement a hóvmérő a fagypont alá. Szerencse, hogy harmat nem volt s igy nem csinált a fagy olyan nagy kárt s az összezsugorodott levelek újra életre keltek a tavaszi nap hatása alatt. De persze a fagyos szentek és Orbán napja még mindig előttünk vannak. Polgári kör bálja. A gyulai polgári kör múlt szombaton tartott mulatságára szép közönség gyűlt össze az egylet helyiségébe, A lefolyt mulatság méltóan sorakozik a polgári köri bálák mellé, me­lyektől a siker sohse maradt el. A mulatság ezúttal is kiváló hangulatban folyt le, melyet fokozott a rendezőség figyelme, a Tóni zenekarának jó játéka és a Zielbauer kitűnő vendéglője, úgy hogy a pub­likum a reggeli órákig összetartott. Jelen voltak : Leányok: Balogh Mariska, Balogh Ilonka, Csirke Irma, Niedermayer Giziké, Draskovich Blanka, Gáspár Erzsiké, Hegyi Erzsiké, Jeszenszky Ilonka, Kristoffovy Giziké (Arad), Licska Mariska, Mihálik Erzsiké, Molnár Piroska, Repoldt Anna, Scheibert Emma, Scheibert Juliska, Schmidt Blanka, Schmidt Mariska. Asszonyok: ifj. Balogh Józsefnél dr. Császár Fereuczné, Csirke Mátyásné, Csizmazia Kálmánná, Hegyi Istvánná, Hoffmann Ferenczné, Jeszenszky Béláné, Keresztessy Lajosné (Kurtics), Kiss Mihályné, Kohlmann Károlyné, özv. Licska Józsefné, özv, Repold Károlyné, Ricsek Jánosné, Sál Gyuláné. Scheibert Andrásné, Schmidt Gyuláné, Székely Lajosné és Veik Istvánná. Temetés. Az oly tragikus körülmények között elhunyt Reisner Zsigmondot múlt vasárnap délelőtt helyezték örök nyugalomra a gyulai izraelita teme­tőben. A holttestet szombaton éjjel szállították haza külön waggonban s a vasúti állomásról egyenesen a zsidó temetőbe vitték ki, ahol ravatalra helyez­ték. A végtisztesség délelőtt 10 órakor folyt le óriási részvét mellett. Megjelentek a temetésen a családtagokon kívül az elhunyt jóbarátai és ösme- rősei, csaknem teljes számban. A kereskedők és kereskedő-ifjak társulatának tagjai Czinczár Adolf elnök vezetésével testületileg vonultak ki megbol­dogult alelnökük temetésére s koszorút helyeztek a ravatalra, amelyet azonkívül is számos koszorú borított. A gyászszertartás megható aktusa alatt kevés szem maradt szárazon. Büchler Mór dr. oros­házi rabbi mélyen megindító szép beszédben bú­csúztatta el az eiköltözöttet, aki lesújtott özvegyén és gyermekein kivül nagykiterjedésü családot borí­tott gyászba halálával, őszinte, fájó részvétet okoz­ván mindenütt, ahol őt ösmerték. — Nyugodjék békében! A gyulai kereskedők és kereskedő-ifjak tár­sulata múlt szombaton este választmányi ülést tar­tott, amelyet Reisner Zsigmond alelnök váratlan elhunyta alkalmából hivott egybe Czinczár Adolf elnök. Az ülés megnyitásakor az elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg a kidőlt bajtársról, s indítványára a választmány egyhangúlag elhatá­rozta, hogy megboldogult alelnökének az egyleti élet fellendítése és istápolása körül szerzett érde­meit jegyzőkönyvileg megörökiti, ravatalára koszo­rút helyez és az elhunyt özvegyéhez részvét-átiratot intéz. Reisner Zsigmond haláláról a kereskedelmi csarnok külön gyászjelentést is adott ki. A gyulai önkéntes tüzoltó-egyiet legutóbbi na­pokban Sinszky Ferencz alelnök elnöklete alatt tar­tott választmányi ülésében elhatározta, hogy a gyu­lai parancsnokság kezdeményezése folytán megala­kítandó vármegyei szövetségbe belép, azzal a kikö­téssel azonban, hogy a megyei tűzoltó-szövetség székhelye a megye székhelyén, Gyulán legyen. Itt említjük még meg, hogy május első reggelén a tűz­oltó zenekar a város főbb utczáin válogatott műsor­ral ébresztő körmenetet tart. május hó 4-én Szent Flórián, mint a tűzoltók védszentjének napján az egylet tagjai zászló alatt a róm. kath. nagytemplom­ba istenitiszteletre kivonulnak. Esküvő. Kéry Zoltán, Wenckheim Frigyes gróf békési uradalmának gazdatisztje szerdán délelőtt féltizenkét órakor esküdött örök hűséget Pető Ilon­kának a békési róm. kath. templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom