Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

1904. szeptember 18.

BÉKÉS

3

annak, hogy eddig jövedelem hiányában a lakosság! nem fizethetett, azért súlyosnak tartja a javaslat szi-l goru rendelkezéseit.

Csák György felvilágosításai után a bizottság azonban elfogadta a pénzögyigazgató javaslatát.

A Golián Soma szarvasi adóügyi jegyző ellen emelt panaszokra vonatkozólag ismertette ezután a pénzügyigazgató az előzetes vizsgálat eredményét és javasolta, hogy az ügy az első fokú fegyelmi hatósághoz tétessék át.

Elnöklő alispán szerint erre nincs szükség, mert a bizottság maga is elrendelheti a fegyelmi eljárást és miután a panaszok súlyos természete ezt indokolttá is teszi, javasolja, hogy a bizottság ezt tegye is meg. Az alispán javaslatát elfogadták.

A távollevő tanfelügyelő ügydarabjait dr. Ber- thótv István tb. főjegyző referálta. A havi jelentés a tanítói karban múlt hó folyamán előfordult változásokról számol be. Több községnek és egyháznak tanítói pótlékok fedezésére államsegélyt kérő folyamodványát pártolólag terjesztették fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Füzesgyarmat községet a bucsatelepi második iskola haladéktalan felállítására kötelezték. A szarvasi tanyai tanító és a füzesgyarmati óvónő-választást megerősítették, Polónyi Kálmán orosházi tanyai tanitó lemondását pedig elfogadták.

Osváth János dr. csabai polgári fiúiskolái igazgatónak magán polgári leányiskola felállithatása és államsegély iránti kérvényét pártolólag terjesztették fel a kormányhoz.

Haviár Lajos kir. főmérnök a közutak állapotáról és a folyamatban levő útépítésekről referált. Jelentésével kapcsolatban elnöklő alispán felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a Gyula és Békéscsaba között levő vasúti megállóhely Biczerei tanyák elnevezése sem a határrész nevének, sem a történelmi emlékeknek nem telel meg, a határrész neve Siórét. Javaslatára megbízták az államépitészeti hivatal főnökét, hogy a megállóhely nevének megváltoztatása iránt teendő lépésekre nézve legközelebb indokolt javaslatot tegyen.

Még a kir. ügyészség és az árvaszéki elnök szokásos jelentéseit hallgatta meg a bizottság, amivel az ülés véget ért. — Délelőtt még a munkásügyi és pótadófelszólamlási, délután pedig az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartottak üléseket.

— Ah felség! A néni nem egyeznék belé, ő maga . . .

— És Gabriella szégyenkezve nézett Hek- torra, ki zavarában bajuszát rágicsálta.

— Micsoda ? Ezer ördög 1 — Henrik han* gosan felkaczagott. Hisz a fia lehetne. Na várjatok gyermekek, majd rendbe hozok mindent. Gravillon ur kövessen dolgozószobámba.

Midőn rövid fél óra múlva mindketten visz- szatértek, Flavigny asszony már ott ült a karosszékben s a theakatlanban vidáman zümmögött a forró viz.

— Kedvesem — kezdé a király — ez az utolsó este, amelyet igy kedélyesen együtt töltünk. E perczben hozták hirül, hogy menyasz- szonyom elindult Firenceből. Diszbandériumot akarok a határig elébe küldeni s ön Gravillon ur, majd átadja személyes üdvözletemet. Hogy a hosszú utón azonban ne unatkozzék egyedül, megengedem, hogy Gabriella kisasszony a királynő leendő udvarhölgyeként, mint menyasz- szonya elkísérje.

Flavigny asszony meglepetésében elejtette a csészéjét.

— De felség, Gabriella még naeyon fiatal.

— Természetesen, kedves Hortense, de még Hektor is fiatal, nagyon is fiatal magának — tette hozzá gúnyosan — éppen úgy, mint Gabriella nekem. Hagyjuk meg a gyermekeknek boldogságukat, mi ketten úgyis a régiek maradunk. És most gyermekek, adjátok ide a kár tyákat — csókra játszuk ezt a parthiet. Csönd, egy szót sem ! Hektor osszon !

3488/1904. Gyula város rendőrfőkapitányától

Hiid.et22Q.érL3r.

Gjula város tanácsa, mint I-ső fokú iparhatóságnak 9815—1904. számú megbízása folytán közhírré teszem, hogy Galbács Ferencz gyulai lakos a homokbánya szomszédságában levő volt szőlő területen, az ottani sertéshizlalók mellett

egy uj sertéshizlalótelepet

szándékozik létesíteni.

A telep engedélyezés iránt beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul folyó évi szeptember hó 21-dik napjának délelőtt 10 óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884 évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idézem meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson Írásban vagy szóval annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog.

Gyula, 1904. évi szeptember hó 15-én.

Dr. Varga Lajos,

309 1—1 rendőrfőkapitány.

T a n ii g y.

Beiratások az elemi iskolákba A gyulai róm. kath. elemi iskolákba az idei beírások oly együttesen és pontosan történtek, bogy az összes osztályok megtelve, sőt 4 tanterem zsúfolva van. A beirottak száma már az első napokban 1088-ra növekedett s az ezentúl iratkozók száma még mintegy 100-ra becsülhető. A beirottak és tankötelesek számának egybevetéséből kitűnt, hogy a tanköteleseknek 92 százaléka már tényleg fel jár az iskolába. Az itt elmondottak álla-i nak különben az összes gyulai elemi iskolákra.

Tanítónő változás. A gyulai belvárosi r. kath. elemi leányiskola I. osztásának több éven át volt szorgalmas és buzgó tanítónője Páskuj Etelka az uj-kigyósi községi iskola tanítónőjévé választatott meg. Helyette az I. osztály vezetését egy irgalmas nővér fogja ellátni.

Tanítók kinevezése és áthelyezése. A vallás és közoktatásügyi miniszter Frankendorfer Róbert okleveles tanítót a csaba-erzsébethelyi áll. elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Ugyancsak a kultuszminiszter Kurtz Samu csabai áll. elemi népiskolai rendes tanítót jelen minőségében áthelyezte az uj pesti áll, elemi iskolához, helyét pedig Prisz- tavok Endre csabai-erzsébethelyi áll. ellemi iskolai rendes tanítóval töltötte be.

A békéscsbai Rudolf főgyimnasiumból eltávozott Eisert Árpád tanár helyét, a gyimnasiumi bizottság ideiglenesen Petzt László tanárjelölttel töltötte be.

Nyugdíjazás. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium Kéri István nagyszénási uradalmi, Brózik Károly és Hrool János békéscsabai ág. hitv, ev. tanítókat állandó nyugdíjba helyezte.

Hírek.

Kossuth-szobor leleplezés Orosházán. Magasztos szép ünnepe van ma Orosházának. A község közönségének áldozatkészsége folytán emelt Kossutb- szobrot leplezik le a mai napon nagyarányú ünnepségek keretében, amely ünnepségnek kétszeres jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy a sám soni balsikerü kísérletet leszámítva, ez a legelső Kossuth-szobor, amelyet Békésvármegye területén felállítanak. Eltekintve ama nagy érdeklődéstől, amely a mai szoborleleplezés iránt Békésvármegye hazafias közönségének széles rétegeiben megnyilvánul, országos jelentőségűvé teszi az ünnepet — Kossuth Ferencznek, az országgyűlési függetlenségi párt elnökének és a párt számos neves tagjának a leleplezés alkalmából Orosházára való lejövetele, amely elé mindenfelé érdeklődéssel tekintenek. — Kossuth Ferencz több függetlenségi képviselő tár saságában tegnap este félhót órakor érkezett meg Budapestről Békéscsabára, ahol másfél óra hosszat időztek s a fél nyolcz órakor induló vonattal Orosházára utaztak, Orosházán diszküldöttség és lovas bandérium fogadta a vendégeket, akiket

Veress József orsz. képviselő üdvözölt Kossuth Ferencz és a vele lerándult képviselők a szoborleleplezés után rendezeudő banketten is részt vesznek és délután visszautaznak a fővárosba. A leleplezési ünnepélyen előreláthatólag óriási közönség lesz jelen. Gyula város tanácsa s Békéscsaba elöljárósága külön is képviselteti magát. Ezenkívül a csabai szabadelvüpárt és a csabai polgári kör tagjai testületileg vesznek részt az ünnepélyen. Gyuláról és a vármegye számos községéből is sokan készülnek átmenni Orosházára.

Vármegyei közgyűlés. Október hó első felében tartja a vármegye törvényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését, mely rendszerint egyik legfontosabb mozzanata a törvényhatóság öszkormányzati életének. Ekkor kerülnek ugyanis tárgyalás alá a jövő évi költségelőirányzatok és velük kapcsolatban, de azokon kívül is rendszerint az őszi közgyűlésekre kerülnek sorra a legfontosabb ügyek. A jövő havi közgyűlés előkészületei már nagyban folynak a vármegyén, elkészült a házi pénztári költségvetés javaslata, a mely az életbe lépett fizetésrendezési törvény folytán tételeiben lényeges változáson megy keresztül, valamint az 1905. és 1906. évre szóló közúti költségvetési javaslat, a mtjlylyel kapcsolatban a keresztülviendő nagyobb építkezések elrendelése iránt kell határozni. A házi pénztári költ ségvetésro vonatkozó állandó választmányi javaslat a közgyűlést 15 nappal megelőzőleg közzéteendő lévén, az állandó választmány már a jövő héten, szeptember 23 án ülést tart. A közgyűlés határidejét október 11. napjában állapították meg.

A vármegye közúti költségvetése 1905. és 1906.

évekre már elkészült és az arra vonatkozó tervezetet a közigazgatási bizottság hétfői ülésén el is fogadta és az októberi közgyűlés elé terjeszti. A költségvetés összegezése szerint 1905. évre a bevételek : 722.961 K 45 fillérben, a kiadások: 680.000 koronában ; 1906. évre a bevételek : 505.169 K 90 fillérben, a kiadások : 505.000 koronában irányoztalak elő ; a bevételekben a két év között mutatkozó különbözet jórészben onnan áll elő, hogy a folyó évre megszavazott, de fel nem használt beruházások czimén 184-635 korona pénztári maradvány vitetik át a jövő évre. A következő két évre előirányzott kiadások főbb tételenként a következőleg oszlanak meg: személyi járandóságok mindkét évben 9460 K, dologi kiadások mindkét évben 8500 K, utfentartási és felügyeleti költségek 1905-ben 97.050 K, 1906-ban 99.050 K, uj utak és hidak építésére 1905-ben 165.000 K, 1906-ban 40.000 K, vasúti állomások útjaihoz való hozzájárulások mindkét évben 17.000 K, helyiérdekű vasutak támogatására 1905-ben 63.000 K, 1906-ban 40.000 korona. Tartozások törlesztése 1905-ben 255.890 K 42 f, 1906 ban 224205 K 89 f. A törvényhatóságot és a közönséget ezúttal az újabb beruházásokra rendelkezésre álló összegek miként való felhasználása érdekli leginkább. — Az uj utak és hidak építésére 1905-re felvett 165.600 korona terhére előirányoz- tattak : a szeghalmi hid újjáépítésére 50.000 K, a gyomai hid újjáépítésének első részlete 100 000 K és a gyulai pálinka-ház utcza (vámos-ut) kiépítésére 15.000 K, 1906. évre pedig a gyomai hid költségeinek másedik részlete 40.000 K. Helyiérdekű vasutak segélyezése czimén felvétetett az Orosháza — szentes—csongrádi helyiérdekű vasútra megszavazott 80.000 K, a két évre egyenlően elosztva, a Géza megálló—tótkomlósi vasútra megszavazott 23.000 K, az 1905. évre, valamint a részletekben megszavazott segélyek czimén, a gyula—barakonyi vasat 60.000 K segélyének részletei és kamatok czimén 1905. évre 8.160K, 1906. évre 7.920 K, végül a tartozások czimü rovaiban a mezőtúr— kunszentmártoni vasútra megszavazott 40.000 K két részlete 4000—4000 korona. A költségvetés szerint úgy a kézi mint az igás minimum összege az eddigi 3, illetve 6 koronában, a százalék szerinti útadó kulcsa pedig szintén az eddigi 10°/o-kal vétetett fel a költségvetésbe. A költségvetés a törvény értelmében 15 napi előleges közszemlére van kitéve.

Békésvármegye közkórhazának 1903. évi működéséről szóló évi jelentés dr. Berkes Sándor kór-