Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

1904. október 16. BÉKÉS 5 tositva. — Adatokkal bizonyítja, hogy a vasút nem nyújt oly nagy előnyöket, mint azt engedélyes Ígéri már azért sem, mert az útvonal hosszabb lesz azon át Budapestig, mint Szarvason keresztül, szerinte ez irányban keskenyvágányu vasút épitése lenne czél- szerü. Veres József örömmel fogadja a javaslatot. — Tárgyalja azokat az előnyöket, melyeket a vasút az érdekelt vidéknek nyújt. Azért is méltányos a hoz­zájárulás felemelése, mert engedélyes épen a vár­megye kívánságára változtatta meg a vonalozás irá­nyát és ezzel elesett egy nagybirtokos támogatá­sától. A főispán zárszavai után a közgyűlés többsége elfogadta az állandó választmány javaslatát, valamint dr. László Elek és Vangyel Szilárd felszólalása után jóváhagyta Orosháza határozatát, amelylyel ezen vas­útra 100000 koronát szavazott meg. Apróbb ügyek. A belügyminiszternek az 1904. évi költségve­tésre vonatkozó leiratát tudomásul vették. Az 1905—1906. évi közúti költségvetést a la­punkban részletesen ismertetett javaslat értelmében a közgyűlés elfogadta és feliratot intézett a keres­kedelemügyi miniszterhez, hogy a vasúti törzsrész- vényekből megfelő értékűt már az 1905. évben vált­son be és ezzel tegye lehetővé a beruházási hitel terhére 1905-re előirányzott 50 kilométer útnak ki­építését. A vármegyei utkaparók szolgálati viszonyairól és nyugdíjazásáról szerkesztett szabályrendeletet, va­lamint a tiszti nyugdij-szabályrendelet módosítását vita nélkül elfogadták. A siketnémák aradi intézete részére 400 korona segélyt szavaztak meg. A gyámi pénzek gyümölcsöztetése ügyében al­kotott szabályzatot kisebb módosítással elfogadták. Tudomásul vette ezután a közgyűlés a keres­kedelemügyi miniszternek a gyáripar támogatása ügyében kiadott leiratát, a számonkérőszék jegyző­könyvét, Nyitravármegyének a nemzetiségi viszonyok javítása, Barsvármegyének a kötelező állami állat­biztosítás behozatala, Hevesvármegyének a szolgálati pragmatica és a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése, Zombor városnak az élelmiszerek mes­terséges megdrágításának megakadályozása, az orszá­gos gazdasági egyesületnek a káros elemek beván­dorlásának korlátozása, Beregvármegyének Rákóczy hamvainak Munkácson való elhelyezése, Tolnavár­megyének a vasúti sztrájkból kifolyólag törvényho­zási intézkedések megtétele, Marostordavármegyének az italmérési jövedékről szóló törvény módosítása, Csanádvármegyének a kórházi alkalmazottak nyug­díjazásának biztosítása, Győr városnak a községi adó­fizetés kötelezettségének kiterjesztése ügyében meg­küldött köriratait. Ellenben hasonló szellemű felirattal támogatja a közgyűlés Debreczen városnak a magyar nyelv és jelvényeknek a külképviseletben való érvényesülése, Csanádvármegyének az italmérések vasárnapi mun­kaszünete, Sárosvármegyének a külföldön székelő ha­tóságoknak magyar honosok ügyében magyarul való levelezése, Győr városnak a városok kölcsönei utáni adózási kedvezmény biztosítása érdekében az ország­gyűléshez intézett feliratait. A vármegye tőkéinek elhelyezése ügyében az állandó választmány azt javasolta, hogy a békésme­gyei és Gyulavárosi takarékpénztárakban a pénzek 40—40, a gyulavidéki takarékpénztárban pedig csak 20 százaléka helyeztessék el, mint a múlt évben is történt. K. Schriffert József és Á. Schriffert Jó­zsef a pénzek egyenlő arányban való elhelyezését kívánják, Kiss István az állandó választmány javas­latát támogatja. Névszerinti szavazás utján 19 sza­vazattal 18 ellen az eredeti javaslat fogadtatott el. A szerdai ülés. Az ügyek nagyrésze a szerdán délelőtti folyta­tólagos ülésre maradt, ekkor már nagyon kevesen voltak jelen és gyorsan letárgyalták az egész napi­rendet. A hozott határozatok a következők : A jövő évi katonabeszállásolási kiadásokat az eddigi arányban megszavazták. özvegy Nagy Károlyné kegydij iránti kérvé­nyét kiadták az alispánnak, hogy a fedezetre nézve tegyen indokolt javaslatot. Felek Gyula szobrásznak külföldi tanulmány- utjára a közmivelődési alapból 600 koronát szavaz­tak meg. Ridegh Mihály szarvasi utbiztost évi 352 ko­ronával nyugdíjazták. A kórház elmebetegosztályán az első és másod- s osztályú betegszobák