Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

1904. augusztus 28. BÉKÉS 5 sebesülve összerogyotf. Gale ekkor maga ellen fordította a fegyvert és főbe lőtte magát. Mind a ketten haldoklanak. A gyulavarsándi csendőrség az esetről jelentést tett az aradi kir.ügyészségnek amely rögtön meginditta a vizsgálatot, Községbeli emberek az vallották, hogy Gale rendkivül féltékeny volt a feleségére és folyton km zta. Az asszony végre megunta a folytonos zaklatást és megszökött tőle. Gale többször hivta vissza, az asszony azonban nem volt hallandó hozza többet visszatérni. E fölött való elkeseredésében követte el Gale a főttét. TŰZ Gyulaváriban. Gróf Almásy Dénes szigeti majorjában a „toldásban“ folyó hó 22-én reggel a legszélviharosabb napon tűz keletkezett, mely rövid idő alatt elhamvasztott egy kazal bükkönyt, 3 ka­zal búzát, 1 kazal árpát, 2 cséplő szekrényt és 2 elevátort. — A tűz környékén a tűzoltóság a legnagyobb erőmegfeszités utján tudta csak a lán­gokat lokalizálni s közben a legexponáltabb he­lyen egy asztagot meg is óvott a tüztől. — A kár 46000 korona. Összeszurkált legény. Füzesgyarmaton Szent István napján a nagykorcsmábau végzetes kimene­telű verekedés volt. Eke Lajos és Tóth Sándor va­lami csekélységen összeszólalkoztak, aminek a vége az lett, hogy Eke félholtra szurkába Tóth Sándort. A késelö legényt a csendőrök letartóztatták. Csaló czigányok. Koós Sándor szeghalmi föld földmives két lovat árusított folyó hó 11-dikén a gyomai vásáron. A lovakat 480 koronáért adta el két czigánynak. A vásár megkötése után a lovak kai a czédulaházhoz mentek, hogy megváltsák a passzusokat. Az egyik czigány be ment a czédula- házba, mig a másik elvezette a lovakat. Később a czigány kijött a czódulaházból s a kezébe nyo­mott Koósnak valami régi passzust, azt mondván, várjon egy kissé, mindjárt vissza jön, azzal odébb állott s Koós csak későn vette észre, hogy se pénz, se ló — a czigányokkal eltűnt lovainak is nyoma veszett. — A csendőrsóg nyomoz a csaló czigányok után mindenfelé. A jÓS halála. Szarvason Maszlag János tekin­télyes kisgazda öngyilkosságot követett el. Háza padlásának egyik gerendájára felakasztotta magát s mire észrevették Maszlag már kilehelte lelkét. Az öngyilkosságot annak körülményei teszik érdekessé. — Maszlag a jövőbe látó ember hírében állott Szarvason s e réven sok legenda kering róla a nép között. Ismerősei azt állítják, hogy Maszlag a mos tan uralkodott aszályból a végítélet közeledését ol­vasta ki. Szentül hitte, hogy a világnak nemsokára vége lesz, amit ő nem akarván bevárni, önként vált meg az élettől. Igen valószínű, hogy cseleke Hetét pillanatnyi elmezavarában hajtotta végre. Lezuhant a toronyról. Rettenetes módon ért véget Endrődön Zadrubecsnik Pál békéscsabai bádo gos, ki a róm. kath. templom tornyán tatarozási munkát végzett. Hétfőn is fentdolgozott a szédítő magasságban, amikor egyszerre rémes vihar kelet­kezett. Zadrubecsnik nem törődve a körülötte tom­boló orkánnal, tovább is nyugodtan folytatta mun­káját, miközben borzalmas szerencsétlenség történt. A fergeteg megkapta a bádogost és lerántotta a toronytetöről. — Zadrubecsnik fejjel lefelé zuhant. Hatalmas ivet irt le a zuhanó test és rácsapódott a templomudvar hegyesvégü vaskerítésére, amely darabokra tépte. A boldogtalan abban a pillanat­ban meghalt s igy az előhívott orvos már mit sem segíthetett rajta. Hét árvát hagyott hátra. Rablás az ivóban Orosházán Ács Pál 65 éves földmives együtt iddogált a Dorner-féle depóban Bába János bokszegi illetőségű suhanczczal. Bába előbb leitatta az öreg embert s azután elrabolta tőle 60 koronával terhelt pénzeszacskóját, amely az öreg nyakába volt akasztva. A pénzt hamarosan elmulatta pajtás iival. Ács Pál pedig jelentést tett az esetről s Bába Jánost mulató czimboráival, név- ezerint Benta Józseffel, Kvank« Mihálylyal és Dénes Mihálylyal egyetemben, akik szintén tudtak a do­logról, letartóztatta a csendőrség. Szerencsétlenség a vadászaton. Nagy Ferencz békési lakos egyik czimborájával vadászni ment a „Rossz“ erdőbe Sötét este volt már s a sötétben a czimbora, aki őzre lesett, őznek nézte Nagy Fe­renczet s mintegy 40 lépésről belesörétezett. Nagy súlyosan, de nem életveszélyesen megsérült. Laká­sán ápolják. Eljegyzés. Cziriák Béla, a békési ev. reform, főgimnázium vallástanára eljegyezte Kolosy Gizikéi, Kolosy Mór egri főreáliskolai tanár leányát. Betegség elöl a halálba. Vésztőn Pethes Imre 66 éves gazda ember fia lakásán felkötötte magát a mestergerendára. Mire tettét észrevették a ház­beliek, az öreg már nem élt. Az öngyilkosság oka gyógyíthatatlan betegség. Szökési kísérlet a csabai járásbíróság foghá­zából. Pallér József, aki a vasúton elkövetett lopá­sokért hüsöl a csabai járásbíróság fogházában, hét­főn reggel szökést kísérelt meg. Mikor a többi ra­bokkal az udvaron sétáltatta Cséfai Péter börtönőr, egyszerre kilépett a sétálók sorából s vad futással menekült az utczára. A börtönőr nyomban utána rohant a vakmerő szökevénynek s nem tévesztvén pillanatra sem szem elől s nagynehezen sike­rült a Vasút utczéban, a Kugel-féle vaskereskedés előtt a járókelők segítségével nyakon csípni a fog­ságot unt rabot. — A szökési kísérlet s az ennek nyomán keletkezett hajsza nagy riadalmat ekozott a Va:ut-utcza közönsége között. Megfojtott csecsemő. Endrődön özv. Gyurits Jánosnó szül. Szabó Erzsébet újszülött gyermekét megfojtotta s azután elásta az udvaron. A bestiális asszony önként jelentkezett a hatóságnál, ahol arra a kérdésre, „miért emésztette el csecsemőjét“, min­den felvilágosítás«; megtagadott. Az ügyet áttették a gyulai kir. törvényszékhez. A játék vége. Szörnyű vége lett a héten Gyo­mén egy 13 éves fiúnak. Roosz Mihálynak hívják a boldogtalan teremtést. Játszó pajtásaival volt együtt atyja házában, ahol a gyermekek hintáztak. Roosz Mihály a hintán ülve tréfából úgy szorított* a kö­telet a nyaka köré, hogy nem bírta visszacsavarni és a kötél megfojtotta. Mire a megrémült játszó­társak a fiú szüleit kihívták, a szerencsétlen Roosz Mihály már kiszenvedett. Tóth László czimbalom-müvész hazaérke­zett s tanítását megkezdette. A nagyérdemű közön­ség szives pártfogását kéri. Tarka képek. Végre megváltozott az időjárás, de sajna már késő, köpenyeg után eső. Kukoricza már úgy sem lesz. Mivel hizlaljuk a disznót, már a kinek van disznója. Nehéz időknek nézünk eléje, a gazdasszo- nyoknak jó lesz már most előrelátóan vigyázni a kamarára, hogy idő előtt ki ne fogyjon, mert üres kamarának bolond a gazdasszonya. Amilyen meleg volt eddig, egyszerre olyan hi­deg lett. S ami fő, a nagy pornak se hire, se hamva. Most aztán lehetne járni színházba, nincs semmi ki­fogás, a színészek is jól játszanak — de egy nagy bökkenő van, hogy mindenki sajnálja a pénzt, rész­ben mert nincs, részben mert akinek van, az is fél, hogy nem lesz elég. — A gyulai szinpártolás tehát tisztán pénzügyi viszonyokra vezethető vissza s es- ténkint a színház ennek grafikai képét mutatja. A Ja nodes társulata pedig a művészet magas színvonalán áll, olyanon, hogy bátran állíthatjuk : a legnagyobb műélvezetet nyújt egy-egy előadásuk. A héten a »Pálinka« előadása nyújtott igen magas műélvezetet, sajnos, hogy Gyulán már ennek a ne­mes italnak sincs keletje. »Draga Masin« már több embert vonzott a színházba, az igaz, hogy kevésbé intelligenst, mert a karzatok voltak inkább megtelve, pedig ez a darab várakozáson felül a kényesebb igényeket is kielégíti s a mellett friss történeti vo­natkozásainál fogva elejétől végig érdekfeszitő. Ami nincs meg a színházban, az meg van a »Komlódban. Ott vig az élet. Persze oda járnak a szép színésznők is s ezek bizonyára sok férfi vendé­get vonzanak oda. Fi se hl tata különben mostanában ki is tesz magáért, mert nemcsak az étlapon, de tényleg kitűnő ételről és italról gondoskodik. A legszórakozottabb mulatság marad azonban mindenkor Gyulán úgy mint Méhkeréken a hires »kalabriás parthie«. A »Komló«-ban is játszódott le egy ilyen nevezetes játszma a héten, akik értenek a kalabriász nyelvhez, azok tudni fogják ennek kiszó­lásait. Jónás ur és társai játszottak s Messinger ur kibiczelt — messziről, t. i. a másik asztaltól. Jónás ur ment be tökre, megkontrázták s ö bemondta a rekontra béla-kasszát. Messinger ur erre közbeszólt: — Hallja maga Jónás, hát maga olyan büszke, hogy a terczet be sem mondja! — Fogja be a száját kibicz, kontrázott erre Jónás ur. — Mit, én fogjam be a számat, mikor maga játszik, na hallja, ez volna csak a szép. Azt mondják, hogy erre Jónás ur egy külön játszmát kezdett s Messinger urnák akart adni egy olyan quartot, amit egy quint tuletroával lehetett volna csak ellensúlyozni. Végre is ebben a külön játszmában Messinger ur bemondta az ultimót — fizetett s mint jogaiban megsértett kibicz, távozott a játék színteréről. Azóta sem beszélnek kalabriász-körökben más­ról, mint erről a játszmáról. —ss - ó. ] Színészet. Változó sikerű volt az elmúlt színházi hét a színkör látogatottsága tekintetében. Az Ördög pilu- láinak látványosságai két estén egészen telt házat csináltak, mig volt — annál mindenesetre értékesebb — darab és előadás, amelybe csak gyér számú közön­ség jutott. A változó érdeklődés mellett is a föld­szinti közönség elég szép számmal látogatja az elő­adásokat, csak páholyközönségünk tűnt el és egy­két kivétellel, minden páholy üresen áll az előadások alatt. Talán a beállott hűvösebb időjárás, no meg az előadások megérdemelt jó hire, ezen is változtatni fog. Ördög pilulái. Három este, szombaton, vasárnap és hétfőn adták este a régi, látványos bohózatot, mondhatni csoda számba menő sikerrel. — Hisz csodának kell mondanunk a mai viszonyok között, ha egy darab két nap egymásután zsúfolt házat csinál. A rendezés nagy és jó felszerelésű színpadunk előnyeit teljesen kihasználta, hogy a darabban előforduló látványos­ságokat érvényre juttassa és a gondosan és ügyesen összeállított szép díszletekkel ez lehetővé is vált. A közönség naivabb része erősen bámult a sok csodán és jól mulatott a sok bohóságon. A szereplőknek csak a fáradságból jut ki a darabban, de egyik szerep sem olyan, amelyért külön való felemlité- süket ambiczionálhatnák. Azért csak Hetényi Elemért nevezzük meg, aki pompásan adott elő zajos tetszés mellett egy couplet-betétet. Casanova. Gyulán úgyszólván újdonság számba megy még az a kitűnő magyar operette, amely, — ha nem ma­gyar termék lenne, — már ezóta bejárta volna a müveit világot. Az előadás maga remek volt, csak az a kár, hogy nem zsúfolt ház nézte végig. — A czimszerepet Szántó személyesítette teljes sikerrel. Csengő, tiszta hangja általános tetszést aratott s alakítása is kitűnő volt. A darab hármas női szere­pében (Marion, Pompadour, Lia) Parlaghy Kornéliát láttuk, ki már játszotta ezt a szerepet Gyulán. Most még fokozottabb mérvben érvényesültek művészi qualitásai, melyek ebben a kiváló szubrett tagjában a társulatnak oly teljes mértékben vannak meg, hogy őt első rangú művésznővé avatják. Énektudása, kellemes, behízelgő hangja, mely nem tulerős, de szerepköréhez illő, bármely színpadon elsőrangú. Ez este különösen csillogtatta hangját s mindéhez járulták remek toilettjei, melyek teljes elismerést érdemelnek mindenkor. Sürü taps jutalmazta min­den jelenését. Mezey Mihály (a sátán, Pietro) jeleske­dett magas, élvezetes tenorjával. Leöoey (Bonaparte, XV. Lajos) tetézte a sikert s a többi szereplők is mind a társulat elsőrangú voltát dokumentálták pre- cziz, gondos játékukkal. — A mellékszereplők közül különösen kivált Kiss Mariska fenomenális szépsé­gével, értelmes beszédével s játékával. A zenekar is derekas munkát végzett és sok tapsot kapott. Nőemanczipáczió. Kevesen nézték végig Szigeti régi, jó darabját, a Nőemanczipácziót, melyet a darab kitűnő alakjai s helyzetei tesznek még ma is élvezhetővé, ked­vessé a színpadon. A főszerepet szívesebben láttuk volna Parlaghy helyett a Székely Irén kezében, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom