Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-28 / 9. szám

1904. február 28. BÉKÉS 3 104 Szarvas község határozata artézi kutak léte­sítése tárgyában 105 Kondoros község határozata az ellenőri állás szerverése alól leendő felmentése iránt. 106. Számadások. A póttárgysorozatba felveendő ügyek. Póttárgysorozat a vármegye február 29-iki közgyűlésén. Csanádvármegye körirata, Ő Felsége kabinet- irodájából német nyelven érkezett irat folytán, n magyar nyelv jogának megvédése tárgyában. Néhai Oláh György t. főügyész részére kiutalt per-előlegből behajthatatlan rész töflése. Tiszti nyugdijválasztmány határozata, özvegy Hegedűs Lajosné kérelme tárgyában Vésztő község kérelme, országos vásártartás engedélyezése iránt. Mezőberény község határozata, a körgát ki­építése tárgyában. Körösladány község módosított fizetési sza­bályrendelete. Szentetornya község kölcsönügye. '9'; A gyepmesteri szolgálat és díjazásáról szóló szabályrendelet módosítása. Szeghalom község véghatározata, a Kis-utcza és Malom-utcza szabályozási vonala fenntartása tár­gyában. Ez ellen a körmérnök felebbezése. Füzesgyarmat község véghatározata, a Ferencz József és Kossuth Lajos-utczák összekötésének meg­tagadása tárgyában. Ez ellen az elöljáróság feleb- bezése­Békésszentandrás község képviselőtestületének határozata, a Scheibner-féle ház megvétele követ­keztében felmerült pénzügyi kérdések rendezése tár­gyában . Békéscsaba községnek »a. békéscsabai gőztégla­gyár társaság«-gal kötött adás-vételi, illetőleg csere- szerződése. Békéscsaba községnek Kerepeczki Andrással és nejével kötött adás-vételi szerződése. Gyula város elöljárósága és Bugyi Lajos s ennek neje között tett adás-vételi szerződést pótló nyilatkozat tárgyában hozott képviselőtestületi hatá­rozat. Szarvas község képviselőtestületének határo­zata, melyszerint az 1903. évi költségvetésben elő­irányzott bizonyos összegeket nem adja ki, hanem letéti pénztárba helyezi. Békés, Szarvas és Újkígyós községek tulkiadásai. Szentetornya és Orosháza községek 1904. évi közmunka költségelőirányzata. Gyoma község határozata a községi állatorvos javadalma tárgyában. T a n ü g y. Adományozás. A gyulai rom. kath. főgimnázium természetrajzi szertára becses mohagyüjteménnyei gyarapodott az elmúlt héten, melyet Mész Lajos pénzügyi főbiztos ajándékozott az intézetnek. A nagy gonddal és finom Ízléssel összeállított gyűjtemény élénk tanúbizonyság arta, hogy a nagy természetet kedvelő lélek megtalálja és felismeri annak 1 ege 1 - rejtettebb remekeit is s fáradságot nem ismerve iryüjti azokat össze, hogy majdan fáradozásainak gyümölcse az ifjúság okulására szolgáljon. Ezen az ungmegyei Beszedek vidékéről való igen szép és értékes mohagyüjteményért a főgimnázium veze­tősége ez utón is kötelességének tartja köszönetét kifejezni az adakozónak. A szülői értekezletre, mely ma délután két órakor kezdődik az újvárosi uj fiúiskolában ismé­telten felhívjuk a m. f. szülők és érdeklődök figyel­mét, Jelenjenek meg azon minél számosabban, hogy a szóbajövő társadalmi bajok orvoslására és egy alakítandó ifjúsági egyesületre vonatkozó felvi lágositásokat minnél többen s világosabban meg­érthessék. A­A békési ev. ref. főgimnázium. A hivatalos lap folyó hó 20-ki számában a vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter közhírré teszi, hogy a békési ev. ref főgimnáziumnak az 1903—1904 ik tanév tartamára a Vll-ik és VHI-ik osztályokra a nyilvánosságnak, továbbá az érettségi vizsgálatok tartásának jogát is újra megadta. Hírek. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató­választmánya folyó hó 24-én a vármegye alispán­jának elnöklete alatt ülést tartván, azon tudomásul vette a tiszti nyugdijintézet alapjának 1908-ik évi számadását, melyet beterjeszt a törvényhatósági bizottsághoz; megállapította a legutóbb megválasz tott tisztviselők hozzájárulásait a nyugdíjalaphoz; özv. Hegedűs Lajosné kérelmére a törvényhatósági bizottságnak javasolja, hogy Lajos fának, ki az egyetemen tanul, tanulmányai befejeztéig nevelési pótléka adassék meg továbbra is s végül Kubik Gyulát végkielégítése iránti kérelmével, — miután ellene fegyelmi eljárás van folyamatban, — eluta­sította. Áthelyezés. A vármegye főispánja Gyóji Miklós járási Írnokot ezen minőségben Békéscsabáról Szarvasra helyezte át. Csornák István központi Írnokot, jelenlegi javadalmazásában való megha­gyás mellett, saját kérelmére a békéscsabai járási irnoki teendőkkel bizta meg, s végül Magdich Nándor, jelenleg Szarvasra beosztott járási Írnokot illetményeinek meghagyása mellett, a központba rendelte be az árvaszéki irnoki teendők elvég­zésére. A vármegyei utkaparók szolgálati viszonyai és nyugdíjjogosultságának megállapítása tárgyában kiküldött bizottság folyó hó 24-én tartott ülésén tárgyalván az alispán által előterjesztett szabály- rendelet tervezetet, azt kisebb változtatásokkal el fogadta s beterjeszti a törvényhatósági bizottsághoz. Kórházi bizottsági Ülés. Folyó hó 23-án dél­után fél 3 órakor tartotta ez évben első ülését a közkórházi bizottság Fábry Sándor dr., alispán el­nöklete alatt. A tárgysorozat több érdekes kérdést ölelt fel s ennek tulajdonítható, hogy a bizottsági tagok nagy számbau vettek részt az ülésen. A tár­gyalásra került pontok között ehő volt dr. Berkes Sándor igazgató előterjesztése a kórház állapotáról s annak múlt évi forgalmáról. Élénken panaszolja fel az igazgató, hogy jóllehet több mint hat év óta folyton sürgeti a kórház számos bajainak orvoslá­sát, mégis, bár a bizottsági tagok maguk is tud­ják, hogy a kórház, mai viszonyai között tűrhetet­len helyzetben van, a bajok megszüntetésére a múlt óv folyamán sem történt egyetlen lépés sem Ismé­telten felpanaszolja a tűrhetetlen árnyékszék rend­szer s a fűtési berendezések tarthatatlan állapotát. Rámutat arra a szégyenteljes állapotra, hogy a nagy kórháznak nincsen helye fertőző betegek fel­vételére s nem tud elhelyezni súlyosabb szembete­geket sem. A tuberculotikus osztály állapota több, mint siralmas. Az intézet nincsen ellátva megfelelő felvételi irodákkal, nincsen orvosi felvételi szobája, nincsenek orvosi laboratóriumai és nincsenek meg­felelő helyiségei a jelentkező I. és 11-od osztályú testibetegek felvételére. — A bizottság egyszerűen tudomásul vette a szomorú jelentést, mert ez idő szerint állítólag nem lehet segiteni a bajokon, nem lévén módjában a bajok megszüntetésére a meg­felelő pénzösszegek megszerzése. (Mi azt hisszük, hogy ha a kórház bajait és hiányait nyíltan meg­ismerné a vármegye közönsége, valamint máskor, úgy most sem zárkózna el azok orvoslásától.) A kórház forgalmi adatairól a következőket jelentette az igazgató. A múlt év folyama alatt ápoltatott a kórházban 3440 beteg (1902. évben 2944.) Leg­kisebb volt a beteglétszám szeptember 22-én, 527 és legnagyobb február hó 4-én, 654. A nem elme­betegek száma volt 2938, kik közül gyógyult 1545 (52-29 százalék,) javult 991 (30-33 százalék,) gyó- gyulatlanul távozott 163 (5 55 százalék,) meghalt 145 (4/93 százalék), visszamaradt 194 (6 60 száza­lék). Az elmebeteg osztályon 502 beteg közül gyó­gyult 33 (6'58 százalék), javult 46 (9-16 százalék), gyógyulatlanul elbocsáttatott házi gyógykezelés alá 14 (2"79 százalék), meghalt 46 (9T6 százalék), visz- szamaradt 363 (72"31 százalék) Műtét végeztetett a múlt évben 800. Léderer Rudolf, vármegyei birtokos tetemes könyv és folyóirattal gyarapította a kórházi betegek könyvtárát, mely adományért a kórházi bizottság hálás köszönetét fejezte ki. A tárgysorozat többi pontjai élénkebb vitára adtak al­kalmat. Az 1904. évre megállapított költségvetés ügyében felterjesztést intéz, a bizottság a várme­gyei közgyűlés utján a belügyminiszterhez, kérve, hogy az előirányzatot változatlanul hagyja jóvá a belügyi kormány. Megengedte a bizottság, hogy az elmebeteg osztályon a turfa closett rendszerrel té­tessék újabb kísérlet s elhatározta, hogy a köz­gyűlés utján felterjesztést tesz a belügyminiszterhez az iránt, hogy az engedje meg, miszerint a kórház saját gazdasági telepén elmebeteg kolóniát létesít­sen, egyelőre 10 beteggel s engedje meg a családi ápolás életbeléptetését, Gyulavárosában ugyancsak 10 beteggel. A kórház kibővítéséről, az önálló vil- lamfejle8ztő telep lótesitéeéről fináncziális okokból ez alkalommal lemondott a bizottság. — A kórház múlt évi számadása 21000 korona felesleggel zára­tott le. — Ennek felhasználására nézve később tesz javaslatot a bizottság a törvényhatósági bizott­sághoz. Kinevezés. A pénzügyminister Csapó Imre békési kir. adóhivatali gyakornokot a nagykikindai kir. adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. A kereskedők és kereskedő ifjak társulata vasárnap tartotta fennállásának 20-ik rendes évi közgyűlését Reimer Zsigmond alelnök vezetése és a tagok élénk részvétele mellett. — Stern László titkár jelentéséből kitűnik, hogy a társulatnak 3 alapitó és 139 rendes tagja van és a tiszta vagyon — daczára annak, hogy a könyvtár ez évben 300 koronával kevesebbre lett értékelve — 2145-35 koronát tesz ki. A társulat belépett az újonnan alakult és a kereskedelem érdekeit szolgáló „Országos magyar kereskedelmi egyesülés“ törzs­tagjai közé, ezzel ugyan az országos érdekeket támogatja, de a lokális érdekek előmozdításában i8 közreműködött, még pedig eredményesen, mivel kérvényezéseinek foganatja volt a vasúti menet­rend megváltoztatásánál és egy uj vonatjárat be­állításánál, amennyiben értesülés szerint május 1-től Szeged—Nagyvárad között a menetrendbe még egy járat lesz bekapcsolva. A kereskedelmi szakismeretek terjesztése czéljából dr. Kóhn Mór és dr. Keppich Frigyes tagok tartottak előadásokat. Társadalmi téron is szép eredményeket éit el. — Márczius 15-én hazafias, továbbá férfi- és az év folyamán 4 táisas-estélyt rendezett, melyek min- denike kitünően sikerült. A közgyűlés köszönetét szavazott Kálmán Ödönnek, ki ezelőtt 20 évvel, a társulat megalakítása körül hervadhatatlan érde­meket szerzett. A tisztujitás a következő ered­ménynyel végződött : Elnök : Czinczár Adolf, al- elnökök : Reisner Zsigmond és Scherer Benedek, titkárok : Stern László, Faragó Andor, igazgató: A család, az apa, a testvér, egy pár jó ro­kon ott vártak rá a perronon s amint megpil­lantották halványra vált keskeny arczát a kocsi ablakában, ök is mindnyájan mosolyogtak, de milyen mosolylyal, Istenem ! Volt olyan is, aki hirtelen visszaforduK s a szeme körül babrált . . . Nenéz pillanata volt ez a viszontlátásnak. Csak a kis Uhér arczu képmutató tartotta magát. Aztán leemelték a kocsiból olyan lassan, mintha féltenék, hogy egy erősebb illetés, egy élénkebb mozgás egyszerre vet véget minden­nek. Az ölelések, a csókok nem az öröm elra­gadtatásai voltak, hanem a féltő szeretet halk gyöngédségei . . . A perron-jelenetek iránt meglehetősen kö­zömbös, vén vasúti kalauz, amint látta e fájdal­mát palástoló társaságot a kis vézna, sápadt kisasszony körül, maga sem tudott elnyomni egy résztvevő mormogást. Szegény kis bogár ! te sem húzod már so­káig a lábad . . . eltaposnak . . . s véged lesz . . . A kis bogár pedig csak mosolygott . . . ta­lán mosolyog még akkor is, mikor eljön érte az a vőlegény', akivel jegyben jár évek óta, akinek csókjai nyomán lázrózsák nyiltak a fehér arczon, akinek ölelései alatt a szűzies test oly légiessé finomult, akinek jegygyűrűjét, a hamuszin, kékes gyűrűt, ott viselte a szemei körül s aki liliom- koszorút fog tűzni homlokára s úgy fogja lefek­tetni a fehér-atlaszos nászágy keskeny párnájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom