Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

6 BÉKÉS 1904. október 16. ingatlanokra vonatkozó előterjesztés és az egyhá­zakkal a főiskola elcserélésére vonatkozó ügylet fölötti határozat hozatalára elégségesek lettek volna, eme ügyek érdemleges elintézése egy hó múlva újra kitűzendő közgyűlés elé fog terjesztetni. Borús idő. Október morozus vén legény. Majd­nem olyan, mint a bátyja november, amelynek se verőfénye, se hangulata, se kedélye. Az öreg báty juk deczember még a legkülönb valamennyi között, ő benne minden vénsége, minden agglegéuysége mellett van kedély, van szív s nem vicsorítja min­dig mérgesen a fogát és nem olyan sötét a tekin­tete, mint az öcscseinek. De Október és November urak kiállhatatlanok. Nincs bennük semmi nyájas­ság, semmi szívélyesség. Ha egy kis futó verőfény, egy kis futó mosoly megjelenik ar arczukon, abban sincs kedély, nincs szeretet, nincs melegség. Sötét­ség, köd és borulat egész egyéniségük. Október beköszöntővel borús, felleges, ólomszinü láthatár­ban, ködben, szitáló esőben, sárban, locs-pocsbau van részünk, úgy hogy az ember inkább kívánja már a fütött szobát, a telet, jeget, havat, csak ez a kellemetlen, morozus, borús, sötét és unalmas idő elmúljon. Pénteken reggel az első köd is megje- lont az idén. Nánássy Géza hangversenye nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap este a »Komló« földszinti ebédlőjében, amely a rendkívüli alkalomra való tekintettel, díszes közönségen kívül füsttel is annyira megtelt, hogy a hangversenyező Nánássy a Prog­ramm mindenik száma után kénytelen volt negyed­órás pauzákat tartani torkának rendbe hozatala czi- mén, nagy gyönyörűségére a füsttengerben teljesen elmerült hallgatóságnak és nem kis örömére a vendéglősnek, aki a helyett hogy az ebédlőt hang­verseny teremmé alakította volna át, fehér asztal­hoz ültette le a vendégeket, miáltal természetesen a füstölés joga felszabadult bilincseiből. Ennek a rendezésnek tudható be leginkább, hogy a Nánássyt élvezni óhajtó közönség, három órai csodásatos türelemre valló ott időzés után, csalódottan tért haza nyugovóra, másrészt azonban a Nánássy Géza hangjáról is konstatálható, hogy gyakran kénytelen a vasárnap estelihez hasonló exponált helyeken énekelni, ami bizony a hangszálak épségének és a hang tisztaságának megóvása tekintetében nem képez elsőrendű eszközt. A hangverseny félkilencz órától féltizenkettőig tartott, rendes körülmények között azonban egy óra alatt véget ért volna. Nánássy minden kiséret nélkül énekelte dalait, amelyek közül többet megtapsolt, kottőt pedig meg- ujrázott a közönség. Dalokon kivül verset is szavalt s egy-két tréfás monológot adott elő tetszés mellett. Betörések. Az egész várost érdeklődéssel ve­gyes félelemben tartotta a héten egy pár betörés és betörési merénylet hire, amelyek többé-kevésbé megnagyitva és borzalmassá színezve, kerültek a pletyka szárnyaira. Ezeket a vészes híreket kellő értékükre leszállítva, kisül az egész betörési tör­ténetekből hogy egyetlen egy betörés igaz, amely Kiss László várm. aljegyző házánál történt. A házat ugyanis most nem lakják s megsejtette valamelyik gyulai jómadár, hogy a ház lakatlanul áll s köny- nyü szerrel akart valami értéktárgyhoz hozzájutni E hó 7-én vagy 8 án történetesen, — mert csak 9-én vette észre a szobákat szellőztetni akaró házigazda, — hogy valamely ismeretlen tettes a kert felől, a kitört konyhaablakon keresztül, behatolt a lakásba és ott felkutatta az összes szekrényeket és fiókokat pénz után, de azt bizony nem talált, sőt értéktárgyat sem, mert a ház lakói az ezüstnemüt és értékesebb tárgyakat jelenlegi lakásukra, Márki Albert, nyug. uradalmi főintéző lakásába vitték. — A betörő látva, hogy értéktárgyakat nem talál, úgy látszik dühében, összevagdalta az íróasztalt, de sem ruhaneműt, sem egyéb butornemüeket nem vitt el és nem bántott, csak összevissza hányt min­dent. — A másik betörési merénylet Gróh Ferencz plébánosnál történt, hol úgy látszik csak ijesztée volt az egész, mert este 9 óra tájban rákopogott a plébánosra egy csavargó és a Lefkovits-féle betö­réshez hasonló módon az anarchia nevében pénzt követelt. A plébános azonban nem ijedt meg, ha­nem kinyitotta az ablakot, mire a merénylő ijedten elszaladt. — A harmadik merénylet Síi Gyula állatorvos házánál történt, ahol 10-ón este ü óra­kor ijedten szaladt át az egyik cseléd a kaszinóba Sál Gyuláért, hogy a háznál betörő jár és a kert felől egy sötét alak közeledett a folyosó ablakához. A betörőt elfogni lesbe állott a ház népe, de hiába lesték, az alak többé nem közeledett a házhoz s a kertet, udvart is felkutatták, de eredmény nélkül. Reggel látták, hogy a folyosó kívülről bekapcsolt ablaka az udvaron hever összetörve s bent a folyo­són össze-vissza van hányva egy asztalfiók tartalma és felforgatva fekszik a varrógép. —• Másnap este ismétlődött a merénylet s a cselédek szintén ro­hantak be a szobába, ahol már ekkor egész kon- zorczium ült össze a ház barátaiból a betörők el­fogására, jelentvén, hogy a konyhaablakot egy kővel bedobta a merénylő. A ház és udvar ismé­telt felkutatása eredményre nem vezetett, de az ablakbetörés gyanús volt s az egyik önkéntes be törőkereső megállapítván, hogy az ablak nem kí­vülről, hanem belülről van kitörve, vallatúra fogta a cselédeket 8 akkor kiderült, hogy az egész betö­rési eset csak „heczcz“ volt, melyet a cselédek eszeltek ki s az izetlen rósz tréfa két napig zavarta a ház nyugalmát. Az esetlen tréfáért a rendőrség vallatóra fogta a cselédeket és az ügyet áttette a kir. ügyészséghez. — Több „betörés“ a héten nem volt. Photoplastikum látható szerda óta a gyulai Göndöcs kerti pavillonban, naponkint változó mű­sorral. Megtekinthető reggel 9 órától esti 10 óráig Belépő díj 40 fillér, gyermekeknek 20 fillér. Az érdekes és változitos műsorral rendelkező mütár latot naponta sokan keresik fel. Halálozások. Hanzsala Péter borbély iparos, folyó hó 4 én, hosszas betegség után, 62 éves ko­rában meghalt. — A boldogult derék embert, aki ifjabb korában virágzó üzlet széles körökben meg­becsült tulajdonosa és vezetője volt, élte alkonyán sok súlyos csapás érte, a legsúlyosabb az, hogy elvesz­tette mindkét szeme világát, amiért az üzlettől is visszavonulni kényszerült. A város egyik legidősebb asszonya, özv. Ökrös Ferenczné, jómódú földmi- vesnő, folyó hó 9-tín 93 éves korában végelgyen­gülésben meghalt. Mindkettőt nagy részvéttel te mették el. Nyugodjanak békében. Eljegyzés. Bálint Géza m. kir. pénzügyigaz­gatósági számtiszt eljegyezte özv. Licska Józsefié szép és kedves leányát Mariskát. Zsilinszky Mihály beszámolója. Békéscsaba országgyűlési képviselője Zsilinszky Mihály dr. val­lás és közoktatásügyi államtitkát vasárnap délután beszámoló beszédet tartott Békéscsabán, amelyet tekintettel a beszámoló képviselő egyéniségére és a közügyek terén betöltött előkelő szerepére, Csaba választópolgárságán kivül, érdeklődéssel kisért az egész ország. Az államtitkár vasárnap délután az 1 óra 28 perczkor berobogó budapesti vonattal érkezett Békéscsabára. A perronon zászlók alatt a vátasztópolgárok nagy tömege fogadta a váios kép­viselőjét akit Korossy László főjegyző üdvözölt. Impozáns menetben történt ezután a bevonulás a fellobogózott Vasut-utczán a főtérre, ahonnan az összegyűlt nagy közönség a városháza udvarára vonult s a tágas udvart, mely ez alkalomra zász­lókkal és virágokkal szépen fel volt diszitve, csak­nem zsúfolásig megtöltötte. A városháza udvarán tartotta meg beszámolóját a képviselő, miután erre előzőleg egy 50 tagból álló küldöttség felkérte.. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés hangzott fel, mi­dőn a képviselő a küldöttség vezetése mellett meg­jelent a beszámoló színhelyén, amely minduntalan megismétlődött beszéde alatt is, végezetül pedig a beszámoló befejezése után hosszantartó lelkes óváczi- ókban nyert kifejezést a csabai polgárság szeretete és igaz ragaszkodása képviselője iránt. Maga a be számoló nagyobbrészt politikai vonatkozású dolgok­kal foglalkozott, felölelvén mindama nevezetesebb eseményeket, amelyek a legutóbbi parlamenti küz­delmek alatt előfordultak, szólt továbbá a beruhá­zási törvényről s végül Csaba specziális érdekeit érintette az államtitkár s ezután éljenzések köze­pette befejezte beszédét. A beszámolót követő lelkes tüntetés után, a melyben a hallgatóság Zsilinszkyt . részesítette, Varságh Béla a szabadelvű párt elnöke mondott a polgárság nevében köszönetét az állam­titkárnak beszámoló beszédéért, mire az ezrekre menő közönség a képviselő éltetésével szétoszlott, . Zsilinszky pedig lakására ment, ahol Achim L. András . vezetésével a csabai általános nópegylet 20 tagú küldöttségének tisztelgését fogadta az államtitkár, aki ezután a különböző olvasó egyletekben tett láto- , gatást, mindenütt szeretettel fogadva és ünnepelve. A beszámoló államtitkár tiszteletéül a közönség este a vigadóban 300 teritékü banketett rendezett az első felköszöntőt Zsilinszky Mihály mondotta a királyra, utána pedig Szeberényi Lajos, Nemeskei Andor, Dioppa Gyula, Beliczey Géza, Achim János stb. köszöntötték Zsilinszky államtitkárt, aki hétfő délben visszautazott a fővárosba. Eljegyzés, Böhm Miklós kétegyházi uradalmi titkár szép és kedves leányát Mariskát eljegyezte dr. Szilágyi Gyula fővárosi orvos. Revolverrel akarta Krizsán Mihály csabai legény özv. Szabó Jánosnó ugyanottani lakos Judit lányának szerelmét és mátkaságát megszerezni. Fegyvert fogott rá s úgy kérdezte, hogy akar e feleségé lenni ? mire a holtra ijedt leány termé­szetesen nem adhatta a kegyetlent és „igenét rebegett. Az igy vőlegénnyé vált szerelmes Krizsán most a bíróság előtt fog szokatlan lány kérési methodusáról felelni. Kápolna avatás özv. tíeiszt Gyuláné kondorosi földbirtokos néhai férje emlékére Csákón díszes családi sírboltot és feléje kápolnát emeltetett. A díszes kápolna Sturm Ferencz műépítész, a buda­pesti szent István templom művezetője terve szerint román stílben épült. A kápolna ünnepélyes felava­tása vasárnap történt meg Spett Gyula gyomai espe­res plébános celebrálása mellett. A felavatási aktus­nál segédkeztek : Dunay Alajos békésszentandrási, Szirmay L. Árpád szarvasi és Bedák Mátyás kon­dorosi plébánosok. Az ünnepélyes felavatásnál a Geiszt-családon kivül nagyszámú rokonság vett részt. Öngyilkos asszony. Takács Mátyásnó szül. Szelezsán Mária pósteleki uradalmi béres felesége öngyilkossági szándékból gyufa oldatot ivott. Az orvosi segély daczára nem lehetett megmenteni az öngyilkost, aki nagy kínok között meghalt. A vizsgá­lat kiderítette, hogy Takácsné Podobni János ura­dalmi kondással folytatott bűnös szerelmi viszonyt, s attól való félelmében, hogy férje tudomására jön a dolognak, követte el végzetes tettét. A betyársag vége. Gergely Mihály békési ille­tőségű, foglalkozás nélküli csavargó, a napokban Vésztőn egy görbe napot csinált magának s ekkor — valószínűleg a rémregényekből ragadván rá némi betyár romantika — gondolt merészet és nagyot s megállított egy ügyefogyott kocsist — pénzt vagy életet követelvén tőle. A pénz, amit követelt, ugyan nem volt vilami sok — mindössze egy korona, de hát azt sem kapta meg, hanem kapott helyette egy pár — ostorcsapást. Efeletti elkeseredésében beál­lított két megrémült asszonyhoz, akiknek előadta, hogy felcsapott betyárnak — éjfélkor megjelen sok pénzzel s lesz dinom-dánom. Erősen ráparancsolt az asszonyokra, hogy ki ne adjanak rajta, mert rájuk gyújtja a házat s ha ekkép meg nem halná­nak kellőleg, külön legyilkolja őket. Ekkor, mint ki jól végezte dolgát, távozott. Az asszonyoknak az volt a legelső dolguk, hogy kimentek az utczára jajveszékelve elpanaszolni a történteket. Két jó szomszéd Forrás János és Kállai Ferencz ajánlkozott, hogy az asszonyokat s a vész által fenyegetett haj­lékot megvédelmezi. El is mentek. Forrás egy vékony botot. Kállai pedig egy hatalmas fokost vevőn ma­gához. A veszélyeztetett portán azután meghúzódtak, lesvén a — betyár jövetelét. Tiz óra tájban meg­jelent a rettegett betyár, bekopog az ablakon. Erre aztán kiment Forrás, hogy hát mi a baj! s nyomban rá egy párszor oldalba hajítja Gergelyt — a betyárt. Gergely futásnak eredt, miután pedig Kállai, tekintve hogy ő még nem részesítette a betyárt a fokos áldásaiban, utána iramodott s a fokossal egyszer fejbevágta úgy, hogy Gergely menten a másvilágra vándorolt át. Kállait és Forrást beszállították Szeg­halomra a bírósághoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom