Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-14 / 7. szám
7 BÉKÉS 1904. február 14. iskolába s igy sem a Miatyánkot, sem a tízparancsolatot nem tudja. Ebből kifolyólag miután e cselekmény csak a sértett kérésére büntethető, a kis leány védője a sértettet felszóllitotta, hogy vonja vissza panaszát, mert részben ő is hibás, hogy a leányka letért az egyenes útról, mert nem járatta iskolába — erre a sértett kijelentette, hogy nem vonja vissza a panaszt, mert bár nem járt a leány iskolába, de azért tud annyi hamisságot, mint egy ügyvéd, Végre is a kir. törvényszék a legkisebb büntetéssel, egy napi fogházzal sújtotta a leányt. A kerékpár. Az bizonyos, hogy Sajben János békéscsabai lakos se gondolta, hogy a kerékpár miatt még a vádlottak padjára kerüljön, mert ő maga is kijelentette ' gy soha se ülne arra és hogy mégis e miatt a tárgyalás alá ügye. annak az az oka, hogy mostoha fia Kesjár Pál gimnázista az ő csizmájába biciklizett vigan és nem tudta rászoktatni máskép, mint hogy a múlt év február 17-én leszállította a biczikliről és elvitte azzal, hogy addig, mig vissza nem adja a c-izraá- ját nálla marad a biczikli. Zsarolás vétségével volt vádolva és a kir. törvényszék a számos enyhítő körülményre figyelemmel 5 koronára Ítélte, mert kitűnt, hogy még a biczikli is az ő pénzén lett megvásárolva. A TOSSZ vásárló Csabán 1908. julius 21-én Zelenyáneszki Mátyás a már benne lévő alkoholt, mert hát mint mondá nincs olyan rakott szekér, melyre még ne férne — megtetézte még egy de czivel, azután Teván Jakab üzletében vásárolt, hol is a pálinka hatása alatt azt állította, hogy keve sebbet adtak visrza a pénzéből mint a mennyi dukált, s midőn Teván ezért rendre és kiutasította, a polgártárs neki ment és szalomevő késével czombján szúrta Teván Jakabot, ki hetekig feküdt. A csabai polgár a főtárgyaláson tagadta a bűnösségét állítva, hogy a pálinka a hibás, az és nem ő követte el a bűnt, miután a tanuk megczáfolták e vádekezését, a kir. trvényszék egy hónapi fogházra Ítélte őt, ki azonnal meg is kezdte büntetését. Esküdtszéki tárgyalások. — Februári ülésszak. — A múlt hétfőn összeült esküdtszék hétfőn, folyó hó 8-án fejezte be tárgyalásait. Említettük, hogy a most lefolyt ülésszak eseményei közül a Lévai Gábor bűnügyének tárgyalása domborodott ki szenzácziós tartalmával. A bűnvádi perrendtartás 371. §-ára alapított bírósági döntés, amely az esküdtek tulszigoru verdiktje miatt az ügy tárgyalását a legközelebbi ülésszak elébe utalta, jogászkörökken élénk diskusz- szióra adott alkalmat, mely végeredményében arra a konklúzióra jutott, hogy a bíróság határozata ugy büntető jogi, mint általános emberi szempontból az adott esetben, mint elkerülhetetlen, teljesen indokolt és bölcs határozat volt. Sokan persze nagy előszeretettel ülnek fel kedvencz vesszőparipájukra, hogy a Lévai ügyben hozott bírósági végzésből tőkét kovácsoljanak az esküdtszéki intézmény ellen. Nagy képpel előadott dörgedelmes nyilatkozatokat hallottunk a múlt héten is, hogy milyen éretlen náczió vagyunk mi még erre a »máskülönben« liberális alkotásra. Kevés szavunk van az e fajta felületes „nemzetró- vásra«, csupán az a megjegyzésünk, hogy tévedni emberi dolog s ha sokan úgy érzik is magukban, hogy képtelenek volnának az esküdtek padján feladatot teljesíteni, ebből az önismeretből még ne tessék az általánosságra ráhúzni a vizes lepedőt. Rövid pályafutásában az esküdtszéki intézmény igenis életrevalóságáról és a magyar állampolgárok érett judi- cziumáról tett tanúságot, amit elvétve felbukkanó egyes tévedések felhánytorgatásával sem megczáfolni, sem kétségbe vonni nem lehet és nem szabad. Lapunk múlt heti számában a Lévai féle ügygyei kimerítően foglalkozván, az ülésszak többi tárgyalásairól Írott referádáink térszüke miatt kimaradtak. A megtartott esküdtszéki tárgyalásokról most a kővetkezőkben számolunk be. Megölte a nevelőanyját. — Első nap. — Múlt hétfőn az ülésszak első napján Pribojszki János 20 éves mezőberényi fiatal gyerek ügyével foglalkozott az esküdtszék. A kir. ügyészség azzal vádolta, hogy nevelő anyját özv. Pásztor Jánosné szül. Koczka Katalint előre megfontolt szándékkal, baltával agyonütötte. Az esküdtszék a következőképen alakult meg: Elnök: Y. Szakmáry Arisztid, szavazó bírák,: Uubay Lajos és dr. Tholt István. Jegyző : Tömöri/ Lajos. Rendes esküdtek: dr. Schiff Jenő, Galgóczy Géza, Hackl Eerencz, dr. Bikády Antal, Kiss György, Lessich Gábor, Domokos Mihály, Brüll Samu, dr. Pándy István, Yarga Mihály, Pollák Mór, Moldoványi István. Pótesküdtek: Szűcs Gábor, Tóth András. A vádat Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte, védő dr. Ladies László volt, A bíróság a következő kérdést intézte az esküdtekhez : »Bünös-e vádlott abban, hogy özv. Pásztor Jánosnét a fejére ütött fejszecsapással szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte ?« A feltett kérdésre az esküdtek hétnél több szóval igennel felelvén, a kir. törvényszék, mint esküdt- biróság Pribojszky János vádlottat a btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki s ezért őt a 91. §. alkalmazásával tiz évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet jogerős. Rálőtt a feleségére. — Harmadik nap. — Rusz Pál kétegyházi lakos rossz viszonyban élt a feleségével. Az asszony kikapós volt, ami a házas- társak külön válását eredményezte. A férj gyakran kérte feleségét, hogy térjen vissza hozzá, amiről azonban ez hallani sem akart. így történt, hogy egy ilyen alkalommal, midőn feleségét hiába kérlelte, revolvert rántott elő s az asszonyra lőtt. Előadása szerint nem ölési szándékból, hanem csak azért, hogy megijessze az asszonyt. Az ügyész szándékos emberölés kísérletének bűntettével vádolta Rusz Pált. A bitóság elnöke Hubay Lajos volt, bírák: 7holt István dr. és Szegedy Lajos dr. Jegyző Tóth Kálmán. Rendes esküdtek: Kiss György, Ormay Géza, Hackl Ferencz, dr. Schiff Jenő, Pollák Mór, Frank Ferencz, Galgóczi Géza, Fekete Sándor, dr. Sziráczky János, dr. Bikády Antal, Lessich Gábor, Varga Mihály. Pótesküdtek: Borbély Sándor, Brüll Sámuel. Ügyész : Tóth Ferencz kir. alügyész, védő : Schröder Kornél. Orvosszakértők : dr. Zöldy János és dr. Pándy Kálmán. A verdikt meghozatalának alapjául a következő kérdés szolgált: „Bünös-e vádlott abban, hogy Kétegyházán, 1903. október hó 2-án feleségére Grósz Zsuzsánnára szándékosan, de előre megfontolt szándék nélkül forgópisztolyból lövést intézett, mely lövés következtében Grósz Zsuzsánna a hátán nyolez napon belül gyógyuló sérülést szenvedett ?« Az esküdtek 7-nél több szóval igennel felelvén, a kir. törvényszék vádlottat a btk. 301. §-ába ütköző könnyű testisértés vétsége miatt, három hónapi fogházra Ítélte, mely szabadság vesztő büntetést az 1903. október 7-től 1904. február 4-ig tartó vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Rusz Pált az Ítélet kihirdetése után szabadlábra helyezték. Halált okozó súlyos testi sértés. — Negyedik nap. — Pénteken Vida Mihály 34 éves szarvasi lakos állott bírái előtt halált okozó súlyos testi sértés vádja miatt. Terhelt Szarvason, múlt év október havában Párkány Pált szántás közben göröngygyei kétszer megdobta Párkány7 súlyos sérüléseket szenvedett, amelyekbe rövid idő múltán belehalt. Vida tagadta, hogy Párkányra dobott volna. Erre semmi oka sem volt. Barátságosan szántottak együtt s a lovakra hajította a göröngyöket, hogy azok gyorsabban haladjanak. Valószínűleg a második göröngy találta az elhunytat. Az esküdtbiróság elnöke V. Szakmáry Arisztid volt; Ítélő bírák: Hubay Lajos és dr. Tholt István, jegyző : dr. Coste Emil. Rendes esküdtek: Mezei Károly, dr. Sziráczky János, Frank Ferencz, Moldoványi István, Schmidt Gyula, Galgóczy Géza, Ormai Géza, dr. Bikády Antal, Kiss György, Fekete Sándor, Pollák Mór, Kalmár Ignácz. Pótesküdtek: Leszich Gábor. Hackl Ferencz, Vádló : dr. Liszy Viktor kir. ügyész, védő : dr. Keppich Frigyes ügyvéd. A bíróság három kérdést intézett az esküdtekhez : „Bünös-e vádlott abban, hogy 1903. október 8-án cselédtársát Párkány Pált göröngygyei fültüvön történt dobása által aképen bántalmazta, hogy ez által okozott súlyos testi sértés folytán Párkány Pál halála következett be?“ »Bünös-e vádlott abban, hogy Párkány Pált szándékosan, de a nélkül, hogy bántalmazni akarta volna, göröngygyei jobb fültüvön megdobta és ezen gondatlanság folytán Párkánynak halálát okozta ?« A harmadik kérdés, melyre az esküdtek nem feleltek, a btk. 310. ij-ára volt alapítva. Az esküdtek az első főkérdésre nemmel, mig a második kisegítő kérdésre, hétnél több szóval, igennél feleltek, minélfogva a kir. törvényszék, mint esküdtbiróság a btk. 290. §-ába ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki vádlottat bűnösnek s ugyanezen szakasz alapján két hónapi fogházra, ítélte. Az ítélet jogerős. Gyilkossági kísérlet. — Ötödik nap. — Hudák Mihály tótkomlósi lakos bünperét tárgyalták szombaton. Hudák, aki egész életében iszákos ember volt, feleségével örökösen veszekedett, egyizben revolverből négyszer rálőtt a feleségére. Eg}' golyó a füle felett, egy homlokon, kettő pedig a kezén okozott súlyos sérülést. Vádlott már az első látásra igen rossz benyomást tesz az emberre. Beismeri, hogy meg akarta ölni az asszonyt, sajnálja, hogy ez nem sikerült. Az esküdtszék a következő- képen alakult meg. Elnök : V. Szakmáry Arisztid, bírák : Hubay Lajos és dr. Tholt István. Jegyző : ifj. Tömön/ Lajos. Rendes esküdtek: Dr. Schiff Jenő, Kiss György, Harmati Sándor, Tóth András, M. Kovács Endre, Ormai Géza, Mezei Károly, Brüll Samu, Gremsperger Pál, Lessich Gábor, Pollák Mór, Schmidt Gyula. Pótesküdtek: Varga Mihály, Borbély Sándor. Ügyész : dr. Liszy Viktor. Védő : dr. Martos József. Az esküdtek a következő kérdésre feleltek : »Bünös-e vádlott abban, hogy házastársának, Ócskái Máriának megölését szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megkezdette az által, hogy forgópisztolyából három lövést intézett, mely lövések következtében azonban Ócskái Mária halála a vádlott akaratán kívül eső okból be nem következett, hanem a homlokon, bal arczán és a bal kezén 20 napon túl gyógyuló sérüléseket okozott?« A verdiktet dr. Schiff Jenő. az esküdtek főnöke hirdette ki, jelentvén, hogy a feltett kérdésre hétnél több szavazattal igennel feleltek. Mire a bíróság Hudák Mihályt a btk. 279-ik §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettének ki- sérletéban mondván ki bűnösnek, ezért vádlottat a btk. 280 ik §-a alapján öt évi fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet nyomban jogerőre emelkedett. Gyújtogatás büntette — Hatodik nap. — Hétfőn volt az ülésszak utolsó napja. Ballmgó Mihály békéscsabai lakos gyujtogatási bünpere került tárgyalásra. A vádirat szerint Ballangó Békéscsabán a múlt nyáron a vele vadházasságban élő Kovács Pálné szőllőbeli kunyhóját felgyújtotta. A tárgyaláson V. Szakmáry Arisztid elnökölt. Bírák voltak: Hubay Lajos és dr. Szegedy Lajos. Jegyző : Tóth Kálmán. Rendes esküdtek : Domokos Mihály, Kádas János, dr. Pándy István, dr. Schiff Jenő, Gremsperger Pál, Moldoványi István, Lessich Gábor, Galgóczy Géza, Ormay Géza, Hackl Ferencz, Fekete Sándor, Frank Ferencz. Pótesküdtek: Harmati Sándor, Schmidt Gyula, ügyész: Tóth Ferencz, védő: dr. Berényi Ármin. A bűnösséget megállapító főkérdés, melyre az esküdteknek felelniük kellett, a következőképen hangzik: »Bünös-e vádlott abban, hogy Békéscsabán 1903. augusztus 16-án hajnalban, a vele vadházasságban élt Kovács Pálné szül. Lipták Dorottya tulajdonát képező szőlőbeli kunyhóját szándékosan oly időben gyújtotta fel, midőn abban senki sem tartózkodott, minek következtében nemcsak a kunyhó, hanem a szomszédos szőllőskertben Zsibrita Mihály- nénak néhány gyümölcsfája is elégett ?« Erre a kérdésre az esküdtek hétnél több szóval igennél, mig a beszámithatóságot kizáró mellékkérdésre nemmel felelvén, a bíróság Ballangó Mihályt, a btk. 422. §-a 1. pontjába ütköző gyújtogatás bűntettében bűnösnek mondta ki, s ezért őt három évi börtönre és öt évi hivatalvesztésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Heti p i a c z. Gyula, február hó 12-én. A budapesti árutőzsdén az Orosz-Japáni háború folytán gabonanemüekbe szilárd a hangulat, búza ára a hét folyamán 50 fillérrel emelkedett. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett eladatott 50 klgnként koronába: Búza Árpa Zab Tengeri 7 20—7-50 5-20—5-30 5-40—5-50 4-90—5-—