berendezésére 4000 koronát szavaztak meg. A békési munkássegélyző bizottságba Benedikty Gyulát választották be. A békési kosárfonó iskola 400 korona segélyét az 1904. évre a közszükségleti alapból folyósították. Harsányi Frigyes kir. mérnöknek a gerla— békési útépítésnél kifejtett munkásságáért 200 ko­rona jutalmat szavaztak meg. Tudomásul vették az alispánnak a gerla-békési útépítés felülvizsgálata ügyében hozott határozatát, dr. Margonyay Gyula tb. szolgabirónak a kihágási ügyekben való bíráskodás jogával történt felruházá­sát, a Wodiáner-árvaház részére ingatlan vásárlás ügyében és az árvaház megvizsgálásáról tett alis- páni jelentést. A Baranyik Ignácz által szerkesztett távolsági táblázatot a vármegye részére 150 koronáért meg­vásárolták. A vármegyei udvaros hivatalszolgákat a nymg- dijintézet kötelékébe felvették. A gyoma—endrődi viczinális ut megszüntetése iránt előterjesztett kérelmet elutasították. A békéscsaba—kétegyházi útnak a törvényha­tósági úthálózatba való felvétele iránt előterjesztett kérelemre az állandó választmány az ut forgalmának megfigyeltetését javasolta. K. Schriffert József sze­rint az ut kisforgalmú és annál sokkal fontosabb utak vannak. Hasonló értelemben szólalt fel Haviár Lajos, aki szerint a forgalom nem nyújt kellő ala­pot, mert nem lesznek összehasonlító adatok. A köz­gyűlés a javaslat megváltoztatásával az ut felvételét megtagadta. Békéscsaba és Békéssámson községeknek a »géza«-megálló—tótkomlós—sámsoni, Gádorosnak az Orosháza—csongrádi vasút segélyezése ügyében ho­zott határozatait jóváhagyták. Békésnek a békéscsaba—békés—vésztői vasúttal kötött szerződés felbontása ügyében hozott határo­zatait feloldották. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Gyula városnak a kötött- és szövött iparárugyárnál 140 részvény jegyzése ügyében, Békéscsabán a Kossuth-szobor költségének fedezése, Békés községnek négy állat­egészségügyi kerületre való felosztása. Szarvasnak a tűzoltók fizetésének felemelése, Békés és Kondoros községeknek a jegyzők lakáspénzilletményének meg­állapítása ügyében hozott határozatait. Gyula város rendőrfőkapitányának lakáspénz­illetményét évi 420 koronában állapította meg és az iparügyeket kivette a kapitányi hivatal ügyköréből. A Bocskay-szoborra 100 koronát, Körösi Csorna Sándor emlékének megörökítésére 50 koronát sza­vazott meg. Lehóczky János felebbezésére Tótkomlósnak a »Magyar Korona« bérbeadása ügyében hozott hatá­rozatát megsemmisítette. Szarvas község szervezeti szabályrendeletétől a jóváhagyást megtagadta, a községet annak átdolgo­zására utasította. Kliment Z. János kérelmével szemben a szarvas- marha, sertés- és juhtenyésztésről szóló vármegyei szabályrendelet módosítását megtagadta. Salacz József felebbezésére a maczónyi hegy­község megalakulását kimondó birtokossági határo­zatot megsemmisítette. Az orosháza-csorvási útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét, valamint a köröstarcsai forgalmi kitérőnek rendes állomássá alakításához való pénzbeli hozzájárulást megtagadta. A főjegyzői lakásul szolgált épület ellenértéké­nek megtérítése iránt a pénzügyminiszterhez felira­tot intézett. A honvédsegélyző-alap kamatait Szakáll Albert köröstarcsai, Szilágyi László és Tamás József gyulai lakosoknak Ítélte oda. Gyulavári községnek a községi rendőrség meg­szüntetését kimondó határozatától a jóváhagyást megtagadta. Békéscsabán a községi kórház építési munká­latainak vállalatba adása ügyében hozott határozatát megsemmisítette. Az itt fel nem sorolt kisebb jelentőségű ügyek nagyobb részt a község határozatának megerősítésé­vel nyertek elintézést. A hitelesítő közgyűlés csütörtökön délelőtt tartatott meg. Hírek. Megyebizottsági tagok választása. A választott törvényhatósági bizottsági tagok sorából az 1898. évben megválasztottaknak megbízatása a folyó óv végén lejár, valamint az 1907. év végéig terjedő megbízatással betöltött tagsági helyek közül egye­sek évközben megüresedvén, ezeknek betöltése ezé íjából a törvényhatósági bizottság keddi közgyű­lésében a választás határnapjául november 19-ik napját tűzte ki. Megbízatásuk lejár a folyó év vé­gén a következő választott bizottsági tagoknak: Gyula városban II. alkerület: dr. Ladies László, Ritsek János, Szénásy József II. alkerület: Kóhn Dávid, Schmidt József. Kukla Ferencz, III. alkerület Dombi Lajos, A. Schriffert József, Schröder Kornél. Kétegyháza községben Szerb Miklós, Popovics M. Aurél. Békéscsaba községben I-ső alkerület: Maczák Ádám, Achim Frankó János, Pribajszky György. II- ik alkerület: Wagner József, dr. Fáy Samu, Ilaan Béla, dr. Zsilinszky Endre, Lepény Pál. III- ik alkerület: Wilim István, Sipiczki K. János, Gartkó Máté. IY-ik alkerület: Áchim János, dr. Urszinyi János, Steller Árpád. Gyoma községben Garzó Gyula, Kató Gábor, Házy Imre, Pikó Béla, K. Nagy András. Endrőd községben Yiskovics Ignácz, Varjú Mátyás, fiunya Lajos, Kovács Lajos, Varga P. József. Békés községben I-ső alkerület : Lavatka Gyula, dr. Török Gábor, Széli István. H-ik alkerület: Kecskeméti Ferencz, Durkó Gergely. III- ik kerület : Oláh Mihály, Harmati Sándor, Szathmáry Gábor. Mezőberény községben Kreisz Ádám, Brauer Márton, Horváth János, Kolozsi Endre, Kollár János. Szarvas községben I-ső al­kerület : dr. Sziráczky János, Mocskonyi József. Il-ik alkerület : Zlinszky István, dr. Glasner Adolf, Borgula Márton. III-ik alkerület : Mar- schal Soma, Liska János, Gerhát György. — IV- ik alkerület: Haviár Dániel, Benka Gyula, Me­lis Mátyás, Grimm Mór. Öcsöd községben: Papp J. László. Orosháza községben. I-ső alkerület: Bézy Balázs, Déghy Gyula, Tobak István, dr. László Elek. H-ik alkerület : Hajdú Pál Freuder Mór, Ve­res József. Szeghalom községben ; Técsy József, Klausnitzer Miksa. Füzesgyarmat községben : Fehér László, Bácsi Dani, Korniss Gyula, Gacsári And­rás. Körösladány községben : Cs. Nagy László és Chilkó László. A köröftarcsa—vésztő—dobozi kerü­letben : Hajdú István, Szabó János, Marti Sándor, Petneházy Ferencz, Ladányi János. A csorvás — 8zentetornya—gádoros—pusztaföldvár —gyulavári— bókéssámsoni kerületben : Dr. Hajnal Albert. A bókésszentandrás—nagyszénás—kondorosi választó- kerületben : Fabó Emánuel, Bedák Mátyás. Ezen kilépő tagoknak helyei hat évre 1910. év végéig terjedő megbízással töltetnek be. A fogyasztási adók biztosítására vonatkozólag kötött szerződéseket Gyulára nézve 22-000 kor. bor, 18.000 kor. hús, Békéscsabára nézve 26783 kor. bor és 21.279 kor. községek által fizetendő hús­fogyasztás megváltási összeggel hagyta jóvá a pénz­ügyminiszter. Wenckheim Dénes gróf jótékonysága. A dobozi ifjú földesur, aki fenkölt gondolkodásának és nemes szivüségének már sokszor tanúbizonyságát nyújtotta, humánus gondolkodásának és áldozatkészségének újabb szép tanujelét adta. Gazdatisztjei gyermekei közül mindazoknak ugyanis, akik középiskolába járnak, ta­nulmányaik befejezéséig egyenkint és évenkint 300 korona segélyt ád. A nemes elhatározás, minden epithetonnál jobban és ékesebben dicséri önmagát. Határjárás. Néhai báró Wodiáner Albert örö­kösei, gyomai nagybirtokosok kérelmére a Gyoma és Endrőd községek határaiba eső hármas körösi és a Berettyó holt kanyarok határjárását a vármegye alispánja elrendelte s minthogy Mezőtúr és Turkeve községek szintén érdekelve vannak, arra Jász-Nagy- Kun-Szolnok vármegye alispánjával egye tér tői eg folyó hó 17-ik napja tűzetett ki Gyomára. A tárgyalás ellát holnap dr. Fábry Sándor alispán vezetése mellett veszi kezdetét, a melyen az államépitészeti hivatal részéről Haviár Lajos kir. főmérnök, Jász- Nagy-Kun-8zolnok vármegye részéről dr. Renkö Albert vármegyei főjegyző, az érdekelt községek képviselői s Rohoska Mihály, a gyomai járás főszol- gabirája fognak résztvenni. A tárgyalás czélját a Hármas-Körös és Berettyó holt medre által képe­zett megyei s községi határvonalok megállapítása képezi. A II—V. számok alatt jelzett vonalra nézve a további tárgyalásokat a gyomai és békési járási főszolgabirák s Gyoma község elöljárósága fogják vezetni. Ajegyzői tisztet a tárgyalásokon dr. Konkoly Tihamér várni, aljegyző teljesiti. A képviselőtestület folyó hó I2-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt, alig pár perczig tartó közgyűlést tartott, helyesebben írva lett volna tartandó, de miután képviselők oly határo­zatképes számban nem jelentek meg, amennyiben a gerlai út szabályozása folytán eladás alá kerülő

Next

/
Oldalképek
Tartalom