Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-21 / 8. szám

7 BÉKÉS 1904. február 21. maradjon a szó, ha valami nagy vihar éri, jó lesz, ha testületileg támogatjuk őt ! Apropos, most jut az eszembe, hogy valamit elfelejtettem ami pedig a legérdekesebb pletyka, ami itt történt helyben. Ugyanis........................-ah de bocsánat, most jelentik, hogy mig én irói babérokra pályáztam, a „csuzpájz“ kozmás lett és igy tehát Pegazusomat elhagyva vissza kell térnem eddigi tevékenységem színhelyére, de azért alkalomadtán elfogom mondani azta szenzá- tiós újságot, legalább meg van az a reményem, hogy várni fognak nem annyira engem, mint a híremet. S most átadom a lantot azoknak, a kik bizonyára jobban tudják pengetni, mint e sorok Írója ss—ó—né. Közgazdaság. Állatvásár. A földmivelésügyi m. kir. minister megengedte, hogy Békéscsabán, a folyó hó 26-ikán tartandó országos vásárra hasított körmü állatok is felhajthatok legyenek, kivéve azonban a fertőzött s vészkerületekké alakított helyekről valókat. „Magyar Miibutorgyár-Részvénytársaság czim alatt alakult meg a Reisz és Porjesz-féle mühely- és üzletből alakult részvénytársaság Lukács György főispán elnöklete alatt folyó hó 15-én, délután. Ezer darab 200 koronás részvényt jegyeztek, amelynek 30 százaléka tényleg befizettetett; a Reisz és Por- jesz-czég vagyonát előzetes, beható becslés után 128.000 koronáért vették át, amely összegért a czég 640 darab részvényt kapott, ekként az uj gyár rész vénytőkóje 328.000 korona. Az alapítók alapszabály nyújtotta joguknál fogva a következő igazgatókat nevezték ki: Lukács György, Fábry Sándor, Egyedi Arthur (Budapest), Lővenfeld Tivadar (Budapest), Kun Ede, ifj. Czeiler István (Arad), Sailer Vimos, Kerényi Soma, Fáy Samu, Fábry Károly, Reisz Miksa és Porjesz Mihály. A felügyelő bizottságba megválasztattak : Havas Mór, Seiler Gyula, Faragó Mátyás, Teván Adolf és Singer Lajos. A békéscsabai takarékpénztár egyesület vasár­nap délután tartotta évi rendes közgyűlését a rész­vényesek élénk érdeklődése mellett. Az évi záró­számadások bemutatása után az igazgatóság jelen­tését tárgyalta a közgyűlés, melyhez több felszó­lalás történt. Dr. Fáy Samu kifogásolván, hogy az évközben történt leírások nincsenek részletesen fel­tüntetve, a nyeremény felosztási javaslatot kriti­zálja. Indítványozza, hogy az igazgatóság javasla­tával szemben, mely részvényenként 18 koronát ajánl kifizetni osztalékul a közgyűlés a tavalyi osz­taléknak megfelelően 22 koronás osztalékot sza­vazzon meg. A 4 korona osztalék különbözetet az intézet külön tartalékalapjából fedeztessék, mely alap felett a közgyűlés mindenkor korlátlanul ren­delkezhetik. Szóló különben teljes bizalommal visel­tetik az igazgatóság iránt s a jelentés többi pont­jához hozzájárul. A felszólalás természetesen nem maradt hatás nélkül, többen helyeselték, mások viszont az igazgatósági javaslatoknak keltek védel­mére. Varságh Béla elnök igazgató a felszólalá­sokra adott válaszában hangsúlyozta hogy az osz­taléknak a különtartalókból a múlt évi magasságra való kiegészitésére a részvényeseknek joguk van ugyan s az ellen jogi szempontból kifogás nem emelhető, de nyomós okok azt diktálják, hogy csak az évi nyeremény keretén belül mozogjon a köz­gyűlés az osztalék megállapításánál. Ezután szavaz­tak. A 18 koronás osztalék mellett leadatott 167 szavazat, a 22 koronás osztalékra 208 szavazat s igy a közgyűlés Fáy dr. indítványát fogadta el. Miután a felmentvényt minden irányban megadták ezzel a közgyűlés véget ért. A harisnyagyár csabai fiókja. A gyulai kö tött- és szövött iparárugyár részvénytársaság még a múlt év november havában jelentette hajlandó­ságát, hogy Békéscsabán a község részéről nyúj­tandó segélyezés esetén, hajlandó volna fióktelepet létesíteni. Békéscsaba község képviselőtestületi köz­gyűlése azonban végleges határozat előtt több rész­letet magában foglaló nyilatkozatot kivánt a rész­vénytársaság igazgatóságától. Ezt a nyilatkozatot az igazgatóság időközben beterjesztvén, a képviselő­testület hétfőn tartott ülésén került ez ügy ismét szőnyegre. Az előadói javaslat alapján a képviselő- testület három éven át, évenként 2000 korona se­gélyt szavaz meg a részvénytársaságnak, ha 50 darab kézi kötőgép beállítása mellett 60—70 hely­beli munkást egész éven át állandóan foglalkoztat és a munkáslétszámot a segélyezés ideje alatt százra felemeli, ha a kifizetett munkabérekről negyedéven­ként az elöljáróság elé kimutatást terjeszt, ha a község megbízottja részére a telep munkás viszo­nyaira vonatkozó nyilvántartásokba betekintést biz­tosit. A határozatról értesítik a gyulai kötött- és szövött iparárugyár részvénytársaság igazgatóságát. Játékgyár Békéscsabán. Békéscsaba község képviselőtestülete a hétfőn tartott közgyűlésén szabta meg a Werther Hugó bártfai játékgyáros által Békó- Csabára áttelepíteni szándékolt játékgyár segélye­zésének mérvét és feltételeit. A határozat szerint : kap a gyár hat éven át 2000 korona segélyt s lak- bérváltság czimén évi 1500 koronát. Az első évi segély az üzembehelyezés bejelentésekor azonnal egy összegben fizettetik ki, a következő években évnegyedes utólagos részletekben. Állami adómen­tesség esetén a községi pótadó elengedtetik. Rak­tár építésre kap a gyáros 50 ezer darab téglát. Köteles a gyáros 40000 korona tőkebefektetést iga­zolni s a befektetési tőkét a segélyezés ideje alatt fokozatosan 60000 koronára felemelni ; az üzemet 50 munkással megkezdeni, ezek létszámát fokoza­tosan felemelni s a gyár produktumait, mint a „Békéscsabai játékgyár“ készítményeit forgalomba hozni. Törvényszéki csarnok. Uj albiró- A király Domokos Istvánt, a nagy­váradi kir. ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt, a békéscsabai kir. járásbírósághoz albiróvá ne­vezte ki. Áthelyezés, Az igazságiigvminiPzter Tar Dezső szarvasi kir. járásbirósági Írnokot a gyulai királyi törvényszékhez helyezte át. Csődök. A gyulai kir. törvényszék két megye- bereskedő ellen rendelte el a csődöt. Müller Nát­hán csorvási kereskedőnél, csődbiztos Nyisztor Ador­ján dr., tömeggondnok Nagy Elemér dr. orosházi, helyettes Keppich Frigyes gyulai ügyvéd. Kozsuch János szarvasi vegyeskereskedőnél ugyancsak Nyisz­tor Adorján dr. a csődbiztos, tömeggondnok Salac Aladár dr. szarvasi, helyettese Biró Béla gyulai ügyvéd. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Lovich Ödön, mint dr. Márkus Mihály gyulai ügyvédnél, Sárossy József, mint dr. Salacz Aladár szarvasi ügyvédnél, Elsasz Emil, mint dr. Reismann Adolf szarvasi ügyvédnél, Bleuer László, mint dr. LÍ8zka Nándor mezőberényi ügyvédnél joggyakor­laton levő ügyvédjelöltek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek, Dérczy József ügyvédjelölt abból töröltetett, végül, bogy Paczek Géza ügyvéd­jelölt, Fábry Károly békéscsabai ügyvéd irodájából, dr. Margócsy Miklós békéscsabai, Felföldy Sándor ügyvédjelölt pedig dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd irodájából dr. Ladies László gyulai ügyvéd irodá­jába lépett át. Hitelező és adós: Schönbrunn Ferencz, gyula fényképéi z Véver Oszkár, békési lakostól több, ipa­rához szükséges tárgyakat vásárolt hitelbe s mi­után kellő időben nem fizetett a hitelező előbb nem valami barátságos hangú és éppen nem megtisztelő kifejezésekkel tarkított levelező-lapokon követelte a fizetést s midőn adósa nem reagált erre, hát Tyukodi Imre hetesét a múlt év február elején tel­jes meghatalmazással küldte ennek üzletébe, hogy a tőle vásárolt tárgyakat brevi manu elvigye, mely cselekedetében a gyulai rendőrség akadályozta meg, mig végre a járásbíróság előtt elintézték magánjogi oldalát a dolognak. A hitelező és hetese zsarolás és magánlaksértéssel volt vádolva, végre is a hite­lező csak becsületsértés miatt lett 2 koronára s hetese pedig magánlaksértés miatt szintén annyira Ítélve. Kirándulás- özv. Tóth Istvánná és Kiss Zsófia ■ hódmezővásárhelyi lakosok 1904. január 7-ikén ki­rándulást terveztek Orosházára, azonban a tervük nem mindenben sikerült, mert még aznap bűvösre tették őket, holott künn sem volt valami nagy me­leg. Ugyanis a dolog úgy áll, hogy vannak minden­ben dolgozó tolvajok, vannak vásári tolvajok, van­nak, kik csak nagyban dolgoznak és kasszákat fúr­nak, vannak, mint ezek, kik csak boltokba lopnak, mint ezek, kik sokat válogatnak, semmit se vesz­nek, „csak elvesznek“, ha lehetséges. Ezek is Feuer Márk, Herczfeld Miksa és Bein Géza üzletét tisztelték meg s amit lehetett, elvettek, mert nagy gyakorlatuk volt ebben, miután ilyenért már több­ször ültek. A főtárgyaláson is, hol kellő kísérettel jelentek meg, azt vitatták, hogy ők készpénzen vá­sároltak. A tanuk azonban ellenkezőleg vallottak, minek az lett az eredménye, hogy a kirándulók egyenkint 8—8 hónapra lettek elítélve, de az íté­let ellen ártatlanságuk érzetében (de csak szerintük) fölebbeztok. A jólelkü. Békésen, 1902. október havában. Mészáros István fia apjától 5 zsák tengerit emelt el és még azon éjjel eladta 10 koronáért Sajti Ger­gely csősznek, ki jól tudta, hogy honnan lopatott el a tengeri, mert az ő felügyelete alatt volt a ha­tár. Azzal védekezett, hogy jólelküségből tette, mert a fiúnak nem volt pénze és ő segíteni akart rajta. A jólelküségéért kapott 3 napi fogházat, mert kitűnt, hogy bizony ő maga biztatta a fiút a lopásra. Vérehajtott népitólet. Dobozon. 1903. junius 3-án a pósteleki béresek népbiróságot tartottak Lip- ták András társuk felett az istállóban, amiért az árulkodott ellenük és a sors egy rokont, Lipták Mihályt jelölte ki, hogy elégtételt szerezzen a bé­reseknek, ki is. mint hajdan a lovagok, fegyveré­vel, a vasvillával állott elő s miután a jelszó az volt, „hogy meg ne sántuljon“ a sértett, hát a vád­lott egy ütéssel balkarját törte el. A vádlott azon­ban tagadta a dolgot, de midőn látta, hogy fele se tréfa 8 hogy elmélkedhetik a „fogházban“, végre is a tanuk vallomása alapján bebizonyosodott bű­nössége és 3 hónapi fogházat kapott. Meg is kö­szönte szépen, csak egy heti halasztást kért, mert a napokban nősült, mi e kellő indokra figyelemmel, meg is adatott. Heti p i a c z. Gyula, február hó 19-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején tartott a szilárd irányzat, közben lany­hulás állott be, mig a hét végén kedvezőbb lett a hangulat. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett elada- ott 50 klgnként koronába: Búza ... 7 40—7 80 Árpa . . . 5-40—5-60 Zab ... 5 30—5-40 Tengeri . . . 4 90—5-— Erdély S. és Társa régi pénzkereskedése, 73 1—10 Budapesten, Vili,, Aggteleki-utcza 7., II., 16. Í1..1 11 ffl kiásott régiségeket, Alii 11 Aj mindennemű arany, X "Jim A”JL ezüst és rézpénze­két, egyes darabo­kat, egész gyűjteményeket, vagy lelete­ket, a legmagasabb áron vásárlunk. Közvetítők dijaztatnak. 1387/1904. r Arlejtési hirdetmény. Alólrott elöljáróság közhirré teszi, hogy a városháza lebontás alá került részének bontási munkálata folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor fog árlejtésen kiadatni. A lebontandó épület alapterülete mint­egy 461 m/2. Békés, 1904. február hó 13. Békés község elöljárósága : Szathmáry Gábor, Varga András, első jegyző. biró. 71 1—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom