Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-11 / 37. szám
6 BÉKÉS 1904. szeptember 11. kereskedő korcsmájába, ahol a pénzes fiókot kirabolták, dohányt, szivart és italfélét vettek magukhoz s észrevétlenül távoztak, hogy azon éjjel még egy vizitet tegyenek. Útjuk Zeitler Lipót fakereskedő irodájába vezetett. Az ablakon keresztül bemásztak az irodahelyiségbe s ami ottan kezük ügyébe akadt, azt szépen elemeiték. A károsult kereskedők csak reggelre kelve vették észre hogy az éjjel betörők garázdálkodtak náluk és nyomban jelentétst tettek a rendőrségnél, amely megindította a nyomozást. Öngyilkos gazda. Szarvason Melik János gazda ismeretlen okból felkötötte magát a kontrában s mire hozzátartozói észrevették az öngyilkosságot, teste már ki volt hülve. Megölte a pálinka. Sztankó Mihály 4ö éves csabai ácssegéd csütörtökön egész délután a buza- piacztéri Szeri Mihály féle korcsmában pálinkázott. Estefelé kiment a folyosóra és ott lefeküdt. Este 7 órakor halva találták. Az alkohol ölte meg. Gyilkosság. Guides Péter pusztaföldvári tanyáján kedden éjjel Galanti Péter nevű béresét meggyilkolták, fejét fejszével levágták, s igy találták meg reggel az istállóban. A gyilkosok megszöktek, a csendőrség erélyesen nyomozza őket. Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Japán-ország -- második kiadásban. A japánorosz háború szenzácziós eseményei között éppen kapóra jő az a tipikusan japán külsejű könyv, mely Japán Ország czim alatt, Bródy Sándor előszavával immár második kiadásban kerül könyvpiaczra. Ritka könyvnek jut osztályrészül ily nagy siker: pár hónap alatt tízezer példány fogyott el a Japán-Országból. De a könyv meg is érdemelte óriási sikerét, mert a felkelő nap birodalmát jobb kútfők után, szebb, eredetibb szövegképekkel és színes mellékletekkel, aktuálisabb térképpel még nem mutatta be magyar munka a közönségnek. A kiállításában is jellegzetesen japán-könyv ugyanis láthatóan azt a czélt szolgálja, hogy megismertesse az olvasót Japán életének, földjének, politikájának és társadalmának minden jelenségeivel, hogy igy, mig egyrészt olvasása közben szinte beleéltük magunkat a japán életbe, másrészt biztosabb alapon Ítélhetjük meg ez érdekes faj és ország mai élet-halál harczát és várható szerepét a jövőben. E czélból érdekfe- szitő és japán illusztrácziók révén szinte beszédes fejezetekben mutatja be a mai Japánt s a Japán hadsereget; elmondja Japán történetét a legrégibb időktől máig ; megvilágítja a Japán földet, képzeletet és jellemet ; ismerteti a Japán irodalmat, amelyből lapunk mai számának tárczájában mutatványt közlünk, színházat és képírást s általában az egész Japán művelődést, valam nt a vallást és bö'cseletet; szemünk elé állítja Japán nők: a gésák és mou8mék különös, tarka életét s a jellemző Japán népszokásokat; gondolkozásmódjuk megismertetésére hu fordításban ad Japán meséket és közmondásokat s végül, hogy a háború eseményeit jobban figyelemmel kisérhessük és megérthessük, csatolja a japán hadihajók sorozatának statisztikáját és Japán-O.szág színes térképét. A második kiadás ára kötve 3 kor., fűzve 2 kor., mely összeg előzetes beküldése után a kiadó («Pallas» könyvkiadóhivatala, Budapest, V., Honvéd u. 10) bérmentve küldi meg az érdekes újdonságot a megrendelőknek. Uj idők. A gyümölcsérés vidám és boldog hangulatát rajzolja meg Neogrády Antal szép képe, amelyet az Uj idők e heti száma bemutat. Ugyanabban a számban volt novella Malonyai Dezső, Krúdy Gyula és Lendvay Károly tollából, czikk Szomaházy Istvántól, Kévétől, Wolfner Páltól és Igrici öl, költemény Szabolcska Mihálytól és számos vidám apróság meg a hét eseményeit tárgyaló kép. Jókainak utolsó regénye közeledik befejezéséhez. Aki a lap irányával megismerkedni óhajt, annak a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10) ingyen küld mutatványszámot. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XI. évfolyam 17. füzete a következő szép zenemüujdonságokat közli : I. Heidberg Albert „Az erdőben sétálok magamba," és „Házam ablakából nézek én“ magyar dalok. III. Loraine V. „Salome“ Intermezzo. IV. Tschaikovsky P. „Amit a romok mesélnek“ Was die Ruinen erzählen. Ily gazdag tartalommal jelenik meg, e minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemüfolyóirat minden egyes füzete, úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket, melyek az év leforgása alatt megjelennek, a havonta kétszer megjelenő füzetben, mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára: egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre (6 füzetre) 3 korona. Előfizetni a most folyó III. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalában Budapest, VIII., József-körut 22/24. hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megszerezhető. Magyar Lányok Az iskolák tanítják, a Magyar Lányok, Tutsek Anna képes lapja neveli fiatal lányainkat. Minden száma gazdag tárháza a változatos, szórakoztató és mulattató olvasmányok mellett a tanulságos komoly közleményeknek, a háztartás, nevelés, kertészet, konyha, női foglalkozások, illemtani czikkeknek. Minden megvan benne, ami a leányvilágot ■ rdekli, szórakoztatja. Ezt a lapot bátran adhatja a szülő és tanító a fiatal leányok kezébe, mert a szerkesztőség, Tutsek Anna vezetése mellett a legnagyobb gonddal válogatja meg a közleményeket. Előfizetési ára negyedévre 3 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-ut 10. szám. A legjobb nevelő. Az iskola év kezdetével Az Én Újságom is folytatja nagy nemzeti hivatását, a gyermekek nevelését, tanítását. Hétről-hótre történelmi és hazafias elbeszélések, mondák-regék, mesék és versek, mindenféle érdekes, ismeretterjesztő, tréfás apróságok beleviszik a gyermekek leikébe a szépet, jót, nemeset s lángoló hazaszeretetei. Az Én Újságomat Pósa Lajos szerkeszti a legkiválóbb magyar irók támogatásával. Mutatványszámot ingyen küld a kiadó-hivatal, Budapest, Andrássy-ut 10 szám. Előfizetési ára negyedévre 2 korona. Színészet. Múlt heti referádánkban Székely Irén távozásáról adtunk hirt, de most örömmel konstatáljuk, hogy a jeles művésznő továbra is Gyulán maradt és a hét folyamán is sok élvezetet nyújtott művészetével. A hét színházi eseményei közül a »Hajdúk hadnagyá«-nak nagysikerű előadásai és helyi szerző darabjának, Karaszy Ödön »Az arany paraszt leánya« czimü népszínművének premierje érdemelnek említést. A lefolyt színházi hét előadásairól a következőkben referálunk: A bibliás asszony. Szombaton szépen megtelt padsorok előtt került színre a nálunk ritkán adott kellemes operett igen jó előadásban. A czimszerepben Székely Irén ismét elragadó volt nem csak énekével, de nagyon szépen érvényesülő kitűnő játékával. Különösen pompás volt a szenteskedő nőből kaczér asszonnyá való átalakulása. Parlagi Kornélia (Thea) ügyes játékának ezúttal is igen nagy sikere volt,; szép énekszámaiért sok tapsot kapott s elegáns toilettjeivel szintén nagyhatást keltett. A darabnak ezt a kitűnő szerepét teljes művészi nívón álló alakítással mutatta be. (Ernő) Cziril király szerepé^; Leövey Leó játszotta sikerült maszkjával és játékával állandó tetszést keltve, hasonlókép igen mulatságos alakítás volt a K. krpássy Katáé (Marechalné.) Nógrádi (Chatelleraul) szépen előadott énekszámaival aratott tetszést. Hetényi (Beaugency herczegj, Csatár (Celes- tin) és Kiss Mariska (Sarah) vettek ijeszt még eleven játékukkal a jól sikerült előadásiján, mely egyik legkellemesebb operett estélye volt a saisonnak. Menyecskék. Verő Györgynek három egy felvonásos darabját, a »Menyecskék«-et adták vasárnap este telt ház előtt. Az első darab: »A biróné«, mipthogy a szerző is jelzi, »vig eset egy végben«, kevés cselekvénnyel bir, mindazonáltal az előadók művészi játéka érvényre emelte ezt is. — Székely Irén volt a biróné, eleven, tűzről pattant szép menyecske, aki a Népszínháznál hivatva lesz a Blaháné óta kiszorított népszínműveket is diadalra vinni. Játéka s hangja egyaránt elsőrangú művésznővé teszik. Pataki József, a biró, gondos, tőről metszett, minden ízében eredeti, magyaros alakítása tetszett. Csinos legény volt Nógrádi s a megszólalásig hű, öreg szolga Mezey Péter. — A többi szereplők is mind jók voltak. A másik darab, »Marika elmén«, egy, végtelenül poetikus és idillikus darab, úgy, hogyha Vető soha semmi egyebet nem irt volna, csak ezt, ezzel egyedül is nagy irodalmi névre tett volna szert. Mikor a Ferkó fiút az édes apja elűzi, akkor jön Márika a világra s mikor az elűzött fiú visszajön az apai házhoz, akkor mén el Márika — a meny- országba. Maga a gondolat is oly megkapóan szép. Mészáros Giza (Márika), adta a gyenge, letört virágszálat, akinek a lelkén folytonosan a bánat és fájdalom ül, hogy a bátyját elűzte az apja s a vágyódás a bátyja után, akit még nem is látott. — Gyenge teste nem bírja ki a nagy fájdalmat, amit érez, beteg lesz, lázas mellbeteg s mikor már érzi, hogy nem sokáig él, a nagy betegek jövőbe látásával megsejti, hogy még mielőtt ő örökre elmenne, bátyja haza jön s ő látni fogja. S amikor meglátta, letörik, elmén. Nehéz, nagyon nehéz ezt a szerepet úgy megjátszani, hogy ne a mellbetegség elrettentő voltát lássa a néző a Márika ' személyesitőjében, hanem a költő végtelenül poetikus gondolatának a megele- venitését. Mészáros Gizinek a páratlanul nagy művészete kellett hozzá, hogy az utóbbi történjék. Oly élethűen, közvetlenséggel, maga is átérezve, mintegy átszellemülve játszott, hogy a felvonás elején kicsordult a köny a szemünkből s ott csillogott a felvonás végéig. Erre a közvetlen hatáskeltésre csak az olyan nagy tehetség képes, mint amilyen a Mészárosé. Igen jó gazdaember volt Pataki, aki általában, de különösen népszínművekben gondos, eredeti alakításával válik mindig ki. — Pompás, csinos parasztmenyecske volt Székely Irén s hatásos drámai tehetséggel játszott Bihari (Ferkó). Kiss Irén (örzse), kitűnő parasztasszonya, valamint a többi kisebb szereplők összevágó, gondos játéka nagy tetszést keltettek. A »Menyország«, czimü felvonás is igen sikerült volt. Különösen Mezey Péternek, ennek a kiváló jellemszinésznek a játéka keltett frenetikus hatást, úgy hogy nyílt színen is zajosan megéljenezték s megtapsolták, a két menyétől elválni nem akaró nászuramat. A felesége, K. Arpássy Kata, szintoly kitűnő parasztasszony volt. Székely Irén és Mészáros Gizi játszották a két fiatul menyecskét, mindketten elevenen és pompásan, Székely Irén még énekelt és tánczolt is hozzá s ezzel éppen elragadta a közönséget. Bihari, Nógrádi, Pataki, Kiss Irén, Csatár s Cz. Miklóssy Margit is, mind jól játszottak. Czigánybáró. Strausz János gyönyörű zenéjü operettje a nyár folyamán harmadszor is színre került arénánkban. Játszták Somogyiék és színre került egyszer Jano- vicsnál is. Hogy utóbbi másodszor is elővette, ez kizárólag a hozzá szerződni akaró Tomory Melissza kedvéért és óhajára történt. A közönség azonban nem akczeptálta ezt az okot és a nézőtér csak úgy tátongott az ürességtől. Eddig ez volt a leggyérebben látogatott ház, amely alig fedezte a napi költséget. A vendégszereplő nő Saffit játszotta tisztességes sikerrel. Tomorynak nagyterjedelmü, szép és erős hangja van; másodrangu társulatokra nézve már ma elsőrangú akviziczió és minden dispositiója meg van hozzá, hogy rövid idő alatt elsőrangú színtársulatok koloratur énekesnője legyen, annyival is inkább, mert koloraturákban a magyar színészet ez idő szerint éppen nem bővelkedik. A kevésszámú közönség rokonszenvesen jogadta. Csindra dalát megujrázta és lelkesen tapsolta. A többi szereplők a régiek voltak. Fedora. Fedora szintén másodszor került színre, a Somogyi társulatánál hasonlithatlanul jobb előadásban. A közönség a hosszabb súlyos betegségből teljesen
