Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

1904. deczember 11. 5 BÉKÉS Putz- extract“, mely a legjobban tisztit és vele remek, sokáig tartó fény érhető el, emellett az az előnye is van, hogy nem karczol és minden ártal más anyagtól ment. Ezen extractumból havonta több mint három millió doboz lesz a világ minden tájára szállítva. Miután nagyon sok utánzások van­nak, kérjük minden drogia, fűszer, vas és rövid­áru üzletben csakis védjegygyei ellátott „Glóbus- Putzextractot“ vörös keresztkötésben. 12—24 Báli selyem 60 krajczártól méterenként. Utolsó újdonság. Bérmentve és vámolva a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyüjtemány posta­fordulattal. Selyemgyár Henneberg Zürich. 7 4—4 Templom szentelés Kondoroson. A kondorosi evang. egyházközség díszes uj templomot építtetett, amelyet az elmúlt vasárnap szenteltek fel ünnepélyesen. A kondorosiak és a magasztos aktusra nagy számban egybesereglett kör­nyékbeli hívek előtt sokáig emlékzetes marad ez a templomszentelési ünnep, mely határkövet jelez Kondoros község történetében. De nemcsak a hivek, hanem a lelkészi kar is impozáns számban jelent meg az ünnepségen. Az egyházkerület püspökének képviseletében Veres József esperes, országgyűlési képviselő jelent meg a templomszentelésen, a ki a lelkészi kar és a hivek élén bevonult a templomba, melyet zsúfo­lásig megtöltött az ünneplő közönség. A felszentelést Veres József esperes két lelkész­társával, Scholtz Gyula és Zvarinyi János szarvasi lelkészekkel végezte, miközben a templomi kar alkalmi zsoltárokat énekelt. Az első ének akkordjainak elhang­zása után Scholtz Gyula felolvasta a liturgikus imát, Kovács Andor orosházi lelkész pedig a 100-ik zsoltárt. A felszentelést megelőző szent ének után Veres József esperes szónoki szárnyalásu, szép avató beszé­det mondott, amelyben megáldotta az oltárt, a szószéket, a keresztelő medenczét, a templom minden részét s végül átadta azt az Isten szolgálatának. Egy alkalmi ének elhangzása után Scholtz Gyula tót nyelven elmondott beszédét Mendöl Lajos tol­mácsolta magyarul a hivek előtt. Az úrvacsorát Zvarinyi János lelkész szolgál­tatta ki a híveknek. A kereszteléseket Zsilinszky Endre, az avatásokat Keviczky László helybeli lelkész végezte, majd a bezáró ima és oltári áldás után a gyülekezet kivonult az immáron megáldott szent­egyházból A szép ünnepélyen részt vett a a vármegye alispánja, Fábry Sándor dr. ; a békési egyházmegye világi elnöke Haviar Dani, az arad-békési egyház­megye felügyelőjével, Zsilinszky Endre dr.-ral kép­viselték az egykor egységes békési egyházmegyét. Impozáns volt a szarvasi egyház és község képviseletében külön vonaton érkezett 110 vendég, kiket a vasúti-állomásnál ünnepélyesen fogadott a kondorosi egyházközség. A templomot az egyház- község buzgó, fáradhatatlan felügyelője, Haviár Gyula dr. nyitotta meg a püspök helyettese által átadott kulcsai, mint ahogy rendesen történni szokott hasonló alkalommal. Az istentisztelet végeztével közebéd volt a kondorosi csárdában, hol körülbelül 300-an vettek részt. Az első felköszöntőt Haviár Gyula dr felügyelő mondotta az egyház és a község egyházi és világi első vezetőire: az esperesre, az egyházmegyei fel­ügyelőre és a vármegye alispánjára. Majd a vármegye alispánja emelt poharat, ékes szavakkal éltetve az egyházközség vezetőit, a felügyelőt és a lelkészt; Haviár Dani Kondoros köz­ségét, Veres József az egyházat fenntartó tagokat, Keviczky László pedig az egyház vendégeit, kik valiás- külömbség nélkül eljöttek, sokan igen messziről az egyház ezen ünnepére. Fülöp József a község nevé­ben üdvözölte a vendégeket. Még több szónoklat mellett vidám hangulatban ért véget a szép ünnepély. Gyulai élet. A héten dagadhatott a hazafiul kebel. Lojötte- nek a hazafiság kovászának dagasztói és agyon­politizáltak bennünket, jó vidékieket, amelyre oly igen jó támaszkodni akkor, amikor baj van odafent s amelyet oly igen jól esik fumigálni akkor, amikor nincs rá szükség. Most szükség van rá erősen, mert roppantul sűrítenek a száj­kosártól félő nagyságos képviselő urak s igy folyik a hangulatkeltés országszerte. Persze a jó „Mucsa“ lelkesül és Mujkosék szájtátva hallgatják e sok épületes beszédet, a sok hon­mentő eszmét. A héten négyen is markolásztak hazafiul keservektől sajgó sziveinkbe, de a leg­sikeresebben mégis a Zoltánka, (a kis rakoncátlan), szidta a németet és a moslékon élő kormánypárti hadat, a legnagyobb mérvben meggyőzvén a hallgatóság komolyabb részét arról, hogy — a szájkosárra csakugyan égető szükség volna. A csütörtöki népgyiiléshez különben a leg­őszintébben gratulálunk — Őrültjeidnek, mert az egész népgyülés az ő szája ize szerint volt ren­dezve. Gyerekkoromból emlékszem arra a szel­lemes társasjátékra, amelyben feladták egy nép­dal elejét úgy, hogy mindenkire esett egy szó a dalból s azt bole kellett szőni abba a fele­letbe, melyet a kérdezőnek adott az illető s a kérdezőnek aztán ki kellett találni belőle az egész mondatot. Úgy tapasztaltam, hogy a csü­törtöki néogyülésen szakasztott ilyen szellemes társasjátékot játszottak a képviselő urak, úgy látszik, hogy már a vonatnál megsúgták nekik a Grünfeldék nótáját, „az általános titkos választói jogot“ s igy mindegyik szónoknak, akár C-dur- ból, akár F-mollból fajta a rég ismert nótát, ki kellett lyukadni valahogyan az orsz. képviselő választói jogra. S végre, mikor már mind a négy szónok elmondta a leczkéjét és szerelmet vallott a választói jog „kiterjesztése“ utján Grünfeldnek, akkor felállott vala Grünfeld ur a pódiumra és azt mondta, hogy' ő nagyon tiszteli a nagyságos urakat és készséggel viszonozza e szerelmet, de ő neki már más babája van s ő halad a maga utján, ha tetszik azonban, me­hetnek egy utón, azt kegyesen megengedi. — Elképzelhető, hogy a képviselői arczok meg­nyúltak egy kissé erre a nem várt fogadta­tásra, mert azt hitték, hogy no most megdol­goztuk alaposan ezt az izgágt asztalost s J-usth Gyula belátván, hogy milyen furcsa kis társas­játékba vitték most bele őket, újra szót kért és kimagyarázkodni próbált. A diadal azonban mégis a Grünfeldéké maradt. Egy szóval, a csütörtöki népgyülés igen kedélyes, zártkörű tánczmulatság volt, me yen Grünfeld Jakab jól szervezett zenekara f ijta a nótát és a képviselő urak tánczoltak úgy, ahogy ő fütyölt, amelynek kedélyességét csak azon szomorú körülmény zavarta, hogy Lengyel Zoltán ur kijelentette, hogy ha még egyszer „mamelu- kot“ választanak Gyulán, hát akkor — nem jön többet el Gyulára. Szegény, boldogtalan váro­som te ! Ezután az ócska kalendáriumokat kell majd előszedned, ha a Lengyel Zoltán vicceit akarod élvezni. Más egyéb nem is igen történt a héten, azaz hogy igen, mert nemcsak a képviselő urak látogattak el hozzánk, hanem a Mikulás is, ez a látogatás pedig igen sok helyen nagyobb örö­met csinált a választó joggal nem bíró apró honpolgároknak, mint a másik látogatás a vá­lasztóknak. S e sok apró honpolgár, akik még boldog nemtörődömséggel viseltetnek a házsza bályrevizió irányában, vegyes érzelmekkel fo­gadták a virgácsot és a czukedlit egyaránt. Egyéb események is történtek volna e hé­ten, ha a jég el n ;m olvadt volna a Körösön, igy azonban a további eseményekről csak akkor irhatok — maid ha fagy. — re. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Három lap. Beköszőntöttek a hosszú téli esték és ilyenkor életszükségletünk az olvasás. Három lapja van a magyar közönségnek, amelyek egy magyar házból sem hiányozhatnak : Ilerczeg Ferencz lapja az „Uj Idők“ a felnőtteket szórakoztatja gazdag szépirodalmi tartalmával, amelyet a legki­válóbb magyar írók írnak, számos művészi és ak­tuális képeivel ped'g hü tükre a hét közérdekű eseményeinek. — Tutsek Anna képes hetilapja a „Magyar Lányok“ fiatal leányainknak vált kedves pótolhatatlan barátjává. A szülők minden aggoda­lom nélkül adhatják lányaik kezébe, mert belőle nem a szentimentálizmus bágyadt holdsugára, hanem a költészet tiszta napfénye ragyog a magyar leány­világra vonzóan, megkapóan, éltető erővel és me­legséggel. — A harmadik Pósa Lajos lapja, „Az Én Újságom“ a gyermekvilágé. Tele dallal, tele képpel, telis-tele szép mesékkel köszönt be hétről- hétre olvasóihoz. Ha a meséket, verseket elolvasták, jut még az egész hétre való tréfa, adoma, játék, rejtvény, színdarab, köszöntő és sok-sok kép. Az „Én Újságom“ előfizetési ára negyedévre 2-korona; a „Magyar Lányok“-é 3 korona; az „Uj Idők“-ó 4 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhi­vatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10 szám. Csodával határos az a tömérdek kedvezmény és ajándék, melyet az „Érdekes Könyvtár“, a világ e legolcsóbb folyóirata nyújt előfizetőinek. Emellett a lap csak elsőrangú hazai és külföldi irók (többek közt Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Tóth Béla, Szabolcska Mihály, Beniczkyné Bajza Lenke stb. stb.) legkiválóbb elbeszéléseit közli, tehát tartalma is a legmagasabb színvonalú. Állandó ingyenes melléklapja, a „Rejtvényvilág“, minden egyes rejtvény-megfejtőnek, kivétel nélkül, könyvjutalmat nyújt. — Előfizetési ára egész évre 2 korona, félévre lkorona, mely összeg az „Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatalába Budapest V., Kálmán- utcza 2., küldendő. Mutatványfüzet kívánatra in­gyen és bérmentve. Törvényszéki csarnok. Házi szarka. Nagyszénáson 1904. ápril havá­ban Ülj ár Erzsébet cseléd, gazdája Ördög Jánostól minden felmondás nélkül eltávozott, mi egymagá­ban nem lett volna olyan nagy baj, de emlékül elvitte gazdája 3 arany gyűrűjét és 5 korona kész­pénzét. Mentségére azt hozza fel, hogy nagyon szereti a gyűrűket, de nem volt pénze, hogy vegyen, az 5 koronát pedig bérébe vitte magával, azonban a tárgyaláson az nyert beigazolást, hogy a gyűrű­ket egy bizonyos helyen rejtette el és a pénzt nein bérébe, hanem azért vitte el, hogy zónázhasson azon, de rövid ideig, csak Szarvasig tartott az ut, mert ott mindjárt kézre került és a pénzből nála talált 4 kor. 70 fillért vissza adták sértettnek. A fényes tárgyak ellopásáért, tekintettel arra, hogy csak 14 éves, 28 napi fogházat kapott a házi szarka, ki úgy látszik elég fiatalon megismerkedett a bün­tető törvénnyel. Vegyes kereskedés. Fabulya Móricz és Csicsely Andrásáé Hugyecz Judit ó-szőllőbeli lakosok Békés­csabán a múlt év első negyedében vegyeskereske- dóst nyitottak és olcsón árulták a bádog kannákat, ruhatartókat, kosarakat, dézsákat, ruhadarabokat, bödönöket és székeket. Könnyű is volt a beszerzési árat alig meghaladó értékben árusítani, mert azokat Rosenthal S in dór és 43 csabai lakos társától telje­sen díjmentesen kapták ; ugyanis ellopták, még pedig oly formán, hogy közvetlen kapuzárás előtt beosontak az egyes sértettek udvarára és a mi csak kezük ügyébe esett, elvitték és eladták Hugyecz Györgyné, Murányi Mihályné, Hugyecz Mihályné, Pauló Jánosné, Zsíros Mihályné, Hudák Mihályné, Vantlik Mária és Hugyecz Mihály szomszédjaiknak, kik szívesen vásárolták az olcsón árusított tárgya­kat, nem is kutatva azok mikénti szerzését, amint ők védekeztek. A czóg azonban a múlt év szép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom