Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-07 / 32. szám
1904. augusztus 7. BÉKÉS 7 is telnék az est, ha az óriási portól nem fulladoznék az ember a kertben ! És nem elég még a po’ból annyi, amennyit' az Isten adott, de az ott sétáló némely hölgyek talán élvezetet találnak abban, hogy hosszú ruhájukat utczahosszat vonszolják maguk után a porban ott, mely által égig érő port vernek fel! Hölgyeim kérem, miért nem kímélik önnönmaguk és embertársaik drága egész ségét! Az Istenért, ne tegyenek ilyet, lássák, hogy a polgármester ur csak akkor öntözteti a kertet, ha katonazenét várunk, legyenek tehát irgalommal a cselédeik iránt is, hisz az lehetetlen, hogy egy, olyan nyakig poros szoknyát ki lehessen kefélni ! Nagy átok súlya nehezedett reánk, az bizonyos, ez a hallatlan drágaság, megáll az eszünk, mi lesz ebből még. ez az iszonyú hőség, ez a véghetetlen szárazság, tönkre kell mennünk feltétlenül! De ha már a sors nem könyörül rajtunk, drágaságot, ínséget küldött ránk, enyhítsünk bajainkon legalább ott, ahol lehet, kérünk tisztább utczákat, egy kis öntözést, ne legyünk teljesen elmaradtak, haladjunk a korral! Asszonyok nyári foglalkozása! Minden háziasszony egyi k legfontosabb föladatának tekinti, évente legalább is egyszer fehérnemü-szekrenyét alaposan kiüríteni, és minden egyes darabot, — ha az nem is lett használva, — keresztülmosni, ook vidéken szokásos a már mosott fehérneműt egy napig a fűre teríteni, a hol a napsugarak azt, szorgalmas öntözés közben, fehérítik. Nálunk ez a módszer kevésbé szokásos, attól el is tekinthetünk, ha a fehérneműt jó mosószerekkel kezeljük, pl. a Schicht féle Asszony dicséret mosókivonattal beáztatjuk, aztán Schicht- féle 8zinszappannal (Szirvas vagy Kulcs-jegygyel) beszappanozva, jól kimossuk és alaposan kiöblítjük. Ajánlatos még a fehérneműt mosás után Schicht- féle fehérítő szappannal (védjegye „Hattyú a csillagban“) kifőzni. A siker minden háziasszonyra nézve kielégítő lesz. A „Schicht“ név kezeskedik minden e név alatt előforduló mosószerek helyes alkalma zása mellett a tisztaság, és kártalanságért, valamint a teljes sikerért. Dr. Major Simon ügyvédi irodáját Gyulán, a Reisner-féle gyufagyárral szemben, a Philipp házban megnyitotta. 254 2—3 Foulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 70 krig meterenkint. Blúzok és felöltőknek. Bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Dús választékú mintagvüjtemény postafordulattal. Henne- berg, Zürich. 60 5—6 $ Ezer o rvos aj á n I j a mint egjobb áplálékot 00 7 00 o 05 egészséges és gyomorboteg Gyermeknek , Kitünően bevált hányás, bélhorut, hasmenés, szorulás s.a.t. eseteiben. Gyermekek kitünően fejlőd nek általa és ne- — szenvedne! emésztési zavarokban Kapni gyógyszerta rakban és drogériákban. Gyár R.Kufeke BERGEDORFHAMBURG ÉS WIEN, A szegedi színtársulat Gyulán. Szombaton kezdi meg dr. Janovics Jenő szegedi színtársulata előadásainak sorozatát a gyulai »Erkel Ferencz« színkörben. A társulat öt hetet szándékozik Gyulán tölteni és gondosan összeállított műsorával, amelynek túlnyomó része újdonságokból fog állani, valamint művészi nívón álló előadásaival fel- költeni és megnyerni reméli közönségünk érdeklődését és támogatását. A bemutató előadás „Boszorkányvár“ lesz, amelyben az operette személyzet és utána a »Toloncz«-ban a népszínmű ensemble mutatkozik be. A társulat teljes személyzetével vonul be Gyulára, amelyben, mint az alábbi névsorból olvasható, sok ismert kiváló müvészerő van úgy, hogy azt vidékiek egyik legjobban szervezett társulatának mondhatjuk. A beküldött névsor a következő: Dr. Janovics Jenő igazgató, főrendező, Bihari