Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-03 / 1. szám

8 BÉKÉS 1904. január 3. és könnyen emésztődik meg, megakadályozza a egyleti tagok törlése után Morcai/ Mihály indítványt tejnek a kis gyermek belében való erős erjedéseit tett a lótenyésztési szabályrendelet olykép való és megóvja ezáltal a gyomor és bélbetegségektől, módosítására,^hogy a három éven aluli tenyészcsi- „ , • , ír c i , lkok, a tenyesz igazolvány elnyerese czeljabol ne Ezenkívül a Kufeke-gyermekl.sztnek a tehéntejhez lovember hJóban 48gálta8Jsanak hanem feb. való hozzáadása lényegesen emelt tápláló tartalmát.Iruárban, vagy márczius elején, Igaz hogy eddig is Báli selyem 60 krajczártól méterenként!megtörtént ez ily időben, de mindig a tenyészcsikó . . . ... tulajdonosok költségére. Indítványával ezt a feles­Utolso újdonság. Bermentve es vámolva a házhoz ieges k51tséjfet óhajtja elkerülni. A közgyűlés az szállítva. Dús választékú mintagyiijtemény posta- indítvány értelmében határozott s az elnökség a fordulattal. Selyemgyár Henneberg. Zürich. 7 ,-4 ^Ighot^ mÓd°SÍtása iránt átir a törvény' Csak rövid ideig: Gyulán. Liegerer József fogspeciálista tudatja a helyi és vidéki n. é. közönség­gel, hogy vidéki kőrútjából haza érkezett, san.é. közön­ség szives látogatását kéri Lakása Gyulán: Károlyi Sándor utcza a gör. kát. nagytemplom szomszédságában. 390 3—3 Csak rövid ideig' Gyulán. Közgazdaság. A békésmegyei gazdasági agylet gr. Wenckheim Dénes elnöklete alatt deczember 27-én tartotta köz­gyűlését, mely után a heremagot pusztító apion rovarról tartott J ablonovszky József, a rovartani állomás főnöke igen tanulságos szabad előadást, s igy csak sajnálni lehet, hogy a közgyűlés nem volt még népesebb. A közgyűlést az elnök rövid üdvözlő beszéddel nyitotta meg, mig a tárgyalást Zzilimzky Endre igazgató-elnök vezette. A gazdasági egylet, évi munkaprogramját következőleg állapította meg : A tél folyamán népies gazdasági előadásokat rendez Csabán, Köröstarcsán, Endrödön, Kétegyházán és Szabadszenttornyán. Tanulmányi és társas kirándu­lást tervez Bácskába a gróf Chotek-uradalom meg­szemlélésére, esetleg a Dunántúlra a mezőgazdasági részvénytársaság villamos üzemének megtekintésére. A háziipar fejlesztésére téli tanfolyamot rendez Gyulavári, Doboz, Békés, Szarvas községekben és Csabán. A megyei szarvasmarha-állomány fejleszté­sére nyugati fajta állatok vásárlását, szállítását és azoknak a gazdák között törlesztésre való szétosztá­sát eszközli. Amenynyiben a bonyhá'vidéki szarvas- marha ára már tulmagas, próbaképen kuhlandi fajok behozatalával tesz kísérletet. Oly községekben, hol tejszövetkezet létesítésére hajlandóság mutatkozik, e törekvést támogatja. Csabán luxus-lóvásárt, Oroshá­zán és Szarvason dijjazással egybekötött állatkiálli- tást rendez. Nemes baromfiakat szerez be s azokat csere utján a gazdák között szétosztja. Dinnye- és szölőkiviteli szövetkezetek szervezését is munkakö­rébe vonja. Len- és kendertermesztés fejlesztése ügyében és a vármegye területének gyümölcsfákkal való beültetésénél hathatósan óhajt közremunüalni. A közgyűlés ezt a programot egyhangúlag elfogadta, úgyszintén az évi költségvetést is. Az egylet bevé­tele 12502 korona, kiadása 10025 korona, maradvány 2471 korona. A gazdasági egylet igazgató-választ­mánya már évek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az egyesület tulajdonát képező gyümölcsös kertet, amennyiben most már a megye minden egyes községének van faiskolája, minél jobban érté­kesítve, eladja. Egy ízben szó volt arról is, hogy a földmivelésügyi miniszter megveszi az iskola czéljaira, de az ajánlott árt nem találta megfelelő­nek, igy most az igazgató-választmány a legczélra- vezetőbbnek tartja a kert területét házhelyekül par- czelázva, eladni A kérdést szavazással döntötték el. A kert eladása mellett 28-au, ellene 24 en szavaz­tak, igy megbízást nyert az elnökség annak legjobb módon való értékesítésére. Fábry Sándor dr. alispán indítványát, az állam által három éven át kamat­mentesen adott tőkével, rétöntöző társulatok létesí­tésére, egyhangulag elfogadta a közgyűlés. Dr. Zsilinszky Endre, daczára a nagy költségeknek, szük­ségesnek tartja a vizhasznositást, mert a viz az Istennek oly áldása, melyet nem gyorsan levezetni hanem a fold termékenyítésére kell felhasználni. A kormány a csatornák hajózhatóvá tételével foglal­kozik, de ehelyett szükségesebb volna az öntözés mert négyszeres hasznot hoz. Kulturállamok példá­jával támogatja ezen érvelését. A kormány, mely az ipart és kereskedelmet oly nagy arányban támo­gatja, felhívandó volna, hogy a gazdasági érdekeket is ugyanoly arányban támogassa. Az indítvány ér­telmében felír az egylet a kormányhoz és a czél elérése véget felkéri az alföldi gazdasági egyleteket is hasonló felterjesztés küldésére. Elszegényedett Törvényszéki csarnok. Családi ügy. Kolozsi Mihályt Mezőberényben — miután az ellentétes nézeteket rendesen üre­gekkel intézte el — a neje ott hagyta és külön mentek. A férj. azonban nem hogy megbánta volna tettét, hanem mert a házirend miatt szüksége volt nejére, hívta haza. A nő pedig kijelentette, hogy meg­elégelte a boldog családi életet. így junius 13-án is találkozott az utczán nejével, ki azonban nem volt hajlandó visszatérni az elhagyott fészekbe, mire a férj ütlegelni kezdette, most már a családi ügy köz- ügygyé lön, mert a férj uram nyilvános helyen^ rendezte a verekedést, igy tehát Fogéi Mihály rendőr felszólította Kolozsit, hogy a családi ügyeit otthon végezze el, a rendőr közbelépte folytán az asszony járt jól, mert ő elmenekülhetett, mig a férj a rend­őrnek esett, torkon fogta és ütlegelte, ezért került a férj a vádlottak padjára s kapott 8 napot, meg is nyugodott benne azzal a jogfenntartással, hogy neje nem érdemli meg, hogy érette ő üljön, mikor az nem ül otthon és búsan jelentette ki, hogy az év ele­jén nem is álmodta, hogy a végét a fogházba töltse. Lopás. Rácz Rozália, a hódmezővásárhelyi czi- gánynegyed egyik »feltűnő« szépsége, 1903. deczem­ber 7-én áirándult Tótkomlósra szerzés végett és Pipas Jánosné, valamint Bogár Istvánná záratlan lakásából mintegy 200 korona értékű női ruhaneműt ellopott, azonban alig zónázott vissza Hódmezővásár­helyre, a csendőrség nyomában volt és még aznap — természetesen gyalog — visszakisérte a tett szín­helyére s onnan Gyulára, a kir. törvényszéki fog­házba. Be is ismerte bűnösségét, kapott e kirándu­lásért 4 hónapi fogházat. Érdekes nyilatkozatot tett, t. i. az orra hegye le van harapva, melyet férje harapott le és pedig féltékenységből, hogjr más ne vessen szemet reá, neki pedig úgy is jó. íme a féltékenység kipróbált gyógyszere. Lopás. Szarvason a múlt év egyik szép éjjelén Petykó Mihályné és Kohut Zsuzsánna Vitalis Ilona udvarára bemászva, a padlásra mentek és a szárítás végett oda helyezett női ruhát, 152 korona értékben ellopták; másnap Klein Izsák udvaráról 6 tyúkot emeltek el és 24-én Ungár Jónás padlásáról pedig szintén 65 korona értékű női ruhát loptak el és a legújabb divat szerint öltözködtek, mi nyomra ve­zette a csendőröket, kik előtt beismerték a tettet. A főtárgyaláson már visszavonták a beismerést, azzal védekezve, hogy ők félelmükben ismerték be a lopást, holott a náluk megtalált női ruhákat szü­leiktől örökölték s azért olyan divatos szabásuak sí mert szüleik is divatosan öltözködtek, holott régen! meghaltak. Miután pedig a védekezésük nem nyert beigazolást, 3 hónapi, illetve Kohut Zsuzsát 1 havi fogházra ítélte a kir. törvényszék, amit köszönettel tudomásul vettek. Heti p i a c z. Gyula, deczember hó 31-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben vál­tozatlan az irányzat. Hetipiaczunkon csekély felhozatal mellett el­adatott 50 klgrként koronában : Búza Árpa Zab . Tengeri (uj) 6 70—7 10 5T0—5-20 5 30—5-40 4 50—4-60 Keresztény Ügyvédjelölt úti családnál teljes ellátást keres. Ajánlatok „Ügyvédjelölt“ czitnén a kiadó- hivatalba. i i_i Nagyobb uradalomnál állást keres egy 32 éves, nős, tanult géplakatos és vizsgázott stabil és lokomobil-gépész jó bizonyítványok­kal és több évi gyakorlattal rendelkezik. — Jelenleg is egy nagyobb iparvállalatnál mint gépész van alkalmazva. Czime Szabó Kálmán gépész, Gyulán, Zöldág-utcza. 5 j_j Ház eladás. Gyulán, belváros, Árpád utcza 122-dik sorszámú lakház, amely áll több szoba, konyha, élés- és fáskamara és több mellek helyiségből, úgyszintén gyümölcsös kertből örök áron eladó. Értekezhetni lehet a bentlakó háztulaj­donos Névery Alberttel. 405 1-3 3163—1903. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy a békésmegyei takarék­pénztár egyesület végrebajtatónak ifj. Ucía Tódor és neje Gombos Lenka végrehajtást szenvedő elleni 3200 korona tőkekövetelés és a csatlakozónak kimon­dott I. Gyulavárosi takarékpénztárnak 100 korona tőke és jár.; a Gyulavidéki takarékpénztár részvény- társaságnak 370 korona tőke és jár.; Magyar Ferencz- nek 160 korona tőke és jár.; Bekker Györgynek 32 korona tőke és jár.; Vonyiga Illésnek 171 korona tőke és jár.; Lendvai Mátyásnak 234 korona tőke és jár. végre a Gyulavidéki takarékpénztár részvény- társaságnak 80 korona tőke és jár. iránti végrehaj­tási ügyében, a gyulai kir. törvényszék területén levő, Gyula város határában fekvő a gyulai 4032 számú tjkvben A+rsz. 7394/a hrsz. a. 2697/1n. □-öl területű oláhréti nádasra 235 korona 60 fillérben, az ugyanazon tjkvben A-)-3. rsz. 6533/b—r. hrsz a. 2 hold 13822,j0 □-öl árendásbeli szántóra 843 kor. 70 fillérben, ugyanazon tjkvben A-j-4. rsz. 6540/a-2. hrsz. a. 14579/10 □-öl területű árendásbeli szántóra 298 korona 10 fillérben és a gyulai 4598. számú tjkvben A-f-2. rsz. 6540/a—3. hrsz. alatti 3 hold 12407,o □-öl területű árendásbeli szántóra az árve­rést 1098 korona 90 fillérben ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte azzal, hogy az ingatlanok kikiáltási árban elrendelte azzal, hogy az ingatlanok a kikiáltási áron alul eladatni nem fognak, s hogy az utóajánlatok az ajánlattevőkre feltétlenül akkor is kötelezők, ha az árverésre meg nem jelennek, és az utóajáulatoknál magasabb Ígéretek nem tétetnek, az ingatlanok az utóajánlattevők által megvettnek jelen­tetnek ki, végre hogy az utóajánlat az ajánlattevőre kötelező lesz akkor is, ha az annak folytán megtar­tott árverés megsemmisittetnék, és újabb árverés rendeltetnék is el, és hogy a fenuebb megjelölt ingatlanok az 1904. évi január hó 27 dik napján délelőtt 9 órakor a gyulai kir. törvényszék árverési helyiségében (földszint 16. ajtó) megtartandó nyil­vános árverésen fognak eladatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%,-át vagyis 3 korona 90 fillért, 76 korona 70 fillért, 27 korona 10 fillért, illetve 99 korona 90 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Gyula, 1903. deczember 3-án. Misley Kálmán, 4 1—1 kir törvényszéki albiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom