Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

XXXVI. évfolyam. 48-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________ 10 K — f Fé l évre______________ 5 K — f Év negyedre ..._____... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. november 27. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szel­lemi részét illető közlemények, hir­detések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Megyebizottsági tag választások. (By) Mult számunkban még nem volt alkalmunk a folyó hó 19-ikén megtartott megyebizottsági tag választások egész ered­ményét közölni. Alább tesszük ezt, jelezvén az egyes kerületekben történt választási moz­galmak arányait és az uj választások folytán a bizottsági tagok sorában beállott változá­sokat. A megválasztottak között feltűnően sok az uj név, a miből úgy, mint a szavazatok sok felé oszlásából is azt látjuk, hogy sok volt az aspiráns a bizottsági tagsági helyekre. A leadott szavazatok száma pedig azt mutatja, hogy ez évben nemcsak a jelöltek, de a vá­lasztók sorában is legtöbb helyen meg volt a kellő érdeklődés a választás iránt. Jó jelnek vennénk ezeket a tüneteket, ha a lefolyt választás egy némely — jó hogy nem általános — tanulságai a kedvező körül­mények értékét nem csökkentenék. Itt előre bocsátjuk, hogy a választási mozgalom a legtöbb kerületben nem politikai pártok szerint tagolta szót a választókat és hogy a politikai elvek — talán egy két kerü­let kivételével — vagy épen nem, vagy csak annyiban irányitották a választást, amennyi­ben egy részben politikai hatáskörű tes­tület megalakításánál az természetes is. A választási küzdelem — a mennyiben a nyugodt lefolyású szavazásokat annak minő- sithetjük — inkább személyek körül forgott. Ezt tudva azonban az is kétségtelenül észlel­hető tünet, hogy több helyen nem a szemé­lyek egyéni érdemei és arravalósága, hanem többé kevésbbé népszerű volta hatottak közre a választás eredményének kialakulásánál. Hogy ez igy történt annak tudható be, hogy sok kerületben a választók nem készültek elő a választásra, kézhez kaptak egy szavazó czédulát, a melyet egyesek Ízlése, nem ritkán önjelöltek ambicziója állított össze és szavaz­tak sokan a nélkül, hogy gondolkoztak volna azon, hogy nem sértik-e a törvényhatóság érdekeit azzal, ha a jelöléseket változatla­nul elfogadva, talán kihagynak szavazólap­jukról egyeseket, a kik a törvényhatóságnak érdemes, buzgó és hivatott tagjai voltak, vagy lehetnérek, de a kik talán szerénység­ből, vagy jogos önérzetből nem nyúlnak az önjelölés és korteskedés különben hasznos eszközéhez. Ezek az önjelölések és a választók készü- letlensége pedig nem az által károsak, hogy az önjelölt hivatottságát elismerve, őt a vá­lasztók győzelemre juttatják, hanem főleg az által, hogy szétforgácsolják a szavazatokat és esetleg olyant juttatnak többséghez, a ki szükebb körű választás mellett nem nyerné meg a többség szavazatát. Ebben az esetlegességben rejlő hátrány­nak elhárítására pedig csak egy mód van. Az, hogy minden kerületben a választás előtt tartsanak jelölő' értekezletet a község értelmi vezetőinek kezdeményezésével. Válasszák ki ott pártkülönbség nélkül azokat, a kik arra- valóságuknál és érdeklődésüknél fogva legin­kább érdemesek a választók bizalmára és jó előre tegyék közhírré a jelöléseket. Ezzel a választók figyelme fel lesz hiva az ügyre és mindenki meggondoltan szavazhat arra, kit bizalmával kitüntetni óhajt és e gondosság folytán bizonyára kevesbedni fog a nem oda való önjelöltekre eső szavazatok száma, maga a választás pedig tényleg oly jelöltek körüli verseny leend, a kik bármelyikének megvá­lasztása csak nyereség a közügyek számára. A midőn a lefolyt választás tanulságaira ezekben reámutatunk, utalnunk kell egy­szersmind annak általában igen kedvező ki­menetelére. Az említett mellékkörülmények daczára is a választás túlnyomó részben olyanokat juttatott a vármegye közgyűlési termébe, a kik ismert érdemeiknél és képes­ségüknél fogva betölteni tudják a reájuk ruházott feladatokat. Más kérdés, hogy akarják és be fogják-e tölteni ? Az utóbbi idők tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy igen sokan előszeretettel töreksze­nek a bizottsági tagság elnyerésére, de meg- elégesznek a bizalom diszével és nem teljesí­tik az azzal reájuk rótt kötelességeket. Poli­tikai beczcz és választás az, a mi a vármegye nagytermét megtölteni képes. Ilyenek hiányá­ban biz az csak félig meddig telik meg, az ötödfélszáz bizottsági tagból jó ha 50—60 tartja érdemesnek, hogy a közgyűlésre be {áradjon. Ezek is csak a déli vonat indulásig tartanak ki, a meddig a százakra menő ügy­ből négyet-ötöt intéznek el, a többi ügy tár­gyalásában nem vesz részt senki és azt az a néhány tisztviselő intézi el, a kinek köte­lessége végig ülni a közgyűlést. Szép ez a bizalom a vármegye tisztviselői irányában, de az ilyen közgyűlés csak torz­képe az önkormányzatnak. A választó közön­ség és a vármegye joggal megkívánhatja, hogy választottai áldozatot is hozzanak a bizalom megszolgádására és be is folyjanak az ügyek elintézésébe. Szeretjük hinni, hogy a felfrissült törvény­hatósági bizottság ezzel a régen nem tapasz­talt erénynyel fog díszelegni és ebben a reményben köszöntjük az újonnan alakult törvényhatósági bizottságot. A választások eredményéről és lefolyásá­ról a következőkben számolunk be olvasó­inknak : T Á R CZ A. A czigány. Faluvégi szalmaviskó a háza, Rossz födelét egy gyönge szél lerázza; Hó és eső szakad rajta keresztül, Vakolata néha-néha be is dűl. Az udvarán gyerek sereg rikoltoz, Ruházatuk nincsen szokva a folthoz — Az asszony az eresz alatt pipázik, S füstöt fúj a tenyerébe ha fázik. Úgy a család. A gazda meg az alatt Vályogot vet az alvégi kert alatt, — Térdig tapos a polyvába, a sárba, Mely nem egyszer belefecscsen arezába. Meg se mossa, le se törli s estére, Úgy megyen el a legények elébe 1 S mig vonója a hegedűn sir, szalad: Lecsókolják az arczáról a sarat. Bállá Miklós. i A rozmaringról. Irta : Verner László. Nincs a magyar népnek kedvesebb virága ennél. A leányok rozmaringgal mennek a tem­plomba. Öreg asszony könyörgésre, menyasszony esküvőre nem megy rozmaring nélkül. Hanusz István érdekes etnográfiái szokásokat ir a „Vi­rágokról“ való könyvében: „ A Jászságban piros almába tűzve a menyasszony maga adja a roz­maringot a hívogató vőfély kezébe. Hogy ez legyen a lakodalomba terelgető. Pestmegyében ha a rozmaringot kiteszik az ablakba, az annak a jele, hogy ott eladó lány van. A Mátra men­tén a rozmaring csak leányzót illet meg, mert az a szüzesség jelképe. Somogybán nem régiben minden lakodalomban tizenkét bokor rozmarin­got állítottak, hogy minden meghívott vendég egy szálat vigyen haza a lakodalom emlékéül. A Csallóközben nem csak a vőfélyek kezében van rozmaring, hanem piros, vagy kék szalag­gal ékesítve, minden vendég kap belőle. Az er­délyi magyarságnak nem oly kedvelt virága, mint a magyarországi magyar népnek. Azt mondják, hogy a rozmaringot az ava­rok legyőzetése után honosították meg Magyar- országban. De ez nem egészen bizonyos. Mert azt is mondják, hogy a Spanyolországig elkalan­dozott magyar vitézek hozták onnan magukkal. Sőt azt is állítják, hogy II. András keresztes seregeinek tetszett meg ez a virág annyira a szent földön, hogy nélküle nem akartak haza jönni. Mondják végül azt, hogy Nagy Lajos hozta Olaszországból. Ez a legvalószínűbb. Kevésbé lehet annak az állításnak hinni, hogy a törökök ültettek volna nálunk legelőbb rozmaringot. Torda-Aranyos vármegyében azt mesélik, Szent László süvegéről (mikor a tordai hasadé- kon átugratott) leesett a rozmaringszál és a szik­lában gyökeret vert. Mennyi szép nóta van a rozmaringról. Íme néhány mutatóba : Fölszántottam kertem alatt a mesgyét, Bekerítem rózsafával a szélét, AsokSrmmt hathatóste°r70‘ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhmut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 21—52 XjapuLxils: mai száma ÍO oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom