Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-21 / 8. szám
7 BÉKÉS 1904. február 21. maradjon a szó, ha valami nagy vihar éri, jó lesz, ha testületileg támogatjuk őt ! Apropos, most jut az eszembe, hogy valamit elfelejtettem ami pedig a legérdekesebb pletyka, ami itt történt helyben. Ugyanis........................-ah de bocsánat, most jelentik, hogy mig én irói babérokra pályáztam, a „csuzpájz“ kozmás lett és igy tehát Pegazusomat elhagyva vissza kell térnem eddigi tevékenységem színhelyére, de azért alkalomadtán elfogom mondani azta szenzá- tiós újságot, legalább meg van az a reményem, hogy várni fognak nem annyira engem, mint a híremet. S most átadom a lantot azoknak, a kik bizonyára jobban tudják pengetni, mint e sorok Írója ss—ó—né. Közgazdaság. Állatvásár. A földmivelésügyi m. kir. minister megengedte, hogy Békéscsabán, a folyó hó 26-ikán tartandó országos vásárra hasított körmü állatok is felhajthatok legyenek, kivéve azonban a fertőzött s vészkerületekké alakított helyekről valókat. „Magyar Miibutorgyár-Részvénytársaság czim alatt alakult meg a Reisz és Porjesz-féle mühely- és üzletből alakult részvénytársaság Lukács György főispán elnöklete alatt folyó hó 15-én, délután. Ezer darab 200 koronás részvényt jegyeztek, amelynek 30 százaléka tényleg befizettetett; a Reisz és Por- jesz-czég vagyonát előzetes, beható becslés után 128.000 koronáért vették át, amely összegért a czég 640 darab részvényt kapott, ekként az uj gyár rész vénytőkóje 328.000 korona. Az alapítók alapszabály nyújtotta joguknál fogva a következő igazgatókat nevezték ki: Lukács György, Fábry Sándor, Egyedi Arthur (Budapest), Lővenfeld Tivadar (Budapest), Kun Ede, ifj. Czeiler István (Arad), Sailer Vimos, Kerényi Soma, Fáy Samu, Fábry Károly, Reisz Miksa és Porjesz Mihály. A felügyelő bizottságba megválasztattak : Havas Mór, Seiler Gyula, Faragó Mátyás, Teván Adolf és Singer Lajos. A békéscsabai takarékpénztár egyesület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Az évi zárószámadások bemutatása után az igazgatóság jelentését tárgyalta a közgyűlés, melyhez több felszólalás történt. Dr. Fáy Samu kifogásolván, hogy az évközben történt leírások nincsenek részletesen feltüntetve, a nyeremény felosztási javaslatot kritizálja. Indítványozza, hogy az igazgatóság javaslatával szemben, mely részvényenként 18 koronát ajánl kifizetni osztalékul a közgyűlés a tavalyi osztaléknak megfelelően 22 koronás osztalékot szavazzon meg. A 4 korona osztalék különbözetet az intézet külön tartalékalapjából fedeztessék, mely alap felett a közgyűlés mindenkor korlátlanul rendelkezhetik. Szóló különben teljes bizalommal viseltetik az igazgatóság iránt s a jelentés többi pontjához hozzájárul. A felszólalás természetesen nem maradt hatás nélkül, többen helyeselték, mások viszont az igazgatósági javaslatoknak keltek védelmére. Varságh Béla elnök igazgató a felszólalásokra adott válaszában hangsúlyozta hogy az osztaléknak a különtartalókból a múlt évi magasságra való kiegészitésére a részvényeseknek joguk van ugyan s az ellen jogi szempontból kifogás nem emelhető, de nyomós okok azt diktálják, hogy csak az évi nyeremény keretén belül mozogjon a közgyűlés az osztalék megállapításánál. Ezután szavaztak. A 18 koronás osztalék mellett leadatott 167 szavazat, a 22 koronás osztalékra 208 szavazat s igy a közgyűlés Fáy dr. indítványát fogadta el. Miután a felmentvényt minden irányban megadták ezzel a közgyűlés véget ért. A harisnyagyár csabai fiókja. A gyulai kö tött- és szövött iparárugyár részvénytársaság még a múlt év november havában jelentette hajlandóságát, hogy Békéscsabán a község részéről nyújtandó segélyezés esetén, hajlandó volna fióktelepet létesíteni. Békéscsaba község képviselőtestületi közgyűlése azonban végleges határozat előtt több részletet magában foglaló nyilatkozatot kivánt a részvénytársaság igazgatóságától. Ezt a nyilatkozatot az igazgatóság időközben beterjesztvén, a képviselőtestület hétfőn tartott ülésén került ez ügy ismét szőnyegre. Az előadói javaslat alapján a képviselő- testület három éven át, évenként 2000 korona segélyt szavaz meg a részvénytársaságnak, ha 50 darab kézi kötőgép beállítása mellett 60—70 helybeli munkást egész éven át állandóan foglalkoztat és a munkáslétszámot a segélyezés ideje alatt százra felemeli, ha a kifizetett munkabérekről negyedévenként az elöljáróság elé kimutatást terjeszt, ha a község megbízottja részére a telep munkás viszonyaira vonatkozó nyilvántartásokba betekintést biztosit. A határozatról értesítik a gyulai kötött- és szövött iparárugyár részvénytársaság igazgatóságát. Játékgyár Békéscsabán. Békéscsaba község képviselőtestülete a hétfőn tartott közgyűlésén szabta meg a Werther Hugó bártfai játékgyáros által Békó- Csabára áttelepíteni szándékolt játékgyár segélyezésének mérvét és feltételeit. A határozat szerint : kap a gyár hat éven át 2000 korona segélyt s lak- bérváltság czimén évi 1500 koronát. Az első évi segély az üzembehelyezés bejelentésekor azonnal egy összegben fizettetik ki, a következő években évnegyedes utólagos részletekben. Állami adómentesség esetén a községi pótadó elengedtetik. Raktár építésre kap a gyáros 50 ezer darab téglát. Köteles a gyáros 40000 korona tőkebefektetést igazolni s a befektetési tőkét a segélyezés ideje alatt fokozatosan 60000 koronára felemelni ; az üzemet 50 munkással megkezdeni, ezek létszámát fokozatosan felemelni s a gyár produktumait, mint a „Békéscsabai játékgyár“ készítményeit forgalomba hozni. Törvényszéki csarnok. Uj albiró- A király Domokos Istvánt, a nagyváradi kir. ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt, a békéscsabai kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Áthelyezés, Az igazságiigvminiPzter Tar Dezső szarvasi kir. járásbirósági Írnokot a gyulai királyi törvényszékhez helyezte át. Csődök. A gyulai kir. törvényszék két megye- bereskedő ellen rendelte el a csődöt. Müller Náthán csorvási kereskedőnél, csődbiztos Nyisztor Adorján dr., tömeggondnok Nagy Elemér dr. orosházi, helyettes Keppich Frigyes gyulai ügyvéd. Kozsuch János szarvasi vegyeskereskedőnél ugyancsak Nyisztor Adorján dr. a csődbiztos, tömeggondnok Salac Aladár dr. szarvasi, helyettese Biró Béla gyulai ügyvéd. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Lovich Ödön, mint dr. Márkus Mihály gyulai ügyvédnél, Sárossy József, mint dr. Salacz Aladár szarvasi ügyvédnél, Elsasz Emil, mint dr. Reismann Adolf szarvasi ügyvédnél, Bleuer László, mint dr. LÍ8zka Nándor mezőberényi ügyvédnél joggyakorlaton levő ügyvédjelöltek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek, Dérczy József ügyvédjelölt abból töröltetett, végül, bogy Paczek Géza ügyvédjelölt, Fábry Károly békéscsabai ügyvéd irodájából, dr. Margócsy Miklós békéscsabai, Felföldy Sándor ügyvédjelölt pedig dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd irodájából dr. Ladies László gyulai ügyvéd irodájába lépett át. Hitelező és adós: Schönbrunn Ferencz, gyula fényképéi z Véver Oszkár, békési lakostól több, iparához szükséges tárgyakat vásárolt hitelbe s miután kellő időben nem fizetett a hitelező előbb nem valami barátságos hangú és éppen nem megtisztelő kifejezésekkel tarkított levelező-lapokon követelte a fizetést s midőn adósa nem reagált erre, hát Tyukodi Imre hetesét a múlt év február elején teljes meghatalmazással küldte ennek üzletébe, hogy a tőle vásárolt tárgyakat brevi manu elvigye, mely cselekedetében a gyulai rendőrség akadályozta meg, mig végre a járásbíróság előtt elintézték magánjogi oldalát a dolognak. A hitelező és hetese zsarolás és magánlaksértéssel volt vádolva, végre is a hitelező csak becsületsértés miatt lett 2 koronára s hetese pedig magánlaksértés miatt szintén annyira Ítélve. Kirándulás- özv. Tóth Istvánná és Kiss Zsófia ■ hódmezővásárhelyi lakosok 1904. január 7-ikén kirándulást terveztek Orosházára, azonban a tervük nem mindenben sikerült, mert még aznap bűvösre tették őket, holott künn sem volt valami nagy meleg. Ugyanis a dolog úgy áll, hogy vannak mindenben dolgozó tolvajok, vannak vásári tolvajok, vannak, kik csak nagyban dolgoznak és kasszákat fúrnak, vannak, mint ezek, kik csak boltokba lopnak, mint ezek, kik sokat válogatnak, semmit se vesznek, „csak elvesznek“, ha lehetséges. Ezek is Feuer Márk, Herczfeld Miksa és Bein Géza üzletét tisztelték meg s amit lehetett, elvettek, mert nagy gyakorlatuk volt ebben, miután ilyenért már többször ültek. A főtárgyaláson is, hol kellő kísérettel jelentek meg, azt vitatták, hogy ők készpénzen vásároltak. A tanuk azonban ellenkezőleg vallottak, minek az lett az eredménye, hogy a kirándulók egyenkint 8—8 hónapra lettek elítélve, de az ítélet ellen ártatlanságuk érzetében (de csak szerintük) fölebbeztok. A jólelkü. Békésen, 1902. október havában. Mészáros István fia apjától 5 zsák tengerit emelt el és még azon éjjel eladta 10 koronáért Sajti Gergely csősznek, ki jól tudta, hogy honnan lopatott el a tengeri, mert az ő felügyelete alatt volt a határ. Azzal védekezett, hogy jólelküségből tette, mert a fiúnak nem volt pénze és ő segíteni akart rajta. A jólelküségéért kapott 3 napi fogházat, mert kitűnt, hogy bizony ő maga biztatta a fiút a lopásra. Vérehajtott népitólet. Dobozon. 1903. junius 3-án a pósteleki béresek népbiróságot tartottak Lip- ták András társuk felett az istállóban, amiért az árulkodott ellenük és a sors egy rokont, Lipták Mihályt jelölte ki, hogy elégtételt szerezzen a béreseknek, ki is. mint hajdan a lovagok, fegyverével, a vasvillával állott elő s miután a jelszó az volt, „hogy meg ne sántuljon“ a sértett, hát a vádlott egy ütéssel balkarját törte el. A vádlott azonban tagadta a dolgot, de midőn látta, hogy fele se tréfa 8 hogy elmélkedhetik a „fogházban“, végre is a tanuk vallomása alapján bebizonyosodott bűnössége és 3 hónapi fogházat kapott. Meg is köszönte szépen, csak egy heti halasztást kért, mert a napokban nősült, mi e kellő indokra figyelemmel, meg is adatott. Heti p i a c z. Gyula, február hó 19-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején tartott a szilárd irányzat, közben lanyhulás állott be, mig a hét végén kedvezőbb lett a hangulat. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett elada- ott 50 klgnként koronába: Búza ... 7 40—7 80 Árpa . . . 5-40—5-60 Zab ... 5 30—5-40 Tengeri . . . 4 90—5-— Erdély S. és Társa régi pénzkereskedése, 73 1—10 Budapesten, Vili,, Aggteleki-utcza 7., II., 16. Í1..1 11 ffl kiásott régiségeket, Alii 11 Aj mindennemű arany, X "Jim A”JL ezüst és rézpénzekét, egyes darabokat, egész gyűjteményeket, vagy leleteket, a legmagasabb áron vásárlunk. Közvetítők dijaztatnak. 1387/1904. r Arlejtési hirdetmény. Alólrott elöljáróság közhirré teszi, hogy a városháza lebontás alá került részének bontási munkálata folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor fog árlejtésen kiadatni. A lebontandó épület alapterülete mintegy 461 m/2. Békés, 1904. február hó 13. Békés község elöljárósága : Szathmáry Gábor, Varga András, első jegyző. biró. 71 1—1