Ákos drámai rendező, Leövey Leó operette és népszínmű rendező, Müller Ottó karmester vezénylete alatt a cs. és kir. [46-ik gyalogezred zenekara, Kunossy Ernő ügyelő, Poprádi Árpád súgó, Korálek Miksa főpénztár- nok és igazgatói megbízott, Orosz István főruha- tárnok 4 segéddel, Erőss József festő 2 segéddel, Kapicza János fődiszmester 8 segéddel, Barna István szertárnok és szinlaposztó négy segéddel, Zombori Ferencz szinházszolga. Előadó személyzet. Férfiak: Bihari Ákos drámai hős, Czakó Gyula lyrai szerelmes és naturbursch, Csatár Győző jellemszinész, Hetényi Elemér komikus, László Gyula bonvivant, Leövey Leó operette buffo és komikus, Mezey Mihály opera, operette tenorista, Mezey Péter kedélyes apa, Nógrády Albert énekes bonvivant, Pataki József drámai apa és jellemszinész, Parlagi Lajos siheder komikus, Szántó Gáspár opera, operette bariton és népszinmüénekes, Antali! Antal, Beke Gyula, Boross Pál, Balog Sándor, Erőss József, Gulyás Antal, Kertész Sándor, Kozma Pál, Odry Gergely, Sarkady Andor, Vámos Jenő, Zajonghy Elemér, kar és se- gédszinészek. Nők: Cs. Almásy Julia, drámai anya, K. Árpássy Kata, operette és népszínmű komika, Hettyei Aranka, drámai hősnő, Kiss Irén, vígjátéki anya és komika, Kiss Mariska, Kovács Lili, társalgási színésznők, Mezey Jolán, operette énekesnő, Mészáros Gizella, naiva, Parlagi Kornélia, operette soubrette és népszinmüénekesnő, Radó Anna, operette énekesnő, Somló Margit, drámai szende, Székely Irén, opera, operette, koloratur primadonna, Antali! Antalné, Boross Pálné, Cz. Miklóssy Margit, Kovács Fanny, Kunossy Ernőné, Leövey Leóné, Mérejr Izabella, Nagy Emilia, Sarkady Andorné, Vámos Jenőrié, Virág Irma, Z. Pető Julia, segédszinésznők és kardalosok. Gyermekszereplők : Beke Juliska, Beke Mariska és Kunossy Pistike. Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedéseben Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Színházi Lapok. A szombaton megnyíló színi saison tartama alatt a gyulai Corvina nyomda kiadásában „Színházi Lapok“ czimmel időszaki újság fog megjelenni, a melynek szerkesztője „Koh-i-noor“ név alatt rejtőzködik A kibocsátott hirdetmény szerint élénk tartalommal szerkesztendő irodalmi termék naponként délben fog megjelenni és előfizetési ára az öt hetes saisonra 1 korona 50 fillér egyes szám ára 4 fillér lesz. Szerelmek. Ez alatt a czim alatt nem sokára könyv fog megjelenni, egy csomó ügyesen megirt, érdekes novella, amit Palatínus József hirlapiró- társunk, a »Békésmegyei Közlöny« segédszerkesztője irt. — A 10—12 ives kötetre terjedő munka szeptember hó második felében jelenik meg a könyvpiaczon. Előfizetési ára 2 korona. A ..Zenélő Magyarország,“ zongora- és hegedü- zenemüfolyóirat most megjelent XI. évfolyam 15. füzete a következő szép zenemüujdonságokat közli : I. Cipollone Alfonso „Madrilena“, spanyol táncz. II. Halfdan Kjerulf „Albumlap.“ III. Zsadányi Armand „VII. Magyar ábránd : „Csak titokban akartalak szeretni.“ Magán hegedűre. IV. Blanke H. „Ariadne“, keringő. Ily gazdag tartalommal jelenik meg ezen, minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemüfolyóirat minden egyes füzete úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket, — melyek az óv leforgása alatt megjelennek, — a havonta kétszer megjelenő, mindenkor 10—12 oldalon kapják. Előfizetési ára, egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre 6 korona, negyedévié (6 füzetre) 3 korona. Előfizetni, a most folyó III. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalá- ban Budapest VIII., József-körut 22/24., hol egyúttal minden, nyomtatásban megjelent zenemű, a legolcsóbban megszerezhető. Közgazdaság. Elmaradt országosvásár. Folyó hó 3-ikán és 4-én kellett volna megtartani Vésztőn az első országosvásárt. A vásár azonban a hasított körmü állatok között fellépett száj és körömfájás miatt elmaradt. Az első országos vásár Vésztőn most már csak november hó 2-án és 3-án lesz. Hogyan szerezzünk a szegény embernek munkát czimmel Christián György békéscsabai községi mun- kásközvetitő tollából egy érdekes tartalmú, 22 oldalra terjedő füzet jelent meg, amely gyakorlati Útmutatásul szolgál a munkásközvetitéssel foglalkozó közegeknek. — A szerző, ki maga a munkás- közvetitői intézmény életbelépte óta nagy ambiczió- val és az egész országban legszebb eredménynyel tölti be hasznos hivatását, évenként több ezerre menő munkást juttatván keresethez, tapasztalatai alapján Írja meg azokat a módokat, amelyekkel a kűlömböző szakmákban dolgozóknak kereset biztosítható. Az iró elismerésre érdemes munkáját dr. Bartóky József miniszteri tanácsosnak, a mezőgazdasági munkásügyek vezetőjének ajánlottan adta ki. A sztrájkok ellen. A legutóbbi időkben előfordult gyakori sztrájkmozgalmak, a melyeknek egyaránt kárát vallotta munkás és munkaadó, vala mint a közönség minden rétege is, komoly gondolkozóba ejtettek mindenkit a tekintetbeu, mint lehetne a mozgalmakat korlátozni. Mert hisz a legutóbbi mozgalmak legtöbbjének semmi komoly, jogos alapja nem volt és igy még azok is, kik a legmesszebb menő liberálizmussal fogják fel a munkások szövetkezésének szabadságát, korlátozandónak tartják a sztrájkmozgalmak lehetőségét. Ily irányban foglalt állást a békéscsabai ipartestület is, a mely egyhangú határozattal kimondotta, hogy feliratot intéz a kormányhoz a bérmozgalmak korlátozása érdekében. A memorandum erős vonásokkal tárja fel azokat a károkat, a melyek a különben is gyámolitásra szoruló iparra a sok sztrájkból háramoltak, bizonyítja a jelenlegi törvényes rendelkezések elégtelenségét és a baj sürgős orvoslását kéri. A memorandumot a napokban terjesztették fel a kormányhoz. Laczikonyha és igazolvány. A kereskedelmi minister legutóbb rendeletileg kimondta, hogy a laczikonyha tartók kötelesek rendes iparigazolványt váltani, de csak akkor, ha a nyilt piaczon nap nap után rendszeresen főznek hurkát vagy pecsenyét sütnek. Ellenben azoknak foglalkozása, a kik csupán alkalom8zerüleg, országos vagy hetivásárokra főznek és sütnek, egyébként pedig inás főkeresettel bírnak, nem ipari, hanem népies jellegűnek tekintendő 8 az ilyen egyének iparigazolvány váltására nem szoríthatók. A baromfitenyésztés a legjövedelmezőbb foglalkozás. Olvasva a statisztikai kimutatást látjuk, hogy hazánkból a múlt évben közel 75 millió korona értékű baromfit vittek a vámkülföldre, tehát a külföldi világpiaczokon értékesített baromfiért, tojásért és tollért ismét 3 millió koronával többet vettünk be, mint az előző évben, a midőn bevételünk 72 millió korona volt. Ki hitte volna ezt pár év előtt is, hogy baromfitenyésztésünk oda fog fejlődni, ősi foglalkozásunk legszámottevőbb termelési ágában is, minő a búzatermelés, kivitelünket pénzértékben túl fogja szárnyalni a baromfiexport. Pedig az igy van, ez megdönthetetlen tény. A kereslet baromfi és ezek termékeit képező élelmi és használati czikkek iránt folyton fokozódik, ami annyit jelent, hogy baromfit okszerűen tenyészteni, egy megbatározott és jól átgondolt irány szerint, minden kapkodás és kísérletezés mellőzésével, igen érdemes, sőt a legjövedelmezőbb foglalkozás. Minden kétséget kizáró dolog, hogy hazánk baromfitenyésztésének gyors fejlődésénél a helyes Útmutatásnak igen lényeges szerepe volt a Hreblay által
