Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-11 / 37. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. szeptember 11. 37-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre __________ 10 K — f Fé l évre-------------------- 5 K — f Év negyedre__________ 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: lír. BODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Nyomott hangulat. Tagadhatatlanul vannak aktuális kérdések, amelyekkel hivatásból, kötelességérzetből is szívesen foglalkoznánk, de minden kérdést, minden hangulatot abszorbeál a nyomott anyagi helyzet és az abból fakadó bizonytalanság, kedvetlenség és lehangoltság. Nyomott a hangulat a közgazdaság minden ágánál: a közép és kisbirtokosban ép úgy, mint a kereskedőben és iparosban ; mindenül kétségbeesetten, vagy már elfásul- tan néz a közel jövő' vigasztalan pespekti- vája elé. Ez a gazdasági esztendő — félünk tőle — hogy gyászbetükkel lesz megörökítve a ma élő nemzedék krónikájában. Fejleményei, következményei ez idő szerint egyszerűen kiszámithatlanok. A legnagyobb baj természetesen a kedvezőtlen termés. Czélzatosan írunk kedvezőtlen és nem rósz termést, mert általánosságban nem minősíthetjük rosznak. A múlt század hetvenes esztendeiben egész sorozata volt az ideinél roszabb termésű esztendőknek, a nélkül, hogy eme rósz terméseknek végzetes hatását megközelítőleg is oly fokban sínylettük volna, mint az idei kedvezőtlen termését. Épen az a végzetes szerencsétlenségünk, hogy egyetlen egy kedvezőtlen mezőgazda- sági termés ma oly nagy bajokat tud ránk zúdítani, mint aminőket néhány évtized előtt nem okozott rósz termések egész sorozata. A hazai sajtó s annak keretében szerény lapunk is sokszor fejtegette az egyoldalúságból egyátalán nem, vagy csak csigalépésekkel kibontakozó mezőgazdasági rendszernek hátrányait és veszedelmeit. Igaztalanság volna állítani, hogy az intensivebb gazdálkodásra való átmenetei érdekében a kormány, a gazdasági egyesületek és maga a közvetlenül érdekelt közép és kisbirtokos osztály is egyátalán semmit se tettek volna, de — fájdalom — az és amennyit cselekedtek, csupa kezdetlegesség, csupa kísérlet és a kísérletekről szólva, melyek mindig busás tandijat követelnek, sok téren igen sok volt a bal kísérlet is. Az iparfejlesztés terén pedig nemcsak hogy nem javult, hanem határozottan romlott a helyzet. A nagy és a kisipar fejlődésének a mi sajátságosán különleges viszonyaink között különben is óriási hátrányai vannak. A tőke szűke, a drága hitel, a nagy koczkázattál járó bizonytalan hitelnyújtás, a hiányos szakoktatás, a külföldi verseny, a szerencsétlen vámpolitika; mindegyik külön külön is kerékkötője, együttes hatásában pedig valóságos akadálya az ipar fejlődésének. Ezekhez a bajokhoz járult most a nagy és kisipar minden szakmájában egy év óta lábrakapott s mindinkább elharapózó sztrájk és bojkott, amelyek már nemcsak az ipar fejlődésének újabb kerékkötői, hanem magában szűkös exisztencziájában támadják, mondhatni mindennapi kenyerétől fosztják meg a munkaadó iparost és a munkást egyaránt. Mindaddig, rnig vagy a munkások maguk nem jutnak — és pedig elsősorban saját jól felfogott érdekükben — más meggyőződésre s önként nem mondanak le a magyarországi kedvezőtlen viszonyok között reájuk nézve s immi sikerrel nem kecsegtető, sőt első sorban épen őket sebző sztrájkok és bojkottok fegyveréről ; vagy amig a kormány és a társadalom, ha kell, a czél érdekében a legdrasz- tikusabb eszközökkel és intézkedésekkel is nem teszi lehetlenné, ha nem is az önmagában véve megakadályozhatlan sztrájkokat, hanem a sztrájkok és bojkottok nyomán keletkezett terrorizmust, amelynek végzetes hatása, hogy a dolgozni akaró munkások is — pedig ezek közé tartozik a sztrájkba kény- szeritettek óriási többsége — kedvük, meggyőződésük és önérdekük ellenére munkát- lanságra és ebből eredő sivár nyomorra lesznek kárhoztatva : mindaddig nálunk nemcsak iparfejlesztésről, hanem a még létező ipar fentartásáról és megóvásáról sem lehet beszélni. Az ipari sztrájkok, hatásukat és következményüket illetőleg, egy esztendő óta legalább is annyi, ha ugyan nem több bajt és kárt okoztak, mint maga a kedvezőtlen termés. Az utóbbi csak drágaságot vont maga után, ami szintén baj, de olyan baj, amelyből a termelők óriási nagy részének meg van a haszna is. A drágaság, az ínség és az ezekből keletkező nyomott hangulatnak osztályrészesei a sztrájkok és bojkottok áldozatai : a tétlenségre kárhoztatott önálló iparosok, az éhező ipari munkások, napszámosok és a valamennyiök kereset hiányát sinylő értelmiség és kereskedő osztály. Békésvármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-ik évben. A vármegye igazoló választmánya pénteken délután dr. Márki János elnöklete alatt tartott ülésében állította össze a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1905. évre érvénynyel bírandó névjegyzékét. A bizottság az adóhivatali kimutatások alapján összeállított és közszemlére kitett ideiglenes névjegyzéket átvizsgálván, arra vonatkozólag a következőket határozta: Törölte a névjegyzékből azon alapon, hogy más vármegyében lakosak, vagy ott is birtokolnak és TAROIA, A japán irodalom. Japán irodalmának legsajátosabb jellegzetessége a benne erősen gyökerező kinai szellem. Az óriási kinai birodalom geográfiai közelsége, a két ország lakóit erős kapocsként összekötő fajrokonság, az egykori politikai konstellácziók s Kínának sokkal korábban felpezsdült kultur- élete eléggé érthetővé teszik, hogy a testvérnép eleinte kizárólag a kinai szellem müveiben gyönyörködött. Ez az erős hatás oly sok évszázadon keresztül tartott, hogy a japán irodalom még máig is csak kevés eredetit alkotott, az első japáni császárok korában pedig szinte kizárólag a kinai irodalomra és bölcsészetre vetette magát. Jelentékenyen hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy az előkelők és müveitek nyelve a kinai nyelv volt, mely körülbelül olyan szerepet játszott náluk, mint a németeknél egykor a franczia, vagy nálunk a latin. Egyedül a költészetben uralkodott tisztán a japáni szellem, úgy, hogy az első költészet — mint különben mindenütt — itt is népköltészet volt. A kinai betűk és nyelv ismerete már a VI. században általánossá lett, de a nyelvet úgy vették át, hogy utóbb azt már maga a kinai nem értette meg. A japánok ősi nemzeti erejének egyik sajátsága ez, hogy roppant tanulékonyságával, éberségével és utánzó képességével mindig elleste az előtte járó kulturnemzetek műveltségének elemeit s azokat saját kultúrájával oly ügyesen tudta vegyíteni, hogy az — a mellett, hogy bizonyos nemzeti zománczot kapott — sok tekintetben túlszárnyalta a mesterekéit. Ez a tanulékonyság és főleg a tanultak gyakorlati alkalmazásának rendkívüli képessége a japáni irodalom fejlődésére már annak gyermekkorában is óriási befolyással volt. Mig ugyanis a kinai nyelvet úgy vették át, hogy azt nemzeti szellemben lehetőleg átgyurták, addig a kinai képírással, mert belátták annak fontosságát, hogy a kinai Írásjelekkel megértettethetik magukat mindama népekkel, melyek e jelekkel éltek. Máig a kinai betürendszert használják, de emellett van egy negyvenöt betűből álló szótagírásuk is. A tudomány nyelvéül pedig tisztán a kinai irodalmi nyelvet fogadták el. Legelső nyelvemlékük Jimmu Tenno, az első japáni császár (Kr. e. 660) korából való, bár ily messze időkig természetesen csak a hagyomány szálai viszik föl a japán nyelv — Jamatokotoba — fejlődésének történetét. írott emlékeik csak a Krisztus utáni VIII. századból vannak, azok is a költészet köréből, mely a prózánál jobban meg tudta őrizni függetlenségét a kinai irodalom ősrégi időkig visszamenő hatásával szemben. Ez emlékek közt értékre első helyen áll a 712-böl való Ko-dsi-ki (Régi korok történetei, mely bizarr képekben és igazi keleti szinérzékkel dolgozza fel az ősi mondákat s a nemzeti mythologiát. E gyűjtemény — melyet a hires filológus: Motoori Norimaga restaurált — úgy irodalmi, mint főleg történeti szempontból egyik legbecsesebb emléke a régi japán irodalomnak és a japánok előtt máig is a legnagyobb tisztelet és kegyelet tárgya. Valamivel későbbi eredetű (Kr. u. 720) a Ni-kon-gi, (Japán történetei hasonló tárgyú is, de kinai nyelven Írva Sirolin’q a soktól mihathatós te0™' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idillt bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 9—52 Hiap-anls mai száma lO old.al.
